Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám

VAJON LEHETNE-E GONDOZOTTABB GYÖNGYÖS, AVAGY MENNYI PÉNZ JUT FEJLESZTÉSRE? jr HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1993. JUNIUS 15., KEDD LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA TV. ÉVFOLYAM 137. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT X 40x20 zártszerelvény 6 fm/szál 640 Ft + ÁFA 40x40 zártszerelvény 6 fm/szál 720 Ft + ÁFA 6 mm-es fekete lemez 24 Ft/kg + ÁFA VASUDVAR Eger, Fadrusz u. Tel: 36/324-606 r Kormánypárti csoportot alkotva Magyar Igazság-frakció Magyar Igazság néven parlamenti frakciót alakít a néhány héttel ezelőtt MDF-es képviselőkből létrehozott Magyar Igazság Nemzet­politikai Csoport. Ä hétfői több mint 4 órás ülésükön született dön­tésről Zétényi Zsolt, a csoport tagja tájékoztatta a sajtó képviselőit. A hivatalos bejelentéssel vártak, mert tájékoztatni kívánták Antall Jó­zsef miniszterelnököt és Szabad György házelnököt. Csurka István az újonnan létesülő képviselőcsoport tagjaként azt is elmondta: a frakció legalább 10 tagú, de elképzelhető, hogy akár ti­zenöten is belépnek. A házszabály tanulmányozása után a frakciót al­kotó képviselők, akiknek névsorát még nem hozták nyilvánosságra, úgy döntöttek: nem ellenzéki, nem független, hanem kormánypárti csoportot alkotnak. Ez azonban nem befolyásolja őket abban, hogy minden egyes kormány-előterjesztés előtt mérlegeljék álláspontju­kat. (MTI) Stabilizáló szerep a „nyugtalan régióban” igyon sikeresnek és hasz­nosnak minősítette háromnapi ibí os Nai ik mir norvégiai látogatását Szabad György. Az Országgyűlés elnöke tegnap sajtóbeszélgetésen szá­molt be skandináviai útjának ta­pasztalatairól. Elöljáróban elmondta: Nor­végiában nagyra értékelik azt a szerepet, amelyet Magyarország tölt be a közép-európai „nyugta­lan régióban . Úgy tartják, hogy Magyarországnak egyfajta stabi­lizáló szerepe van a térségben. Különösen figyelemre méltónak ítélik, hogy az ország megőrizte belső politikai stabilitását és problémáit a nemzetközi nor­mák szerint igyekszik megolda­ni. Jórészt ezzel magyarázható, hogy a skandináviai országban nagy érdeklődéssel tekintenek a Magyarországhoz fűződő kap­csolatokra. A norvég törvényho­zás vezetőivel folytatott megbe­széléseken megallapodtak ab­ban, hogy a különféle nemzetkö­zi szervezetekben törekednek ál­láspontjaik egyeztetésére. (MTI) Viharkár: 160 millió Meghaladja a 160 millió forin­tot a szombat esti szegedi vihar­kár — közölte Lippai Pál, Szeged város polgármestere a válságstáb ülésén. A tanácskozáson részt vett többek között a közlekedési miniszter, valamint a belügyi és a pénzügyi politikai államtitkár. Göncz Árpád köztársasági elnök együttérzéséről és támogatásáról biztosította a természeti csapás sújtotta várost. Egyeztetnek a Malévnál A Malévnál folytatódtak az egyeztető tárgyalások a szak- szervezetek és a vállalat vezetése között a munkavállalói bérköve­telések ügyében — közölte a Ma­lév szakszervezetének illetékese. Pardi István abban bízik, hogy keddig sikerül megtalálni a meg­egyezés módját, amelyhez mind­két félnek engedményeket kell tennie. Biztonság — a NATO-ban Magyarország és Lengyelor­szág egyaránt a NATO-hoz való csatlakozásban látja biztonság- politikai jövőjét — jelentette ki Szendrei László honvédelmi ál­lamtitkár azt követően, hogy tár­gyalt lengyel kollégájával. Eltért viszont abban az álláspont, hogy a lengyelek szerint a közép-eu­rópai térség államainak együtt kellene kérniük felvételüket a NATO-ba, míg a magyar állás­pont szerint külön-külön. Csúcstalálkozó előkészítése Kodolányi Gyula miniszterel­nöki főtanácsadó vezetésével külügyi delegáció utazott Hel­sinkibe, hogy előkészítse az ok­tóberre tervezett hármas — ma- gyar-észt-finn — miniszterelnöki csúcstalálkozót. Határzár A magyar-szlovén határsza­kaszon Rédicsnél és Bajánse- nyénél továbbra is szünetel az át­kelés, mert a túloldalon trakto­rok záiják el az utat — közölte hétfőn délután a határőrség ille­tékese. Elmondta: bizonytalan, hogy mikor indulhat meg a for­galom, ezért a letenyei átkelőt ja­vasolják az utazóknak. Tovább romlik a szociális helyzet Hevesen még kezelhetők a gondok Hevesen a regisztrált munkanélküliek száma tavaly március óta szolgálati irodája személy szerint majd kétszeresére emelkedett, ma eléri az ezret. A korábban jelen­tős létszámot foglalkoztató mezőgazdasági és ipari üzemek meg­szűnése, átalakulása tovább növelte az állástalanok számát. Jellem­ző, hogy a helyi munkaügyi kirendeltségen erre az évre 400-500 munkahely megszűnését jelzik. A környék tehát igencsak hát- ugyan, hogy ez a kör rendszeres rányos helyzetben van, s ezt az adottságot természetesen az ön- kormányzatnak is figyelembe kell vennie, amikor a város szo­ciális ellátását szervezi. A gon­dokat az is fokozza, hogy roha­mos ütemben növekszik a mun­kanélküli-ellátásból kikerülők száma. Nem sokat segítenek az átképző tanfolyamok, s ami ta­lán a legrosszabb: egyre több az állástalan pályakezdő fiatal és a szakmunkás. Nincs jobb helyzetben a város idősebb korosztálya sem. Igaz jövedelemmel rendelkezik, de itt a bajt az jelenti, hogy nyugdijuk, jövedelmük alacsony. A megél­hetési költségek folyamatos nö­vekedése miatt egyre nehezeb­ben tudják megélhetésüket biz­tosítani. A családok anyagi hely­zetének rosszabbodását az is mu­tatja a településen, hogy egyre többen akarják idős családtagjai­kat szociális otthonban elhelyez­ni. Ez azonban nehéz és hossza­dalmas eljárás, ezek az otthonok ugyanis túlzsúfoltak. A polgármesteri hivatal köz­vizsgálja a rászorultság mérté­két, és — legalábbis eddig — ké­pes volt arra, hogy támogassa az elesetteket. Á városban élő két és fél ezer nyugdíjas 47 százaléka kap valamilyen támogatást az önkormányzattól. Az alacsony jövedelmű gyer­mekes családok is a figyelem kö­zéppontjába kerültek, hiszen — éppen az anyagi gondok miatt — a gyermekek öltözéke és tanszer­csomagja gyakran hiányos. A nevelés költségeinek növekedé­sét jól mutatja, hogy míg 1991- ben 579 gyermek 2 millió 160 ezer forintot kapott beiskolázás­ra (ruhára, étkezési díjra), addig tavaly 1393 gyerekre kellett több mint 7 millió forintot költeni. (Folytatás a 3. oldalon) Dolgozók Népi Demokratikus Szövetsége Nem indulnak a választásokon Demokrati­kus Szövetsége (DNDSZ) nem indul a jövő évi választásokon, de civil szervezetként a baloldali erőket kívánja támogatni — kö­zölte Sulin József elnök a szövet­ség tegnapi sajtótájékoztatóján. A szervezet programjáról szólva elmondta: olyan társadal­mat akarnak, amelyben a dolgo­zó nép akarata a meghatározó. Elsődleges céljuknak a baloldali erők összefogáísának elősegítését tekintik, ennek érdekében már megbeszéléseket kezdtek egyes pártokkal és szervezetekkel. Tárgyalópartnereik közül Sulin József a Munkáspártot, az MSZOSZ-t és a Pedagógus Szakszervezetet említette. A tavaly márciusban alakult szövetség távlati célja, hogy elő­segítse a népi demokrácia kiala­kulását. Az elnök ezzel kapcso­latban leszögezte: nem a Kádár- rendszert akarják visszahozni, hanem azt, ami abban jó volt. (MTI) A tulajdonváltásért Együttműködési megállapo­dást írt alá hétfőn a Magyar Ipar- szövetség nevében Sümeghy Csaba elnök és Pongrácz Tibor, az ÁVÜ igazgatótanácsának el­nöke. A megállapodás alapján a jö­vőben a Magyar Iparszövetség valamennyi, rendelkezésére álló kommunikációs rendszerébe — így videotext-hálózatába is — bekapcsolja az ÁVÜ-informáci- ókat. A két szervezet közös célja, hogy az állami tulajdon privati­zációja a jelenleginél is nagyobb nyilvánosságot kapjon. Az Iparszövetség azt reméli — hangzott el az aláíráskor —, hogy tagszervezetei révén a tagság így bekapcsolódhat a tulajdonvál­tásba. (MTI) Saját fiát használta csalétkül Erőszak a patakparton Saját fiát használta csalétkül az a férfi, aki múlt hét pénteken Szerencsen megerőszakolt egy 14 éves kislányt. A Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Rendőr-fő­kapitányság tájékoztatása sze­rint a mezőzombori kislány édes­anyja arról tett bejelentést júni­us 11-én, hogy lányát egy isme­retlen, 40 év körüli férfi Szerencs külterületén, a Szerencs-patak partján megerőszakolta. A hely­színre érkező forrónyomos cso­port a lány kihallgatása során megállapította, hogy a sértett a város vasútállomásán ismerke­dett meg az erőszakoskodóval. A „szatír” azzal csalta lakására a fiatal lányt, hogy bemutatja a fiá­nak, és fényképet is ad neki a csa­ládjáról. Ezt követően egy elha­gyott helyen fenyegetéssel arra kényszentette, hogy közösüljön vele. A rendőrség még aznap este elfogta a bűncselekménnyel ala­posan gyanúsítható P. László 38 éves, foglalkozás nélküli legyes- bényei lakost, aki ellen erősza­kos közösülés bűntette miatt in­dult eljárás. Vendégünk Velajati Ma Budapestre érkezik Ali Akbar Velajati iráni külügymi­niszter. Ő az első vezető iráni po­litikus, aki a rendszerváltást kö­vetően Magyarországra látogat. Az iráni diplomácia feje nyolc évvel ezelőtt, 1984 decemberé­ben már járt Magyarországon. Most Jeszenszky Géza külügy­miniszter 1991. januári teheráni látogatását viszonozza. A szezon egyik emlékezetes bemutatója volt Örkény: Tóték című darabja (Csendes László, Bessenyei Zsófia, Csonka Anikó és Áts Gyula) Évadzáró társulati ülés Egerben Forró sikerek, filléres gondok A tegnap tartott évadzáró tár­sulati ülésen nem könnyű idő­szaktól búcsúzott az együttes. Az 1992/93-as évadot — mint Gáli László igazgató-főrendező hangsúlyozta — elsősorban a kö­zönségnek kell értékelnie, s az meg is tette: a szakmában a leg­jobbak közül való a 85 százalé­kos látogatottság. Érték és siker teremtődött, a fiatal színház or­szágos viszonylatban jó helyen jegyzett. Ezt bizonyítja az a forró siker is, amelyet a hét végén értek el az országos színházi fesztivá­lon. A társulat megőrizte azt a színházi nyelvet, amelyet kiala­kított: nem mondott le a korsze­rű realista népszínház igényéről. Az egri színházat nem modoros­ságairól lehet felismerni, hanem erőteljes, biztos megfogalmazá­sairól. Nehéz műsortervet állí­tottak össze, elsősorban azért, mert tudják: az értékes darabok hozhatnak igazi eredményeket. Az együttes művészi erejével bírt a legkülönösebb, legszokatla­nabb művel is, s a „híd” másik pillére, a közönség megbecsülése is segített a siker eléréséhez. Sok kockázatot vállaltak, sok küzde­lembe került, de megérte, mert olyan sikerek fémjelzik az elmúlt hónapokat, mint Szomory De­zső: Hagyd a nagypapát!, Sha­kespeare: Tévedések vígjátéka, vagy Peter Weiss: Mockinpott úr... című darabjának színrevite- le, de hasonlóan erőteljes pro­dukció volt a színház vezetője szerint Giraudoux: Trójában nem lesz háború, Örkény: Tóték, vagy Frank Wedekind: A tavasz ébredése című műve is. (Folytatás a 3. oldalon) Ferencsik — ÁHZ Emlékgyűrű Kármán Vera hegedűművész kapta idén az Állami Hangversenye zenekar tagjainak titkos szavazásával odaítélt Ferencsik — ÁHZ Em­lékgyűrűt. Ä dijat, amelyet minden évben az 1984. június 12-én elhunyt Fe­rencsik János karmester — az Állami Hangversenyzenekar volt fő­zeneigazgatója — emlékére adnak át, immár kilencedszer ítélték oda. Az kaphatja meg, akit művészi munkája és emberi magatartása alap­ján az ÁHZ arra érdemesnek tart. Kármán Vera hegedűművész, aki első hegedű szólamvezetője az ÁHZ-nak, hétfőn a Zeneakadémián Bozay Attilától, a Nemzeti Fil­harmónia igazgatójától vette át az emlékgyűrűt. (MTI) Taejon Expo ’93 Magyar pavilon Koreában Magyarország is részt vesz az augusztus 7. és november 7. kö­zött megrendezendő koreai vi­lágkiállításon, a Taejon Expón. Az erről szóló megállapodást tegnap Budapesten írta alá Ká­dár Béla külgazdasági miniszter, a kiállítás kormánybiztosa és Oh Myung, a Taejon Expo ’93 szer­vezőbizottságának elnöke. A koreai világkiállítás az idei év legnagyobb világrendezvénye lesz. A Koreai Köztársaság 1990-ben nyerte el a BIE hozzá­járulását, hogy B-kategóriájú szakkiállítást rendezzen. „A fej­lődés új útjainak kihívása” című kiállításon 114 ország és 23 nem­zetközi szervezet vesz részt. Az egyes nemzeti pavilonok egysé­gesen, 324 négyzetméteres panel blokkban helyezkednek el. A pavilonokat a koreai kivitelezők építik. Az expo megrendezése és üzemeltetése csaknem 4 milliárd dollárba kerül, beleértve az inf­rastrukturális beruházásokat is. A magyar pavilon bemutatja egyebek közt hazánk és Korea kapcsolatának történelmi hátte­rét, a magyarországi gyógyvizek hasznosítását, a biotechnikát, az energetikában elért eredménye­inket, s ízelítőt ad az 1996-os bu­dapesti expóból is. Erkel Ferenc: István király Erkel Ferenc: István király cí­mű operáját augusztus 20-án párhuzamosan mutatja be a Bar­tók rádió és a Magyar Televízió 1-es csatornája. Erkel 1884-ben felkérésre, az Operaház megnyi­tására komponálta a művet. A háromfelvonásos drámai alkotás a zeneszerző utolsó operája, amelynek ősbemutatója 1885- ben volt. Az István király új hangfelvételének elkészítésével befejeződött az Erkel-életmű rá­diós zenei feldolgozása. A tömö­rített zenedráma hangfelvételé­nek sajtóbemutatóját hétfőn tar­tották a Magyar Rádió Már­ványtermében. István király szerepét Martin János énekli, Gizella királynét Takács Tamara szólaltatja meg. Imre herceget Daróczi Tamás, Cresimirát, Imre feleségét Szendrényi Katalin kelti életre. A hangfelvétel a Magyar Rádió Énekkakarának és Szimfonikus Zenekarának közreműködésé­vel készült. Az opera zenei anya­gát Németh Amadé, a Dobsa Já­nos nyomán készült librettót Ru- itner Sándor dolgozta át; Váradi Antal szövegét pedig Dalos László írta újra. Az opera rádiós változata Ruitner Sándor irányí­tásával készült el.

Next

/
Thumbnails
Contents