Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-03 / 127. szám

HÍRLAP, 1993. június 3., csütörtök PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5 Várvölgy Fafeldolgozó Szövetkezet Akik „otthagyták” Pétervásárát... Neves szakemberek bizonyították: Eddig nem okozott bajt a derecskéi radongáz Bizonyára emlékeznek olvasóink arra, hogy „országos üggyé” váll tavaly a mátraderecskei gázszivárgás. A földkéreg törésvonalai mentén ugyanis — mint azt számos vizsgálat bizonyította — az egészségre ártalmas gázok, nevezetesen radon, szén-dioxid és me­tán tör elő a föld mélyéből, s ezek néhány lakásba is beszivárognak. A hír nyomán számos vegyi, geológiai és egészségügyi felmérés tör­tént a községben, és a közelmúltban az ezeket irányító neves szakemberek lakossági fórumon számoltak be az eredményekről. Citerazenekarok találkozója Az elmúlt héten szombaton Erdőkövesden, a helyi művelő­dési házban rendezték meg a me­gyei citerazenekarok találkozó­ját. A nagyszabású eseményen fellépett az erdőkövesdi és a vá­raszói gyermek-citerazenekar, a hatvani Vadvirág, a váraszói Gyöngyvirág, a mezőszemerei Vadrozsa, a horti HORT’enzia citerazenekar, bemutatkozott a dormándi Kiss Kálmán citeraze­nekar, Zsiga András citeraszólót játszott, s természetesen szere­pelt a házigazdák felnőttegyütte­se is. A baráti találkozó vendége volt Pribojszky Mátyás citera- művész. Az Országgyűlés alelnöke Egercsehiben Lakossági fórumot rendeznek ma este hat órától Egercsehiben, amelyre neves vendeget várnak: dr. Dörnbach A lajosi, az Ország- gyűlés alelnökét. A politikus a helyi polgármesteri hivatal dísz­termében beszél majd többek között az állampolgári kezdemé­nyezések és a civil társadalom ki­alakulásának kérdéseiről, a jog- biztonság és a társadalmi válto­zások összefüggéseiről, s termé­szetesen szót ejt pártja, az SZDSZ helyzetéről, elképzelé­seiről is. Szilvásváradi pályázat A Szilvásváradon szeptember 10. és 12. között megrendezendő lipicai lovasfesztival szervezőbi­zottsága, a település önkor­mányzata és az írisz Alapítvány a közelmúltban képzőművészeti pályázatot hirdetett 5-15 éves gyerekek számára ló- és lovasáb­rázolás témában. A munkák be­nyújtásának határideje ezen a héten járt le, s a zsűri azokat kor­osztályonként és technikánként díjazza. A legjobb műveket kiál­lítják a lovasfesztivál idején, al­kotóikat pedig meghívják az ese­ményre. Mikófalvi gyermeknap Mikófalván az elmúlt héten csütörtökön rendezték meg a gyermeknapot. A program a falu új teniszpályájának megnyitásá­val kezdődött, majd kerékpáros ügyességi és távolugró versenyt tartottak. Délután a művelődési házban A királylány bajusza cí­mű mesejátékot mutatták be az iskolások, ezután pedig a mikó­falvi népi együttes táncházra vár­ta a fiatalokat. A kőkútiak kezdeményezéséről Amint arról a közelmúltban egy hosszabb írásban beszámol­tunk, a közigazgatásilag Sírok­hoz tartozó Kőkútpusztán a he­lyiek részönkormányzatot kí­vánnak létrehozni. Ennek érde­kében aláírásokat gyűjtöttek, amelyeket benyújtottak a pol­gármesteri hivatalhoz. Az aláírá­sokat a választási bizottság meg­vizsgálta, s azokat érvényesnek találta, így már semmi akadálya annak, hogy a siroki önkor­mányzatjúnius 7-i, hétfői ülésén bejelentsék a népi kezdeménye­zést, s meghatározzák, érdem­ben mikor tárgyalnak az ügyről. Az ülésen szó esik még ezenkívül a munkanélküliségről, az etnikai kisebbség helyzeterői, s a szociá­lis igazgatást es ellátást szabályo­zó helyi rendeletről is. Testületi ülés Tarnaleleszen Tarnaleleszen múlt hét csütör­tökön ültek össze az önkor­mányzati képviselők, akik első fordulóban megvitatták a pénz­beli és a természetbeli ellátások­ról szóló helyi rendeletterveze­tet. Ezt azóta közszemlére ki is függesztették. A plénumon emellett a diáksportkör beszá­molóját hallgathatták meg a „községatyák”. Mint dr. Gombkötő György, a tisztiorvosi szolgálat egri főorvo­sa elmondta, az első észleléstől kezdve folyamatosan részt vesz­nek a vizsgálatokban, és ezek eléggé megnyugtató eredményt hoztak. Az említett gázok az egészségre káros koncentráció­ban csak a Mátyás király út 13- 15. számú házaiban voltak jelen, ahol a megfelelő mentesítést el­végezték. Más lakóházakban nem tapasztaltak nyugtalanítóan magas értékeket, kiveve néhány pincét, ahol több szén-dioxid volt a megengedettnél. Ezekben az esetekben felhívták a lakók fi­gyelmét a gyakori szellőztetésre. Elemezték a radon és a tüdőrák kialakulása közötti kapcsolatot is, és megállapították, hogy tíz évre visszamenőleg a tüdorákos megbetegedések száma Mátra- derecskén nem haladja meg az országos átlagot. Ráadásul e be­tegségnek számos kiváltó oka le­het, így a dohányzás és különféle munkahelyi ártalmak. Dr. Marx György atomfizikus a radioaktivitásról adott ismere­teket a fórum résztvevőinek. Mint kiderült, az országban más­hol is vannak olyan helyek, ahol radioaktív radon jut a felszínre, de a legalaposabban eddig Mát- raderecskén vizsgálódtak. A la­Nehezebb körülmények kö­zött dolgozik a bükkszéki bá­nyászüdülő, mint korábban, erről panaszkodott lapunknak Vég József, az üdülő vezetője. Azok a vállalatok ugyanis, amelyek ko­rábban finanszírozták a műkö­désüket, már nem tudják ezt vál­lalni, hiszen önmaguk fenntartá­sa is sok esetben borzasztóan ne­héz. Ezekben a napokban Bükk­széken nincsenek is vendégek, hiszen a szokásos felújítási mun­kálatokat végzik. A kényszerpi­henő azonban most hosszabb a szokásosnál, ugyanis június else­kások több mint a felét már fel­mérték, és úgy találták, hogy 90 százalékukban a radon a megen­gedett szinten van. Ahol ennél (tehát 400 Bq/m3-nél) maga­sabb, ott gyakrabban kell szel­lőztetni, és a kisgyermekeket az alacsonyabb radonszintű helyi­ségben kell elhelyezni. Nyáron egyébként nincs nagy gond, hi­szen akár folyamatosan is lehet szellőztetni. A magasabb radon­szintű házakat a polgármester úrral meg fogják nézni, és a ké­sőbbiekben szeretnének minden hálószobát megmérni a község­ben, mondotta még dr. Marx György, majd megköszönte Tóth Eszternek és munkatársainak az eddigi mérésekhez nyújtott se­gítséget. A népszerű orvosgenetikus, dr. Czeizel Endre a községre vo­natkozó egészségstatisztikai adatokat ismertette. Ehhez jó alapot adott, hogy a nyolcvanas években a Német Tudományos A kadémia felkérésére népesség­genetikai vizsgálatot végeztek a palócok származásának kiderí­tésére, illetve az örökletes beteg­ségek felmérésére. Ennek oka az volt, hogy Derecskén él a legtöbb palóc. Tavaly újabb vizsgalatot végeztek, íme néhány érdekes­ség: a nők száma a kétezer-öt­jével szerettek volna indulni, ám most úgy tűnik, hogy csak a hó­nap közepén válik ez valóság­gá. Sokakat el is kellett küldeni, ők megkapták a végkielégítésü­ket, s jelenleg többségükben munkanélküliek. A vezetők azonban szeretnének közülük néhány szakembert majd vissza­venni, amennyiben rendeződik a helyzetük. Június közepétől is megma­radnak majd gyógyüdülőnek, ám már nemcsak beutaltak lesz­nek a vendégeik, hanem a saját száz lakosú községben 150-nel több, mint a férfiaké, és az orszá­gos tendenciával szemben itt több lány születik, mint fiú. Örömmel nyugtázta a profesz- szor, hogy sok faluval ellentét­ben Mátraderecskén — igaz, a betelepedésnek köszönhetően — nem csökken a lélekszám. Ezután a résztvevőket legin­kább érdeklő témára, az egész­ségügyi helyzet taglalására tért át dr. Czeizel Endre, mondván, hogy a háziorvosi nyilvántartás alapján megállapítható: a köz­ségben lakok egészségi állapota jobb, mint az országos átlag, amiben annak is szerepe lehet, hogy kevesebb alkoholt isznak. A radon egészségkárosító hatá­sát nem sikerült kimutatni, hi­szen például a genetikai ártal­mak is kisebbek Derecskén az országos átlagnál. Mindenesetre a szellőztetés fontosságára ő is felhívta a figyelmet, ugyanakkor intézkedést kérve a „fertőzött” házak radonszintjének csökken­tésére. Zám Ferenc polgármester zár­szavában utalt arra, hogy a köz­ségben évtizedek óta ismert a gázszivárgás jelensége. A tavalyi események kapcsán a kormány hétmillió forintot biztosított, eb­ből végezték el többek között az említett házak mentesítését. A polgármesteri hivatal továbbra is foglalkozik ezzel az üggyel, mondta, és a jelenlévő szakem­berek további segítségét kérte annak érdekében, nogy a derecs­kéi emberek egészsége a gázszi­várgás miatt ne romolhasson. (koncz) lábukra állnak, s kereskedelmi tevékenységet is folytatnak. így már több utazási irodában kínál­ják magukat, s nemrégiben egy színes prospektust is készítettek. Nyolcvan-kilencven százalékos kihasználtságra számítanak a nyáron, s úgy érzik, hogy ezt a tervüket meg is tudják valósí­tani. Vannak már kialakult külföldi kapcsolataik, s tervezik azt is, hogy azon üdülők számára, ame­lyekben Bükkszéken nincsen konyha, étkezést biztosítanak, akár naponta háromszor is. Korábban már hírt adtunk ar­ról, hogy a volt pétervásárai Gárdonyi Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetből az átalaku­lási törvény alapján a múlt év vé­gén kivált egy körülbelül 35 tagú csoport, akik vagyonként a vára­szói faüzemet kapták meg. A ki­váltak ennek üzemeltetésére vál­lalkoztak, s e célból egy kisszö­vetkezetet alakítottak Várvölgy Fafeldolgozó Szövetkezet néven. A szövetkezet a tavaly decem­beri alakulást követően az elmük hét végén, vasárnap tartotta meg első közgyűlését, ahol Henger Ferenc elnök legelőször a mérleg adatainak alapján a múlt évi gaz­dálkodásról tájékoztatta a jelen­lévőket, ezt követően pedig az idei tervekről, célkitűzésekről esett szó. A szövetkezet összlétszáma jelenleg negyvenkettő, ebből tag 39, hárman pedig alkalmazot­tak. Az üzemben húszán dolgoz­nak. A fafeldolgozó szövetkezet egyébként a faüzem korábbi profilját kívánja megtartani, a két fő tevékenységi kör a fatö­megcikk-gyártás, illetve a rak­Énekeltek, verseltek A múlt pénteken rendezték meg Bélapátfalván, a Heves Me­gyei Önkormányzat Módszerta­ni Szociális Otthonában a Ha­gyományőrző Kulturális Talál­kozót. Ezen a megye hét szociális otthonának közel 140 idős lakó­ja vett részt, akik közül sokan alig várták már ezt az aktív ki- kapcsolódást nyújtó napot. E vá­rakozásban része volt a korábbi rendezvények sikerének is, hi­szen ezek az összejövetelek már hagyományosnak tekinthetők. A délelőtt ismerkedéssel, be­szélgetéssel telt, majd a közös ebéd után következtek a bemu­tatók. Vers, próza és ének kate­góriában léptek színpadra a vál­lalkozó kedvű és művészi hajla­mú előadók, akiknek produkci­óját szakértő zsűri méltatta és ju­talmazta. Bár ez bemutató volt, lapkészítés. Elsősorban azt tűz­ték ki célul, hogy rentábilisan, veszteség nélkül gazdálkodja­nak, megőrizzék a működőké­pességet, s ennek figyelembevé­telével készítették el az idei üzleti tervet, amelyből kitűnik: több mint tízmillió forint bevételre számítanak. Raklapgyártásra, -szállításra már most megvan az egész évre szóló megrendelés, ehhez természetesen az alap­anyag is biztosított már. Az egyéb, fából előállított cikkekre, esztergált termékekre is érkeztek konkrét megrendelések, úgy­hogy a tervezett bevétel itt is rea- lizálhatónak tűnik. Egyébiránt az elképzelések szerint a kiadások összege keve­sebb lesz, mint a bevételeké, így csekély nyereségre van kilátás. Az pedig a mai körülmények kö­zött még hasznosabb, hogy a dol­gozóknak nem kell attól félniük, megszűnik a munkahelyük, fog­lalkoztatásuk ugyanis — elfo­gadható havi kereset mellett — egész évre biztosított. Zay József és nem verseny, annyit azért el­mondhatunk, hogy a vámos- györki, a csányi és a szilvásváradi szociális otthonok képviselői bi­zonyultak a legfelkészültebbnek. Nézzük az egyéni teljesítménye­ket is: a díszes kerámiákkal Pely­he Bálintné és Csordás László énekét, illetve Bessenyei Erzsé­betéi Weiner István versmondá­sát jutalmazta a zsűri. A programot közös uzsonna zárta, és este hat óra körül felke­rekedtek Bélapátfalváról a ven­dégek, akik megkérték az ese­mény fő szervezőjét, Királyné Nagy Ernyőmén tálhigiénés cso­portvezetőt, hogy a következő pünkösd táján se feledkezzen el a kulturális találkozóra invitáló meghívók szétküldéséről: várni fogják azokat megyeszerte... Kegye lettel adóztak ••• A doni pokol helybéli túlélői az ünnepségen (Szilvás István felvételei) Pünkösdvasárnap. Verpelét kegyelettel adózott a község háborús áldozatai előtt. Egy új hősi emlékművet emeltek tiszteletükre, és örök mementóként. Ez előtt fejet hajtva mondta dr. Jakab István, a megyei önkormányzat elnöke, a megemlékezés szónoka: — Az elmúlt több mint 40 év alatt soha, senki, egyetlenegyszer sem koszorúzta meg hivatalosan a háborúban elesett, meghalt, el­pusztított csaknem egymillió magyar temetőit, síremlékeit... Az 1924. évi XIV. törvénycikk május utolsó vasárnapját avatja nemzeti ünneppé, amikor kimondja: ezt a napot — mint a hősök emlékünne­pét — a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak számára szen­teli.” Ennek jegyében állták körül a helybeliek az emlékművet, amely­nek létrehozásához az önkormányzat több mint 300 ezer forinttal já­rult hozzá. Ezzel egy időben hirdette ki a templomban Somodi János esperes, hogy a hívők között is gyűjtést rendeznek: támogassák hát az emlékmű megépítését mindazok, akiknek hozzátartozója veszett oda a világégésben, s azok is, akik egyszerűen csak kötelességüknek érzik a főhajtást emlékük előtt. Segített — mint az építés fő szervezője és ki­vitelezője — Szolyák István kőfaragó mester, s sokan mások, akik ke­zük munkáját adták a nemes ügy megvalósításához. Somodi János esperes megszenteli az emlékművet A rokonok, a hozzátartozók és a falubeliek virágai lepik el a talapzatot Kényszerszünet Bükkszéken „A saját lábunkra kell állni” Idősek kulturális találkozója Bélapátfalván

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents