Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)
1993-05-07 / 105. szám
HÍRLAP, 1993. május 7., péntek GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 13. A m r a r ••• rrm r rrm polgármester a varos jovojerol Bűnös fakivágás A gyöngyösi Felsővárosi temető fáinak kivágása ügyében helyszíni szemlét tartott nemrégiben Szilágyi Attila városüzemeltetési igazgató. Az igazságügyi szakértővel együtt megállapították, hogy negyvenegy egészséges fát vágtak ki engedély nélkül, s csak kettő olyat, amelyik korhadt volt. A faanyagot a Város- gondozási Rt. a raktárkészletébe bevételezte, s értékesítés után a befolyt összeget a temetőre kívánják fordítani. Egyelőre azonban még nem adtak el egyetlen darab fát sem. Az ügyben az igazgató a polgármesternél fegyelmi eljárást kezdeményezett. F«ch és /vyala Humor-show címmel néhány perc gondtalanságot ígér az az összeállítás, amelyet ma este nyolc órától a gyöngyösi helyőrségi klub emeleti helyiségében élvezhetnek az érdeklődők. A tréfás „csomagot” Bach Szilvia, valamint Ayala nyújtja át a közönségnek, Havasy Viktor zongora- és Kocsis Csaba dobkíséretével. Éjszaka tájékozódnak Mátrafüreden találkoznak -szombaton és vasárnap mindazok, akik részt vesznek a Mátra- kupa országos éjszakai tájékozódási túravezetési versenyen. Az eseményt a gyöngyösi városi tb és az Energia SC természetjáró szakosztálya szervezi — a hét utolsó két napján, amikor is a versenyzők eldönthetik: melyikük lát legjobban a sötétben? (Folytatás az 1. oldalról) — Itt vannak bizonyos érdek- ütközések, mert nyilvánvaló, egy térségi gázfejlesztésnél a kistelepüléseknek rendkívül jó lenne, ha a város lélekszámának arányában venne részt a beruházásokban. Én pedig úgy gondolom, hogy ez nem járható út. Ezzel együtt a legutóbbi testületi ülésen a képviselő-testület jóváhagyta azt a mátrafüredi gázfejlesztési programot — igaz, mim- mumszinten —, ami lehetővé teszi a megvalósítást. Tehát a két hónapja vajúdó kérdést ezzel lezártuk, s azt hiszem, ez a környező településekre is megnyugtatóan hat. — A város fönntartásán tál jut-e arra pénz, hogy a távlati terveit előkészítsék. — A munka olyan fázisban van, hogy egy-két hónapon belül a nyilvánosság elé állhatunk az általános rendezési tervvel. Lé5 ;s koncepcióváltás követbe. Egyrészt a régóta halo- »gatott tömbrehabilitációt szeretnénk megvalósítani — ehhez hathatós szakmai támogatást kapunk a minisztériumtól, az Urbanisztikai Társaságtól. Az utóbbi révéi) nemzetközi segítséget is kaptunk. A tömbrehabilitációban az ott lévő földszinti lakások egy részét szeretnénk befektetések révén hasznosítani, s ezáltal a városmagban egy olyan nyüzsgő kereskedelmi központot kialakítani, ami összhangban van a környezetvédelmi igényekkel is. Ennek kapcsán már elkészült a közlekedési koncepció. Részletes rendezési terv készült a Gyöngyvirág-Hársfa utcai részre, ami eddig nemcsak Gyöngyös, hanem a megye lakosságát is irritálta. Ha valaki elmegy az M3-as úton, akkor láthatja azt a gettószerű létesítményt, amely a hajdani városi házak, lebontott maradványait rejti. Úgy tűnik, hogy itt is megtaláltuk a kedvező megoldást. Nagyon bízunk a gyöngyösi vállalkozókban. Már a sajtó is foglalkozott a Matus-féle telekkialakítással, elő-közművesítéssel. Úgy tűnik, hogy beindult, és a varos északi részén egy dinamikusan fejlődő városrész kezd kialakulni. Nagy álmom, hogy arányosan fejlesszük a várost. Nem szeretnénk elhanyagolni a perifériát. S itt jön a nagy gond, amivel még nem léptünk előre, ez a zsellérközös településszerkezet, ami egy építészettörténeti kuriózum, az ICOMOS is megőrzendőnek véli, de nagyon nehéz ezt a mai igényeknek megfelelően átalakítani. Az ott élő emberek erre önerőből képtelenek. A városnak sincs pénze arra, hogy a Keresztes György: „...nagy hibát nem vétettünk, de tökéleteset sem alkottunk’' szükséges elő-közművesítést elvégezze. Erre pedig szükség van, mert a jelenleg építési tilalom alatt álló területen vagy feloldjuk a tilalmat, s akkor megindul egy spontán átalakulás, vagy elvégezzük az elő-közművesitést, és úgy oldjuk fel a tilalmat, akkor egy kézben tartott fejlesztést tudunk megvalósítani. — Azt hiszem. Gyöngyös valóban évtizedes késésben van, Egerben például a tömbrehabilitációt végrehajtották, s a műemlék te lomokat is felújították jionti költségvetés új- raeiosz i. ,aból a mátraalji város kiesett. Ennek mi a következménye? — Nemrégiben egy cikk úgy állított be engem (s talán ezen keresztül a képviselők azon táborát, akik támogatnak), mintha én Gyöngyösön csak a templom- felújításokra fordítanám a figyelmemet és a város erejét. A számba adott idézet nem tükrözte hűen a mondandómnak a lényegét, hiszen én ott arra világítottam rá, hogy az egyház műemlék-re- konstrukciói fényében még inkább kiütköznek azok az elhanyagolt városrészek, amelyekre mi szeretnénk nagyobb gondot fordítani. Szeretnem a varos lakosságával is megértetni, hogy belülről kifelé haladva lehet ezt a rekonstrukciót végrehajtani, és ez nem kidobott pénz. A lemaradás oka az is, hogy senki nem akart hozzányúlni a zsellérközös településekhez. A műemlékek jó része egyházi tulajdon volt, s azok sorvadtak. Gyöngyös nem annyira gazdag világi műemlékekben. Ennek ellenére nagy pusztítást végeztek, egy gyönyörű barokk hidat lebontottak, s a régi városháza környéke eltűnt. De mondják az építészek, hogy talán szerencséje is volt Gyöngyösnek, mert így, ha ügyesek vagyunk, akkor talán szakszerűbb munkát tudunk műemléki területen produkálni, mint nálunk gazdagabb városok. — Gyöngyösön is válságban a nagyipar. A kezdő vállalkozások rendelkeznek-e elég erővel, hogy anyagilag segítsék a törekvéseket, vagy önálló kezdeményezésekkel lépjenek elő? — Adományokkal a vállalkozások ezt nem fogják megoldani. A tömbrehabilitació során szeretnénk feltárni úgy a területet, hogy az ottani ingatlanokat tudjuk vállalkozásba bocsátani, befektetők bevonásával. Pénzkímélő módszert találtunk ki, ez a befektetési program már a külföldet is járja, a magyar bankok részéről is érdeklődéssel figyelik. Én úgy érzem, hogy van realitása a dolognak. Gyöngyös városa a megyében a legkeményebben nyúlt a helyi adókhoz, annak idején ez nagy vitát kavart, és többen csodálkoztak, hogy ebbe bele mertünk vágni, s meglehetősen sötét jövőt jósoltak. Kellemes meglepetés volt, hogy a tervezett 47 millió forint adóbevétellel szemben közel 60 millió forintot tudtunk a város céljaira fordítani. Én úgy érzem, hogy ez igazolja azt, hogy amennyiben a város polgárai, vállalkozói helyesen értelmezik az adórendeletet, akkor nagyon nagy segítséget tudnak nyújtani saját városuknak. Nagyon fontos, hogy ezeknek a pénzeknek a felhasználása társadalmi kontroll mellett történjék, s láthatólag a város javát szolgálja. Én úgy érzem, hogy aki a telefonhálózat lefektetése és a helyreállítás után végigmegy a városon, s így tavasszal felmeri a parkok állapotát, az látja majd, hogy jól sáfárkodtunk ezzel az adóval. — Mikorra valósulhatnak meg az elképzeléseik? — Az alapozási munka az, ami most rajtunk számon kérhető. Pontosabban még ez sem, mert ez is csak később látszik majd. Pont ez a mi nagy felelősségünk. A munkánk egy része áthúzódik a következő választási ciklusra, vagy még az azt követőre is. De mi most ezekkel a tervekkel és a megkezdett munkákkal kényszerpályára helyezzük az utódainkat, ha nem mi leszünk azok, akik folytatjuk ezt a munkát. Meggyőződésem, hogy nagy hibát nem vétettünk, de biztos vagyok benne, hogy tökéleteset sem alkottunk. A szellemi korlátáink és anyagi lehetőségeink behatárolták a mozgásterünket. Gábor László Lesz egyszer egy iskolabővítés A régi iskola... Adácson komolyan gondolják, hogy a jövő a gyerekeké, és nem mindegy, hogy zsenge korukban milyen környezetben nőnek fel, ha nem is az első, de legalábbis a második otthonukban. Az iskolafejlesztés egyik nagy lépcsőfoka a tavaly átadott sportkomplexum, amelyben a tornatermen és a nyitott, ám körbekerített szabadtéri pályán kívül uszoda, szolárium és konditerem is szolgálja a kisebbek és nagyobbak kulturált pihenését. Az adácsi polgármester és az ön- kormányzat azonban nem állt meg ennél a grádicsnál — már az iskola bővítésén gondolkodnak. Olyannyira, hogy a régi épület mellé egy új szárnyát álmodtak, amelyet Eperjesi László építész — papíron — már formába is öntött. Hogy mikor lesz az álmokból valóság, nem tudni. Az eddif iekből azonban sejteni lehet, ogy amit egyszer Adácson kigondolnak, azt igen gyorsan tettekre váltják. ...és amit mellé terveznek Berze-mozaik A megérdemelt vakáción kívül is sok érdekes és változatos programot hozott a gyöngyösi Berze-gimnazistáknak az április. A szünet előtti diáknapi rendezvények programját színesítette, hogy ezúttal vendégeket is fogadott a felszabadultan szórakozó diákság. A két város közötti kapcsolat keretében a kézdivásárhe- lyi Nagy Mózes Gimnázium 40 fős csoportja látogatott el Gyöngyösre, viszonozva ezzel diákjaink októberi látogatását Erdélyben. Az ottani találkozások és az itteni barátkozás — mind Kézdi- vásárhelyen, mind itt Gyöngyösön a tanulók és családjaik látták vendégül az érkezőket — újszerű, személyes élményekkel gazdagította tanulóinkat, akik többek között ellátogattak a Sánta FerencéItal híressé tett toijai büdös barlangba is. A kézdivásár- helyiek Gyöngyösön kívül Eger és Budapest nevezetességeivel ismerkedtek. Különös érzés volt hallgatni a diáknapok keretében előadott népdalcsokrot, amely- lyel gimnazistáink sokrétű kulturális műsorát viszonozták. Az április 22-i Föld napjáról egész hetes rendezvénysorozattal emlékeztek meg a fiatalok. A programban fotókiállítás, plakátverseny, nagy sikerű környezetvédelmi vetélkedő szerepelt. A tanulók nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a szelektív hulladékgyűjtésbe. Mindez a biológiatanárok, elsősorban Molnáráé Borbás Katalin lelkes szervezőmunkáját is dicséri. A hónap utolsó hete anyanyelvűnk jegyében telt el. Több mint száz tanuló részvételével zajlott az Édes anyanyelvűnk verseny iskolai döntője, meghallgathatták a tanulók Dobóné Berencsi Margit főiskolai tanár Nagy László-verseket elemző előadását, valamint részt vehettek dr. Szabó István rendhagyó mondatelemző nyelvtanóráján is. Erdélyiek Gyöngy össolymoson Az erdélyi — Hargita megyei — Kápolnásfalu nyolctagú küldöttségét fogadták a napokban Gyöngyössolymoson, a helyi ön- kormányzat meghívására. A kedves vendégek Józsa Imre polgármesterrel az élükön érkeztek a községbe, ahol a helybeliek változatos programmal fogadták őket. Miután a találkozónak már előzményei is voltak, a solymosi családok többüket ismerősökként invitálták házaikba a tartózkodás idejére. A vendéglátók az elhelyezkedést követően a szálláshelyekről újra meg újra érdekes kirándulásokra is kísérték. Útjaik során megismertették a látogatókkal a környéket is, bemutatták nekik — többi között — a gyöngyöspatai szép műemlék templomot, elkalauzolták őket a nógrádi Hollókőre, majd Egerbe. A találkozó külön is hasznos órái voltak a solymosi szakmai megbeszélések, amelyeken ki-ki saját munkaterületéhez gyűjt- hette a tapasztalatokat, ötleteket. Ez alkalommal tettek pontot a tervezett csereüdültetés végére. A megállapodás szerint röviddel a mostani iskolaév befejezése után indul a különjáratú autóbusz a gyöngyössolymosi diákokkal és kísérőikkel Erdélybe, ahonnan szintén még a nyáron viszonozzák látogatásukat. Házaknál vagy táborban lesz az üdülés hasonló létszámmal és ideig. Az erdélyiek tájjellegű ajándéktárgyainak átadását a soly- mosiak kurrens, hiánycikkeknek számító gyógyszerekből összeállított minipatikával, s tanulóknak való írószerekkel, színes magyar nyelvű könyvekkel viszonozták, valamennyiük számára sokáig emlékezetesen. Bugát Pálra emlékeztek A hét közepén bensőséges hangulatú találkozón idézték Gyöngyösön a 200 esztendeje itt született Bugát Pál emlékét. Nem lévén már szülőháza a jeles férfiúnak, a lebontott épület helyén állítottak oszlopot szellemének. Az ünnepi aktusnál Jakkel Mihály helyi képviselő köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Lukács Tóth Gyula, a város nagy szülöttének nevét viselő kórház orvos-igazgatója méltatta a kiemelkedő személyiség sokrétű érdemeit. Ezután az Állami Zeneiskola hangversenytermében dr. Füköh Levente múzeumigazgató elnökletével tudományos ülésre is sor került. Keresztes György polgár- mester megnyitóját követően Varga Sándor a tudós orvos gyöngyösi, dr. Kiss László pedig annak felvidéki emlékeit gyűjtötte érdekes, élvezetes előadásba. Vígh Károly a tudomány és a tudományos ismeretterjesztés egykori képét vázolta, Staar Gyula a Természettudományi Közlöny múltjáról, jövőjéről szólt az előzőekhez hasonló élénk figyelem mellett. Abonyi Iván A Természet Világa című folyóiratról adott tájékoztatójával, illetve a gyöngyösi Bugát Pál természetismereti vetélkedővel kapcsolatos részletesebb ismertetésével váltott ki további érdeklődést. Az ülés befejeztével az ünneplő közönség a zeneiskola elé vonult, majd ifj. Jakkel Mihály, az intézet igazgatója a valamikor gimnáziumnak is otthont adó öreg épület falán megkoszorúzta a hajdani legkiválóbb diákok — közöttük Bugát Pál — márvány emléktábláját. Hol látható? Legutóbbi pályázati fotónkon a kisnánai egészségházat mutattuk meg — ezt az épületet kellett felismerni. A helyes megfejtők közül sorsoltuk ki a két nyertest: az egri Kernács Gabriellát és a vécsi Szappan Zoltánnét. Nyereményük egy-egy nagyméretű esernyő, amelyet szerkesztőségünkben vehetnek át, munkanapokon. Mostani feladványunk pedig ez az épület, amelyről szintén meg kell írniuk: mi ez, és hol látható? A válaszokat május 16-ig a következő címre várjuk: Heves Megyei Hírlap szerkesztősége, Eger, Barkóczy u. 7. 3301. A levelezőlapra írják rá: „Hol látható?” ARANYESŐ A SKÁLA GYÖNGYSZÖV ÁRUHÁZ TAVASZI AKCIÓJA - FANTASZTIKUS ÁRAKKAL, A MÉTER-OSZTÁLYRÓL...' BÚTORSZÖVET 140 CM SZÉLES 650,-HELYETT 480,BÚTORSZÖVET 140 CM SZÉLES 650,- HELYETT 360,BÚTORSZÖVET 140 CM SZÉLES 650,- HELYETT 400,A SKÁLÁBAN VÁSÁROLNI TAVASSZAL IS ARANYAT ÉR! SKÁLA GYÖNGYSZÖV ÁRUHÁZ GYÖNGYÖS, KOHÁRY ÚT 21-25. TELEFON: 37/1 2-274 * 12-338
