Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-03 / 127. szám
PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 7—10. OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1993. JÚNIUS 3. CSÜTÖRTÖK MEGYEI hírlap LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 127. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Olasz gyermekkerékpárok 4 éves kortól széles választékban! DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Tel.: 36/324-600 Előleg nélkül, részletre is. Az Országos Betétbiztosítási Alap garanciája A július 1-jei induláskor mintegy 150-200 milliárd forintnyi értékpapírra és 400 milliárd forintnyi vállalkozói betétre terjed majd ki az Országos Betétbiztosítási Alap garanciája — közölték a Magyar Nemzeti Bankban. A június 30-ig elhelyezett lakossági betétek továbbra is állami garanciát élveznek. Az Expo jegyében A főváros 4,4 milliárd forintot kap különböző közlekedési beruházásokra az Expo sikeres lebonyolítása érdekében. Egyebek között erről született tegnap megállapodás a főváros és a kormányzat vezetői között. Demszky Gábor főpolgármester elmondta: végleg eldőlt, hogy a Dél-Buda — Rákospalota metróvonal első szakaszat legkorábban 1997-ben adják át. MÁV-közlemény A MÁV Széchenyi-hegyi Gyermekvasútjának 45. születésnapja alkalmából jubileumi ünnepséget és gyermekvasutas- avatast tartanak szombaton 10 órakor a hűvösvölgyi főnökségen — tájékoztatta a MÁV szerdán az MTI-t. E napon ingyen utazhatnak a gyermekvasúton azok a hajdani uttörővasutasok, akik fel tudják mutatni régi igazolványukat vagy ellenőrző könyvüket. Magyar — görög katonai együttműködés Für Lajos honvédelmi miniszter meghívására ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Io- annis Varvitsiotis görög védelmi miniszter. A magyar és a j>örög védelmi miniszter tárgyalásán a kétoldalú kapcsolatok megvitatásán kívül kiemelt hangsúlyt kap a délszláv válság, amely mindkét országot meglehetősen közelről érint. A kárpótlási jegyek névértéke Június 1-jén a kárpótlási jegyek kamattal növelt névérteke elérte a 133,7 százalékot — tájékoztatta az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékese szerdán az MTI-t. A kárpótlási jegyek a törvény értelmében a jegybanki alapkamat — jelenleg 19 százalék — 75 százalékával kamatoznak az első kárpótlási törvény elfogadásától, 1991. augusztus 10-etől három évig. Ennek megfelelően az ezer forint címértéku kárpótlási jegyek kamattal növelt nevérté- ke június 1-jén 1337 forint, az ötezer forintosok 6685 forintot, a tízezer forintosok pedig 13.370 forintot érnek. Nem érvényesül ez az érték a földárveréseken, ahol a címérték a mérvadó, és természetesen az értékpapírok szabad adásvételekor sem köteles senki a kamattal növelt névértéket figyelembe venni. Évtizedek óta pazarlódik el a gyógyvíz Megvalósulhat az egerszalóki álom? Szabadon dönthetnek a hőforrás ügyében Mint hírül adtuk, hiába egyeztek meg az elmúlt év végén az érdekelt felek, akik hosszú időn keresztül vitatkoztak a tulajdonjogról, megfeneklett az egerszalóki hőforrás ügye. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságtól ugyanis elutasító választ kaptak elképzelésükkel kapcsolatban. Úgy tűnt, hogy hiába történtek az újabb erőfeszítések, az évtizedek óta vajúdó problémára nem találnak megoldást. Pedig lapunk is számtalanszor foglalkozott a veszendőbe menő természeti kinccsel, amelyet azóta már gyógyvízzé is nyilvánítottak. A kérdéssel kapcsolatban dr. Lukács Tamás országgyűlési képviselő is megkereste az ÁV Rt.-t, s ezután — úgy tűnik — a helyzet megváltozott. Ugyanis a következő levelet kapják az érintettek: „Korábbi álláspontunkat felülvizsgálva megállapítottuk, hogy az Egerszalóki Községi Önkormányzat, az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 1992. december 28-án az egerszalóki hőforrás fejlesztésének megindítása érdekében megkötött megállapodása nem tartozik az 1992. éviLIV. tv. III. fejezetében foglalt vagyonvédelmi előírások hatálya alá. Törvényi felhatalmazás hiányában az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságnak a megállapodás jóváhagyása tekintetében hatásköre nincs, így a szerződő felek szabad akaratelhatározása a mérvadó.” Szerkesztőségünk hamarabb megszerezte a dokumentumot, mint ahogy az az egri polgármesteri hivatalba eljutott, ezért Habis László alpolgármester örömmel értesült tőlünk a fejleményről. Mint elmondta, ezután te- lekkönyvezni lehet a megállapodás szerinti tulajdonviszonyokat, azaz 42 százalékban Egerszaló- ké, hasonló arányban Egeré, 16 százalékban pedig a fafeldolgozó gazdaságé a kijelölt rész. Mindegyik fél jelentős területeket adott a gyógyvíz környékének kialakításához, az esetleges szálló, s más létesítmény megvalósításához, amely a résztvevők osztatlan közös tulajdonára épülne a megállapodás szerint. így már lehetőség nyílik a régi álom megvalósítására, vagyis az évtizedeken át elfolyó gyógyvíz hasznosítására. Eddig ugyanis nem lehetett tárgyalni a jelentkezőkkel, mert nem volt gazda... (G. L.) Infláció: 21% ? A Gazdaságkutató Részvény- társaság szerint már annak is nagy ára van, ha a gazdaságban nem csökkenés, hanem csak stagnálás következik be — közölték az rt. tájékoztatóján. Vértes András, az rt. vezérigazgatója szerint az idén az infláció csak kismértékben lassul, s mértéke 21 százalék körül alakul. A tényleges munkanélküliek száma az év végére közel lesz az 1 millióhoz, a költségvetés hiánya pedig 250-270 milliárd forint körül alakul. Püspökök a közoktatási törvényj avaslatról A Magyar Katolikus Püspöki Kar — a közoktatási törvénnyel kapcsolatban — nyilatkozatot juttatott el a házelnökhöz és a parlamenti pártok frakcióvezetőihez. Erről az MKPK titkársága szerdán tájékoztatta az MTI-t. A nyilatkozat aláhúzza: „A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a katolikus hívek nevében, a nemzet jövője iránt érzett felelősség tudatában, a szabadon megválasztott, felelős Parlamenttől kéri és elváija egy olyan közoktatási törvény megalkotását, amely egyértelműen biztosítja: szülőknek, gyermekeknek, tanulóknak és tanároknak egyaránt, hogy vallásos meggyőződésüket szabadon vállalhassák; a szabadon választható hitoktatást az iskolákban, a vallásos nevelést óvodai keretek között; az egyházi iskolák szabad létrehozását; az állami-önkormányzati feladatot átvállaló egyházi iskolák azonos mértékű anyagi támogatását; hogy senkit — sem tanárt, sem szülőt, sem gyermeket — ne érjen erkölcsi vagy anyagi hátrány amiatt, hogy él a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényben biztosított jogával”. (MTI) Horvátországban volt az epicentrum Földmozgás Dél-Magyarországon Kisebb erejű földmozgást észleltek kedd este a Dunántúl déli részén. Az MTI pécsi tudósítójának jelentése szerint a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletére több bejelentés érkezett, s a tudakozót is több tucat ember hívta. Az Országos Rendőr-főkapitányság ügyeletese megerősítette a földrengés tényét. Mint elmondta, a barcsi rendőrkapitányságtól olyan információt kapott, hogy a település belterületén este 1-2 másodperces, igen gyenge földmozgást észleltek, de sem anyagi kár, sem sebesülés nem történt. A Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetének négy obszervatóriuma is jelezte a Dél-Ma- gyarországon kedden 19.51 órakor bekövetkezett földmozgást. A földrengés epicentruma a horvátországi Varasdtól északkeletre volt, s a zágrábi obszervatórium mérései szerint a Richter- skála szerint 4,6 magnitúdójú volt. Magyarországról Pécs, Nagykanizsa, Szombathely, Kőszeg, Zalaegerszeg és Marcali térségéből jelezték telefonon a földmozgást a lakosok a sas-hegyi obszervatóriumnak. Bejelentéseik szerint általában megrez- dültek az ablakok üvegei, megmozdultak a csillárok, a pohárszékben az üvegedények, stb., de épületkárokról sehonnan sem érkezett jelentés. A varasdihoz hasonló, a Richter-skála szerint 4,8 magnitúdójú földrengés utoljára 1985-ben volt hazánkban, Ber- hida térségében. Az MDF-frakció kizárta hat tagját Az MDF-frakció kedd éjszakai maratoni ülésén 90 igen, 45 nem szavazattal kizárta soraiból Csurka Istvánt, Zacsek Gyulát (91 igen, 44 nem), Király B. Izabellát (101 igen, 32 nem), Balás Istvánt (80 igen, 55 nem), valamint Debreczeni Józsefet (79 igen, 56 nem) és Elek Istvánt (77 igen, 58 nem). Meg kell szüntetni minden olyan belső ellentétet, amely veszélyezteti a kormány működéséhez szükséges parlamenti többség biztosítását, illetve követhetetlenné teszi a választó- polgárok szemében az MDF politikáját. Egyebek között ezt hangsúlyozza a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának állásfoglalása, amelyet a hat képviselő kizárása után adtak ki. (MTI) Heves megyében is kevesebb az MDF -es honatya Az MDF frakciójának ismeretes keddről szerdára virradó éjszakai ülésének szereplői közül többeii is Heves megyéből jutottak be a Parlamentbe. Elek Istvánt — a kizártak egyikét — Füzesabonyban és környékén választották meg, míg a frakció igazgatója, a gyöngyösi Po- korny Endre a megyei listáról került az Országházba. Tegnap délelőtt sikerült mindkettőjüket telefonon elérnünk Budapesten, ahol válaszoltak a Hírlap kérdéseire. Elek István: „Racionális magyarázat nincsen” Elek István nemrégiben kezdeményezte, hogy Csurka Istvánt zárják ki a frakcióból. Akkor erről nem született döntés, mondván, hogy előbb tisztázzák a frakciófegyelem kérdését. A tisztázás során szólították fel őt is a távozásra. — Arra, hogy Debreczeni Józsefet és engem is kizártak, arra racionális magyarázat nincsen — mondta a képviselő. — A döntés nemcsak engem lepett meg, hanem a miniszterelnök urat, sőt még — ahogyan reggel a rádióban hallottam — Csurka Istvánt is. Valószínűleg így akarták megbékíteni Csurka István támogatóit. Egy Borsod megyei társunk javasolta egyébként ezt, a nevét sem tudom pontosan, nem közismert egyéniség. (Folytatás a 2. oldalon) Búcsú „a térség legstabilabb országa" címtől? Válságos, veszélyes, drámai a helyzet — hallani a baljós politikai értékítéletet a közélet legkülönbözőbb szegmentjeiből. S a közeljövő sötét kilátásai között ott sorakozik a pótköltségvetés leszavazása, a kormány bukása, a stabilitás megingása, az ország hitelképességének elvesztése, a gazdaság összeomlása, az előrehozott választások kényszere. Jogosak-e a félelmek? Tagadhatatlan, hogy a kormányzó párt kritikus helyzetbe került. Belső konfliktusai nyílt kenyértöréshez vezettek, s egyelőre nem tudni, hogy ez a parlamenti létszámban, szavazatokban, támogatókban mekkora vérveszteséget jelent. Meggyöngültek a koalíciós pártokat összefűző kötelékek — közel került tehát a kormányzat a parlamenti többség elvesztésének veszélyzónájához. Mindez több az MDF vagy a koalíció belügyénél — valóban kihat a politikai közállapotok egészére, de aligha jelenti az ország általános krízisét. Már csak azért sem, mert a többpárti demokrácia „kalapjában” benne van a váltógazdálkodás esélye. Búcsú „a térség legstabilabb országa” címtől? A belső kohézió, a társadalmi biztonság és nyugalom nem elsősorban a politikai és pártharcok pillanatnyi állásától, hanem a gazdaság helyzetétől, a gazdasági folyamatok irányától függ. A fő kérdés tehát az, hogy a következő hónapokban sikerül-e megállítani a lejtőn a gazdaság szekerét, megszületnek-e az ehhez nélkülözhetetlen törvények, s normális mederbe terelődnek-e a privatizáció, a mezőgazdaság, a versenyképes ipar, általában az értékalkotó termelés dolgai. Erre még a mostani belpolitikai viharok, hatalmi harcok közepette is megvan a lehetőség — akár többségi, akár kisebbségi kormány égisze alatt. Ám ha a politikacsinálók nem élnek vele, az általános krízis falra festett ördöge valóban megelevenedik. S akkor valóban helyénvaló az olyan epilógus, hogy isten irgalmazzon nekünk... (rrni (rli/i)) Bombariadó az SZDSZ székhazában Bombariadó miatt több mint egy órára kiürítették szerdán az SZDSZ Mérleg utcai székházát, miután egy ismeretlen telefonáló azzal fenyegetőzött, hogy pokolgépet helyezett el az épületben. Wekler Ferenc pártigazgató az MTI kérdésére elmondta: háromnegyed 12-kor felhívták az SZDSZ sajtótitkárságát, s egy magnóra felvett hang azt közölte: pontban délben a levegőbe repül az épület. A telefonáló bejelentése szerint a pokolgépet az „Új Magyarország Szervezet” helyezte el. A pártigazgató ki- üríttette az épületet, és értesítette a rendőrséget. A tűzszerészek átkutatták a székházat, de nem találtak robbanószerkezetet. A BRFK-n az MTI érdeklődésére azt közölték: az új Btk. szerint ez a cselekmény közveszéllyel fenyegetés vétségének minősül. A rendőrség megkezdte a nyomozást az ismeretlen tettes után. (MTI) Pótköltségvetés Az egyeztetési munkák elhúzódása miatt a pótköltségvetést a képviselők az eredeti tervtől eltérően, nem június 2-án, hanem valamivel később kapják kézhez — közölte az MTI-vel a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Naszvadi György elmondta, hogy a kiadások alapvetően megfelelnek a tervezettnek, a bevételek azonban jóval elmaradnak az előirányzottól.
