Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-19-20 / 141. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. június 19—20., szombat—vasárnap Kertész leszek Kúszónövények A kúszónövények a kertben olyanok, mint a lakásban a sző­nyeg, a függöny. A szépen „be­rendezett” kertet még lakályo­sabbá, otthonosabbá teszi, a régit pedig újjávarázsolja. Eltakarja a málladozó tűzfalat, a toldott-fol- dott melléképületeket, rideg ke­rítést, vagy fű helyett fedi a talajt ott, ahol az nem díszlene. Aki csak ideiglenes megoldásként al­kalmazna futónövényt, vagy esetleg a vakolatot félti tőle, az egynyári (egyéves) futónövé­nyek közül válasszon. A legismertebb közülük a haj­nalka, ami három méter magasra is felkúszik megfelelő támaszték mellett. Többnyire kék virágú, júliustól késő őszig nyílik, de csak a reggeli órákban. Borús időben a virágzás tovább tart. Vetésével — sajnos — már elkés­tünk, mert erre a legjobb idő áp­rilisban van. Júniusban, sőt még júliusban is lehet vetni díszbabot. Szintén 3-4 méteres lehet, csavarodva kúszik. Virága fürtös, fehér, pi- ios vagy tarka... Kisebb magasságot, 1-1,5 mé­tert ér el — és kacsokkal kúszik — a szagos bükköny. Pillangós virága jó illatú, vágott virágként is értékes. Sajnos, ezt is már csak jövőre vethetjük, de jó korán, február-márciusban. ; Dísztököt — hosszú indái mi- ‘att — jól használhatunk keríté­sek, erkélyrácsok befuttatására, nagy levelein kívül később ter­mései díszítenek. A legszebb kú­szónövényeket a díszcserjék kö­zött találjuk. Késő tavasszal, má- jusban-júniusban megjelenő vi­rágpompájával valamennyi kert­nek „blickfang”-ja lehet a Wista­ria, vagyis a kúszó akác. Nem té­vesztendő össze a lila akáccal, a Robinával. Robusztus termete, 9-21 m hosszúra megnövő hajtá­sai elsősorban nagyobb kertekbe teszik alkalmassá, de metszéssel jól kordában tarthatjuk, így a ki­sebb kertek tulajdonosainak sem kell lemondaniuk róla... A legkedveltebb a Sistaria flo- rtbunda. Lila, illatos fürtjei a harminc centiméteres hosszúsá­got is elérik. A virág színe lehet még fehér (alba), rózsaszín (ro­sea) és telt virágú lila. A Wistaria sinensis növekedé­se erőteljesebb. Lombja söté- tebb, színváltozatai hasonlóak, mint a floribundának. Kisebb kertekbe a Wistaria ve- nusta\aló, mivel „csak” 9 méte­resre nő. Levelei gyönyörűek, bársonyos zöldek, virágai zömö- kebbek, rövidebbek. Szaporítóanyagát faiskolában vásárolhatjuk. Ha ez cserépben vagy konténerben van, egész év­ben ültethetjük. Ellenkező eset­ben ősszel vagy kora tavasszal: Meleg, védett, napos fekvésbe (déli, délnyugati falak mellé), tápanyagban gazdag, mérsékel­ten nyirkos talajba ültetendő. Virágai kissé érzékenyek a fagyra. A növények mellé te­gyünk karót, amíg a végleges tá­masztékát — kerítést, lugast stb. — el nem éri, és azon biztonság­gal meg nem kapaszkodik. Szaporítható magvetéssel ta­vasszal. Magját forrázzuk le, úgy vessük. A magról szaporított nö­vénynél mindig számíthatunk ar­ra, hogy más lesz, mint az anya­növény. A Wistaria sinensist késő ta­vasszal bujtással is szaporíthat­juk. A lebujtatott hajtások körül­belül egy év alatt meggyökere­sednek. A Wistaria sinensis törzses fácskának is nevelhető, ha vala­kinek a „futó” voltára nincs szüksége. A Wistaria egészséges lombot ad, kártevő, hernyó ke­vésbé károsítja. A betegségek közül a klorózis lép fel gyakran, ami megfelelő tápozással meg­előzhető. V Pénzes Judit Talán megtörik ajég...?! A címbéli szólásváltozattal ar­ra utalunk, hogy az oly nagy gya­korisággal és halmozottan fel­használt idegen eredetű szóhasz­nálatot felválthatják azok a ma­gyar megfelelők, amelyek jelen­téstartalmukban és használati értékükben jól helyettesíthetik a privát, privatizál, privatizáció, stb. idegen szóalakokat. így le­hetővé válik, hogy előtérbe ke­rüljenek azok a nyelvi formák, amelyek az elmúlt rendszerbeli politikai nézetek miatt háttérbe szorultak, és amelyeket szótára­ink az elavulóban, a ritkán hasz­nált minősítéssel emlegettek. A politikai és gazdasági háttér, a nagyméretű államosítás, a ma­gán tulajdonviszonyok számá­nak kevesbedése, a szövetkezeti, a közösségi munkaviszony elter­jedése a magán- előtagú össze­tett szavak háttérbe szorulását is eredményezte. A privát latin eredetű nemzet­közi szó jelentés változatai sem a magán- előtagú összetételek so­rába illeszekdtek bele, hanem in­kább a jelentésámyalatoknak ebbe a csoportjába: egyéni, nem hivatalos, bizalmas, személyes. A privátim alakváltozat ilyen szövegkörnyezetben jutott közlő szereplehz: privátim az a véle­ményem. A privatizál fogalmi és használati értéke szerint utal, hogy valaki, mint magánzó élt és dolgozott. E példatárba kapcsolódtak ezek a magyar megfelelők: ma­gánzó, magánember, magánvé­lemény, magániskolába került, magánúton jutott el az érettségi vizsgákig, stb. Hasonló jelentésámyalatokat érzékeltetnek e nyelvi alakula­tok: magánorvos, magánrende­lő, magánrendelés, magánzárka, magánlaksértés, magánipar, ma­gániparos, magánkereskedő, magánügy. A XVII. századtól kezdve ok­leveleinkben gyakran kulcssze­repet vállalnak a magánvagyon, a magántulajdon, a magántulaj­donos, a magánbirtok, a magán­ipar, a magángazdaság, a ma­gánvállalkozás kifejezések. Egyéni és közéleti nyelvhasz­nálatunkban szélesebb körű je- lentésámyalattal és használati értékkel jelentkeznek ezek a nyelvi formák: magántaxi, ma­gánkocsi, magánkéz, magán- gyűjtemény, magánintézmény, stb. A sajtó hasábjain megjelent cikkekben, a rádiós és televíziós beszélgetéseikben, riportokban a magán szó és a vele képzett ösz- szetételek egyre gyakrabban je­lentkeznek, például az ilyen be­szédhelyzetekben, szövegkör­nyezetekben: „Hatszáz mamut­cég kerül magánkézbe. Lengyel- ország a kis magángazdaságok számát tekintve, az első helyen áll térségünkben. A szejm elfo­gadta a nagy állami vállalatok magánkézbe adását.” (Magyar Nemzet, 1993. máj. 10.) Ugyancsak a Magyar Nemzet egyik vezércikkében Vadprivati­záció címmel szól a szerző arról, hogy elegünk van a privatizációs folyamatokkal együttjáró „bot­rányokkal”, s szinte sugallja, hogy ritkítsuk meg szóban és írásban egyaránt az elvadult ide­gen szóval élést. Ezzel egyet is lehet értenünk, de míg a megnevezendő folya­mat tart, az ezzel kapcsolatos je­lenségeket és gyakorlatot meg kell neveznünk. De van-e erre le­hetőségünk? Egyértelmű a válaszunk: igen, van! Éljünk azokkal a nyelvi for­mákkal, amelyekben kulcsszere­pet vállal a magán- előtagú szó- összetétel: vegyük magántulaj­donba, adjuk magánkézbe, ma­gántulajdonunk, magánvállal­kozást alakítunk ki, stb. Éppen a privatizációs folya­matok irányítója mondta ki elő­ször azt a továbbképzett, egysze­rű magyar szót, amellyel röviden és tömören „nevesítette” a „gyorsított privatizáció” folya­matait. Ez a nyelvi forma így hangzik: magánosít, illetőleg magánosítás. Bár ezek nem tet­szenek nagyképű szakzsargon­nak. A szakszerűsködő politoló­gusok és gyakorló politikusok majd úgy érzékelik a két új meg­nevezést, mint a „magyarkodó magánkodókat”jellemző nyelvi, nyelvhasználati jelenséget. Hogy téves nézetben leledze- nek, arra jó bizonyíték a televízió esti Híradójában 1993. május 12-én elhangzott szövegrész- let: „Sajnálatos, hogy az ifjúság kevés szerepet játszik a magáno­sításban. Cikkünk címadását tehát így módosíthatjuk: Valóban megtö­rik ajég. A talán már elvesztette szerepvállalásának jogosultsá­gát. Dr. Bakos József Az ifjú hölgy 80 éves A „Kis hableány” éppen 80 éve ül elgondolkodva, kicsit szo­morú arccal a vizet nézve és hihe­tetlen nyugalmat árasztva Kop­penhága hagyományos prome- nádja, a Langelinie mellett, egy kavics formájúra gömbölyödött nagy kövön, a vízben. A nyolc évtized alatt a szobor Koppenhága és Dánia jelképévé, sőt babonaságok középpontjává vált, de közben változatlanul őrzi ifjúságát és naiv kisugárzását — éppen úgy, ahogyan egy mese­alakhoz illik. Aki látja a kortalan szobrot — márpedig a világ minden tájáról sokan járnak csodájára —, nem is hiszi, hogy éppen 80 éve leplez­ték le Edvard Eriksen alkotását. A kor neves dán szobrászát Carl Jacobsen gazdag serfőzde-tulaj­donos és mecénás bízta meg az­zal, hogy örökítse meg Hans Christian Andersen meséjének főszereplőjét. Jacobsen 1911- ben látta az Andersen-mese ba­lettváltozatát, s annyira magával ragadta Ellen Price dán balerina tánca a címszerepben, hogy el­döntötte: megajándékozza Kop­penhága városát a „Kis hable­ány” szobrával. Eriksen szob­rászművész két évig dolgozott művén. A modell a felesége volt, ez azonban csak jóval később, az asszony 1963-as halála után de­rült ki, mert a ma is Koppenhá­gában élő egyik fia elmondta, édesanyja szégyellte egy kicsit a dolgot, hiszen a „Kis hableány” meztelen. Szakértők és kívülállók vitat­koznak még ma is azon, hogy va­jon Eriksen szobra a művészet- történet kimagasló alkotása-e. Annyi azonban bizonyos, hogy a szobrásznak sikerült éppen olyannak megalkotnia a „rózsa­bimbó bőrű, tengerkék szemű” „Kis hableányt”, amilyennek Andersen megálmodta, még ha bronzból is van. Talán ez a ma­gyarázata a szobor vonzerejé­nek. A brazil és holland tengeré­szek úgy hiszik, hogy nem érheti baj a tengeren azt, aki megcsó­kolta a „Kis hableányt”. Őt ugyan nem öltöztetik fel — mint a brüsszeli pisilő kisfiút —, de gyakran adnak neki szerenádot, s a körülötte kialakult szuvenír­ipar nem marad el a brüsszeli „vetélytárs” holdudvara mö­gött. A 80 esztendő alatt a szobor talán maga mögött hagyta nép­szerűségében mintaképét, An­dersen mesehősét, holott a her­ceggel szerelembe eső „Kis hab­leány” meséjét legalább 90 nyelvre fordították le és számta­lan kiadásban nyomtatták ki, ol­vassák és mesélik ma is világszer­te. A szobornak, amelyet milliók csodálnak és szeretnek, ellensé­gei is vannak: időről időre fes­tékkel locsolják le, s a II. világhá­borúban a nácik célba lőttek rá. 1964-ben, egy évvel a modell ha­lála után, szörnyű merényletet követtek el a „Kis hableány” el­len: valaki egyszer lefűrészelte a fejét. Bár a tettest soha nem találták meg, a mesebeli leányka ezt is túl­élte. Eriksen Koppenhágában élő John nevű fia örökölte édes­apja 1958-as halála után a szo­bor gipsztervét, s erről készült az eredetivel gyakorlatilag azonos bronzöntvény. Ezt ügyes restau­rátorok úgy tették a helyére, hogy nyoma sem maradt a seb­nek — mint a mesében. Elsüllyedt hajók nyomában Csaknem másfél évszázaddal azután, hogy titokzatos körül­mények között tragikus véget ért a kanadai északi-sarki térségben Sir John Franklin brit felfedező expedíciója, a rejtélyes történet ma is élénken foglalkoztatja a kutatókat. Egy kanadai kutatócsoport arra készül, hogy felkutatja Franklin két hajóját, amelyek 128 főnyi legénységükkel és ma­gával a kutatóval a Vilmos ki­rály-sziget melletti vizeken jártak szerencsétlenül 1846 és 1848 kö­zött, miközben a Baffin-öböl és a Beaufort-tenger közötti legen­dás hírű átjárót keresték. A hajó felkutatását Joseph Maclnnis, egy — a mélytengeri merülésekben szakértő — orvos irányítja, aki már több, tenger alatti misszióban vett részt, töb­bek között például a Titanic óce­ánjáró felkutatásában. Maclnnis az oroszoknak is fel akatja aján­lani szolgálatait a tenger mélyére süllyesztett atomreaktorok meg­keresésében. Egy XIX. századi hajó keresé­sére használt technika segíthet egy XXI. századi probléma meg­oldásában — nyilatkozta erről a mélytengeri kutató. A kutatások előreláthatóan három évig tarta­nak majd. Az északi vizeken át egy Tá­vol-Kelet felé vezető jégmentes tengeri átjáró keresése több eredménytelen expedíciónak volt a célja a XIX. században. Sir John és embereinek eltűnése kü­lönösen megmozgatta a felfede­zők fantáziáját. Keresésükkel 1848-1863 között mintegy ti­zenöt expedíció próbálkozott. A Vilmos királyról elnevezett szi­geten 1981-1986 között meg is találták Franklin néhány embe­rének földi maradványait. Több­ségük dél felé menetelve vesztet­te életét az éhségtől és kimerült­ségtől, miután elhagyták a jéghe­gyek között megrekedt hajóikat. Korábban a tengerészet egy tisztje, Ernie Coleman azt állí­totta, hogy felfedezett két sírhal­mot, amelyek feltehetően Franklin és néhány emberének földi maradványait rejtik. A sír­hantok feltárása 1993 nyarán kezdődött meg. A két elsüllyedt hajót, az Ere­bus és a Terror roncsait eddig nem találták meg, de nagyjából lokalizálható az a térség, ahol a roncsoknak lenniük kell. Macln­nis és csapata egy kanadai társa­ság által mélytengeri kutatásra kifejlesztett sónar-technikát használ majd. Maclnnis, aki már 1980-ban használta ezt a technikát a kana­dai sarki vizeken 1853-ban elsüly- lyedt Breadalbane nevű háro- márbocos felkutatására, reméli, hogy az beválik majd azoknak a nukleáris hulladékoknak a fel­kutatására is, amelyet még az egykori szovjet haditengerészet süllyesztett el. A Greenpeace környezetvédő szervezet egy Jel­cin elnök számára készíteft jelen- tést alapul véve, úgy tudja, hogy az elmúlt harminc évben 18, atommeghajtású hajókról és ten­geralattjárókról kiöregedett nukleáris reaktor — közülük hat megrongálódott berendezés —, valamint 13 ezer radioaktív hul­ladékot tartalmazó konténer ke­rült a tengerekbe. A most hasz­nálatos technikát felajánlják az oroszoknak — erősítette meg Maclnnis —, és majd ők dönte­nek, fel kívánják-e azt használni, hogy segítségével a bűnös mó­don eltüntetett nukleáris hulla­dékokat újra megtalálják. Anya és lánya A nagylány már órák óta nézi a televíziót, miközben édesanyja mellette az óriási halom fehérne­műt vasalja. Egyszer a lány feláll, átkarolja a vállát, és kedvesen a vízsz. 1-, valamint függ. 16. és 18. sz. sorokban olvasható szavakat mondja neki. VÍZSZINTES: 1. A lány szavainak első része (zárt betűk: í, N, E) 14. Valakit erősen páhol 15. Prágai követ volt (Rezső) 16. Névutó, röv. 17. Összeadáskor használt szó 19. Hízelgésül mondott szép szó 20. Olaszország és Magyarország gk.-jele 21. Etelka becézve 23. Áru mozgatása 26. Igen — szlo­vákul 27. Az egyik bolygó 29. Francia filmszínész (Alain) 30. Blohin személyneve 31. Város Albániában 33. Nagyon idős 34. Másoktól mindent sajnáló 35. Új csillag — tudományos kifejezés­sel 37. Ingerpálya 38. Téli sport­eszköz 40. Szükséges eszközök­kel ellát 43. Bór és nitrogén 44. Adél becézve 46. Elképzelését ecsetelte 47. Elektromos töltésű részecske 48. Ide-oda hajladozó 50. Varrást készít 51. ... Roll (könnyűzenei együttes) 53. Tő­számnév 54. Pályaudvar, röv. 55. Táplálkozásra utaló szócska 57. Becézett Rudolf 58. A pénzben kifejezhető értéke 59. Beszél a gólya 62. Iszákos, részeges — an­golul (SÓT) 63. Visszaül! 64. Helyrag 65. Piros — németül 67. Germánium 69. Útnak eredni 72. Gyűrődést elsimít. FÜGGŐLEGES: 1. Alkotás 2. Pénzt utalvá­nyon megküld 3. Tarló része! 4. Tagadószó 5. Megyeszékhely 6. Tartozást kiegyenlít 7. Belgium és Luxemburg gk.-jele 8. Római katolikus, röv. 9. Férfinév 10. Minőségellenőr 11. Néma nejek! 12. Léc vége! 13. Spárga, ma­dzag 16. A nagylány szavainak harmadik része (zárt betűk: A, N, O) 18. A lány szavainak má­sodik része(zárt betűk: D, O) 22. Ceruza 24. Mauna ... (tűzhányó a Hawaii-szigeteken) 25. Kutya­fajta 26. Kismértékben 28. Csa­var — régies szóhasználattal 30. Oijol város másik neve 32. Vá­sárló (névelővel) 34. Részemre átnyújt 36. Annál lentebbi helyre 37. Levelet küldött 39. Eljutunk erre a helyre 41. Dél-Korea fővá­rosa 42. Szétszakít 43. Örömtől repesve 45. Falióra része 47. Be­cézett női név 49. Kettős mással­hangzó 52. Arany — franciául 54. Irótoll — régiesen 56. Nagy súly — Arany János szóhasznála­tával 59. Borjú — németül (KALB)60. Mutatószó61. ...te­szi (becsapja) 64. Fejtető 66. Helység Somogy megyében 68. Vajon tova? 70. Gyermekeknek szoló fenyítő szócska 71. Igevég­ződés 72. Részben elnyu! 73. Súlyarány, röv. Á megfejtéseket június 24-ig küldjék be címünkre. A nyerte­sek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: Keresztrejtvény! Báthory Attila

Next

/
Thumbnails
Contents