Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-26-27 / 147. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. június 26—TI., szombat—vasárnap Kertész leszek Mini sziklakért * Nagyon sok ember vonzódik a sziklakerthez, talán azért, mert ez a romantikus hegy- vagy dombvidéki tájra emlékeztet. Valószínű, a hegyvidéki kirán­dulásokra akar emlékezni az a sok alföldi is, akiknek kertjében sziklakertet láttam. Sík vidéken is lehet természetesen ilyet létesí­teni, de igazán hegyvidékre illik. Az utóbbi évek aszályosodó klí­mája is arra ösztönöz bennünket, hogy egyre több olyan növényt • telepítsünk, ami mostohább kö­rülmények között, kevés vízzel is beéri. Többnyire nem az egész kert „sziklakért”, ez így túl merev len­ne, hanem csak ennek egy darab­ja. A helyigénye viszonylag nagy. Egy külföldi kertészeti szaklap­ban ízléses, miniatűr „sziklaker­tet” láttam, ami egy hasonlóan mini kertben is elfér. Ennek elkészítési módját sze­retném közzétenni. Először keresnünk kell egy (ill. igény szerinti mennyiségű) erre alkalmas követ. Mészkő, homokkő használható fel erre leg­inkább. Nagyon szépek az ún. darázskövek, amiket kirándulá­saink során begyűjthetünk. Mi­nél „gödrösebb”, annál egysze­rűbb lesz a dolgunk. A sötét, ri­deg színű köveket kerüljük. Ne essünk túlzásba se a kövek nagy­ságát (csak akkora legyen, amit egyedül is elbírunk), se pedig mennyiségét illetően. A kevés rendszerint több, szebb. Válasszuk ki, majd szerezzük be a növényeket. Közülük na­gyon sok a természetben is meg­található. Ezek alkalmazásával érhetjük el a legtermészetesebb hatást. Gyűjtésüknél ügyelnünk kell a védett növényekre. Akinek nincs megfelelő nö­vényismerete, figyelje meg, me­lyek azok, amelyek a vékony ter­mőrétegű, sziklás helyeken nő­nek, mert ezek többnyire alkal­A kész, esztétikusán beültetett sziklakért északi, félámyékos oldalra való a havasi gyopár, bőrlevél. Ezeket a növényeket ma már kertészeti árudákban, faiskolákban is lehet vásárolni. Havasi gyopárért (ami egyébként védett) sem kell he­gyet mászni. Cserepezve kapha­tó, így bármikor ültethető. A begyűjtött követ (köveket) helyezzük el kertünk megfelelő helyére, kissé besüllyesztve. Nézzük meg messzebbről is, mi­előtt véglegesítenénk, hogy jó-e az összkép. A kő mélyedéseit töltsük meg jó szerkezetű kerti földdel, amihez agyagot is kever­tünk, majd ültessük be úgy, hogy a növények egymással összhang­ban legyenek. Öntözzük meg alaposan. Vigyázzunk, hogy a földet és a gyökerével még nem rögzült növényt nehogy kimos­suk helyéről. Ez a típusú szikla­kért erős teleken védelmet igé­nyel (fenyőágyat, lombbal), hi­szen a fagy jobban átjárja. A nö­vények kiválasztásánál nagyon ügyeljünk a színek összhangjára is. V. Pénzes Judit Nagyon kedves a havasi gyopár kövirózsák és varjúháj társasá­gában masak sziklakerti beültetésre. Fi­gyeljük meg azt is, hogy napos vagy árnyékos helyen vannak-e, mert ennek megfelelően tesszük a kő naposabb, illetve árnyéko­sabb részére. Napos helyet szereti az Arme- ria juniperifoliea — szegfűhöz hasonló, de kisebb rózsaszín, kék, fehér virágai vannak, Se- dum-félék (varjúháj), a kutyatej, alpesi szegfű, csenkeszfű. Az Az „űr” szavunk életútja szó- és szóláshasználatunk háttértükrében Egyéni és közéleti nyelvhasz­nálatunknak sajátos jelensége, hogy feltűnő gyakorisággal vállal szerepet az úr szó és szócsaládja szóban és írásban egyaránt. Erre vonatkozólag érdemes utalnunk egy olvasónk mondanivalójának erre a szövegrészletére: „Naponta gyakran letegeztek, lemagáztak, leelvtársoztak. Ma pedig unos-untalan leuraznak mindenkit, akit csak megszólíta­nak. A rádiós és televíziós be­szélgetésekben, riportokban hemzsegnek az urazó nyelvi for­mák. Az úri világ kísért bennün­ket, vagy valami másról van itt szó?” Erre a kérdésre kér választ a levélíró. Igen, másról van itt szó. Hogy miről, azt megtudhatjuk az úr szó és szócsaládja életútjával kap­csolatos ismeretanyag révén. Előre kell bocsátanunk, hogy a rosszalló le- igekötő nem illeszt­hető bele egyetlen, az úr alapszó­val képzett igealakba sem. Az úr szó életútjának során, főleg az uraz megszólításokban háttérbe szorult. Címzésként is egyre ritkábban éltek vele. Azzal az ideológiai meggondolással történt mindez, hogy ne hozzuk vissza velük az „úri világot”. Az urizálás, az tírhatnámságnemkí- vánatos jelenségét látták abban is, ha az uraság, az úrhölgy, az úrfi, úrilány nyelvi formák je­lentkeztek az egyéni és a közéleti nyelvhasználatban, mert bizo­nyos függőségekre utalást érzé­keltek bennük. E nézet jegyében kívánták meg, hogy a tanulók ne használják a tanár úr megszólí­tást, s helyette tanár pajtást, ta­nár nénit, tanár bácsit mondja­nak. Ennek a megszólítási gya­korlatnak lett a következménye a lebácsizás, lenénizés. A felesle­gesen simulékony és közvetlen- kedő megszólításformák: a drá­ga aranyoskám, galambocskám, barátocskám, kedveském, Gyu- luskám, Józsikám, magácska, drágikám is hozzájárultak ah­hoz, hogy az úr és a hölgy szavak megritkultak megszólításaink­ban. A szó- és nyelvhasználati el­szegényedés mértékéről győződ­hetünk meg, ha az úr szó szócsa­ládjának kibővült körét állítjuk vizsgálódásunk előterébe. íme, a feltűnően gazdag pél­datár az úr és megszólításbeli változata: uram, uraim, uram- öcsém, öcsémuram. E szűkebb használati körbe sorolhatjuk: uraz, úrázás, urazó, hölgyeim és uraim, úri, úrias, urizál, urizálás. Elavuló változatok: úriasság, úrasszony, úrhatnámság, úrfi, fiatalúr, háziúr, szobaúr, várúr, úriember, úrilány, nagyúri visel­kedés, úri passzió, urason él, úri tempó; a humoros áthallásokkal színezett uracs, uracska stb. Ma is élő szóhasználati formák: uram (mint házastárs), az uram az úr nálunk, az uracskám hordja nálunk a kalapot. S ezzel ken­tünk sort arra, hogy bemutassuk, az úr szó és alakváltozatai ho­gyan vállalnak kulcsszerepet szólásaink, közmondásaink szö­vegrészleteiben. Ma is gyakran hallhatjuk és olvashatjuk ezeket a szólásváltozatokat: ura szavá­nak, ura légy a szavadnak (tartsd meg a szavadat), amolyan uras- kodó, úri becsületszavát