Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-04 / 128. szám

HÍRLAP, 1993. június 4., péntek HEVES ÉS KÖRZETE 13. Gyorssegély 130 családnak Idén tavasszal ruhaneműt kaptak a rászorultak a Máltai Szeretetszolgálattól Tarnaszent- miklóson. Ezen a héten ismét se­gélyben részesült mintegy 130 család a községben, ugyanis a Gyorssegély Alapítvány alapve­tő élelmiszerekből összeállított csomagokat osztott szét a köz­ségben a munkanélküliek, a többgyermekes családok, vala­mint a nyugdíjasok között. Amint a polgármestertől meg­tudtuk, az alapítvány a jövőben szeretné folyamatosan ellátni hasonló adományokkal a rászo­rultakat Tarnaszentmiklóson. Ferdinándy lemondta A hevesi városi könyvtár a könyvhét alkalmából író-olvasó találkozóra invitálta a Dél-Ame­rikában élő Ferdinándy Györ­gyöt. A június hetedikére terve­zett beszélgetést azonban az író — sűrű elfoglaltságaira hivatkoz­va — lemondta. Testületi ülés Az elmúlt héten ülést tartott Tarnaszentmiklós képviselő-tes- tülete, amelynek során a ’93-as költségvetés egyes részleteit vi­tatták meg. De szóba került a gázprogram megvalósítása is, hi­szen a községben — előzetes fel­mérések szerint — mintegy 30 százalékos igény mutatkozik a gázbekötésre. Erdőtelki „schön garten”... A sohasemvolt tavasz Az arborétum egyik különlegessége az angliai girbe-görbe mogyoró A kastélykertben különböző fák és cserjék mintegy 700 fajta változata található (Fotó: Gál Gábor) Az elmúlt évtizedek alatt Magyarország egyik legszebb arborétumát alakították ki Erdőtelken, ahol jelenleg — többek között — olyan ritkaságok találhatók, mint pl. az az Észak-Kínából szár­mazó bungea-fenyő, amely 12 méteres magasságával a legmagasabb kínai fenyő az országban. A parkot egyébként — a hozzá tartozó kastéllyal együtt — a gróf Buttler család építtette 1715-ben. A birtokot 1880-ban dr. Kovács József vásárolta meg, hogy ezután nevelt fia, Kovács József, a nemzetközileg elismert botanikus vegye át a park irányítását. A létesítmény 8,3 hektáros területén ma fenyők, lombos fák és cserjék mintegy 700 változata található. A jelenleg mindösszesen kilenc főt foglalkoztató arborétum látogatottságáról, valamint kereskedelmi tevékenységéről Lakatos László vezetőhelyettest kérdeztük. — Nem csökkent az érdeklő­dés a kastélykert iránt — mondja a vezetőhelyettes. — A külföldiek közül elsősorban Németország­ból járnak hozzánk a legtöbben, de bőven akad francia és angol látogatónk is. S hát a vélemé­nyük általában egyező: „schön garten”, halljuk a — legtöbbször rendszeresen — visszajáró ven­dégeinktől. Hozzá kell tenni, hogy sajnos minőségi különbség van a külföldi és a magyar láto­gatók között, hiszen a magyarok a felszólítás ellenére gyakran ci­garettára gyújtanak, vagy felsér­tik a fák kérgét a monogramok bevésésével... De nagyon lénye­ges, hogy — az elmúlt évvel, évekkel összehasonlítva — az idén már jóval többen jártak az arborétumban. S ez egyrészt ta­lán annak is köszönhető, hogy az infláció és az áfa ellenére mi nem emeltük meg az árainkat, szem­ben az ország más arborétumai­val... Másrészt valóban sokféle növényi ritkasággal találkozhat a hozzánk látogató, kezdve a kínai fenyővel, vagy a „Kék meglepe­tés” nevű örökzöld növénnyel, amely errefelé egyáltalán nem él meg. Ugyanis ez a növény az itte­ni meszes talajviszonyokat nem búja, ezért csak rendszeres talaj­cserével ültethető ki a kertbe. — Az idén mekkora a dísznö­vények, így az arborétum növé­nyei iránti kereslet? — Országos szinten igen nagy, hiszen mostanában nagyon so­kan létesítenek sövényfalat vagy kisebb parkot az otthoni kert­ben. S elmondhatjuk, hogy az ar­borétumfennállása óta nem volt még ilyen tavaszunk, amikor eny- nyien és ilyen nagy mennyiség­ben vásároltak volna tőlünk dísz­növényeket a március-áprilisi szezon során... Ennek talán az lehet az oka, hogy az emberek egyre többször megfordulnak Nyugat-Európában, ahol szép és gondozott kiskertek, parkok találhatók, s így látják a pél­dát... — Mi várható a nyáron? — Nyáron nálunk értékesítési szünet van. Ebben az időszakban szerezzük be a legfontosabb anyagokat, vagy jutunk hozzá a cserenövényekhez. Ugyanis az állami támogatás összege na­gyon csekély, így cserenövény- akciókkal vagyunk kénytelenek az állományunkat felfrissíteni, kiegészíteni. — Említette, hogy az arbo­rétum fenntartására szánt pénz eléggé kevés. Mi igényel­né a legsürgősebben a forinto­kat? — Elsősorban a fűnyírógépe­inket kellene felújítani, hiszen mi minden héten nyírjuk a füvet. Szombatonként így üdítő pázsit várja a fényképeszkedő fiatal pá­rokat — hiszen egy hétvégén ná­lunk 8-9 menyasszony is meg­fordul... Sok pénzt vinne el a szükséges méretes növények vá­sárlása is, ám az egyik legfonto­sabb megoldásra váró probléma az, hogy az arborétum belső kő­falai elhasználódtak, s a legtöbb­ször egyszerű vályoggal tapasz­tották össze őket. így sok helyütt többméteres leomlott szakaszok­kal lehet találkozni, s a foghíjas, vakolatlan fal nem a legszebb lát­vány, és semmiképpen sem ide való... (kácsor) Honvisák Jánosné tűzzománca Alkotókor Hevesen (Fotó: Gál Gábor) Keresik a tehetségeket A hevesi Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központ kezdeményezésére az idei tava­szon alakult meg a Hevesi Alko­tókor, amely a képzőművészet iránt érdeklődő alkotókat tömö­ríti magába. Tagjai főként a tele­pülés oktatási és kulturális intéz­ményeiben dolgozó rajz szakos tanárokból, illetve más területen ténykedő amatőr képző-, népi- és iparművészekből áll. Van köz­tük grafikus, festő, textiles, fafa­ragó, szobrász, keramikus és fo­tóművész is. A kör azzal a céllal jött létre, hogy a rendszeres találkozás mellett az ismeretek bővítését se­gítsék elő, s mutassák be egy­másnak az új technikákat, ame­lyeket rendre kipróbálnak és to­vábbfejlesztenek majd. Feladatuknak tekintik, hogy bekapcsolódjanak az országos szervezetek munkájába, és a ta­goknak lehetőséget teremtsenek arra, hogy regionális és országos tárlatokon vonultassák fel leg­jobbnak ítélt munkáikat, s ezen­kívül arra is, hogy továbbképzé­seken és alkotótáborokon vegye­nek részt. A célok közé tartozik Heves város képzőművészeti életének színesítése is. Mégpedig úgy, hogy a kisvárosi stílusra jellem­ző, sajátosan helyi képzőművé­szeti arculat és műhelymunka alakuljon ki ezen a településen. Ha mód van rá, az alkotókor szívesen bekapcsolódna — és se­gítene — a mar évek óta hagyo­mányosan működő, Kő Pál által vezetett hevesi alkotótelep mun­kájába. Mindezek mellett azt is fon­tosnak tartják, hogy felkutassák és gondozzák a helyben élő te­hetségeket. Ennek érdekében az intézményben kialakítandó kép­zőművészeti műhelyben rend­szeressé kívánják tenni — egy szakkör keretében — a tehetsé­ges, jó képességű gyerekek spe­ciális képzését. Az alkotókor — amelynek tagja Árvái Erzsébet, Bartók Béla, Honvisák Jánosné, Lassú Imre, Gál József, Kis Ká­roly, Csáti Jónás, Pintér Béla, Szabari Zoltán-, Nyitrai Imre, Agócs Attila, Szőke Emil, Jakab Tibor, Bencsik Péter és a svájci Florence Vonasch—nemrégiben a hevesi művelődési ház aulájá­ban mutatkozott be nagy sikerrel a nagyközönség előtt. Ez a tárlat egyébként méltó állomása volt az alkotóközösség most induló, és a remények szerint hosszú pá­lyafutásának. Tarnaszentmiklósi tehénmizéria A probléma megoldódott Tarnaszentmiklós község tehéntartó gazdáinak nevében kaptunk egy levelet Tóth Béla helyi lakostól, amelyben egy, a község képvi- selő-testülete, valamint a gazdálkodók között mintegy egy éve hú­zódó vitára hívja fel a figyelmünket. Mint írja, a kérdés az, hogy a „tehéncsorda mehet-e a falun keresztül, vagy nem”. Miután utánajártunk a dolog­nak, kiderült, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt az egyik testüle­ti ülésen egy képviselő felvetette, hogy a községben hiábavaló munka parkosítani, mert a falun keresztülhajtott tehenek rendre megrongálják a növényeket. De — tette hozzá — az állatok ráadá­sul nem is azon az útvonalon vo­nulnak haza esténként, amelyen reggel elindultak, s így a főutat is igénybe veszik. Mindezzel kap­csolatban Szécsi Ernő polgár- mestert kérdeztük, aki azzal fo­gadott, hogy a probléma már megoldódott. — Én személy szerint nem tu­dom eldönteni, hogy ez a problé­ma valós-e vagy sem — mondja Szécsi úr—, s volt, aki már tavaly mondvacsinált ügynek tartotta az egészet. De az tény, hogy sok embert érint, hiszen 27 állattartó van a faluban, összesen 70-80 te­hénnel. Szóval, aki nem foglal­kozik tehénnel — ahogyan én sem —, az nem tudja, hogy meg­tanulhatja-e a szarvasmarha, hogy mondjuk holnap reggeltől más úton vonuljon a megszokott helyett. Mindenesetre ’92-ben meghallgattuk a tehéntartó gaz­dák érveit, és — tulajdonképpen ellenükre — úgy döntöttünk, hogy a tehenek ne járjanak a fő­úton. De a tehenek természete­sen ugyanazon az úton vonultak, ahogy megszokták. Ezután szankciót nem alkalmaztunk, fölvetettük falugyűlésen a dol­got, de ott sem jutottunk dűlőre, így ez év áprilisában a falugyűlés tapasztalatait összegző testületi ülésen ismét napirendre került a tehenek ügye, ahol is a testület úgy döntött, hogy ezzel tovább nem foglalkozik. De fölhívtuk a csordás figyelmét, hogy fokozott figyelemmel hajtsa az állatokat a szokott útvonalon. — Tehát a testület áprilisban úgy döntött, hogy tulajdonkép­pen nem dönt. Mi az emberek vé­leménye azóta? — A lakosok, csakúgy, mint a tehéntartó gazdák — úgy tűnik —, meg vannak nyugodva. Eddig legalábbis semmiféle negatív visz- szajelzést nem kaptunk. (kzs) A faluban mintegy 70-80 tehenet hajtanak ki minden reggel (Fotó: Gál Gábor) Cigaretta, szesz, hifi-torony... Betörési „nagyüzem” Hevesen és környékén Hevesen és környékén az el­múlt héten nagyszabású betörési hullám vonult végig. Május 31-én 0 óra 5 perckor érkezett a bejelentés, hogy a he­vesi diszkontboltban felfeszítet­ték a lakatot, az ajtót, és behatol­tak az üzletbe. A hívatlan látoga­tó főként a szeszes italok iránt mutatott érdeklődést, több ha­talmas, töménnyel teli ballont vitt magával, de nem vetette meg a cigarettát sem. A százötven- ezer forint kárt okozó „akció” ügyében folyik a nyomozás. Amíg a rendőrök a fenti hely­színt biztosították, újabb beje­lentés érkezett. A főúton lévő butikba törtek be hasonló mó­don, ahol is több százezer forint értékű árut zsákmányoltak. A tettest itt is keresik. Alig kelt fel a nap, Erken fe­deztek fel újabb bűntettet. A Bömbölde névre hallgató ital­boltból dohányt, szeszes italt és egy mini hifi-tornyot vittek el. A következő napon 6 óra után derült ki, hogy a hevesi 4-es szá­mú általános iskolát ismét feltör­ték. Ezúttal mosógépet, centri­fugát és gázpalackot cipeltek magukkal a minden bizonnyal házias, tisztaságszerető betörők. Egy óra múlva — ugyancsak Hevesen — a Gabonaforgalmi Vállalatnál derült fény egy újabb esetre. Itt százezer forint érték­ben lopták el a hegesztéshez szükséges felszerelést, valamint több oxigénpalackot. Ugyan­ezen a napon 10 óra után jelez­ték, hogy Alatkán három hétvégi víkendházat törtek fel, s mindhá­rom helyről elvitték a mozgatha­tó értékek zömét. Nagyjából tehát így telt a pün­kösdhétfővel megtoldott ünnepi hétvége megyénk déli részén, és akkor még nem szóltunk azokról a tyúk- és kerékpárlopásokról, amelyek lassan már nem is szá­mítanak meglepetésnek. Három háztól „csábítottak el” körülbe­lül 20-20 szárnyast, a tyúkok sorsa ma még ismeretlen. A rendőrség mindenesetre nyomoz. (ha) A hevesi származású néni: Százhárom éves! Figyelemre méltó levelet kap­tunk egyik leghűségesebb olva­sónktól — Tasnády lstvánnétól aki negyvenhét éve előfizető­je a megyei lapnak. írásában ar­ról számol be, hogy ismer egy he­vesi származású — ám időköz­ben Budapestre költözött — né­nit, aki a napokban ünnepelte százharmadik születésnapját. Ez bizony ritkaságnak számít ebben a mai világban. Mint úja, Hevesen volt egy nagy fodrászszalon, ahol özvegy Mihályi Józsefné dolgozott két lányával, aki május 26-án immár százharmadszor fújta el jelképe­sen a tortán a gyertyákat. Ő mint­egy negyven éve él Budapesten, Margitka nevű lányával. Meg­tudtuk azt is, hogy Mariska néni még ma is jó egészségnek ör­vend, szellemi és fizikai ereje tö­kéletes, szorgosan ténykedik a háztartásban. Az is kiderült, hogy a Magyar Rádió megígérte, hogy június 23-án, szerdán a Pe­tőfi adón a „Szív küldi” műsorá­ban köszönti őt az Édesanyám, te jó asszony című nótával. A nénit Hevesen is jól ismer­ték, családja ma is köztisztelet­nek örvend. Ha az utcán érdek­lődnek felőle, mindig szeretettel beszélnek özv. Mihályi Józsefné- ről, aki élete során rengeteget dolgozott ezen a vidéken. Bizony, nagy örömmel olvas­tuk ezeket a sorokat. Kicsit meg­késve ugyan, de mi is szívből gra­tulálunk ehhez a nem mindenna­pi születésnaphoz, s egész szer­kesztőségünk nevében további jó egészséget és örömet kívá­nunk Mariska néninek!

Next

/
Thumbnails
Contents