Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-14 / 136. szám
7 ej szállás apartmanokban. Részv.dQ: 14.950 Ft Tel: 36/313-220 313-782 Fax- 36/311-711 Brian MayJ^Sethro Tull, Santana, U2, Depeche Mode, J.M. Jarre, Bon Jovij Paul McCartny, Scorpions XX-es gépkocsikat csak irodánktól béreljen, kedvező díjtétellel!!! H obó jubileumi koncert, Attila margitszigeti előadás stb. P ÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. HÍRLAP, 1993. június 14., hétfő Decemberben döntenek A kőkdti részönkormányzatról Időszaki választás Mátraballán Mint már hírül adtuk, lemondott a megyehatáron fekvő kisközség, Mátraballa polgármestere, így időszaki önkormányzati választás kiírása vált szükségessé. Ezt június 20-án — vasárnap — tartják majd meg. Erre a voksolásra minden választójoggal rendelkező polgárt várnak, hiszen az érvényes szavazáshoz legalább 25 százalékos részvételi arányra van szükség. Őszre gáz lesz Verpeléten Folyamatosan dolgoznak a verpeléti gázhálózat kiépítésén a szakemberek. A fővezetékek elkészültek, s információink szerint már a lakások bekötéséhez látnak majd hozzá. A fővállalkozó azt ígéri, hogy október 30-ig megindul a vezetékes gázszolgáltatás a településen, kényelmesebbé téve ezzel az ott lakók életét. Szilvásváradra kirándulnak A Heves Megyei Diabétesz .Szövetség kirándulást szervez július 10-én Szilvásváradra cukorbetegeknek és családtagjaiknak. A kirándulók megtekintik majd a bükki község természeti látnivalóit, és lovasbemutatón is részt vesznek. A betegeknek a kirándulás ingyenes, jelentkezni a 36/ 326-551-es telefonszámon lehet június 30-ig. Cigányfolklór Recsken Szombaton rendezik meg Recsken, a polgármesteri hivatal melletti parkban a cigány-folk- lórtalálkozó”. Ezen a szabadtéri rendezvényen, melyet a Megyei Művelődési Központ szervez, várhatóan tíz együttes vesz részt, többek között Egerből, Bélapátfalváról, Verpelétről, Besenyőtelekről és Tarnaleleszről. Az érdekesnek ígérkező program délelőtt 10 órakor kezdődik. Nemrég egy hosszabb írásban adtunk hírt arról, hogy a Sírokhoz tartozó Kőkútpusztán részönkormányzatot szeretnének létrehozni a helybeliek. Ennek érdekében aláírásokat gyűjtöttek: ezeket a választási bizottság hitelesnek találta, így az ügy — mint népi kezdeményezés —június 7-én a siroki képviselő-testület elé került. Az említett ülésen — amelyen egyébként a kőkúti kezdeményezők képviselői’is jelen voltak — az a határozat született, hogy érdemben decemberben döntenek majd az ügyben, akkor dől Az év elején a pétervásárai Gárdonyi szövetkezet működési területén is megválasztották a részarány-tulajdonosok az úgynevezett földkiadó bizottságot, amely a márciusi ülésen Molnár Pált választotta meg elnöknek. Tőle érdeklődtünk a bizottság eddigi munkájáról, a földkiadással kapcsolatos aktuális kérdésekről. — A részarány-tulajdonosok fórumán, amelyet annak idején mind az öt érintett településen — Pétervásárán, Erdőkövesden, Váraszón, Ivádon és Kisfüzesen — megtartottak, tizenhét tagú bizottságot választottak a tagi és a kívülálló részarány-tulajdonosok — mondta az elnök. — A városi polgármesteri hivatalban pedig egy főállású ügyintéző dolgozik, aki napi nyolc órában áll az ügyfelek rendelkezésére. A polgármesteri hivatal a szövetkezettel közösen minden részarány-tulajdonos címére eljuttatta a tájékoztatót, illetve a tulajdon önálló ingatlanná alakítására vonatkozó igénybejelentési nyomtatványt. Ezeket a bejelentéseket március 23-ig kellett elküldeni a bizottság számára, s a megjelölt határidőig ezek zöme, 1040 kérelem be is érkezett, ösz- szesen 14 ezer 383 aranykoronaértékre. Azoknak a száma, akik egyéni gazdálkodás céljából kérik az önálló ingatlanná alakítást, illetve a földkiadást, nem jelentős, csupán 1800 AK-értékre kaptunk ilyen igényt. — Melyek a bizottság további tennivalói? — A beadványok értékelése, feldolgozása részben már megtörtént. Továbblépni csak azt követően lehet, miután a földhivael, létrejön-e a részönkormányzat. Addig azonban alakul egy ideiglenes bizottság — három siroki önkormányzati képviselő, három kőkúti kezdeményező és a siroki jegyző részvételével —, s ez a testület