Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-29 / 149. szám

HÍRLAP, 1993. június 29., kedd EGER ÉS KÖRZETE 5 Az építészet világnapja Az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) július 1 -jét az építészet világnapjává jelölte ki. Ez alkalomból Egerben délután 2 órakor a polgármesteri hivatal dísztermében Habis László al­polgármester köszönti majd a résztvevőket, akik előadásokat hallhatnak majd a „Várospoliti­kai célok rendezési terveink tük­rében” című témáról. Modern táncstűdió A Megyei Művelődési Köz­pont modem táncstúdiójának tagjai intenzív tanfolyamokat tartanak kezdőknek július 5-től. A kurzusok 20 órásak, és napon­ta — délelőttönként — két órá­ban sajátítják el az érdeklődők a lépéseket. A „vizsgabemutató­ra” július 18-án kerül sor a Dobó téren, ahol a nagyközönség lát­hatja a tanult koreográfiákat. A programmal kapcsolatban a kö­vetkező telefonszámon kaphat­nak felvilágosítást az érdeklő­dők: 311-954. Vállalati átalakulások Az önkormányzat legutóbbi közgyűlésén a képviselők tájé­koztatót hallhattak az egri válla­latok átalakulásának helyzeté­ről, a megszerzett üzletrészekről, illetve a folyamatban lévő ügyekről. A 16 társaságban je­lentős tulajdonrésszel rendelke­zik az önkormányzat. MÁS-koncertek Az Ifjúsági Ház alternatív ze­nei klubja a nyári hónapokra is szervez programot e műfaj iránt érdeklődőknek. Csütörtökön es­te 6 órától a „Gépnarancs” együttes, míg pénteken este 7 órától pedig a skóciai „Badge- wearer* zenekar koncertezik. Gyógyászati eszközök Állandó bemutató nyűt teg­nap a Szarvas tér 1. alatti épület­ben, ahol az Agriamed Bt. a házi­orvosoknak és a kórházaknak ajánlja a különféle egyszer hasz­nálatos orvosi eszközöket, a szál­lodáknak, vendéglátó egységek­nek pedig higiéniai terméke­ket. A város kitárja kapuit a vendégek előtt.. Az idén július 3-án kezdődik és a hónap végéig tart Eger pará­dés kulturális rendezvénysoro­zata, melynek ezúttal a „Feszti­vál a barokk Egerben” címet ad­ták a szervezők. Katona Istvánná, a Megyei Művelődési Központ városi cso­portvezetője az előkészületekről a következőket mondta: — Immár második alkalom­mal rendezzük meg a barokk fesztivált. A tavalyi sikeren fel­buzdulva elhatároztuk, hogy minden esztendőben megismé­teljük, a világkiállításra is ezzel pályáztunk. A ’93-as fesztiváltól elöljáróban elmondhatjuk, hogy tartalmában és a helyszínekben is változatosabb, mint az előző. A rendezvény ideje alatt minden nap este 7 órakor toronyzenét hallhatnak az érdeklődők a Mi­naret erkélyéről. Ez a „szignál” mintegy nyitánya az este 8-kor kezdődő koncerteknek. Hétvé­geken — minden szombaton és vasárnap — délelőtt 10 órakor udvari zene lesz a várban. — Az elmondottak alapján úgy tűnik, a komolyzene lesz a fesztivál főszereplője. — Számítunk a külföldi ven­dégekre, s igyekeztünk olyan programokat találni, amelyek nemzetköziek. A helyszínekről szólva a Franciskánus udvar, a Bazilika és a Minorita templom mellett a Vitkovits-ház melletti színpadra és a kis Dobó térre is szerveztünk programokat. — Csaknem minden napra tartogatnak valamilyen meglepe­tést. Mi az, amit legszívesebben ajánl a látogatók figyelmébe? — Sztárvendégeink lesznek, többek között Gulyás Dénes, Klukon Edit, Faragó Laura és Egerben is újjászerveződött Mi is az a Kolping-mozgalom? A katolikus legényegyleti mozgalom — vagy ahogyan ala­pítójáról nevezik a Kolping- mozgalom — Magyarországon több mint 130 éves nagyomany- nyal rendelkezik. Egerben 1860- ban alapították az Egri Katolikus Legényegyletet, amely folyama­tosan működött 1951-ig, neves egyházi és világi személyiségek elnökletével. 1990. július 17-től vált lehetővé, hogy a katolikus szellemű mozgalom — megőriz­ve eredeti célkitűzéseit — újjá­szerveződjön és működjön Cza- kó István kanonok, érseki iroda­igazgató vezetésével. A mozga­lomnak ma már több, mint 130 tagja van itt, köztük idősebbek és fiatalok egyaránt. Öntevékeny szervezet, nem vár „felsőbb’’ utasításokat, tevékenységét a ta­P ok kezdeményezésére szervezi, bntos célkitűzései közé tartozik tagjainak lelki és szellemi képzé­se, a keresztény életmód gyakor­lati megvalósítása. A hetente, kéthetente megtartott összejöve­teleken előadások hangzanak el a mozgalom történetéről, meg­emlékezések történelmi évfor­dulókról, a tagok beszámolnak életük érdekesebb eseményeiről. Az Agria-Kolping énekkar többször adott műsort rendezvé­nyeken, a műsort versmondás egészíti ki. Lehetővé válik kevés­be ismert katolikus költők műve­inek megismerése, amatőr elő­adók tolmácsolásában. A moz­galom karitatív tevékenysége el­sősorban az idős emberek gon­dozására irányul, ennek érdeké­ben szakképezett előadók bevo­násával alapvető egészségügyi­gondozási ismereteket nyújt tag­jainak. A munkavállalás megkönnyí­tésére, az esetleges munkanélkü­liség elkerülésére átképző tanfo­lyamokat indít, amelyeket külfö- di Kolping-családok eszközök­kel támogatnak. A Kolping-ta- gok heti rendszerességgel, térí­tésmentesen német nyelvoktatá­sokon vehetnek részt. A külföldi — elsősorban német — Kolping- családokkal a kapcsolatfelvétel sikeres volt. A „család” elnevezés magá­ban foglalja a közösségi életet, amelyre korunkban egyre na­gyobb szükség van, ezert szer­veznek közös kirándulásokat, utazásokat és gondoskodnak a gyermekek szünidei foglalkozta­tásáról. A mozgalom nyitott, korra és iskolai végzettségre való tekintet nélkül szívesen fogad mindenkit, aki egyetért a mozga­lom eszmeiségével. Nyitottsága mellett elsősorban az iparosok mozgalma volt és maradt. Min­denki számára egyenlő eséllyel nyílik lehetőség az önmegvalósí­tásra, nevelve a szakmaszeretet­re és a hivatásbeli elkötelezett­ségre. számos külföldi kamarazenekar: Ausztriából, Franciaországból és Angliábólis. Fellépnek az egri muzsikusok is: a Musica Aulica Régizene Együttes, az Egri Szimfonikusok. A megnyitót is úgy terveztük, hogy igazi népün­nepély legyen, nemcsak a turis­ták, de a helybeliek számára is. Azt szeretnénk, ha a város lakói haza se mennének, hanem egész nap az utcán követnék az esemé­nyeket. Július 3-án — szombaton — délelőtt 10 órakor a várban udvari zenével kezdődik a feszti­vál. Délután 4 órakor a Dobó té­ren a tarnaleleszi Szűk Mátyás Fúvószenekar ad térzenét. Ké­sőbb az Egri Rézfúvósok is csat­lakoznak hozzájuk. Még aznap délután 5-kor az Ifjúsági Ház­ban megnyitják az első „Egri Nyári Tárlatot”. Hétkor torony­zene hallik a Minaretről, majd a tervek szerint negyed 8-kor dr. Ringelhann György polgármes­ter a Bazilika előtt nyitja meg a rendezvénysorozatot. Este 8-től a Bazilikában a nemzetközi Bar­tók Kamarazenekarkoncertjévei veszi kezdetét a fesztivál. Kocsis Albert, Liszt-díjas hegedűmű­vész a hangverseny művészeti vezetője. Este fél 10-től nagysza­bású tűzijátékot láthatnak a vár­ból a városlakók. , (jámbor) Koszorúznak az egykori 14-esek (Fotó: Gál Gábor) Bajtársi találkozó A gyalogezred katonáira emlékeztek Bensőséges ünnepséget tar­tottak — Szent László, a gyalog­ság védőszentjének ünnepe al­kalmából — az egri Dobó István Laktanyában. Az egykori Ma­gyar Királyi 14. Dobó István Honvéd Gyalogezred ma is élő tisztjeit és katonáit köszöntötték tisztelettel a helyőrség és a lakta­nya parancsnokai, állományá­nak képviselői. Külön is üdvö­zölték Kelemeny Alajos m. kir. századost, a gyalogezred gép­puskás századának parancsno­kát, illetve Fapp János tartalékos őrnagyot, aki az egyik lelkes ösz- szetartója a háború borzalmait átélt kis csapatnak. Mint a korábbi találkozójuk alkalmával, ezúttal is a Himnusz hangjaival kezdődött a bajtársi találkozó, majd a vendéglátók nevében Dobos Árpád százados tolmácsolta társai jókívánságait. Ezt követően Szabó Béla alezre­des, laktanya- és helyőrségpa­rancsnok — a Honvéd Hagyo­mányőrző Egyesület nevében is — emlékezett meg a 14-esek ele­sett katonáiról. — Az ezred esküjéhez és a Do­bó téren tett fogadalmához híven Dávid Tamás őrnagy mutatta be a csapatmúzeumot mindhalálig becsülettel kitartott, csak miután a hadsereg zömétől elvágták, kezdte meg visszavo­nulását a végtelen orosz hómező­kön. .. Majd 1943. május 6-ánfo­gadta Eger a hazatérő hős fiait és siratta azokat, akik életüket ál­dozták a hazáért, köztük Mike József ezredest, az ezred parancs­nokát... — mondta. Az ünnepség laktanyai része az egykori katonák, valamint a helyőrségparancsnokság képvi­selőinek tisztelgésével fejeződött be a hősi emlékmű előtt, amelyre koszorút helyeztek el. A nap to­vábbi részében a találkozó részt­vevői a Helyőrségi Művelődési Otthonban bajtársi beszélgeté­sen elevenítették fel az ötveri esz­tendővel ezelőtti eseményeket. (s) Új igazgató az egri Ifjúsági Ház élén Más „színpadon” a színpadvezeto Két esztendeje megbízott is vezeti Eger egyik legkedveltebb kultúrális intézményét, az ifjúsági Házat, s ez alatt az idő alatt két alkalommal írt ki pályázatot a közgyűlés az intézmény vezetői posztjára. Sokáig nem sikerült a testületnek megfelelő döntést hoz­nia: hol azért, mert a jelentkezők nem feleltek meg a pályázati fel­tételeknek, hol pedig azért, mert egyéb kizáró tényezők váltak is­mertté. A városi önkormányzat június 8-i ülésén végül is Protovin- né Zsilinszky Erzsébet mellett döntött. — Folytatod a színjátszást ve­lük? — Ha ők akarják, és ragasz­kodnak hozzám, akkor szívesen. — Egészen más művészeti, kultúrális vezetőnek lenni egy is­kolában, mintegy városban. Ott, hogy úgymondjam, adott a kö­zönség, és segítők is vannak, hi­szen a diákokat tanárként köny- nyen lehet mozgósítani. — Tisztában vagyok vele, hogy mások a feltételek. A na­pokban hallottam az Egervin ré- gi-új igazgatójának, Dancz Pál­nak & nyilatkozatát a városi tévé­ben. Egy dologban egyetértek vele: „termelési kedvet kell éb­reszteni” a munkatársakban... Ami pedig a fiatalokat illeti, fel kell mérnünk az igényeket, tehát bizonyos értelemben piackuta­tást kell végeznünk. Nagyon sok múlik a személyes kapcsolato­kon, be kell szoktatnunk újra az iljúságot az IH-ba. — Ki mered mondani, hogy az elmúlt időszakban ez nem így volt? — Gyakorlatilag alternatív csoporttá alakult az Ifjúsági Ház közönsége. Ez 40-50 embert je­lent. Nem arról van szó, hogy a közönség alakult át, hanem jó­formán csak a „ MÁS-klub ” tag­jai járnak ide. Ez az ő munkáju­kat is dicséri, s a vezetőjük, Ju­hász Mihály személyéhez is erő­sen kötődik a közösség. — Az elmúlt tíz év alatt a mű­velődés keretei is változtak. Ma már nincs annyi központi támo­gatás kultúrális célokra, s meg­nőttek a kiadások is... — Éppen ezért úgy gondo­lom, hogy minden pályázati, ala­pítványi lehetőséget ki kell hasz­nálnunk. Menni kell az informá­A Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Szakközép- és Szakiskola közművelődési tanára egy évti­zede szerzett magyar-népműve­lés szakos diplomát az egri tanár­képző főiskolán. Csak a második fordulóban pályázott, az elsőben ugyanis meg egyetemi végzett­séghez kötötték ezt a pozíciót. Munkába állását szokatlanul nagy várakozás előzi meg a kul- túralis berkekben, annál is in­kább, mivel az eltelt két évben nemcsak az elvárások változtak, hanem az a társadalmi környezet is, amelyben az ifjúság művelő­dését hatékonyan és gazdaságo­san kellene szolgálni. — Arról szó sincs, hogy úgy­nevezett presztízs-szüksegletből vállaltam volna az igazgatói megbízatást — kezdi Protovinné (akivel, remélem ezt az Olvasó megbocsátja, már csak azért sem magázódunk, mert annak idején együtt kezdtük a pályát). — Szakmai kihívásnak éreztem, s S ondoltam, tíz év iskolai kul- s nevelői gyakorlat után megpróbálom. — Milyen szakmai tapaszta­latokat hozott ez a tíz év? — Minden, ami a közművelő­dési — vagy újabban művelődés- szervezői — munkába belefér. Szerveztem mozi-, színházláto­gatást, előadóesteket, táborokat, fesztiválokat, utaztattam cso­portokat... — A város, a megye közvéle­ménye leginkább színpadvezető­ként ismert. Társulatod, a „Fin­tor Csoport” sok elismerést szer­zett. Ott hagyod őket? — Nem állapodtunk meg semmiben. De en valószínűnek tartom, hogy szeptemberben megkeresnek. ciók után, s a mi dolgunk az is, hogy pénzt szerezzünk a rendez­vényeinkhez. — Ez meglehetősen szigorú elvárás. Hogyan fogadták mind­ezt a munkatársak? — Jelenleg csak beszélgetünk, ismerkedünk egymással. Ta­pasztalatból tudom, hogy mind­az, amit iskolai keretben megva­lósítottam, elvárható itt is. Az el­múlt időszakban itt szakirányú pályázatok nem születtek... — ...S mindezekkel összefüg­gésben, hogyan szeretnéd feléb­reszteni a „termelési kedvet”? — Az természetes, hogy a megszerzett pályázati támogatás egy bizonyos része azt a munka­társat illeti meg, aki ezért fárado­zott. — A közvélemény megszokta, hogy egy művelődési intézmény vállalkozik. Te hogyan vélekedsz minderről? — A jövőben az Ifjúsági Ház­ban mindenféle ruhás, balás, ci- pős ügyletről leállunk. Elképzel­hető, hogy kultúrális vállalkozá­sokat ösztönzünk, de csak olyas­mibe fogunk bele, ami nem ósz- szeférhetetlen a „ház” rendelte­tésével. — Annak idején nagy vihart kavart az épület oldalában meg­nyitott két butik. — Elképzelhető, hogy szük­ségünk lesz a bérleti dijakra, de szerencsésebbnek tartanám, ha nem ruhabolt, hanem mondjuk utazási iroda működne az épü­letben. Az eredeti elképzeléseim szerint itt kialakíthatnánk egy diákcentrumot, ami egyben in­formációs bázis lenne: munkae­rő-piaccal, jegyirodával, stb. — Milyen tartalmi és szerve­zeti változtatásokat tervezel? — Elsősorban a középiskolás korosztályra számítok. Az óvo­dás, az általános iskolás gyereke­ket is be kell szoktatni és a fiatal felnőttekre is gondolunk. Fiatal felnőtt lehet akár az öt ven éves is, ha magát fiatalosnak érzi. A mű­vészeti nevelés mellett igen fon­tosnak tartom, hogy a családok együtt jöjjenek el. Sok közösségi programot tervezek. Az utóbbi időben az IH-ban elszaporodtak az ismeretterjesztő előadássoro­zatok. Ez jó, de nem helyettesít­heti a többi formát. Nagy ren­dezvényeket, vetélkedőket, kon­certeket képzelek ide. Mindez persze a szakelőadóktól függ. Az lenne a jó, ha azok az emberek, akik itt dolgoznak, a szó legjobb értelmében animátorok lenné­nek, állandó élő kapcsolatban a fiatalokkal, a város lakóival. És egyben menedzsereknek is kell lenniük. Képtelenségnek tar­tom, hogy a városban lévő há­rom-négy kultúrális intézmény úgy dolgozzon, hogy ne tudjanak egymás munkájáról. Nemcsak ismerni kell a kollegákat, a szín­házban, a művelődési központ­ban, a könyvtárban, hanem na­E onta tárgyalni is velük. Ahhoz, ogy ki-ki a profiljának megfele­lően szervezzen, mindennapos egyeztetés kell. Nemcsak a helyi kultúrális intézményekkel, de az iskolákkal, az idegenforgalom­mal, a médiával is ilyen viszonyra számítunk. — A megbízatásod július else­jével kezdődik. Vajon mikor kér­hetik számon először rajtad mindezeket? — Remélem, hogy a szeptem­beri programokon ez már meg fog látszani... Jámbor Ildikó Július 3-án ünnepi koncerttel kezdődik.... Fesztivál a barokk Egerben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents