Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám

HÍRLAP, 1993. május 5., szerda FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. nyárra készülnek Falugyűlésre készülnek Mezoszemerén E hónap közepén — a pontos dátumot hangosbemondón köz­ük majd a üalu lakosságával — falugyűlésre kerül sor Mezősze- merén. Elsőként a gázbevezetés­sel kapcsolatos tudnivalókat mondják el, s megalakítják az építőközösséget is. Szó lesz az idén létesült szociális otthonról és más egyéb aktuális kérdések­ről is. Soron kívül döntöttek Szép a sarudi határ Már a Privatizáció ide, földárverés oda, gondozott a sarudi határ. A földek felszántva, az őszi vetések meg szépen zöldellnck. Nem is titkolja emiatti büszkeségét Kiss István, a helybéliek polgármes­tere: „Dolgos nép a miénk, nem hagyja parlagon a magáét.” Az­tán azt is örömmel újságolja, hogy értesítést kapott arról, hogy elnyertek egy pályázatot kerék­párút építésére. Igaz, a közel 3 millió forint csupán 53 százaléka az igényeltnek, de nem baj, ebből a pénzből biztonságossá teszik a főutat: a bicikliúttal együtt fel­újítják a járdát is három és fél ki­lométer hosszan. — Sok volna a teendő, de ke­vés a pénzünk — mondja. — Az idén 6 millióval kevesebb a költ­ségvetésünk, mint egy évvel ez­előtt volt. Csökkent a személyi- adó-bevétel, egyre több helyi adó válik behajthatatlanná, mert nincs az embereknek pénzük, a tartalékokat fokozatosan felélik. Hitelt kell felvennünk, mert köz­ben rendkívüli dolgok is történ­tek: beázott az iskola és az óvoda tetőzete, mert a gerenda meg­roppant. Emellett a gázprogra­mot is indítani kellene, meg foly­tatni a telefonvonalak kiépítését. Az egészségügyre is áldoznunk kell, az új gépekre, műszerekre minimálisan 400 ezer forintot. A helyi adóbevételből a lakosság­gal való megállapodás alapjan csak fejlesztést végezhetünk. Ha megkapjuk az állami támogatást, akkor ebben az évben új burko­latot kap a Móricz Zsigmond és a Bocskay út egy része, míg a Bem, a Deák F. és az Akácfa utcákban a vízhálózatot fejlesztjük. Az biztos, hogy a községek­ben még nehezebb munkahely­hez jutni, mint a városokban. így van ez Sarudon is, ahol — mint megtudtuk — a szociális igények kielégítése rendkívüli feladato­kat ro az önkormányzatra, még a jogos igények egy részét nem tudják kielégíteni. Sok feszültség forrása ez. A munkanélküli-ellá­tásból kikerülők száma az idén 76 főre emelkedett, s a jövede­lempótló támogatásukról az ön- kormányzatnak kell gondoskod­nia. Éppen ezért figyelemre mél­tó törekvésük a Tisza-tó idegen- forgalmi kihasználása, mint új munkahelyek teremtésének egyik forrása. — Megkezdtük a felkészülést a nyárra — tér a legfontosabb ak­tuális témára Kiss István. — „Ti- sza-tavi nyár” címmel rendez­vénysorozat lesz a tó környéki településeken. Sarudon julius 22-24. között nemzetközi vízi- cserkész-találkozóra kerül sor. Sárospatakról indul 150 csónak a 80 eves magyar vízicserkészet tiszteletére. A háromnapos ná­lunk tartózkodásuk során sok kulturális és sportprogramot csi­nálnak, aztán a víziparádé részt­vevői Abádszalókra mennek. Péter-Pálkor ugyancsak Saru­don lesz a megyei TESZ-nap. Ezenkívül várjuk a külföldi és hazai turistákat, kirándulókat, üdülni akarókat. Már folyik a kemping, a sátorozóhelyek, a strand rendbetétele, s az egyéb munkálatok. A sátorozóhelyet az általános iskola működteti, a bevételt iskolai célokra fordítják majd. Örvendetes, hogy a peda­f ógusok ezt a munkát nyári sza- adságuk terhére vállalták. Ezért vagyunk bizakodóak. A strandon is 15 vállalkozó bizto­sítja maid a széles körű választé­kot, de bírják majd a „terhelést” a községben lévő vendéglátó- egységek, boltok, üzletek is. El­végezzük a szúnyog- és kullancs- irtast, hogy az itt üdülő vendégek biztonsága, nyugalma megle­gyen. (fazekas) Zúgolódó horgászok Rendkívüli önkormányzati ülésen tárgyalta a minap Mező- tárkány képviselő-testülete a szociális ellátásról szóló helyi rendeletet. Az átmeneti segélyt elsősorban természetben bizto­sítják, azaz vásárlási utalvány­ban, amelyet élelmiszerre és tü­zelőre válthatnak be. A temetési segély mértékét tíz százalékban határozták meg, és tudomásul vették, hogy pillanatnyilag 32 személynek kell jövedelempótló támogatást adni, akinek már le­járt a munkanélküli-segélye. Hosszabbítás a* könyvtárban A füzesabonyi könyvtárban a nagy érdeklődésre való tekintet­tel május 10-ig tovább tartják nyitva a helytörténeti kiállítást. A város történelmét, népi kultú­ráját, szokásait bemutató tárlatot május 10-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Árverés Újlőrincfalván a napokban tartották a kárpótlási földek ár­verését. Főként szántóföldekhez és legelőkhöz, s erdőterülethez juthattak azok, akik gazdálkodni szeretnének. Az árverés érde­kessége az volt, hogy az a terület is kárpótlás alá esett és megsze­rezhető lett, amelyre a tó körül futó szennyvízcsatorna tisztítóját is tervezték. A Tisza-tó Intézőbizottság ta­vasszal határozatot hozott a tó védelmében. A szakemberek és a polgármesterek úgy találták: nem tesz jót a természetnek és az esztétikának a vadkempingezők hada, akik letarolják és telesze­metelik a partot. A megállapo­dásban az is szerepelt, hogy az úszóstégek kaotikus állapotában is rendet kell teremteni. Ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy az idén még meghosszabbítják az engedélyeket, de jövőre újakat már nem adnak ki. A tavat többnyire horgászok keresik fel egész évben, s ők azok, akik a tóparton, vagy a sté­geken eubbasztva várják a ka- ást. Ok nem örültek a bizottság atározatának. Gacsal József a Poroszlói Horgászegyesület vezetője fog­lalja össze a pecások véleményét. — Ez a tiltás nem jó megoldás, valamilyen kompromisszumot kellene kötni ebben a dologban. Valóban igaz, többnyire a horgá­szok vernek sátrat a tó partján. De a pecások soha nem fognak bemenni a kempingbe, ők azért „laknak” a parton, mert hajnal­ban, éjszaka is ott ülnek a bot mögött. S aki a családját is levi­szi, együtt szeretnének lenni, az nem megoldás, hogy a férfi egész nap a parton várja a halakat, az asszony a gyerekekkel meg a kempingben tölti az időt. — Ezek szerint ezt a rendeletet nem lehet betartatni? — Szerintem nem. A horgá­szok ki fogják fizetni a büntetést, és a parton maradnak. Ugyanis nem azért nem mennek a kem­pingbe, mert nem akarnak fizet­ni, hanem mert ez a célszerű ne­kik. És ezt nagyon meg kellene fontolni, hiszen az idegenforgal­mat főként ők képviselik a víz mellett egész évben. Mert még télen is itt vannak a jég tetején. — Úgy tudom, a horgászok hadával egy ember áll szembe, akinek a gyakorlatban be kellene tartatni ezt a rendeletet, de ő meg azt mondja, nem fog odamenni négy-öt besörözött emberhez, hogy elküldje őket. Fél a tettle- gességtől... — Ezért mondom, hogy ez így nincs kitalálva. — Ön szerint mi lenne a meg­oldás? — Semmi esetre sem az, hogy elriasszuk innét a horgászokat. Valami közbeeső megoldást kel­lene keresni. Biztosan javulna a helyzet, ha azokra a helyekre, ahol sokan le szoktak telepedni, vécéket és konténereket állítaná­nak fel a szemétnek. — Ki állítsa fel ezeket? Ki költsön rá? A horgászegyesület, az önkormányzat, a vízügyesek? Mivel ez a kérdés költői ma­radt, valószínűleg a megoldás­nak is ez vet majd gátat. Ugyanis a tónak annyi gazdája van, hogy a sokadalomban úgy tűnik, ahogy a népi mondás is tartja: sok bába közt elvész a gyerek...- sj — Zöldülő Poroszló Ha nyaranta végighajtott az ember Poroszló községen, eléggé sivár utcákat pillanthatott meg. A vidéktől több zöldet vár az utazó. Valószínűleg látták ezt a helyiek is, mert erős fásításba kezdtek. — Ősszel az önkormányzat saját erejéből 24 ezer forintnyi mályvacserjét és vadgesztenye­csemetét vásárolt, és ültettünk a járdák mellé — tájékoztatott Sze­pesi Imre, a poroszlói önkor­mányzat környezetvédelmi elő­adója. — A Föld napja alkalmá­ból a Fidesztől kaptunk 5 ezer forintot, amit szintén erre a célra lehetett felhasználni. A pénz 50 darab hegyijuharra, hársfára és szivarfára lett elég. Ezen a napon pedagógusok és 80 gyerek, akik zömében a természetvédő szak­kör tagjai az iskolában, ültették el a csemetéket. Nagy lelkese­déssel dolgoztak, ezért úgy dön­töttünk, hogy az utolsó szakköri foglalkozáson megvendégeljük a faültető diákságot. További ter­veink is vannak a falu szépítésé­vel kapcsolatban. Pályázatot és terveket nyújtottunk be az erdő­felügyelőséghez, de egyelőre er­re nemleges választ kaptunk, s további biztatást arra, hogy nyújtsunk be újabb pályázatot.-sj­Egy szobafestő lánya is lehet valaki „Megleptem a környezetemet” A történet még tavaly nyáron kezdődött. Bán Anetta dobós diák másként vélekedik a vakáció hasznos eltöltéséről, mint sokan má­sok. A fehér bőrű, vékonyka lány a vízparti sütkérezés helyett a könyvtárak hűvösét kereste, levéltárakban kutakodott, megsárgult fotók közt bogarászott, idős nénikéket kapott mikrofonvégre, a fü­zesabonyi polgármesteri hivatalban időkoptatta papírokat forga­tott. S mindezt miért? Régóta fog­lalkoztatja őt szülővárosa, Füzes­abony helytörténete, tanulmányt írt a helyi Mária-lányok társula­táról. Munkájában összefoglalta az egyházak, egyházi szerveze­tek működését és hitéletét a XX. században. Jeligéje: „Ahol tu­dok, szolgálatkész szeretettel se­gítek”. Témaválasztása miatt úgy hit­tem, egy mélyen vallásos kislány­nyal beszélgetek majd. Anetta elmondta, hogy bár szülei ebben a szellemben nevelték, fiatal fel­nőttként már másként szemléli a világot. — Ritkán megyek templom­ba. A hit nem látványos, annak belül kell lennie, észrevétlenül — magyarázta kedvesen mosolyog­va. — Azért írtam a Mária-lá- nyokról, mert nagymamámtól sokat hallottam róluk, s úgy gon­doltam, idővel ez majd érdekes lehet. A nyár végére elkészült a mű, amely aztán hónapokig pihent érintetlenül Anetta íróasztalán. Karácsony havában figyelt fel a lány a Szabad Földben közzétett pályázati lehetőségre. Az írók Szakszervezete diákok verseit, novelláit, tanulmányait várta. „Próba — szerencse” alapon el­küldte vakációja termését. — Nem ez volt az első eset, hogy előbb elkészültem. Már a születésemmel is megleptem a környezetemet. Mi a szüleim­mel, bátyámmal és húgommal a Dobó utcában lakunk, az idő tájt, amikor még engem vártak, létezett Dobi utca is. Ott keres­tek bennünket a mentősök. Mire nagy keservesen megérkeztek, már pólyában fogadtam őket — meséli nevetve Anetta. Tavaszodon, amikor kapott egy értesítést, amelyből megtud­ta, hogy rövidesen kap egy mási­Bán Anetta, ha éppen nem ol­vas, zongorázik kát. Másnap ismét csengetett a postás. A meghívó a sárvári diáktalálkozóra invitálta őt. Iz­galommal vágott az útnak. S a Vas megyei városban derült csak ki, hogy a nyolcszáz pályázó kö­zül — kategóriáján belül hatvan­ból — a harmadik lett, bronz ok­levelet kapott. — Nem tekintem befejezett­nek a munkát. Szeretnék tovább kutatni, amihez támogatásra len­ne szükségem. Nem anyagi segít­ségre gondolok (bár az sem jön­ne rosszul), hanem inkább szelle­mi pártfogásra. Legalábbis, hogy ne akadályozzanak. Meg aka­rom mutatni, hogy egy szobafes­tő lánya is lehet valaki. Kitűnő tanuló voltam az általános isko­lában, a gimnázium harmadik évében pedig 4,8 volt az átla­gom. Felfelé ívelő tendenciát mutatok, évente két tizedet ug­rottam. De az már túl szép lenne, ha az idén színötös lennék... A dobós lányt a történelmen kívül érdekli még a régészet is. Ezt a szakpárt célozza meg az ELTE-n is. Kutató szeretne len­ni, vagy tanár. Ritka az a pillanat, amikor ráun könyveire, de ha mégis, akkor a zongora mellé te­lepszik: Bartókot és Chopint ját­szik. Nehéz őt a szobából kicsal­ni. Ennek oka talán az is, hogy egy erős megfázást követően évek óta vesepanaszokkal küzd. Hosszú időt töltött eddig kór­házban, s csak reménykedni le­het, hogy elkerüli a műtétet. Mégsem kedélybeteg, sőt! Kizá­rólag a tervei komolyak. Négyessy Zita Dobogón Tarjánban A páros, rajt előtt... (Fotó: Szántó György) Kalbantner Géza 1989-ben indult élete első autóversenyén. Több évig „túrázott”, majd kö­vetkezhetett a rali. Tavaly az év utolsó futamán állt rajthoz, s bár az egyik gyorsasági szakaszon buktak, ám beértek a célba. Az idén Szécsi Miklós navigá­torával azt tervezik, hogy vala­mennyi másodosztályú raliver­senyen indulnak. Sőt remény­kednek abban, hogy a kockalám­pás Ladát menet közben lecse­rélhetik egy nyugati márkára. Ehhez persze kell a szponzorok támogatása is, így a füzesabonyi Ramovill Komplex Kft. és a Bor­sodi Autójavító segítsége. Az idénynyitót, a Mogürt-Salgó-ra- lit sikeresen fejezték be. Az N-csoportban és kategóriájuk­ban a harmadik helyen végeztek, abszolútban pedig a kilencedi­kek lettek. Röntgent kap a fogorvosi rendelő Számvetés Noszvajon A közelmúltban falugyűlést rendeztek Noszvajon, amelynek keretében az önkormányzat a múlt évi munkáról és az idei cél­kitűzésekről számolt be a lakos­ságnak. Pintér Elemér polgármester elöljáróban elmondta, hogy 1992-ben hozzákezdtek a torna­terem építéséhez, amely már eb­ben az évben tető alá kerül. Is­mertette, hogy egy új, huszonöt házhelyes utcát nyitottak a köz­ségben, Széchenyi út elnevezés­sel, amelyből már 22 telek el is kelt. Tavaly kiépült a crossbar­telefonhálózat is, s jelenleg ter­vezik a hálózat kialakításának második ütemét. Mint mondta, az egyik legfontosabb eredmény, hogy a múlt évben a község hatá­ráig elkészült a gerincvezeték, ugyanis Noszvaj is bekapcsoló­dott annak idején a gázprogram­ba. A polgármester ezután az idei tervekre tért át. Ismertette a pinceprogramot, amelynek so­rán a közúthálózat alatt található pincéket, üregeket az önkor­mányzat megerősíti, vagy — szükség szerint — betömeti. Ezenkívül egy 150 méter hosszú­ságú járdaszakaszt is építenek az egyik úttest kanyarulatához, mi­vel ott — járda hiányában — ed­dig az úttesten közlekedtek az emberek, s ebből több baleset történt. Várható, hogy ebben az évben beüzemelnek a fogorvosi rendelőben egy röntgent, amely mintegy 300 ezer forintba került. A polgármester beszámolója után — főleg a gázprogrammal kapcsolatos — lakossági kérdé­sek következtek. Ezzel kapcso­latban Pintér Elemér elmondta, hogy — a Cirkobau Rt. tájékoz­tatása szerint — műszaki szem­pontból kivitelezhető, hogy már az idén gázzal fűthessenek a noszvajiak. (k. zs.) Javult a felderített esetek aránya Látogatóban a kápolnai rendőrőrsön Egy késő délutáni órában te­szünk látogatást Nagy Lajos r. századosnál, a kápolnai rend­őrőrs parancsnokánál. Villám­gyorsan náspángolja az öreg, megviselt írógép billentyűit, mi­közben az esti túlórákat beszéli meg beosztottaival. A szelíd mo­solyé, de határozott, mozgé­kony, éber tekintetű parancsnok barátságosán fogad millió elfog­laltsága mellett is. — Mindig ilyen tempóban, fe­szített ütemben megy a munka az őrsön? — Nálunk Kápolnán 14 rend­őr ad szolgálatot. A füzesabonyi körzet bűncselekményeinek egyharmada az őrsünkhöz tartó­zó hét községben történik. Az el­múlt évben mintegy 350 ügyön dolgoztunk, amelyek egyharma- dát sikerült is felderíteni. Ez az arány az idei év első negyedévé­ben tovább javult, és a felderített esetek száma elérte a 42 százalé­kot. Természetesen ezzel sem le­hetünk megelégedve, igyek­szünk minden feljelentésnek a végére járni. — Melyek voltak az utóbbi időszak legnagyobb horderejű bűnügyei a körzetben? — A nagyúti italbolti betörés, a káli ruhabolti lopás, s a kom- polti templom kifosztása. Az előző kettőnél tetten érés tör­tént. A templomból 2,5 millió forint értékű kegytárgyat tulaj­donítottak el, ennek az ügynek a felderítésében is jelentős érde­meket szereztek az őrs nyomo­zói. Sorolhatnám még a feldeb- rői presszó és vegyesbolt betörő­inek gyors kézre kerítését, de a kápolnai dohánybeváltóból el­vitt másfél millió forint értékű ci­garetta felkutatásából is kivettük a részünket. — Milyen nehézségekkel küzd a másfél év óta működő őrs? — Sajnos, a mai napig nem tudjuk biztosítani a létszámhiány és a beiskolázások miatt a folya­matos, 24 órás járőrözést. Nem megfelelő a telefonellátás, hi­szen csak egyetlen vonalunk van, az is meghívásos rendszerrel mű­ködik. Nincs telefax sem, ami ma már kívánatos lenne. Örömmel mondom azonban, hogy az egyetlen személygépkocsi mellé ebben az évben egy sikeres pá­lyázattal még egyet sikerült sze­rezni. Számítógépünk lényege­sen megkönnyíti és meggyorsítja az ügyintézést és az információ­hoz való hozzájutást. — Mik a további céljaik? — A területünkön — Nagyút- tól Feldebrőig — éjjel-nappal, folyamatosan igyekszünk jár- őrözni. A riasztórendszereket sze­retnénk kiépíteni, összekötni. Célunk az őrs jobb technikai fel­szerelése, a számítógéppark bő­vítése, korszerű telefonvonalak és telefaxhálózat kiépítése és az önálló iktatási rendszer megva­lósítása. — Ilyen megfeszített, hosszú munkanapok után mire jut még energia, mennyi időt szánhat a családra? — Füzesabonyból járok be, ott lakom a feleségemmel — aki a körzeti földhivatalnál dolgozik —, és a már két nagy gyerme­kemmel. Amikor tehetem, együtt vagyok a családdal. Szere­tek olvasni, jókat beszélgetni, és egyetlen szenvedélyem van, ami­re sajnos nem túl sok időm ma­rad, a pecázás. — kelemen —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents