Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-17 / 139. szám
PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 7—10. OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1993. JUNIUS 17. CSÜTÖRTÖK HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA TV. ÉVFOLYAM 139. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Alumínium létrák háztartási támasztó kétrészes kihúzható 3 részes univerzális Megvásárolható: DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi út 17. Tel.: 36/324-600 Transzatlanti gondolat Budapestre érkezett Richard von Weizsäcker, a Németországi Szövetségi Köztársaság elnöke, hogy részt vegyen a Collegium Budapest intézetének ünnepi ülésén. A tegnapi eseményen Antall József miniszterelnök egyebek közt ezt hangsúlyozta: — Magyarország nem elégszik meg a már kivívott társulási megállapodással, hanem az ezredfordulóig mindenképpen az Európai Közösség rendes tagjává kíván válni. Térségünk biztonságát és a világ megbillent egyensúlyát csak a transzatlanti gondolat jegyében, a NATO megőrzésében, illetve szervezetének az új kihívásoknak megfelelő átalakításával, kiszélesítésével tudjuk elképzelni. A Collegium Budapest ülésén megjelent Göncz Árpád köztársasági elnök is. (MTI) Műholdas hírtovábbítás Kelet-Európa első központi műholdas állomását avatták fel tegnap a Magyar Távirati Iroda épületében. Az űj hírtovábbító rendszer — mely a Matáv Rt., a SAT-NET Kft. és az MTI együttműködésével készült el — a ma rendelkezésre álló legkorszerűbb technikát honosítja meg Magyar- országon. Ennek köszönhetően a hírügynökség a földi vonalak alkalmazása helyett immár a sokkal megbízhatóbb műholdas útvonalon is el tudja juttatni híranyagát a magyar (közte a Hírlap) es a nemzetközi sajtó számára. A Kelet-Európábán egyedülálló technológia megvalósítása több mint 100 millió forint beruházást igényelt. A rendszer jelenleg 16 előfizetőt szolgál ki, ez a kör azonban a közeljövőben 40-re bővül. Csökkenő megtakarítás Májusban csak 8 milliárd forinttal emelkedtek a lakossági megtakarítások, míg áprilisban az emelkedés még 24 milliárd, márciusban 19 milliárd, februárban pedig 20 milliárd forint volt. Egyebek között ez derül ki az MNB jelentéséből, amely szerint a lakossági bruttó megtakarítások elérték az 1127,5 milliárd forintot. A KDNP kitart... A KDNP elnöksége és parlamenti frakciója nem támogatja a párt tiszteletbeli elnökének, Keresztes Sándor vatikáni nagykövetnek levélben megküldött indítványát. Ebben azt javasolja, hogy a KDNP értékelje át a koalíciós együttműködést, és az új választásokig ügyvivői vagy szakértői kormánynak tekintsék a jelenlegi kabinetet. A KDNP alelnöke, Varga László sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a levél nélkülözi a politikai realitást, és nem okoz különösebb zavart a párton belül. Évfordulós megemlékezés A Független Magyarország Napja alkalmából állami ünnepség volt tegnap a Rákoskeresztúri Köztemető 300-as, 301-es és 298-as parcellájában. Az egybegyűltek az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúira és a szovjet csapatok kivonulásának évfordulójára emlékeztek. A MÁV felhívása Szerda reggel befejeződött a román vasutasok sztrájkja, a munkabeszüntetés következményeinek felszámolása több napot is igénybe vehet. A MÁV éppen ezért felhívja az utazni szándékozók figyelmét, hogy indulás előtt érdeklődjenek a MÁV információs szolgálatánál. Telelottőnyeremények A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a júniusi Telelottó nyereményei a következők: 5 ta- lálatos szelvénye 1 fogadónak volt, nyereménye 3.945.053 forint. 4 találatos szelvénye 28 fogadónak volt, nyereményük egyenként 281.789 forint. 3 találata 2876 fogadónak volt, nyereményük egyenként 2286 forint. A 2 találatos szelvények száma 86.597 darab, ezekre egyenként 91 forintot fizetnek. Japán venni is akar, nemcsak eladni A Jetro vezérigazgatója megyénkben Tegnap délelőtt a Jetro, azaz a Japán External Trade Organization magyarországi vezérigazgatója, Hayato Taguchi látogatott megyénkbe. A kereskedelmi szervezet azzal foglalkozik, hogy élénkítse, a szigetország és a világ többi része közötti áruforgalmat. A vendéget Stroma- jer Marian és Teveli László, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának két főtanácsosa kísérte el, hogy a megyei közgyűlés elnökével, dr. Jakab Istvánnal tárgyaljanak a lehetőségekről. Konkrétan arról, hogy a japánok részt vegyenek a szeptember elején megrendezésre kerülő Vásár Agriá- ban című rendezvényen. Lapunk érdeklődésére elmondta, hogy nem először fordul meg Egerben, egy importfejlesztő delegáció tagjaként már járt itt. A minisztérium és a megye invitálására érkezett most, hogy a vásáron való szereplésükről tárgyaljon. A Jetro irodája másfél évvel ezelőtt alakult Budapesten, a japán kormány küldte őket hazánkba azzal a céllal, hogy a magyar exportot segítsék elő a szigetország piacára. Japán a világ legnagyobb exportőre, de arra is törekszik, hogy mások is utat találjanak piacára, s ezáltal kereskedelmi forgalma tovább növekedjék. Úgy látják, hogy hazánkban erős a mezőgazdaság és a feldolgozóipar. A Jetro nem kifejezetten ezzel a területtel foglalkozik, de most elsősorban erre koncentrál. Azt szeretnék, hogy a magyar élelmiszeripari termékek bejussanak Japánba, amely ezekből az árucikkekből jelentős behozatalra szorul. Az elmúlt esztendőben például 37 milliárd dollár értékben importáltak élelmiszert az egész világból. Magyarországról sajnos ennek csak töredék százalékát kapták. Ez nagyon kevés, ezért is szeretnék elősegíteni a magyar kivitelt. Erre különböző módszereket találnak ki, ebben az évben például a tokiói nagy élelmiszer- ipari vásáron ingyen biztosítottak kiállítóhelyet a magyaroknak, programokat szerveztek és szakembereket láttak vendégül. Azt tűzték ki célul, hogy ne csak a híres libamáj, a méz, a paprika legyen ismert, de kikerülnének gyümölcslevek, mélyhűtött és szárított zöldségfélék, valamint a szójatermékek is sikert aratnának. Tizenkét magyar cég szerepelt a tokiói bemutatón, s azzal is megismerkedtek, hogy miként lehet üzleti kapcsolatokat létrehozni. (Folytatás a 3. oldalon) Idősek III. Nemzetközi Fesztiválja Négy gálaműsor A Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége idén ismét megrendezi az Idősek Nemzetközi Fesztiválját, ezúttal június 25-29. között. Az ötnapos kulturális eseménysorozatnak az idén Budapesten kívül több Galga menti falu, a Palócföld települései, valamint Mezőtúr és környéke ad otthont. A szervezők szándékai szerint a fesztivál a hazai és külföldi nyugdíjasok közötti nagy baráti találkozó lesz, amely a kölcsönös ismerkedésen túl amatőr művészek produkcióinak bemutatására is módot ad. A rendezvényre 12 országból várnak fellépőket és vendégeket, köztük a határokon túl éío magyarok képviselőit is. A tervek szerint a négy gálaműsorban (június 25. Galgahé- víz, június 26. Heves, június 27. Mezőtúr és június 29. Budapest) összesen mintegy 1400 nyugdíjas lép majd színpadra. Az együttesek némelyikében az ifjabb generációk is közreműködnek. A fesztivál idején (június 28- án) nemzetközi tanácskozást rendeznek Budapesten, amelynek témája: az aktív kulturális tevékenység szerepe időskorban. A Kongresszusi Központban június 29-én magyar nyugdíjasok népművészeti es képzőművészeti alkotásaiból rendeznek kiállítást, valamint bemutatják az „így élnek az idősek” című országos gyermekrajz-pályázat díjnyertes műveit. Idill a kiskörei parton (Fotó: Gál Gábor) Kisköre: indul a szezon Az idegenforgalom nem a strandon kezdődik Kisköre — pontosabban a Tisza-tó — nemcsak a megye, hanem az ország egyik legfontosabb idegenforgalmi centrumává növi ki magát ezekben az években. Természetesen a község életében is fontos szerepet játszik a turizmus. Dr. Orosz István polgármestert azért kerestük fel, hogy megtudjuk, miképpen készült fel a település a forgalomra, és hogy a jövőben milyen helyet tölt be Kisköre életében a vendéglátás. Elmondta, hogy az idén is modernizálták, fejlesztették az üdülőtelepet, amely ma jó állapotban várja a látogatókat. A strandot immár a Freeline cég bérli, amely komoly beruházásba fektette a pénzét, s várható, hogy végre tartósan egy kézben marad a terület, hiszen az új gazda tíz évre vette ki a strandot. Ez találkozott az önkormányzat szándékával is, mert Kiskörén úgy gondolják, rövid távra nem érdemes tervezni. A jövővel kapcsolatban beszélt arról is, hogy a közelben hőforrás található, ami iránt van érdeklődés: az elképzelés az, hogy külföldi — német — tőke bevonásával hasznosítják ezt a természeti kincset. Egy közös céget (részvénytársaságot) hoznának létre, amelynek tagja lenne az önkormányzat, a területileg illetékes vízügyi igazgatóság, valamint a német vállalkozó is. Kiskörén is rengeteg a munkanélküli, ezért aztan az önkormányzat egy tanfolyamot szervezett, ahova 35 embert írattak be. A jelentkezőket idegenforgalmi szakmákra képezték át. Főként fiatalok szereztek jártasságot és vizsgát a pincér, szakács, valamint a portás szakmában. (Folytatás a 3. oldalon) Vízibalesetek Tavaly 438-an fulladtak vízbe Magyarországon, mintegy huszonnyolc százalékkal többen, mint az előző évben — mondta Pongor Sándor ezredes a Vízirendészet tegnapi sajtótájékoztatóján. A vízibalesetek többségét a fegyelmezetlenség és a figyelmetlenség, negyven százalékos arányban pedig ittasság okozta. A Vízirendészet — anyagi okok miatt — egyelőre csak szerény technikai fejlesztésre képes. A legfontosabbnak a megelőzőfelvilágosító munkát tartják, s ehhez kérik a sajtó, az iskolák és más intézmények segítségét. Ezenkívül — a hatékonyabb vízirendészeti munka előmozdítására — keresik az együttműködés lehetőségét a különféle társadalmi és életmentő szervezetekkel. A gyakoribb bírságolások is a szerencsétlenségek megelőzését szolgálják. Üj baleseti bejelentő július 1-jétől A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó magyar biztosítóintézetek július 1-jétől bevezetik az Európában általánosan használt Baleseti be- jelentő nyomtatványt — jelentették be a Magyar Biztosítók Szövetségének tegnapi sajtótájékoztatóján. A nyomtatvány használatával a baleset résztvevőinek lehetőségük nyílik arra, hogy már a helyszínen rögzítsék a tényállást, s a biztosító is gyorsan megkapja azokat az adatokat, amelyek megkönnyítik a kárrendezést. Nem lesz szükséges az sem, hogy a balesetben résztvevők a helyszínen eldöntsék, hogy ki volt a felelős. A Baleseti bejelentő fejlécén lévő szöveg figyelmeztet is arra, hogy az űrlap kitöltése nem jelenti a felelősség elismerését, a baleset körülményeinek leírása csak a gyorsabb kárrendezést szolgálja. A baleseti bejelentőt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó hazai biztosító- intézetek — a Hungária, a Providencia, az ÁB Aegon, a Generali, a Colonia, a Garancia és az Argosz — első alkalommal a harmadik negyedévi díj befizetésére szolgáló átutalási postautalványokkal együtt küldik ki a biztosítottaknak. Ez azt jelenti, hogy július 1-jéig minden autósnak meg kell kapnia az új bejelentőlapokat. Aki azonban mégsem kapja meg, felelősségbiztosítója bármely kirendeltségén ingyen hozzájuthat. (MTI) Nyeremények — 44 százalékos adóval? A Szerencsejáték Felügyelet szorgalmazza A Szerencsejáték Felügyelet összes szelvényes szerencsejáték szeretné elérni, hogy még ez év őszén módosítsák a szerencsejáték szervezéséről szóló hatályos törvényt, illetve az adójogszabályok szerencsejátékokat érintő rendelkezéseit. A módosítások célja az, hogy a szelvényes szerencsejátékok (például a totó, a lottó, a bingó) nyereményei után csak egy bizonyos összeghatár felett, és sávosan adózzanak a játékosok. Emellett kívánatos lenne, ha a pénznyerő automaták tulajdonosai a jövőben átalányadót fizetnének. A Szerencsejáték Felügyelet azt is szeretné elérni, hogy a jövőben az állam egyre nagyobb mértékben vonuljon vissza a szerencsejátékok szervezéséből — hangsúlyozta Pálfi József elnök a felügyelet szerdai sajtótájékoztatóján. A felügyelet szerint kívánatos, hogy megszűnjön a szelvényes játékokra általánosan kivetett 20 százalékos forrásadó. Jobb volna, ha a 20 ezertől 50 ezer forintig terjedő összegű nyeremény után 20 százalékos adót, az 50 ezer forint felettiek után pedig 44 százalékos adót kellene fizetnie a szerencsés játékosoknak. Az adózást azért kívánják megváltoztatni, mert a felügyelet tapasztalatai szerint a totó- és az 5 számos lottójátékokon kívül az gyakorlatilag veszteséges. Az elmúlt egy év során (1992 júliusától mostanáig) a felügyelet mintegy 3 ezer illegális játékteremben összesen 1800 gépet kobozott el a pénznyerő automaták üzemeltetőitől. Az átalányadó bevezetését a következőképpen tervezik: továbbra is minden pénznyerő automatát üzemeltető vállalkozó személyenként, évente egy-egy gép után 125 ezer forint egyszeri engedélyezési díjat fizetne. Emellett a vállalkozókat köteleznék arra, hogy évente gépenként összesen 300 ezer forint adót fizessenek az állami költségvetésbe. Ezt a 300 ezer forintot a vállalkozóknak négy részletben, negyedévente előre kellene befizetniük. Pálfi József hangoztatta: bár ez az adózási mód nem illeszkedik a hazai adózási rendszerbe — hisz Magyar- országon a vállalkozók önbevallás alapján utólagosan fizetik társasági adójukat — az új rendszertől mintegy 1 milliárd forintos adóbevétel-növekedést várnak. A Szerencsejáték Felügyelet szerint a bejelentett pénznyerő automaták üzemeltetői tavaly 1 milliárd 67 millió forint árbevételre tettek szert, s ez 427 millió forint játékadó-befizetési kötelezettséget jelentett számukra. (MTI)
