Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-22 / 143. szám

HÍRLAP, 1993. június 22., kedd HEVES ÉS KÖRZETE 5 Boconádon Amint Sedon János polgár- mestertől megtudtuk, az elkö­vetkező napokban ülést tart a boconádi képviselő-testület. El­ső napirendként a szociális tör­vényből adódó feladataikat te­kinti át a képviselők, majd pedig a ’93-as költségvetés megvalósí­tásáról ejtenek szót. Erki tanácskozás Június 23-án testületi ülést tartanak Erken: a település kép­viselői egyebek között az általá­nos iskola éves munkáját elem­zik, majd a rendőrség beszámo­lóját hallgatják meg a község közbiztonságáról. Végül a helyi gyermek- és ifjúságvédelem kér­déseit vitatják meg a képviselők. A tűzoltókról — Tarnazsadányban A tarnazsadányi testületi ülé­sen legfőbb napirendként a helyi önkéntes tűzoltószervezet mű­ködéséről esett szó. Az önkénte­sek — akiknek a vezetője Tóth Gáspár— szinte egyedül látják el egy jókora terület tűzvédelmét, a környéken ugyanis máshol nin­csenek tűzoltók. Az ülés további részében az általános iskola el­múlt tannévi munkáját értékel­ték a képviselők. Tisza-tó triatlon Az előző évekhez hasonlóan az idén is megrendezik az immár hagyományos „Tisza-tó triatlon- versenyt”. A szabadvízű stran­don több kategóriában és kor­osztályban mérik össze tudásu­kat a versenyzők. Az eseményre — amelyre július 3-án, illetve 4-én kerül sor — várják Gallov Rezsőt, az OTSH elnökét, állam­titkárt is, aki vállalta, hogy a ver­seny fő védnöke lesz. A komoly vetélkedés mellett lazább prog­ramokra is sor kerül ezen a hét­végén Kiskörén. Harmadikén este például Zámbó Jimmy kon­certjét élvezheti a közönség, ez­után pedig halászlé-partival zá­rul a nap. Újabb igazgató­választás Tarnaörsön Legutóbb nem kaptak minősített többséget... Június 28-ra — hétfőre — tűz­ték ki az újabb igazgatóválasztást Tarnaörsön. Mint ismeretes, a közelmúltban pályázatot írtak ki a helyi általános iskola, valamint a vele együtt lévő művelődési központ és könyvtár megürese­dett igazgatói állására. Erre hár­man nyújtottak be pályázatot, azonban a képviselő-testülettől egyikük sem kapta meg szava­záskor a minősített többséget. (Ehhez a tízfős testületből hat­nak a szavazatára van szükség.) Amint azt Sánta Miklósné jegyzőnőtől megtudtuk, az ak­kori három jelentkező közül csak egyikük erősítette meg pályázati szándékát, így erről a pályázatról dönt majd a testület a fent emlí­tett időpontban. Tarnamérai beruházások Bővülő infrastruktúra Tarnamérán az elmúlt hetek­ben már hozzákezdtek a külön­böző fejlesztések, beruházások kivitelezéséhez. — A fő feladat a község inf­rastruktúra-hálózatának javítá­sa — mondja Bencze László pol­gármester. — A ciklus ideje, a négy év alatt természetesen sok mindent lehet produkálni, de a terveket teljes mértékben meg­valósítani nem lehet... Minden­esetre mintegy két év alatt elvé­geztük a közvilágítás korszerűsí­tését, ez hozzávetőlegesen 700 ezer forintot vitt el. — A faluban járva távközlési kábeleket fektető munkásokat láttunk... — Látva az egyre növekvő igényeket, mindenképpen javí­tani kell a telefonellátást. A fej­lesztés önerős jelleggel indult, most végzik a második ütemet, így ma átlagban három lakásra jut egy telefon, de június 30-ig ez az átlag javul, mert addigra jóval több lakásban lesz készülék. Az is várható, hogy a meglévő köz­pontot az év végére egy digitális rendszerűre cserélik. A fejleszté­sek sorába tartozik még az ivó- vízhálózat bővítése csaknem 350 méterrel, így az ellátottság a köz­ségben 96-97%-os lesz. Ezzel kapcsolatos, hogy egy pályázatot adtunk be az Állami Fejlesztési Intézethez, amelynek segítségé­vel egy kétéves program kereté­ben megoldható lenne Tamamé- rán és a környékén a víz minősé­ge­— Ez a település is csatlako­zott a gázprogramhoz, mekkora itt az igény? — Az előzetes felmérések szerint 40 százalékos. De ezek­ben a napokban mérjük fel konkrétan az igényeket, s bízunk benne, hogy a lakosság 60-70 százaléka csatlakozik a program­hoz. A lényeg az, hogy 1994. no­vember végére szeretnénk ké­szen lenni a bekötésekkel. — Ez sok pénzbe kerül, a falu­ban viszont jelentős a munkanél­küliség: ez a kettő pedig nehe­zen egyeztethető össze. Az ön- kormányzat hány falubelinek fi­zet segélyt? — Az emberek itt a mezőgaz­daságból éltek, s mivel ez az ága­zat nem a legsikeresebb ma Ma­gyarországon, így nálunk már 1991-ben nagy gond volt a mun­kanélküliség : jelenleg például 20 százalékos. De segélyt nem sok embernek fizetünk, mert már vagy sikerült elhelyezkedniük, vagy kikerültek az ellátásból. Tíz igénylő volt idáig, most négynek fizetünk. Ezzel kapcsolatos a szociális támogatás is: az önkor­mányzat a törvényből adódóan egy rendelet alapján támogatja a rászorulókat. Az idősebbeknek gyógyszerre, tüzelőre adunk se­gélyt, de a fiatalokat is támogat­juk. A fiatal családoknak például lakásfenntartási támogatást ve­zetünk majd be. Az ilyen kiadá­sokra 2 milliót szántunk ebben az évben, de ez az összeg növe­kedhet majd... (kzs) Üldözéses verseny... Egy gyorsabb kocsi jobb lett volna Nap mint nap látjuk a tévé­ben, amint — például az ameri­kai filmekben — szirénázó, nagy és főleg gyors rendőrautók üldö­zik a bűnözőket, maffiózókat, akik leginkább Ferrarival, de legrosszabb esetben is Merce­desszel próbálnak megszökni a „közeg”, azaz az igazságszolgál­tatás elől. Ez a film... A valóság ezzel szemben az, hogy hazánkban nem annyira gyors a hajsza, arról nem is be­szélve, hogy honi rendőreink — a gépjárműpark-fejlesztés ellenére — gyakran, mondják: öreg Zsi­gulikkal próbálják meg utolérni a gazfickókat. Az történt ugyan­is, hogy nemrégiben a közeli Me­zőkövesdről jött az értesítés, hogy a környékről elloptak egy 1500-as Zsigulit — nevezzük ezentúl Ladának —, amely Heves felé tart, vagyis inkább menekül. A rádión leadott hír hallatán a rendőrök az autó nyomába is eredtek. Az üldözés szinte film­be illő jelenetekkel zajlott: elő­ször Komlón látták a robogó La­dát, majd Pélyen tűnt föl a bordó járgány. Ezután pedig a jászkisé- Wföldútra hajtott a lopott gépko­csi vezetője, de akkor — hála a rádiós riasztásnak — már négy hevesi, valamint két jászkiséri rendőrautó száguldott a nyomá­ban. Ekkor azonban — ilyen az élet — kiderült, hogy a jászkiséri körzeti megbízott szem elől té­vesztette az ámokfutót. A törté­net végül is eléggé prózaian vég­ződött. A jászárokszállási kolle­gák értesítették a hevesi kapi­tányságot, hogy megtalálták a kocsit. Igaz, üresen. A tolvaj ugyanis, mielőtt elhagyta volna a járművet, kiszedte belőle azt, ami kiszedhető: eltűntek az érté­kesebb holmik, de azért legalább a kocsi egyben maradt. A rendőrök véleménye sze­rint: jobb autóval bizonyára be­érték volna a bordó Ladát, amely az 1500 köbcentijével nem bizo­nyult könnyen „utolérhető” jár­műnek. Az üldözők ugyanis erő­sen használt — 220 ezer kilomé­tert futott — Zsigulival próbálták megállítani a fürge tolvajt. Rá­adásul az autójuk hengerűrtar­talma mindössze 1200 köbcenti volt. Lám, háromszáz köbcenti né­ha maga a világ... (havas) Hajrában... (Fotó: Gál Gábor) Megszállottak kellenek hozzá A lovakat nem adják el, ugye...? Nagyokat prüszkölnek a lo­vak, a hajtok meg-megpaskolják a sörényes nyakukat, nyugalom­ra intve a formás állatokat. Az­tán a hívó szóra odaügetnek ve­lük a rajtvonalhoz, várják a jelet az induláshoz. Csizmájuk erősen tapossa a kengyelt, fehér nadrág­juk alatt megfeszülnek az izmok. S mielőtt nekiugratnának a ki- sebb-nagyobb akadályoknak, tisztelegve megemelik kerek „zsokésapkájukat”. Szinte eggyé válik ló és lovas, a pálya mentén szemlélődő csak azt látja, hogy játszi könnyedséggel úsznak a le­vegőben... Szemet gyönyörködtető és va­lóban izgalmas látvány egy fo­gathajtó és díjugrató bajnokság. Főként élőben, mondjuk a tágas zaránki réten, ahol olykor-oly­kor ezres nézőközönség gyö­nyörködik a versenyben. S ha minden jól megy, az idén — sor­rendben — immár a kilencedik alkalommal állnak majd itt rajt­hoz a különböző lovasklubok képviselői. Sokáig kétséges volt azonban, hogy sor kerül-e ezen a nyáron — augusztus 7-8-án — a sok-sok érdeklődőt vonzó za­ránki lovasnapokra. Olyan hírek szállingóztak ugyanis, hogy tá­mogató és pénz híján — s mert ál­lítólag jó pénzért kérik a nemes állatokat — megszűnik a gróf Sándor Móricról elnevezett lo­vasklub. Amikor a környékbeli falvak­ban szó esik erről, röpködnek az illetékesek nevei, de a legtöbben Abonyi Istvánt és Holló Gábort ajánlják beszélgetőtársnak. A fiatal tarnazsadányi magángaz­dálkodó — egykor a tarnamenti települések közös termelőszö­vetkezetének agronómusa —, Holló Gábor messziről kezdi a mondandóját. — Valamikor a „Leninben” több mint négyszáz lovat tartot­tunk, gyönyörű állatok voltak. Közülük kerültek ki aztán azok az egyedek, amelyeknek az utó­daira lehetett alapozni a helyi lo­vassportot — emlékezik vissza az évtizeddel ezelőtti időkre. — Persze, mindjárt hozzá kell tenni, hogy ez nem ment simán: volt időszak, amikor az a vezetői szemlélet uralkodott el, hogy ki kell irtani a lovakat...! Jellemző eset, hogy amikor az akkori állat­orvossal, Csintalan doktorral megkérdőjeleztük ezt elképze­lést, a szövetkezet elnöke fegyel­mit adott... — Végül is, csak átvészelték azokat az éveket. — Megszállottak kellettek hozzá... Sokat harcoltunk, érvel­tünk, s végül is úgy alakult a helyzet, hogy a négy saját kanca mellé a Közép-magyarországi L ótenyésztési Felügyelőség segít­ségével Szlovákiából kaptunk még öt lovat. Nincs már meg mindegyik, de most is van öt olyan ló, amely — bátran állítha­tom — aranyat ér... Itt van példá­ul Alex — becenevén Tigris, mert olyan a természete —, ame­lyért a németek kapásból jóval 20 ezer márka fölött fizetnének. Félő is volt, hogy eladják, mert csábító ajánlatok hangzottak már el, akárcsak a többi lovunk­ra. Szóval, pénz kérdése az egész: ha nincs támogató, illetve pénz, akkor nincs képzett lovász, de még elegendő takarmány sem. Hála, mára változott a szö­vetkezeti vezetés hozzáállása, vi­szont a gazdaság szűkében van a pénznek, s ez sok mindent meg­határoz. A lovaklub elnöke — s egyben a tarnamérai agrárszövetkezet termelési főmérnöke, Abonyi István. Ő azzal kezdi, valóban volt időszak, amikor egy hajszá­lon múlt, hogy nem adták fel a klubot. Mára olyan helyzet ala­kult ki, hogy a szövetkezetnek nem áll szándékában eladni eze­ket az értékes jószágokat, hiszen nyilvánvalóvá vált: hosszú távon — a szaporulat értékesítésével, s a bajnokságokon való jó szereplés­sel — megtérülnek a mostani költségek. S új hír az is, hogy most folyik a gróf Sándor Móric Lovasklub bírósági bejegyzése, ez pedig biztosabb jövőt sejtet, hiszen saját lábra állhatnak majd, miután például maguk gazdálkodhatnak a rendezvé­nyeik bevételével. Persze, támo­gatókra — így a szövetkezetre, a környékbeli önkormányzatokra, a lovassport szerelmeseire — a jövőben is szükség lesz. Ló és lovasa — pihenőben... — Nagyon hiányzik például egy terephintó, s ugyancsak sok­ba kerül a lovak és a felszerelés elszállítása egy-egy versenyre, de állandóan szükség van in védőre, fáslira, hogy védjük az állatok lá­bát, s ez sem olcsó mulatság. Csak a takarmány 45Ö ezer fo­rintba kerül évente, s még nem beszültünk a gondozók béréről. Szóval, reménykedünk a klubjö- vőjében, de abban nem bízunk, hogy egyhamar gyökeresen meg­változik a sorsunk. Annak elle­nére, hogy díjugratásban, fogat­ban szinte minden versenyről el­nyeljük az első vagy a második helyezést. — Kik a klub erősségei? — Mindenek előtt a jászárok­szállási A pró József, akit Bencsik József segít az edzői munkájá­ban. A versenyzők közül Maj- láth Péter, Saska Szabolcs (Nagyfüged) és Bohus Viktória (Ózd-Gyöngyös) díjugrató, va­lamint Hever Róbert (Tamaörs) és Csintalan Imre (Tárnáméra) fogathajtó. Ez a csapat négy ug­ró- és két fogatlóval versenyez évi 7-8 megmérettetésen, így a három észak-magyarországi te­rületi bajnokságon Szolnokon, Abádszalókon es majd itt, Zá­rónkon. Az augusztusi esemény­re 12 versengő csapatot várunk ötven lóval, s további tíz csapatot hívunk meg 30-40 lóval, hogy bemutatójukkal teljesebbé te­gyük a programot».. Szilvás István <* VjVtMCáel Gélonittsor «orsóid« CENTRUM Járás 25-éa MO-ig EGERBEN a DOBÓ téren Főnyeremény egy SUZUKI AUTÓ Ezen kívül kisorsolunk még 12 db 5—30 ezer Ft értékű ajándékot. PROGRAM: J 9.30: Fúvós zeneken koncert 9.45: MazsoreU együttes bemutatója 10.00: Sorsolás Műsorvezető: AJALA Közreműködik: Bach Szilvia és a Beethoven együttes Áruházunk ezen a napon kb. 10.30 órakor nyit. A törzsvásárlói igazolvány tulajdonosai részére 15 óráig minden osztályon minden árut 10% kedvezménnyel kínálunk. ' Eger Faiskola út Telefon: (36)310-189 NÉHÁNY CIKK AZ AJÁNLATUNKBÓL: • szovjet női kerékpár • 1402/4.5 kW hőtárolós kályha • OREX 03-09 olajradiátor • SZMOLENSZK 140 L hűtőszekrény • F 850 parapettes gázkonvektor • FG Continentál gáztűzhely 4 égős • E 32 elektromos fűnyíró • Cseh talicska széles kerekű • HOOVER WA 420 tip. automata mosógép • ETA 7400 porszívó • MARCATÓ tésztagép KPL • Silva 2 tolósúlyos konyhamérleg 10 kg-os • 40x20x2 zártszelvény 6 fm-es szál Áraink az áfa-t tartalmazzák. És még sok engedményes és diszkont áras árukkal várjuk vásárlóinkat! 6003 Ft 29871 Ft 6 454 Ft 14 888 Ft 19 544 Ft 25 324 Ft 11531 Ft 1754 Ft 39 860 Ft 8 042 Ft 3 001 Ft 439 Ft 594 Ft Araink m ÉRVEINK

Next

/
Thumbnails
Contents