Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-10 / 107. szám

HÍRLAP, 1993. május 10., hétfő PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Felfüggesztett éhségsztrájk Szinte nap mint nap hallat ma­gáról Mikola József, a Mátravi- déki Fémművek munkástaná­csának elnöke. Legutóbb arról értesítette a közvéleményt, hogy ismét elkezdi éhségsztrájkját, mert az Állami Vagyonügynök­ség az ígéret ellenére nem tár­gyalt a gyár helyzetéről, majd ar­ról értesítette lapunkat, hogy mégis felfüggeszti az éhezést. Cselekedetét azzal indokolta, hogy megvárja az e heti döntést. Kis pecások Gyermekhorgászversenyt rendeznek a Recsk melletti Bú­zásvölgyi tónál május harminca- dikán. Az eseménnyel a helyi horgászegyesület a gyermeknap előtt tiszteleg, a kis pecások reg­gel kilenc órától vehetik birtokba a tavat. Siker Belgiumban Amint hírül adtuk, május első napjaiban Belgiumban, köze­lebbről Neerpeltben vendégsze­repeit a tamaleleszi Szűk Mátyás Ifjúsági Fúvószenekar. Az Eu­rópai Ifjúsági Zenei Fesztiválon szép sikert arattak a lelesziek: kategórájukban a második he­lyezést érték el. Következő terü­leti oldalunkon részletesen is be­számolunk a Rákóczi Péter kar­nagy vezette együttes útjáról, az „ezüstérem” történetéről. Kiállítás Fedémesen Április végén nyílt meg Fedé­mesen egy helyi művész, Vincze László papírmentő kiállítása. A papírból országos kitüntetéseket is készített alkotó érdekes tárlata a községi művelődési házban te­kinthető meg. Választás Mátraballán Lemondott nemrég Mátrabal- la polgármestere, Bíró János. Az ügy hátterével lapunkban bő­vebben is foglalkoztunk a közel­múltban, s leírtuk, nem tudni még, kik pályáznak a megürese­dett tisztségre. Ez viszont hama­rosan kiderül, ugyanis május 16. és június 2. között kell bejelente­ni a választási bizottságánál a je­lölteket. Az pedig június 20-án, vasárnap, a választás napján dől majd el, hogy közülük ki lesz Mátraballa új polgármes­tere. Lassan csordogáló vízprobléma (Folytatás az 1. oldalról) — Mekkora anyagi veszteség érte ezzel a három falut? — Többeknek leégett a szi­vattyújuk, mert a kutban nem volt víz, az pedig működött. A Nógrád megyei bíróságnál 4 mil­lió 200 ezer forintos igényünk van benn, s fenntartjuk azt a jo­got is, hogy kártérítésért pereljük az említett céget. Mert ők ben- nünnket becsaptak, s mivel bi­zonytalanok voltak ez az embe­rek munkájára is kihatott, las­sabb volt a tempó. A mi kártérí­tésünk az lesz, hogy azoknak a lakóknak, akik fizették a hozzá­járulást ingyen visszük be a vizet a vízóraaknáig a társulás számlá­jára. — A társulat tagajainak érde- ke-e, hogy mihamarabb készen legyen a hálózat, hiszen csak ad­dig kapnak tiszteletdíjat? — Itt tiszteletdijat senki nem kap, csak én, de nekem álmatlan éjszakáim vannak emiatt. A pénz pedig mindenképpen jár december 31-ig, mert addig fennmarad a társulat. Az ilyet én visszautasítom. Elképzelhető azonban, hogy a kártérítésből nem lesz semmi. Hiszen a hatályos jog szerint a felszámolási biztos felméri a cég tartozásait, s azokat egy bizonyos sorrendben elégíti ki a megma­radt vagyonból, már ha egyálta­lán létezik ilyen. Büntetőjogilag Ö csak akkor járhatnak el el- , ha bebizonyosodik, hogy csődbüntett történt, azaz rosszhi­szeműség miatt számolták fel a szövetkezetei Ha tehát valaki esetleg alkalmatlanság miatt ment tönkre, arra ez nem vonat­kozik, a pénz nyomát meg egy nagy horgas végű bottal lehet ütögetni. Természetes, hogy ez senki­nek nem tetszik, így Kiss József­nek sem, aki Szajla ófalujában lakik, s neki is sok gondot oko­zott már a huzavona, többek kö­Kiss József: Nincs a kútban víz zött neki is leégett a szivattyúja, s újat kellett vásárolni. — Mi lesz ha ez is odalesz? — kérdezi. — Ez nekem nagyon nagy kár. Most már nagyon kel­lene a víz. Ha időben elvégezték volna a munkát, akkor nekem nem kellett volna huszonötezer forintot kiadnom. Ki téríti meg ezt? Ha ide nyáron jönnek az emberek, akkor honnan lesz ne­kik vizük? Mindig igazat kellene mondani mindenkinek. Meg­szűnt a vállalat? Hát annak vol­tak vezetői, azok megvannak. Biztosan másik cégük is van. Csak eddig Jóskának hívták őket, most meg Pestának. Térít­sék meg a kárt! Dr. Lendvai Julianna buda­pesti ügyvédnő, aki az említett ÉPKAR kft felszámolási bizto­sa, egyelőre nem tud arról nyilat­kozni, hogy a kártérítés megtör­ténik-e. Elmondása szerint még nem ismeri annyira az ügyet, hogy elmondhatná, van-e akko­ra vagyona a kft-nek, hogy len­ne-e lehetőségük fizetni. ígéretét bírjuk azonban, hogy amikor mar mélyebben tanulmányozza az ügyet, arról beszámol lapunk­nak. Egy biztos: az ÉPKAR Kft. vezetői azóta is alapítottak cége­ket. Kevés tehát az esély arra, hogy pénzt látnak tőlük a szajlaiak, ar­ra azonban már nagyobb, hogy rövidesen mégis lesz vezetékes víz Szajlán, Terpesen és Kisfüze­sen. Az elmúlt három év pedig vélhetően tanulópénz volt a kis magyar kapitalizmus iskolájá­ban, s ennek a megfizetése után a helyiek nyilván bölcsebbek, s egyben haragosabbak is lettek. Hiszen a víz közben nemigen csordogált. Kovács Attila A derecskéi „gázügy” Fórum a vizsgálatok eredményéről Annak idején több alkalom­mal is hírt adtunk arról, hogy Mátraderecskén, a község egyik utcájában az életre is veszélyes gáz tört fel a föld repedéseiből. Alapos vizsgálatok, próbálkozá­sok után sikerült végül megnyug­tató megoldást találni a „gázügy­re” még a múlt évben: a veszé­lyeztetett épületeket, lakóháza­kat oly módon szigetelték, hogy a gáz ne juthasson be az otthonok­ba. Ez mindamellett nem jelentet­te egyúttal azt, hogy a szivárgás is megszűnt volna, így természete­sen a szakemberek tovább vizs­gálódtak a helyszínen. Dr. Czei- zel Endre és munkatársai egész­ségügyi szempontból „térképez­ték fel” a derecskeieket, Dr. Marx György akadémikus, a Környezetfizikai Társaság elnö­ke és kollégái pedig fizikai méré­seket végeztek annak kiderítése végett, hogy honnan származhat a gáz. A vizsgálatok a közelmúltban befejeződtek, az eredmények ér­tékelése folyik. Dr. Czeizel End­re és dr. Marx György még eb­ben a hónapban egy lakossági fó­rum keretében adnak számot a mátraderecskeiek előtt arról, hogy végül mire jutottak, milyen következtetéseket vonhattak le. Az eseményről — pontos idő­pontját még nem tudni — a ké­sőbbiekben részletesen beszá­molunk. Négy százalék közhasznú munkás Pétervásárához és közvetlen körzetéhez 15 település tartozik, s ezeken az országos átlagnál is nagyobb a munkanélküliség. A környéken sorra szűntek meg a munkahelyek, s akik a szomszé­dos megyekbe ingáztak, azok is kényszerpihenőn tartózkodnak most otthon. Ráadásul a kör­nyék mezőgazdaságilag is ked­vezőtlen adottságú, így a gazdál­kodás sem nyújt megfelelő lehe­tőségeket. A Heves Megyei Munkaügyi Központ munkatársai már egy éve tartanak rendszeres konzul­tációkat a területen, s ezeken rendre tájékoztatást, segítséget adnak a környék polgármestere­inek arról, miképpen is lehetne kezelni ezt a cseppet sem egysze­rű problémát. Legutóbb az el­múlt héten találkoztak, s a közsé­gek többségéből érkeztek is ven­dégek az eseményre, ahol Lu­kács Ernő igazgatóhelyettes be­szélt a munkanélküliség alakulá­sáról. Szóba került az is, hogy nyolc településen már foglalkoz­tatnak közhasznú munkásokat — hiszen szinte ez az egy lehetsé­ges megoldás létezik —, s egy kö­zség mar jelezte, hogy ők is szíve­sen tennek ezt, ám még a szerző­dést nem kötötték meg. Annál is inkább jó megoldás­nak tartották az említettek, hi­szen a regisztrált munkanélküli­eknek négy százaléka dolgozik közhasznúként, s ez viszonyla­gosan jó eredménynek tekinthe­tő. Ők elsősorban segédmunkát vagy szakmunkát végeznek, töb­bek között parkosítanak, árkot ásnak, vagy éppen milyen dolog adódik az adott településen. Á térségben összesen 1489 munka- nélküli él, közülük 1379 részesül ellátásban, 63-an végeznek köz­hasznú munkát, s a már említett faluban még nyolcán kapcsolód­nának be. • A többiek is érdeklődnek, azonban — ahogyan az a tanács­kozáson is elhangzott —, kissé fél­ve vágnak neki az új módszernek, hiszen nincsen benne tapasztala­tuk, s attól is tartanak, hogy mit szólnak azok, akik esetleg ebből is kiszorulnak. A munkaügyi köz­pont mindenestre biztatja őket, ugyanis sokaknak ez jelenntheti az egyedüli megoldást. Régóta végez művész-tanári munkát a helyi iskola igazgatója, Gás­pár Emil. A környékbeli felnőttek képzőművész körének is vezető egyénisége, s tanítványai közül is sorra kerülnek ki ügyes kezű gye­rekek. Ezt bizonyítandó most növendékeivel együtt állítják ki legú­jabb alkotásaikat az egri Forrás gyermek-Szabadidőközpontban. A hétvégén megnyílt tárlat megnyitóján maga az igazgató ajánlotta az egybegyűltek figyelmébe a munkákat. Felvételünkön az első láto­gatók tekintik meg a recskiek alkotásait. A tarnalelesziek szeretnek játszani Döntőbe jutott az „Öt kölyök” Két forduló zajlott le eddig a Hírlap gyerekek számára szerve­zettjátékából, a Hírtornából, s az utóbbin, május elsején az is kide­rült, hogy a csapatok közül me­lyek jutottak be a vetélkedő dön­tőjébe. Az eredményhirdetés külön örömmel szolgált ezen ol­dal szerkesztői számára: a dön­tős „hatok” között ugyanis ott található a tarnaleleszi általános iskola együttese is, az ”Öt kö­lyök”, akik éppen az ötödik he­lyen végeztek. A napokban kerestük fel őket Leleszen, s elsőként mindjárt egy lényeges dologra sikerült fényt deríteni: nagyon szeretnek ját­szani. Ez volt az egyik oka, hogy elindultak a versenyen, a másik meg az, hogy igen-igen csábító­nak bizonyultak a Hírtorna szponzorai által a legjobbaknak felajánlott utazások. Két hét Spanyolország — ugye — nem semmi, ámbár a Besenyőtelek közelében lévő Hotel Hubertus­ban is el bír képzelni az ember néhány kellemes napot, hogy csak a két végletet említsük. Beszéljünk most kicsit haza: természetesen a Hírlapot is ked­velik a „kölykök”, akik egyéb­ként nevükkel ellentétben heten vannak. A második fordulóban tudniillik kettőjüket belgiumi utazásuk miatt helyettesíteni kellett, de ez semmit nem rontott a csapat teljesítményén, sőt, egy helyet előre is léptek, egyszóval, úgy tűnik, a leleszi iskolának vannak még tartalékai. A gyerekeket Kovács Mária pedagógus készítette fel a vetél­kedőre. Úgy igyekezett kiválo­gatni őket, hogy minden terület­nek legyen egy-egy szakértője: van tehát, aki a zenéhez ért, van, aki jól rajzol, s van, aki úgymond „politikus”, vagyis figyelemmel kíséri, mi történik az országos és a megyei közéletben. Ilyen pél­dául a csapat kapitánya, a nyol­cadik osztályos Hunorfi Erika; kár — tudtuk meg —, hogy az el­ső fordulóban éppen akkor újsá­got árult, amikor a politikát is érintő villámkérdésekre kellett válaszolni, s a többi csapattag bi­zony nem volt olyan felkészült e téren. Sebaj, a lényeg, hogy bekerül­tek a döntőbe. Kemény a me­zőny, mondják, nagyon jó lenne akár csak eggyel is javítani a je­lenlegi pozíción. Tartanak attól, hogy nehéz lesz a következő for­duló, de remélik, megbirkóznak vele, próbálnak legelébb is ab­ban jeleskedni, amiben eddig is ügyesek voltak: az előfizetők gyűjtésében. Ä felkészítő tanár és a csapat- kapitány nevét már említettük. A többiek: Jámbor Zsolt, Palla- gi Krisztina, Kutassy Nikolett, Hunorfi Péter, illetve Molnár Andrea és Telekes Katalin, akik a helyettesítők voltak. Hetedik osztályosok valamennyien. Mit kívánhatnánk ugyan a vé­gén? Sok sikert! (Rajtunk nem múlik...) (rénes) ÉPÜLETBÁDOGOS-TERMÉKEK io% kedvezménnyel kaphatók május 3-ától a Metalloglobus Tarnaszentmiklósi Telepén. VÖRÖSRÉZ, HORGANY, ALUMÍNIUM — épületbádogos csatornarendszerek: függőereszekés tartozékok, — kéményszegélyek, hajlatelemek, falszegélyek, oromszegélyek ALUMÍNIUM — tetővilágítók, tetőkibúvók. Cím: Tarnaszentmlklós, Kömlői út 52-60. Telefon: 39/46-800/19-es m. Telefax: 39/45-614. * TALLE Befektetési Jegy AZ ÉRTÉK A MÉRTÉK Jegyezhető május 10-től június 18-ig az országban 600 jegyzőhelyen a megye takarékszövetkezeteinél Egerben: a QUAESTOR RT. Igazgatóságán (Eger, Grónay u. 3.) Az Ibuszbank Rt-nél és az Agrobank Rt-nél. Z Tapétavásárt tartunk május 12-13-án a füzesabonyi Művelődési Házban. Már 19(^Ft-tól kaphatók a szebbnél szebb tapéták! Nyitva: 8-18 óráig. Várjuk kedves ^ vásárlóinkat! ^ Az egri Gárdonyi Géza Gimnázium az alábbi állásokat hirdeti meg: 1 fő német-olasz szakos, 1 fő német-bármely szakos nyelvtanár. A pályázat beadási határideje: 1993. május 31.

Next

/
Thumbnails
Contents