Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-25 / 146. szám
2 VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. június 25„ péntek Népszavazás lesz Algériában Előreláthatólag októberben népszavazást tartanak Algériában a kormány politikai tervezetéről, amely a legkésőbb 1996- ban tartandó választásokig szabályozná az ország irányítását. Algériában 1991 decemberében felfüggesztették a választásokat, menesztették az elnököt és kormányát. A hatalmat a Legfelsőbb Államtanács vette át, amelyet támogat a hadsereg, ellenez viszont a betiltott Iszlám Üdvfront. A kompromisszumos tervezet államvallásnak minősíti az iszlámot, államnyelvnek az arabot, de lehetetlenné kívánja tenni „egyetlen párt, egyetlen ideológia monopóliumát” az országban. Tűzharc Szomáliában Mogadishuban az ENSZ-csa- patok tűzharcot vívtak Szomáliái fegyveresekkel—jelentette a Reuter. A kéksisakosok egyik tunéziai alakulatát érte támadás az amerikai nagykövetség közelében, s az ENSZ-erők viszonozták a tüzet. Egyelőre nem ismeretes, voltak-e áldozatai az incidensnek. Mohamed Farah Ai- did, akit az ENSZ-erők azzal vádolnak, hogy ő felelős 23 pakisztáni békefenntartó haláláért, s letartóztatási parancsot adtak ki ellene, kijelentette, hogy nem adja meg magát, mivel állítása szerint semmiben sem bűnös. Kínai—brit egyeztetés Hongkongról Folytatódtak a kínai-brit tárgyalások az 1994-95-ös utolsó hongkongi választásokról, ám továbbra sincs arra utaló jel, hogy a tárgyalások gyümölcsözőek lesznek. A kínai kormány elutasította Chris Patten hongkongi brit kormányzó tavaly októberi választási reformjavaslatát, amely csökkentené a választásra jogosultak életkorát, és növelné a közvetlenül megválasztható törvényhozók számát. Női mesterlövész különítmény Jelenleg mintegy másfél ezer orosz zsoldos harcol Boszniában a szerb erők oldalán. A Mosz- kovszkije Novosztyi című hetilap értesülései szerint rövidesen útnak indul az első orosz női mesterlövész különítmény is a „szerb testvérek” megsegítésére. Az újság egy orosz önkéntes beszámolója alapján tudni véli, hogy a válságövezetben legalább 11 különféle szerb alakulatnál szolgálnak orosz zsoldosok. Esélylatolgatás Bulgáriában A Szocialista Párt szerezné meg az első helyet, ha ma tartanának parlamenti választásokat Bulgáriában — erősítette meg a hónapok óta érvényesülő tendenciát a Gallup közvéleménykutatása. A 24 Csasza című szófiai napilap szerdai számában ismertetett adatok szerint a szocialisták 27,5 , míg a Demokratikus Erők Szövetsége 26,4 százalékos eredményt érne el. (Az 1991-es választásokat a DESZ nyerte, alig másfél százaléknyi előnynyel.) A DESZ belső válsága ennek ellenére a Filip Dimitrov vezette választási koalíció az idő előtti parlamenti választások megtartása mellett kardoskodik. Nem bíznak az ukrán elnökben A kieviek többsége megvonná a bizalmat Leonyid Kravcsuk elnöktől és a parlamenttől, ha most rendeznék meg a népszavazást— derül ki az Ukrán Szociológiai Intézet szerdán közzétett felméréséből. Az adatok azért figyelemre méltóak, mert a közvélemény szemében mindeddig a déli és keleti megyék tűntek ki az államfő leghangosabb bírálóiként. A megkérdezettek 57,9 százaléka szerint távoznia kell Kravcsuknak; a parlament lemondását még ennél is többen, a válaszadók 74,2 százaléka szeretné. Az elnököt mindössze 17,3 százalékuk, a honatyákat 7 százalékuk, a kormányt 36,3 százalékuk támogatja. Kérdőjelek Német lobby? Sokat beszélnek — a világpolitikában is — partnerségről, de mit is jelent ez a gyakorlatban?Erre adott valóban felelős államfői választ Richard von Weizsateker német elnök, amikor Josef von Ferenczynek nyilatkozott. Ennek során nemcsak azokról a szoros politikai, gazdasági, kulturális és egyéb szálakról szólt, amelyek országainkat összekötik, hanem egy meglepő kifejezést is használt. Eszerint Németország nemcsak állja szavát és támogatja hazánk belépését az EK-ba, mihelyt annak feltételei adottak, hanem lobbyzik is a többi tizenegy tagnál ennek érdekében. A lobbyzásnak a köznapi életben néha rossz mellékíze támadhat, de ezúttal a kifejezés a legjobb értelmében érvényesülhet. A németek nyilván közelebbről ismerik a magyar helyzetet, a magyar valóságot, mint mondjuk Portugáliában vagy Luxemburgban, tehát nem mellékes, ha a Közösségen belüli tekintélyükkel mellénk állnak. Vajon csak a kölcsönös rokonszen v okán ?Természetesen ez is közrejátszhat, miként ezt Antall József miniszterelnök mostani látogatása is bizonyítja. A kulcsot azonban a német elnöknek az a mondata jelenti, hogy Magyarország jelesre vizsgázott megfontoltságból a viharzó Közép- és Kelet-Európábán. Ez — a magunk lehetőségei szerint — európai érdekű hozzájárulás kontinensünk ügyeinek rendezéséhez. Jelzi, hogy az igazi partnerségben egyaránt kapunk és adunk. De lehet-e másként építeni ezt a partnerséget, s kikövezni az Európa felé vezető utat? (FEB) A szlovák kormányfő Bukarestben A magyar kisebbségekről tárgyaltak Csütörtök délben kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök. A megbeszéléseken központi helyet foglal el a két országban élő magyar kisebbséf ekkel kapcsolatos eszmecsere. íeciar a román rádiónak elutazása előtt adott interjúban kijelentette, hogy a magyar kisebbségek problematikája „abszolút közös’^ a két országban. A szlovák kormányfő kifejtette, hogy a két ország kapcsolatai mindig jók voltak. Jelenleg elsősorban a posztkommunista fejlődés által felvetett problémákat kell megoldani. A megbeszéléseken szó lesz többek között az európai integrációról is. A látogatás célja — mondotta Meciar —: új utakat találni az együttműködés különböző formáinak ösztönzésére Európa e részében, a politikai stabilitás növelése érdekében, elkerülve a határok megkérdőjelezését és etnikai korlátok létrehozását. Meciar közölte: várhatólag alkalma lesz találkozni a romániai szlovák kisebbség képviselőivel. Mint megjegyezte, vannak olyan területek, ahol még szükségük van Szlovákia segítségére. Elmondta, hogy Melescanu román külügyminiszter legutóbbi pozsonyi látogatása során tájékoztatta őt Romániának a kisebbségek irányában folytatott politikájáról, a romániai kisebbségek perspektíváiról. Szlovákia támogatja ezt a politikát — mondta Meciar. (MTI) Fellendülést jósol 1994-re A WIIW tanulmánya a kelet-közép-európai országok gazdaságáról Nincs nagyon messze az alagút vége Magyarország és Szlovénia számára, jósolja a Nemzetközi Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok bécsi intézete (WI- IW) legfrissebb tanulmányában, 1 százalékban megjelölve a két ország idei évre várható bruttó nemzeti össztermék-, azaz GDP-visszaesését. A volt terv- gazdaságok közül egyedül Lengyelországban várható az idén gyarapodás, mégpedig kétszázalékos. Szlovákiában a visszaesés hat százalék körül lesz. Bulgáriában hét-, Romániában nyolcszázalékos hanyatlást jósol az intézet. Kétjegyű százalékos visszaesést várnak Horvátországban (mínusz 10 százalék) és a FÁK- ban (összességében 14 százalék, ebből Oroszországban 15, Ukrajnában 12). Szerbia-Montenegróban ezzel szemben húsz százalékkal fog csökkenni a bruttó nemzeti össztermék. 1994-től már fellendülést jósol a WIIW Magyarországon (\ százalék), Csehországban, Szlovéniában (2-2 százalék) és Lengyelországban (3 százalék). A többi ország számára a jövő év is hanyatlást hoz, igaz, kisebb mértékűt. Az inflációs ráta 1993- ban mindenütt kétjegyű, eltérés csak fölfelé lesz: Romániában 210 százalék, a FÁk országokban 1000-1200 százalék. Magyarország helyezése ezen a skálán a húszszázalékos jóslattal igen jó, egyedül Csehországban számít az intézet ennél kisebb — 15 százalékos — drágulásra. Az intézet úgy véli, a privatizáció nem mindenható gyógyszere a gazdaságok helyrehozatalának, s ajánlatos lépésenként magánkézbe adni a vállalatokat. Addig az államnak vállalnia kell a tulajdonosi felelősséget, és gondoskodni a nyugodt fejlődésről. Aggodalomra ad okot a munkanélküliség növekedése — állapítja meg az intézet. Visszaesés tapasztalható az árukivitel terén, amit a bécsi szakértők a strukturális hibákkal magyaráznak. Még mindig termelnek a közép-kelet-európai országokban olyan árukat, amelyek iránt gyenge a kereslet. Mivel a struktúra változatlan, az export fellendülésére nem is lehet a közeljövőben számítani — vélekednek Bécsben. (MTI) Negyven nagyipari vállalat képviselőinek részvételével Kormányellenes tüntetés Harkovban Százezres kormányellenes gyűlést hirdettek csütörtökre a második legnagyobb ukrán város, Harkov nagyvállalatai. A tüntetésen kizárólag a kievi vezetés gazdaságpolitikája ellen akarnak tiltakozni. Eközben több tucat luganszki és donyecki bányában továbbra is szünetel a munka, mivel a bányászok szerint a kormányzat nem hajlandó teljesíteni több gazdasági követelésüket. A harkovi székhelyű Interfax Ukraina hírügynökség szerint a másfél milliós város 40 nagyipari vállalatának képviselői vonultak a központi térre. Nyikolaj Nyekljudov, a városi szakszervezeti sztrájkbizottság vezetője közölte: a tömeggyűlés előtt egyórás figyelmeztető sztrájkot tartottak. Ä traktorgyár és a metró dolgozói nem szüntették be a munkát, de képviselőik ott voltak a tüntetésen. Viktor Pynzenik miniszterelnök-helyettes előzőleg a parlamentben több fontos követelést is elutasított. Pénz hiányában megalapozatlannak vélte például, hogy az inflációhoz igazítsák a lakossági megtakarításokat és a vállalatok forgótőkéjét, megszüntessék a rossz minőség miatti bírságokat, a létminimum szintjére emeljék a minimálbéreket, és kifizessék a sztrájk alatti munkanapokat. Leonyid Kucsma kormányfő a reális lehetőségek figyelembevételére szólította fel a szakszervezeteket. Egyúttal ismertette a rövid távú válságtervet. Eszerint pályázati rendszer alapján kiárusítják a csődbejutott állami cégeket, protekcionista politikát akarnak folytatni a versenyképes ukrán termékek érdekében, egyebek között el akarják törölni az összes exportkvótát és li- censz-engedélyt. Kucsma hangsúlyozta: fel kell gyorsítani a privatizációt, mindenekelőtt a kis- és középüzemek magánkézbe adását. Bejelentette egyúttal, hogy a kormányzat a napokban szakértői vizsgálatot indít annak kiderítésére, milyen jogi keretek között lehet kialakítani a dél- és kelet-ukrajnai megyék önálló, regionális együttműködését. A sztrájkolok egyik legfőbb követelése éppen az volt, hogy Kiev adjon szabad kezet az említett területek önkormányzatainak. Azerbajdzsán: háború vagy béke? Néhány száz azerbajdzsáni katona az eső ellenére eufórikus hanf illatban, borostásan, felemás uniformisban: ők jelentik Szurat luszeinov lázadó erőinek előőrsét, amely alig 14 kilométerre állomásozik az azeri fővárostól, Bakutól, egy, a Kaszpi-tengert szegélyező út mentén. Egy hete érkeztek ide néhány az Oroszország, Törökország, és harckocsival és Grad típusú rakétavetőkkel megerősítve, amelyeket a magaslatokra telepítettek. Főhadiszállásukat mintegy 15 kilométerrel hátrébb, Pri- morszkoje településen állították fel. — Nem akarunk háborúzni, és még kevésbé lőni a velünk szembenálló azeri testvéreinkre. Élni akarunk — magyarázza egy ifjú katona kalasnyikowal a váltón. Jeter Torszunova, a 24 éves azeri nő, aki már három éve harcol Karabahban és két sebesülést is szerzett, szintén kalasnyikov- val a vállán kíséri a férfiakat. Nincs azonban egyedül. A lázadók oldalán több nőtársa is harcol. Bakuból az előretolt állás felé haladva nem lehet észlelni reguláris csapatok jelenlétét. A közúti közlekedés akadálytalan a tengerparti úton, amely az ösz- szekóttetést biztosítja az olajmezőkkel. Áz autóbuszok utasai át- haladtukban orrukat az üveghez lapítva szemlélik meg a táborhelyet. Aszker Malashi százados, egykori mollah (mohamedán pap) beszámolója szerint parancsnoka, Alijev ezredes küldöttség élén Bakuba ment, hogy tárgyadon a hatóságokkal. Meg nem tért vissza. Mindenesetre egyelőre szóba sem jöhet, hogy benyomuljanak Bakuba. Erőik jelentős részé és nehézfegyvereik ugyanis fellegvárukban, Gjan- dzsában maradtak — teszi hozzá precízen. Dima Okta, a távollévő parancsnok 36 éves helyettese szerint Huszeinovot nem a hatalomvágy, hanem a népe iránti szeretet tuti. A tiszt szerint a lázadó erők nagy része Agdam védelménél van lekötve, a jelentős azeri várost ugyanis a karabahi örmény erők ostromolják. Pacifista érzületét bizonygatva a fiatal férfi úgy véli, hogy a hazáját Örményországgal szembeállító konfliktust nem a fegyverekkel, hanem a „fejekben”, vagyis tárgyalások útján kellene rendezni. Most is az örmények támadtak, holott rajtuk kívül mindenki egyetértett volna a tárgyalásos megoldással — vélekedik, utalva az Egyesült Államok által előterjesztett tűzszüneti javaslatokra, amelyeket Örményország, Azerbajdzsán és a karabahi politikai vezetők is elfogadtak. A katonák szemrehányást tettek az újságírónak, hogy Franciaország is az örmények pártját fogja. Dima Okta, aki korábban olajipari technikusként dolgozott, a helyzetért a hatalmon levő Azerbajdzsáni Népfrontot teszi felelőssé. Amikor hatalomra jutottak, mindenki úgy gondolta, hogy jobb lesz. De ma az embereket fojtogatja az infláció, és egyetlen problémára sem született megoldás — érvel a fiatal tiszt. Valamennyi megszólaltatott katona Gjanazsából jött, és június 4-én ők is jelen voltak, mikor a kormányzathoz hű erők a kormány parancsára megtámadták laktanyájukat. A miniszterelnök, a védelmi és biztonsági miniszter, valamint a belügyminiszter lemondása nem elégíti ki őket. Elcsibej elnök távozását követelik. Gejdar Alijev, a parlament új elnöke „jó ember, igazi diplomata” — állítja Aszker Maslahi. Az egykori mollah úgy véli, lehetséf es együtt dolgozni a brezsnyevi orszak e volt apparatcsikjaval, akit az események összejátszása ismét a hatalom csúcsára emelt. Nem az én dolgom megmondani, hogy mit csináljunk és kivel. Ezt a politikusoknak kell eldönteniük maguk között. Ankarából a török hírügynökség Elcsibej elnök felhívásáról adott hírt, amelyben Azerbajdzsán jog szerint még hivatalban lévő elnöke azt üzente népének : nem mondott le, és nem is szándékozik ezt tenni. Nahicse- vánban tett nyilatkozatában felszólította az azeri népet, ne engedjen a provokációnak, és úgy vélekedett, hogy Azerbajdzsánban maga a demokrácia került veszélybe. Az elnök a lázadást katonai puccsnak minősítette. (MTI) Jugoszláviai ENSZ-erők Francia az új főparancsnok Francia tábornok veszi át rövidesen a volt Jugoszlávia területén működő ENSZ-alakulatok főparancsnokságát. Lars-Eric Wahlgren svéd tábornok megbízatása lejártával az új főparancsnok Jean Cot tábornok lesz. Ezt Francois Léotard védelmi miniszter jelentette be. A miniszter elmondotta: a pa- racsnokság francia kézbe adását Párizs javasolta Butrosz Gáli ENSZ-főtitkámak. Párizs máris a legnagyobb létszámmal, ötezer fővel vesz részt a kéksisakos alakulatokban a volt Jugoszlávia területén, és szerdán jelentették be, hogy további nyolcszáz főnyi egységet vezényel Boszniába. Más beosztást kap viszont Philippe Morillon tábornok, aki eddig a Boszniában működő ENSZ-alakulatok parancsnoka volt. Beosztását egyelőre még nem közölték, de a miniszter szerint „az az egyik legfontosabb” lesz, és a döntés a világszervezettől függ. Morillon távozásáról már korábban is szó volt, de akkor a minisztérium vezetése és az ENSZ egyaránt megerősítette beosztásában. Az 59 éves Jean Cot hadsereg- tábornok, aki átveszi a volt Jugoszláviában a főparancsokságot, harctéri tapasztalatokat az algériai háborúban szerzett, majd különböző magasabb egységeknél volt beosztott, illetve parancsnok, és a védelmi minisztériumban is teljesített szolgálatot. Jelenleg Strasbourg katonai kormányzója és az 1. francia hadsereg parancsnoka, ez a hadsereg azonban az átszervezések következtében megszűnik.