megvizsgálja például a pénzügyi lehetőségeket, választ keres továbbá arra a kérdésre is: érdemes-e most egy évre megalakítani a részönkormányzatot, hiszen annak mandátuma a siroki „anyaönkormányzat” mandátumával együtt 1994 őszén lejár. A decemberi döntés a bizottság javaslata alapján születik majd meg. tál megküldi a földalap-kimutatást, a tulajdoni lapokat, valamint a térképeket. Ezután arra is választ lehet kapni, hogy a szövetkezet használatában lévő csaknem 22 ezer aranykorona értékű földből maradéktalanul kielégíthetők-e az igények. Jelentős ugyanis a kárpótlásra bejelentett AK-érték, több mint ötezer, s a tagokra nevesített föld aranykorona-értéke is csaknem ekkora. Egyébként első lépésben a beltelkeket érintő igényeket rendezzük, aztán a beadványokat a táblákra bejelentett kérelmek alapján kell majd értékelni. A tulajdonba adás, az új táblák kialakítása az esetek többségében valószínűleg sorsoláson dől el. A bizottságnak az a törekvése, hogy mihamarabb befejezzük a rendezéssel kapcsolatos munkákat. Az, hogy az egyéni gazdálkodást választó részarány-tulajdonosok belátható időn belül földhöz jutnak-e, hogy ősszel már a saját földjükbe vetik-e a búzát, elsősorban nem rajtuk múlik. — A városi polgármesteri hivatal, s a szövetkezet miként segíti a bizottság munkáját? — A hivatal gondoskodott az év elején az említett fórumok ösz- szehívásáról, a bizottság megválasztását is megszervezte. Ügyintézőnk a polgármesteri hivatalban külön helyiséget is kapott, s persze fontos megemlíteni, hogy a bizottság működése során felvetődő költségeket a hivatal állja. A szövetkezet vezetése pedig jelenleg az adatszolgáltatásban, az esetleges vitás kérdések rendezésében támogathat. Zay József A péterkei földkiadó bizottság előtt Ezernegyven kérelem Vizesóra a derecskéi strandon A kánikulának a mezőgazdáknál kétségkívül jobban örülnek a gyerekek. Ők még nem foglalkoznak sem az aszállyal, sem az ózonlyukkal, nekik a nyár a „nagy kaland” ideje. Mátraderecs- kén kétségkívül a strand lesz az idén nyáron is az egyik kedvenc helyük, ahol viszonylag olcsón tölthetik el az idejüket. A vízhez szoktatásról már az iskolaidőben gondoskodtak a tanárok, hiszen a tanítási év utolsó napjainak egyikén is kint volt szinte az egész iskola: a diákok összevont testnevelési órán ismerkedtek a vízzel. Mint képeinken is látható, e tantervi feladatot jókedvvel és lelkesedéssel teljesítették a máris csokibarnára sült nebulók. Hurrá, itt a vakáció...! Búcsúzik a diáksereg, búcsúzik az igazgató is... A múlt hét végén búcsút intettek az iskolának a nyári szünet idejére a mátraderecskei kisiskolások. Ugyanakkor szeretett igazgatójuk, Bolyki János is búcsút intett az iskolának, de végleg: 42 éves pedagógusi munkáját befejezve, nyugállományba vonul... Bolyki János igazgató utoljára írja alá diákjai bizonyítványát (Fotó: Perl Márton) Válasz a siroki panaszra Tönkrement szigeteléstől ázik a pince? A közelmúltban írtunk arról, hogy beázott Sírokban a Lenin út 20. számú, tizennyolc lakásos társasház pincéje. A lakók csőtörést gyanítanak a kellemetlen jelenség mögött, és a község vízvezeték-hálózatát üzemeltető Észak-magyarországi Regionális Vízmüvet tartják a felelősnek a hibáért, a cégtől várva annak elhárítását is. Véleményükre reagálva Kol- tai Ottó, az ÉR V Heves Megyei Kirendeltségének igazgatója határozottan cáfolta vállalata felelősségét az ügyben. Mint mondta, egy toldott-foldott, szinte bar- kácsszinten kivitelezett vízvezeték-hálózat épült ki Sírokban az elmúlt évtizedekben. Ezt az ön- kormányzattól január elsején vettek át üzemeltetésre, azzal a kikötéssel, hogy ahol lehet, rekonstruálják, máshol újjáépítik. Ez a munka még nem fejeződött be, így ma is üzemel a régi hálózat is, amelyen több száz köbméter víz szivárog el naponta, jócskán megemelve a talajvíz szintjét. Ennek ugyan közvetve lehetett szerepe a beázásban, de konkrét csőtörésre nincs semmilyen bizonyíték. Az igazi ok, hogy tönkrement a pincék szigetelése, és így semmi sem akadályozza meg, hogy akár a földbe szivárgó csapadékvíz is utat találjon magának, sok bosszúságot okozva a lakóknak. Nyáron egyébként a talajvíz-szint mélyebbre húzódásával, illetve majd az új, szivárgásmentes hálózat üzembe állításával javulhat a helyzet, ám Koltai Ottó szerint csakis a szigetelés kijavítása eredményezhet megnyugtató állapotokat a Lenin út 20-ban. A derecskéi gázszivárgás okáról A Mátra gyógyvizei, mint bizonyítékok Gyöngyös város gyógyszerészeti múltját kutatva, muzeológus és más barátaink segítségével sikerült megismerni az egykor jelentős Csathó-kerti gyógyforrás múltját is. Ezt a gyógyforrást Kocziano- vits József gyöngyösi gyógyszerész fedezte fel. Saját laboratóriumában olyan vegyelemzést végzett, melyet az általunk kezdeményezett és hat évvel ezelőtt végzett vizsgálat is igazolt. A vizsgálat során az egyéb elemek mellett különösen sok timsót és vasszulfátot találtunk. Kutatásaink során hamar kiderült, hogy hasonló gyógyvíz Mátrafüreden, az akkori Benén, Parádóhután (K larissa-forrás) és a parádi volt bányatóban is megtalálható. Mindegyik forrás bőven tartalmazza a vasszulfátot. A négy vasas forrást a térképen erősen bejelölve — nagy meglepetésünkre — azt tapasztaltuk, hogy azok egy vonalba esnek, sőt annak meghosszabbításában található a bükkszéki gyógyforrás is. Azonnal arra gondoltunk, hogy ez nem véletlen. Végül is azzal igazolódott feltételezésünk, hogy ez a jelenség része lehet annak a geológiai folyamatnak, amely a Gömör- Szepesi érchegység területén is lejátszódott sok millió évvel ezelőtt. Az említett gyógyvizek ugyanis egy vonalba esnek Magyarország egyik legnagyobb szerkezeti törésvonalával, a Dar- nóval. Ezen a törésvonalon törtek fel a vulkánok, és így jött a felszínre a föld mélyéből a vas, az egyéb fémek és a kén. Nem véletlen tehát, hogy az említett törésvonal mentén van Rudabánya és a recski ércbánya is, valamint itt találhatók a vasas gyógyvizek. (A törésvonal mentén fakadó vasas vizek ugyanakkor lényegesen különböznek az ettől nyugatra, a gályái hegytömb lábánál fakadó gyógyvizektől, amelyek szénsavasak-kénesek). A közelmúltban a mátraderecskei gázszivárgás (metán, szén-dioxid és a radon) nagy feltűnést keltett hazánkban. Tekintettel arra, hogy ez a jelenség az említett fő törésvonal mentére esett, mi e hírek megjelenése során újabb vulkanikus kitörésekre, közelgő földrengésre nem ondoltunk, sőt a Recsk környé- i kutatófúrásokat sem okolhattuk. A mátrai gyógyvizek tanulmányozása eredményeként ugyanis tisztában voltunk azzal, hogy miről van szó. Csak örülhettünk annak az eredménynek, amit az országos geológiai és katasztrófa-elhárító intézetek mérései, s az ezek myomán létrehozott tanácskozások megállapítottak (idézet a Heves Megyei Hírlap 1992. március 14-15-i számából): „A mélyben több törésvonal húzódik, melyeknek repedésein keresztül — a feltehetően szénhidrogén-telepekből, ill. az ércelőfordulás környezetéből — áramlik fel a szén-dioxid és a metán, miközben a kőzetekből magával ragadja a radont is, ezt a színtelen és szagtalan, radioaktív sugárzást kibocsátó gázt. ’’Fel lehet azonban tenni a kérdést, hogy a vasas gyógyvizek ugyan mutatják a törésvonal irányát, de mit keres annak meghosszabbításában a bükkszéki Salvus- gyógyforrás, amely vasat alig tartalmaz, összetétele pedig teljesen eltérő, a Salvus ugyanis rendkívül sós. Sóösszetételét tekintve, különösen nagy konyhasó-tartalma miatt részben hasonlít a tengervízhez, de igen magas alkali-hidrogén-karbonát és szénsavtartalma a helyi mészköves eredetre is utal. A gyógyászati felhasználás is ennek megfelelően eltérő. Fürdőkúrában mozgásszervi megbetegedéseknél alkalmazzák, továbbá savtúl- tengéssel járó gyomorhurutnál, gyomorfekélynél, s egyéb huru- tos megbetegedéseknél.’ Ezekhez a gyógyhatásokhoz a vasnak semmi köze. A magyarázat csak az lehet, hogy az említett fő törésvonal mentén nemcsak vulkanikus kitörések, hanem mélyedések is keletkeztek, amelyeket később elöntött a tenger. A hegyvidék sóban gazdag képződményeit pedig az erózió, majd az esőzés a tengerbe mosta. A Mátra északi oldalán létrejött beltenger mai maradványai, az itt lévő földrétegek ezért gazdagok a változatos összetételű és rendkívül nagy számban fellelhető gyógyvizekben is. Dr. Bartus József
