Heves Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-12-13 / 135. szám

HÍRLAP, 1993. június 12-13., szombat-vasárnap FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Népdal- és néptánctalálkozó Emlékező pillanatok Politikai kézfogó? Közös emlékfát ültet az Or- Hosszú évtizedek után most ismét pünkösd szággyűlés alelnöke és a helyi polgármester hétfőjén rendezték meg a hagyományos búcsút és a nagy körmenetet a falu utcáiban Juhászkutyák randevúja Füzesabonyban Vasárnap reggel 8 órai kezdet­tel a Magyarországi Német Ju­hászkutya-klub megyei szerve­zete országos kiállítást rendez Füzesabonyban a kiképzőpá­lyán, a 33-as számú főút mellett. A versenyt hat kategóriában bo­nyolítják le. A látogatókat más egyéb program is várja, így pél­dául lehetőség nyílik lovaglásra. A tombolán pedig a fődíj egy kö­lyök németjuhászkutya lesz. Üj üzletek Demjénben Sorra nyílnak az üzletek Dem­jénben, miután átadásra került és elfoglalták az új helyüket a köz­ségházán a közszolgálati szer­vek. Ezen a héten például a volt orvosi rendelő helyén Mazsola néven diszkont ABC kezdte meg működését, a következő héten pedig a volt gyógyszerszobában nyitja üzletét a zöldséges. Ide tartozik még az is, hogy vasárnap búcsú lesz a községben, és nagy volt a vásárlási kedv a települé­sen a hét végén. Negyvenezer forintot nyertek Karácsony Sándor emlékére szakalapítványhoz nyújtott be pályázatot a kerecsendi Kalász Katolikus Asszonyok és Lányok Szervezete. A pályázat elisme­résre talált, és a kerecsendi höl­gyek 40 ezer forintot nyertek programjaik megvalósításához. Feldebroi Hírek „A mi falunk legyen a leg­szebb” — olvasható a községi lap első oldalán, amely a minap je­lent meg. A tájékoztató igazi lo­kálpatrióta hangnemben szólítja fel a lakosságot az „Új Magyar- ország” című lap által meghirde­tett nemes versengésre. A vezér­cikknek szánt „Gazdálkodni tudni kell” című írás pedig itt-ott kemény bírálatokat, kérdéseket felvetve a családi háztartások problémáit, gondjait, jövede­lemelosztását elemzi. A helybéli érdekes emberekkel készített in- teíjúk mellett új színfoltok a lap­ban Molnár Gábor diákköltő versei. Nem hiányoznak ebből a számból sem az iskolai, óvodai hírek és a közérdeklődésre szá­mot tartó beszámolók sok-sok képpel, valamint a képviselő- testületi ülések kivonatos jegyze­tei sem. A Speciális Művészeti Műhely vezetősége, valamint a Heves Megyei Ónkormányzat andor- naktályai Szociális Foglalkozta­tó Intézete június 25-én — im­máron 7. alkalommal — rendezi meg a felnőtt értelmi fogyatéko­sok országos népdal- és néptánc­találkozóját. Az egész napos kulturális ren­dezvényre az eddig beérkezett jelentkezések alapján 27 intéz­ményből csaknem 300 résztvevőt Születésnapot ünnepelt az os- torosi asszonykórus. Történetük 1968-ban kezdődött, akkor 15 asszony állt össze, hogy a község dalait népviseletükben adják elő. Első jelentősebb fellépésük 1970-ben volt, a palócnapokon. Három évvel később a „Röpülj, páva” gálaműsorán énekeltek a fővárosi Erkel Színházban, és sokáig állandó szereplői voltak a Néprajzi és a Mezőgazdasági Múzeum matinéinak. Külföldre is eljutottak az ostorosi népdalok a kórus előadásában: 1986-ban Csebokszáriban, két évvel ké­sőbb pedig Törökországban él­vezhette a közönség az asszo­nyok dalolását. Eredményeik alapján meghívást kaptak egy országos minősítő hangverseny­re is, amelyről arany fokozattal tértek haza. Évek óta találkozha­tunk a jó kedélyű dalos asszo­nyokkal az egri szüreti napokon. Az idén a rádióhallgatók is meg­ismerkedhettek műsorukkal, amikor egy összeállítást készített velük a Magyar Rádió zenei fő­osztálya. Születésnapi ajándékul pedig karnagyuk, Bimbó Zoltán a Megyei Művelődési Központ segítségével egy nyomtatott fü­zetben fogta össze azt a 60 nép­dalt, amelyet Ostoroson gyűjtöt­tek, s ami a kórus