adta, az urakkal nem jó egy tálból cse­resznyézni, úri bicsak, fa a nyele (uraskodó emberre mondják). A ma embere számára is na­gyon tanulságosak azok a szólás­változatok, amelyek szinte hite­les képet tárnak elénk a múltbéli viselkedés- és magatartásfor­mákról, az egyes társadalmi réte­gek életének folyamatairól, né­zeteiről, s a függőségi viszonyok jellegéről is tájékoztatnak ben­nünket: Urak a papok, de csak „nagyok; Urak kérése — paran­csolat; uraság és szerelem nem tűr társat; urak vesznek össze, s a jobbágy haját tépik; úr és kutya nyitva hagyja az ajtót; úri névhez, bélessütéshez sok eszköz kíván­tatik; az urak aprítják, a nyomo­rultak lakják; ki urávalpöröl, Is­ten az ostora; a kárnak nincs ura. Jegyzetfüzetem bizonyítja, hogy mindennapi egyéni és köz­életi nyelvhasználatunkban gyakran vállalnak közlő, kifejező szerepet ezek a szólásváltozatok is. Add meg, uramisten, de mind­járt! (a türelmetlen emberre mondják); „Úri becsületszavát adta” (Heves Megyei Hírlap, 1993. máj. 11.) „Ha két úrnak ál­doz a szerző”(M. Nemzet, 1993. máj. 13.) Annak is csak örülnünk kell, hogy a névnapi, a születésnapi jókívánságainkat az Úristen él­tessen! köszöntéssel tolmácsol­juk. Emberileg hitelesebb, mele­gebb a már megszokott és elszín- telenedett boldog jelző nélkül jó­kívánságaink tolmácsolása. Az úr szavunk és szócsaládja életútjának ismeretében ne ódz­kodjunk, ha az úr megszólítással és köszöntéssel tisztelnek meg bennünket, hölgyeim és uraim. Dr. Bakos József A tanga izgalmas, de... Fehérneműszemle a bőrgyógyász szemüvegével Nem panaszkodhat a szebbik nem: a női fehérnemű-választék talán sohasem volt olyan gazdag, mint napjainkban. A legkülön­bözőbb színű, anyagú, fazonú csipkecsodák sokasága kínálja magát a kirakatokban, a bőrgyó­gyász szakember azonban ko­ránt sincs kibékülve az „ intim di­vat” termékeivel. — Lehet, hogy esztétikailag remekül kitaláltak az alsóne­műk, de sajnos, többségük egészségügyi szempontból igen­csak kétes értékű. A leheletvé­kony anyagokból készült apró nadrágocskák viselői maguk is tapasztalhatják: szeles, hűvös időben alkalmatlanok arra, hogy védelmet nyújtsanak a fel- fázás ellen. Ráadásul az egyéb­ként valóban „izgalmas” tangák nyáron sem praktikusak, mert míg nagyobb méretű társaik fel­fogják a hajlatokban termelődő izzadtságot, ezek a nadrágocs­kák ezt a szerepet nem tudják be­tölteni. — Vásárláskor feltétlenül ré­szesítsük előnyben a természetes alapanyagú fehérneműket, ame­lyekben a bőr jobban szellőzik, s amelyek az izzadtságot is felfog­ják. A nejlon és egyéb műszálas alsóneműk megsokszorozzák a különböző gombás megbetege­dések veszélyét, hiszen az úgyne­vezett pangó izzadtság — kivált a combhajlatokban, a gáton és a farpofák között — szinte táptala­ja az ilyen kórokozóknak. — Mindezt a melltartó kivá­lasztásánál is tartsuk szem előtt; kánikulai időben ugyanis termé­szetes a mell alatti és a melltartó pántja által fedett felületen az iz- zadás, amelyet azután nagyon gyakran követ a gombás bőrel­változás. — Nyaranta egyébként egyre többen mellőzik a kombiné és a melltartó viselését — így azután a felsőruha kerül közvetlen érint­kezésbe a bőrrel. Ez azonban so­kaknál szintén egészségügyi ár­talmat okoz: a felsőruha anyaga irritálhatja, allergizálja a bőrt, és a következmény nemcsak kelle­metlen pirosodás, viszketegség, hanem ekcéma is lehet. — A színek megválasztását il­letően is esztétikai önmérsékle­tet ajánlok. Bármilyen vonzóak a különböző pasztellszínű, árnya­latú alsó ruhadarabok, válasszák a „konzervatív” fehér változatot. Nem valami nyelvi véletlensze­rűség a „fehérnemű” elnevezés; a színezett, s főként a sötét színű nadrágok, kombinék, melltartók anyagából ugyanis a testnedvek hatására a festék egy része kiol­dódik, ami megint csak allergiás bőrbetegségeket idéz elő. A beteg válasza — Hány cigarettát szív na­ponta? — kérdezi az orvos a be­teget. — Tízet — vallja be a páci­ens. — De hiszen a kúra idejére csak napi öt darabot engedé­lyeztem! — mondja mérgesen az orvos. A beteg újabb szavait a vízsz. 1. és függ. 16. sz. sorok tartal­mazzák. VÍZSZINTES: 1. A beteg szavainak első része (zárt betűk: M, I, L) 14. Valahol megrekedő 15. Valamivé válnak 16. Vérpálya 17. Folyó a volt SZU-ban 18. Buenos... (Argen­tína fővárosa) 19. Foszfor és oxi­gén 20. Mezőgazdasági szerszám 22. Multimilliomos amerikai család 23. Azonos mássalhang­zók 24. „A” fájdalom 25. A kö­zelebbi tárgyat 26. Ukrajna fővá­rosa 27. Heves m-i település la­kója 30. Francia csillagász (Francois) 31. Igevégződés 33. Folyóvíz a mederből kilépő 35. Mézízű 36. Vaspálya 38. Fában élő bogár 39.Táplálkozó41. Né­ma titán! 42. Éter és alkohol gyö­ke 44. Erővel valamihez hozzá­hajító 47. Csacsibeszéd 48. Meg­nagyobbít 49. Földrész 51. ... Waverley (ausztrál város) 53. Olivia becézve 54. Mikszáth re­gényhőse (Miklós) 56. Női név 57. Mici néni két... (filmcím) 59. Doktor 60. Azonban 61. Vadat lelő 62. ... Amin (megbuktatott ugandai politikus) 63. A múlt idő jele 65. Dalolt 67. Egyfajta hangszeres zenedarab. FÜGGŐLEGES: 1. Ellentétes kötőszó 2. Tár­gyat a helyére tesz 3. Képző 4. Hibáztatnak 5. Épületrész bérlő­je 6. Páratlanul tudnak! 7. Makó egynemű hangzói 8. Kiváló, a legjobbak közül való 9. Bolgár költő (Alekszander) 10. Folyó Franciaországban 11. Néma mú­zsa! 12. Dátumrag 13. Az udvart takarítja 16. A beteg szavainak folytatása (zárt betűk: Z, LY, T) 18. Sic itur ad ... (így jutunk a csillagokig) 21. Verssorok össze- csengése 22. Kisebb üzlet (néve­lővel) 23. Rémült, ijedt 25. Esőn nedvessé váló 26. Összevissza kér! 28. Apró 29. Kérem ré­szemre átnyújtani! 32. Űrlapot adatokkal teleírna 34. Politikus (Miklós) 37. Piperemárka 40. Részben gőgicsél! 43. Ipari nö­vény 45. Azon a távolabbi he­lyen 46. Csőrös fuvola 50. Anya­könyvi, röv. 52. Karolt 55. Sze­rencsejáték 57. Létezés 58. Tár­gyat esni hagyó 59. Öntőszer­szám 61. Mezőgazdasági eszköz 62. Román folyó 64. Hajó része 66 . Mutatószó 67. Svédország és NSZK gk-jele 68. Állami Bizto­sító, röv. Báthory Attila

Next

/
Thumbnails
Contents