repertoárjában megtalálható. Annak idején asszonykórus­nak indult a népdalcsoport, akikhez később férfiak is csatla­koztak, ők viszont nem voltak olyan kitartóak, és néhány év múlva „elhagyták” az asszonyo­várnak. A legkiemelkedőbb tel­jesítményt nyújtó énekkarok és néptáncegyüttesek Egerben, a Dobó téren felállítandó szabad­téri színpadon tartanak nyilvá­nos bemutatót 17.45 órai kez­dettel. Előtte a Megyei Művelő­dési Központ színháztermében 9.30 órakor kezdődik a kulturá­lis találkozó, majd ezt követi a szabadtéri bemutató, amelyre mindenkit szeretettel várnak a rendezők. kát. így azóta megint egynemű a társaság. A múlt hét végén 10 as­szony, Bányai Istvánná, Bóta Gyuláné, Czobor Istvánná, Éder Mihályné, Hlavina Elemérné, Körtvélyesi Béláné, Molnár Jó- zsefné, Marczis Elekné, Szeren­csi Jánosné és Zsebe Jánosné adott ünnepi hangversenyt az os­torosi iskola udvarán. Hosszú ideig meghatározó egyénisége volt a társaságnak Képes László- né, aki sajnos már nem lehetett daloló társai között azon a na­pon. Az ünnepi alkalomra érkezett Csapó Károly népzenekutató azt mondta: a nép dalait csak azok tudják így előadni, akik még azt otthonról hozták, akik még ben­ne éltek a falu sajátos erkölcsi, gazdasági zárt közösségében. A népdalokat le lehet kottázni, instrukciókat lehet fűzni hozzá, de olyan ízesen, a tájnyelvi jel­legzetességeket és a sajátos han­gulatot visszaadni csak ezek az asszonyok képesek. Az érdem természetesen nem csupán a kórustagoké, legalább annyira múlik a tudás és a siker a karvezetőn is. Bimbó Zoltán már tíz éve vezeti a népdalkört. Szerénysége tiltotta, hogy az eredményekkel dicsekedjen, ő inkább már a jövőről, a tervekről beszélt. Hosszú szünet után újra megrendezik a palócnapokat, ahová Nógrád és Heves megyé­ből jönnek össze e népcsoport tagjai. Legközelebb itt hallható majd a daloló negyedszázados ostorosi énekkar is... (sárközi) Sokáig emlékeznek majd az aldebrőiek a községük fennállá­sának 250. évfordulója alkalmá­ból rendezett egyhetes jubileumi ünnepségsorozatra, amelyen részt vett a település apraja- nagyja. A külön is kedves és megható pillanat volt a falu főut­cáján létesített díszparkban fel­Iskola­rádiósok sikere A Diákújságírók Országos Egyesülete (DUE) az idén is meghirdette országos pályázatát a diákújságírók és rádiósok kö­zött négy kategóriában. A pályá­zatra 350 mű érkezett, melyben — a szakemberekből álló zsűri értékelése alapján — Heves me­gyei sikerek is születtek. A kö­zépfokú intézmények diákújság­íróinak kategóriájában az egri Bornemissza Gergely Szakkép­zési Intézet diákjai jeleskedtek. A diákrádiósok kategóriájában pedig a besenyőtelki „Suli hang­ja” rádiósai érdemelték ki az elis­merést. A siker elérésében az érdem mindenképpen Úri Józsefet ille­ti, de nem utolsósorban nagyban hozzájárultak a sikerhez a rádió „munkatársai” is: Fodor Eszter, Vincze Petra, Petrik Ida, Szilágyi Dia, Úri Kinga, Hanyi Anita, Zbiskó Judit és Urbán Eszter, valamennyien 5-6. osztályos ta­nulók. Talán érdemes megje­gyezni ezeket a neveket, lehet, hogy a jövő rádiósait, újságíróit ismerhetjük fel soraikban. Mindkét díjazott csapat jutalom­ban részesült, és meghívást kap­tak a DUE mezőberényi szakmai táborába, ahol tovább bővíthetik a szakmai ismeretek elsajátítá­sát. állított emlékoszlopsor felszen­telése, az alapkőbe elhelyezett jelenkori ereklyék — dokumen­tumok, fotók, újságok, közöttük a Heves Megyei Hírlap Aldebrő- ről szóló írásai — elhelyezésére, a búcsú, a körmenet, valamint dr. Dörnbach Alajosnak, az Or­szággyűlés alelnökének szívhez Január elejétől Füzesabony­ban — a Rákóczi út 52. alatt — magánközjegyzői iroda nyűt, melynek vezetője dr. Szabó Ist­ván. Lapunk a közjegyzőt elő­ször a jogi szolgáltatásokról kér­dezte. Mint elmondta, a közjegyző és a közjegyzői eljárás az ügyfél jo­gait tárgyilagosan, pártatlanul és természetesen titoktartás mellett biztosítja. Célja, hogy minden hatáskörébe tartozó ügyben — vagyis közokiratok kiállításánál, az okiratok megőrzésénél, a ha­gyatéki eljárásban — a jogvita nélküli érvényesülést segítse elő. Ugyanakkor a közjegyzői szol­gáltatás teljeskörűsége azt is je­lenti, hogy megbízás alapján a közjegyző bizonyos hatósági el­járásokban — például gyámha­tósági engedély, nyilatkozat be­szerzése, ingatlan-nyilvántartás­ba, cégjegyzékbe történő bejegy­zés, stb. — a felet képviseli, így többek között elkerülhető a hosz- szas utánajárás is. Füzesabonyban és vonzáskör­zetében a törvény által kötelező­en előírt hagyatéki eljárások ad­ják a munka zömét. Ami betud­ható annak is, hogy egyéb jogi szóló szavai, s az a példát mutató mozdulata, amikor Farkas Lász­lóval „kéz a kézben” közösen ül­tették el az emlékfát a szobor mögött. Képeink is ezeket a pillanato­kat igyekeztek megörökíteni. szolgáltatásokért (hitelesítés) az itteniek feltehetően Egerbe utaz­nak. Elmondta továbbá azt is, hogy a közjegyző egyik fő fel­adata a szerződések (például: ajándékozási szerződés, adásvé­teli szerződés, stb.) és a jognyi­latkozatok (pl.: végrendelet) közjegyzői okiratba foglalása. Ennek az okiratnak különlege­sen bizonyító ereje van, mivel ta­núsítja, hogy a nyilatkozatot az okiratban szereplő személy meg­tette akkor, ott és olyan módon, ahogyan az a közokiratban sze­repel. Mindazonáltal a közjegy­ző az okiratok eredeti példányát megőrzi, arról hiteles kiadványt és másolatot ad ki. További ga­rancia, hogy az okirat nem selej­tezhető, és nem veszhet el. Az őrzés folyamatosságát a közjegy­ző személyétől függetlenül a közjegyzői irattárak is biztosít­ják. A januári indulást követően az ügyfélforgalom egyenletes. A hagyatéki ügyek lefolytatása ré­vén több polgármesteri hivatallal is kapcsolatba került, s örömmel állapíthatja meg, hogy az együtt­működés zavartalan. Sz. Cs. Mire való a „C” betű? Az asszonykórus az ünnepségen (Fotó: Gál Gábor) Gulyás és bikavér Felejthetetlen estek a Táltosban Huszonöt éve énekelnek (Fotó: Perl Márton) Jogvita nélkül T7- •• • • 1 Közjegyzői iroda Füzesabonyban Ülést tartott a „Hosszú út” Besenyőtelken ( Tudósítónktól) Tavaly decemberben alakult meg a „Lungo-Drom” (Hosszú út) Érdekvédelmi Cigányszövet­ség besenyőtelki tagszervezete. Az elnök Váradi Hermanné, az alelnök: Tóth Gáborné, a titkár pedig Burai Menyhértné lett. A megalakulásuk célja — mint hangsúlyozták is —, hogy a köz­ségben jelentős számban élő ci­gány családok érdekvédelmét el­lássák. Ezen túl a hagyományok újraélesztése, ápolása is a tervek között szerepel. Nem titkolt cél­juk a társadalmi beilleszkedés se­gítése, a műveltségi szint emelé­se, a tehetségesek felkarolása, segítése. Mostani — legutóbbi — ülésükön Váradi Hermanné el­nök üdvözölte a megjelenteket, majd tájékoztatót tartott az ed­dig végzett munkájukról és a jö­vőbeni terveikről. Felháborodá­sának adott hangot, amikor kö­zölte a jelenlévőkkel, hogy az is­kolai nyilvántartásban a cigány­származású gyerekeket „ C” betű­vel jelölik meg. Azzal viszont a jelenlévők közül senki nem értett egyet, hogy egyértelmű választ az iskola igazgatójától nem kap­tak a jelölésre vonatkozóan. El­fogadják és egyetértenek azzal, ha ez a megkülönböztető jelzés pozitív eredménnyel jár részük­re, nem pedig valamiféle elkülö­nítést jelent. Előfordul az is az is­kolában, hogy a gyermekeiket „lecigányozzák”, de olyan hang­súllyal, hogy ők vállalják a ci­gányságukat, hiszen annak szü­lettek, de azt egyáltalán nem fo­gadják el, hogy ezzel mások visz- s’zaéljenek. E jelenség további el­mérgesedésének megakadályo­zására szorosabb együttműkö­dést kívánnak kialakítani az is­kola és a polgármesteri hivatal vezetésével. Ezután tájékoztatta a jelenlé­vőket, hogy lehetőség van egy ci­gánycsalád-segítő alkalmazásá­ra, akinek a feladata a családok helyzetének, életkörülményei­nek megismerése, és ennek bir­tokában a rászorulók segítése, a helyes szemlélet formálása, ki­alakítása a cigányság körében. Mindenesetre ezt a posztot olyan személynek kell betöltenie, akit a cigányok elfogadnak, megbíz­nak benne, és nem lehet részre­hajló. Az elnök tájékoztatót adott arról is, hogy Szolnokon olvasó­tábor, augusztus 20-tól pedig ha­gyományőrző cigánytábor mű­ködik, ahová Besenyőtelekről is mehetnének fiatalok. Kérte a szülőket, ebben legyenek part­nerek, és ne tartsák vissza az ilyen hasznos lehetőségtől a gyermekeiket. Az ülésen részt vett a hevesi szervezet is: Lóié Mihály elnök, a területi szervezetek referense, Burai József alelnök és Molnár Ferenc titkár. Lóié Mihály rövid tájékoztatót is tartott: elmondta, hogy szervezetük 1989-ben ala­kult, és már mintegy 80 tagszer­vezetük működik majdnem min­den megyében. Az eddig alakult 110-120 cigányszervezet közül ez a szervezet rendelkezik legna­gyobb taglétszámmal, és egye­düli abban is, hogy nekik van vi­déken a központjuk, mégpedig Szolnokon. Felhívta továbbá a jelenlévők figyelmét a nagymér­vű aluliskolázottságra, és arra, hogy a cigányfiatalok közül — számukhoz viszonyítva — keve­sen tanulnak szakmát az általá­nos iskola elvégzése után. Véle­ménye szerint a szociális segély ezen a téren nem old meg sem­mit. Megélhetést biztosító mun­kalehetőségeket kellene létrfer hozni. Azoknak, akik szélesebb látókörrel rendelkeznek, és jó ér­zékük van a szervezéshez, min­denképpen nagyobb részt kelle­ne vállalniuk ezeknek a gondók­nak a megoldásában. Egyben felajánlotta személyes segítségét is. Pólyák Pál Középiskolás korunkban Fel- sőtárkány sokunknak a KISZ- táborral volt egyenlő. A mozga­lom széthullása után, a privatizá­ció során a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány tulajdonába került, és jelenleg a Táltos Kft. bérli. A komplexumot „Park Hotellá” alakították, s az utóbbi években főként német turistákat fogadnak a festői környezetben. Budapest, Eger és környékének bemutatása mellett a legnagyobb népszerűségnek a magyar estek örvendenek. A gyertyafényes asztaloknál természetesen bor­kóstolással kezdődik a progra­mokkal tarkított vacsora. Derzsi József idegenvezető, az est házi- azdaja ecseteli a turistáknak a ikavér, a medoc, az olaszrizling és a debrői hárslevelű érdemeit. A lopóból néha egyenesen a vál­lalkozó kedvű vendég szájába ér­kezik a hegy leve, amit remélhe­tőleg hazatértük után sem felej­tenek el. A bor után népitánco­sok érkeznek. Kovács Ernő és barátai, akik több „felvonásban” gondoskodnak arról, hogy ne le­gyenek unalmasak a fogasok kö­zötti szünetek. Műsoruk fény­pontja, amikor Erzsébet asszony lép színre, fején a bikavérrel telt üveggel, és táncra perdül. Moz­dulatait mindenki oly lélegzet­visszafojtva figyeli, mintha a sa­ját fején egyensúlyozná a boros- flaskát. Őket a tarnaleleszi Danó Ferenc cigányzenekara kíséri. Önálló műsoruk végén pedig ők is megtáltosodnak — nyilván a hely szelleme miatt —, a cimbal­mos a „Cirkusz-polkát” bekötött szemmel játssza végig, s hibátla­nul. Közben gulyást tálalnak föl, amikor az éhes vendégek a nagy kondérhoz járulnak, megtudjak a szakácstól a magyar specialitás receptjét is. A vacsora végeztével egy vál­lalkozó szellemű hölgyet magyar népviseletbe öltöztetnek, kine­vezik Piroskának, s ettől a pilla­nattól kezdve ő a felelős az est hangulatáért. Állítólag nincs olyan vendég, aki meg ne tálto- sodna a négy óra hosszás vacsora alatt, és ne perdülne táncra pár­jával. A hotel vezetői — felbuzdulva programjaik sikerén — a jövőben újabb tevékenységen törik a fe­jüket, például konferenciák szer­vezését \á Halják a gyönyörű kör­nyezetben. -sj-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents