Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-05 / 103. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. május 5., szerda Feltartóztatott hajók A román hatóságok tíz ukrán és egy szlovák teherszállító hajót tartóztattak fel Galac kikötőjé­ben azóta, amióta életbe lépett az ENSZ Jugoszláviával szem­ben elrendelt szigorított embar­gója — közölte a román televízió. A hajók az ukrajnai Reni és a tö­rökországi Iszmáihja felől érkez­tek, és vasércrakományukkal Linz felé tartottak. A galaci ha­tóságok szerint a hajók nem ren­delkeztek ENSZ-engedéllyel ar­ra, hogy áthaladhassanak a szer­biai Duna-szakaszon. Utazási adó Irakban Az iraki minisztertanács dön­tése értelmében mostantól kezd­ve 15 ezer dináros (hivatalos ár­folyamon 45 ezer dolláros) adót kell fizetnie minden iraki állam­polgárnak, ha külföldre kíván utazni — közölte a bagdadi sajtó. Ez a lapok szerint csupán egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyeket azért hoztak, hogy megállítsák az iraki dinár árfo­lyamának gyors csökkenését. A dinár hivatalos bagdadi árfolya­mon 3 dollárt ér — a feketepia­con azonban egy dollárért több mint 50 dinárt adnak. Az utazási adóval a kormány csökkenteni kívánja az amerikai valuta iránti belső keresletet. Hyundai-tervek A Hyundai dél-koreai autó­ipari vállalat meghirdette „Glo­bal Top 10” nevű programját, vagy­is a cég az évtized végére be szeretne kerülni a világ első tíz legnagyobb autógyártója közé. Világszerte az elbocsátások és az összeszerelő üzemek bezárásá­nak gondjával küszködnek az autóipari cégek, a szakértők ezért is figyeltek föl az ambició­zus dél-koreai tervre. A Hyundai a mostani évi 845 ezerről 2000- re évi kétmillióra kívánja növelni gyártott gépkocsijainak számát. Megfigyelők azt várják, hogy az autóipart érő megrázkódtatáso­kat három-három nagy japán, il­letve amerikai vállalat, két-há- rom európai gyártó és rajtuk kí­vül egy-két más ország autóipari cége elheti túl. Ez utóbbiak kö­zött lehet a Hyundai is, amely je­lenleg a világ 18. legnagyobb cé­gének számit. Ro Te Yut is beidézik? A dél-koreai hatóságok közlé­se szerint Ro Te Vu egykori ál­lamfő is számíthat idézésre ab­ban a mind szélesebb korrupciós botrányban, amely egy 1991-ben kötött, több milliárd dolláros ha­diipari szerződés ügyében rob­bant ki. A szöuli számvevőszék jelenleg azt vizsgálja, hogy Ro mélyebben belekeveredett-e az amerikai General Dynamics cégnek állítólag tisztességtelen módon juttatott 5,2 milliárd dol­láros megrendelés ügyébe. A vé­delmi minisztérium szerint sok új letartóztatás várható. A törvény elé idézendők között táborno­kok és tengernagyok is akadnak. A rubel gyengélkedése A rubelövezet várhatóan nem éri meg az 1995-ös évet — így vé­lekednek a Nemzetközi Valuta­alap szakértői. John Odlins- Smee, az egykori Szovjetunióval foglalkozó ÍMF-részleg igazga­tója sajtóértekezletén kifejtette, hogy a rubel árfolyama nem sta­bilizálódott, s erre a közeljövő­ben sincs komoly esély. A rubel árfolyama a dollárhoz képest rendre mélypontrekordokat állít be, így a minap már 823 rubelért adtak egy amerikai dollárt. Gazdasági szükségállapot? Leonyid Kucsma ukrán mi­niszterelnök gazdasági szükség- állapotot akar bevezetni, hogy letörje a parlament reformelle- nességét, és küzdhessen az inflá­ció ellen. A Financial Times cí­mű brit lapnak adott nyilatkoza­tában az ukrán kormányfő azt mondta, hogy kérni fogja a par­lamenttől a kormány rendkívüli gazdaságpolitikai felhatalmazá­sának féléves meghosszabbítá­sát, és új jogokat is követel, pél­dául: el kell venni a parlamenttől a vétójogot gazdasági ügyekben, a nemzeti bankot közvetlen kor­mányfelügyelet alá kell helyezni az inflációgerjesztő hitelkiáram­lás megfékezésére, és a kormány ellenőrizze ezentúl az állami va­gyonalapot is, a privatizáció meggyorsítására. Brit lapok az uralkodónő látogatásáról Tizenhatod részben magyar A tegnapi budapesti, Kossuth téri fogadás. A két ország himnuszának elhangzása után II. Erzsébet és Göncz Árpád ellépett a díszegység előtt. II. Erzsébet magyarországi fo­gadtatása jele annak, hogy Ma­gyarország Nyugat-Európában képzeli el jövőjét, habár ingatag gazdasága még sokáig nem al­kalmas a teljes jogú EK-tagságra — írta a The Times című brit lap tegnapi számában Alan Hamil­ton tudósító. Hozzátette: a látogatás a kitű­nő brit-magyar kapcsolatok megkoronázása, és jelzi a brit és a közös piaci szándékot, hogy leg­alább társult tagként üdvözöl­jék Magyarországot a nyugat­európai klubban. Az újság beszámolt arról, hogy Németország keleti részé­től eltekintve, ez az első királynői látogatás a néhai Varsói Szerző­dés egyik volt tagállamában, és az uralkodó parlamenti beszéde ugyancsak rendkívüli esemény lesz. A királynő sztároknak kijá­ró fogadtatásban részesül a tör­ténelmileg monarchista magya­rok részéről — írta a tudósító. Megjegyezte: a királynő semmit sem fog látni a Magyarországot most legjobban aggasztó jugo­szláv menekültproblémából. A The Daily Telegraph Buda­pestre küldött munkatársa, Ro­bert Hardman azt írta a lap teg­napi számában, hogy Magyaror­szágon a királynőt sajátjuknak tekintik, mivel a sajtó bőven tag­lalta, hogy Mária királyné nagy­anyja, Rhedey Claudia grófnő magyar volt. Ettől azonban II. Erzsébet csak tizenhatod rész­ben magyar, és a grófnő erdélyi otthona ma egyébként is Romá­niában van — olvasható a The Daily Telegraph-ban. Az újság idézte Antalpéter Ti­bor londoni magyar nagyköve­tet: — A látogatás kinyilvánítása annak, hogy Magyarország meg­tette a kommunizmustól a több­( Tv-fotó) pártrendszer felé vezető út rá eső részét, és bátorítás az üzleti világ számára is. John Birch budapesti brit nagykövet így nyilatkozott: — Nagy-Britannia Magyarország kommunizmusból való kiemel­kedését közös kihívásnak és kö­zös feladatnak tekinti. Egyes magyar politikusok pa­naszkodtak, miért látogatja meg a királynő Budapest egyik leg­szegényebb körzetét, fölkeres­vén egy hajléktalanotthont. — A királynő mindig szereti megte­kinteni a jótékonysági szerveze­tek munkáját — mondta a brit lapnak egy budapesti brit követ- ségi alkalmazott. A The Daily Telegraph megjegyezte azt is, hogy a királynő a Béla király úton fog lakni, a szovjet blokk­beli előkelőségek használta álla­mi vendégházban. Bérégovoy búcsúztatása Néhány óra alatt több ezer ember rótta le kegyeletét hétfőn délután az öngyilkossá lett volt francia miniszterelnök, Pierre Bérégovoy ravatalánál a párizs Val-de-Grace katonai kórház­ban. Felkereste a ravatalt Fran­cois Mitterrand elnök, Edouard Balladur miniszterelnök, az elő­ző és a jelenlegi kormány több tagja, a francia szocialista párt küldöttsége, sok politikus, köz­életi személyiség. A koporsót a késő esti órák­ban gépkocsival átszállították Nevers városába, amelynek tíz éven át Bérégovoy volt a polgár- mestere. A helyi hercegi palotá­ban felállított ravatalnál egész éj­szakán át virrasztást tartottak a polgármesteri hivatal munkatár­sai és a volt miniszterelnök csa­ládjának tagjai. Reggel megnyi­tották azt a város lakói előtt, hogy ők is búcsút vehessenek egykori képviselőjüktől és elöl­járójuktól. Bérégovoyt egyházi szertar­tással búcsúztatták tegnap a vá­rosi katedrálisban, annak ellené­re, hogy öngyilkosságot követett el, s ilyen esetekben általában az egyház megtagadja a búcsúzta­tást. A francia katolikus püspöki kar álláspontja szerint azonban a búcsúztatás „a hit kérdése”, és egyben jelképe az isteni megbo­csátó szeretetnek. A szertartás után Mitterrand mondott búcsú­beszédet egykori közeli munka­társa és baratja ravatalánál. A te­metésen ott volt a francia politi­kai élet számos vezetője, és több ország miniszteri szinten képvi­seltette magát. Pénzbüntetés a libamájrombolóknak Felfüggesztett pénzbüntetésre ítélte a franciaországi Dax város bírósága annak a „parasztkom­mandónak” a tagjait, akik 1991 októberében a délnyugat-fran­ciaországi Montfort-en-Chalos- se közelében megállítottak egy — részben Magyarországról származó —, libamájat szállító teherautót, és megsemmisítették a szállítmányt. A tettesekre 10.000-25.000 frankos pénz- büntetést róttak ki — ezt felfüg­gesztették —, ám meg kell fizet­niük a szállítmány tulajdonosa, egy belga export-import vállalat több mint félmillió frankos ká­rát. A bíróság viharos körülmé­nyek között tárgyalt, mivel a he­lyi parasztszervezetek mintegy hatszáz tagja kora reggeltől tün­tetett társaik mellett a városban. A tüntetők traktorokkal zárták el a bevezető utakat, majd trá­gyát és libatollat szórtak szét több szupermarket előtt és né­hány útkereszteződésben, végül felsorakoztak a bíróság előtt, és csendben vártak az ítélet kihir­detésére. Amikor azonban az el­hangzott, egy kisebb csoport ne­kitámadt a készenlétben álló ro­hamrendőröknek, és tojással do­bálta meg őket. (MTI) Felértékelt korona A Szlovák Nemzeti Bank hét­főn 3 százalékkal felértékelte a szlovák koronát a cseh koroná­hoz viszonyítva, a kétoldalú el­számolásokban keletkezett szlo­vák többlet miatt — jelentette az ADN hírügynökség. Április 29-e óta 50 millió ECU értékű szlovák többlet keletkezett a két­oldalú klíringelszámolásban. Az ezt megelőző időszak szlovák többlete pozsonyi adat szerint 600 millió koronára tehető. A Cseh Nemzeti Bank már április­ban 2 százalékkal felértékelte a szlovák koronát a cseh valutához képest. (MTI) City-merénylet — nincs tettes Kérdőjelek A kompromisszumok művészete A politika a lehetőségekkel való manőverezés művészete. A frappáns megállapítást jó né­hány diplomáciai kézikönyvben olvashatjuk, ám a szellemes ha­sonlat önmagában még nem se­gít a konkrét döntések meghoza­talában. A lehetőségek kitapo- gatása ugyanis jobbára azzal a kérdéssel egyenértékű: hol van a még elfogadható kompromisz- szumok végső határa — saját ma­gunknak, illetve a partnereknek? Helyes vagy helytelen volt-e például elfogadni az EK által tá­masztott, kétségtelenül kemény feltételeket a magyar hús export ügyében? Alávetni magunkat olyan szabályozásnak, amely rengeteg többletfeladatot és többletköltséget jelent? A kor­mány számára sem volt könnyű a döntés, ezt mi sem mutatja job­ban, mint hogy a földművelés- ügyi miniszter előbb a brüsszeli kí­vánalmak részleges visszautasí­tásáról nyilatkozott, ám pár órá­val később a kabinetülésen még­is igent mondtak az EK-követel­ményrendszerre. Kompromisz- szum született? Kétségtelenül, hisz ellenkező esetben az embar­gó fenntartásával, s így további jelentős bevételkieséssel kellett volna számolni. Hasznos volt te­hát a kompromisszum ? Nyilván­valóan, hisz lehetővé tette a kivi­teli tilalmak brüsszeli feloldását. És a bősi beruházás ügyében aláírt alávetési nyilatkozat? Nem változott-e ott is a magyar állás­pont a hágai bíróság elé terjesz­tendő dokumentum megszöve­gezésében? Valamelyest min­denképpen. Más kérdés, mi oko­zott volna nagyobb kárt: a szlo­vák féllel történő kompromisz- szumkeresés elutasítása, vagy a környezetvédelmi megfontolás részleges feladása? Erre persze mindenki más választ adhat, ám az bizonyos: a baj legfeljebb a kompromisszumok tartalmával lehet, nem megkötésük szorgal­mazásával. Ez ugyanis a realitá­sok kikerülhetetlen kényszere, diplomáciai szükségszerűség. Mi több, néha művészet... (FEB) Egy befektetési lista élén Nyugati üzleti körök még mindig Magyarországot tartják a tőkebefektetések szempontjából legkedvezőbb terepnek — ez de­rül ki az amerikai üzleti körök hetilapja, az East European In­vestment Magazine által között felmérésből. Eszerint a megkér­dezett nyugati üzletemberek Magyarországot, utána Lengyel- országot, Csehországot, Orosz­országot és Kazahsztánt tartják a legjobb befektetési terepnek a volt szocialista országok közül. Hetedik helyen Észtország áll, kilencedik Ukrajna — emelte ki a cikkből az ITAR-TASZSZ. A felmérés készítői az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tagországainak 620 képviselőjét kérdezték meg. Az üzletembereknek a 27 orszá­got tartalmazó listáról egyetlen országot kellett kiemelniük, azt, amelyet a legjobb befektetési te­repnek tartanak. A válaszadók közül 131 nevezte meg Magyar- országot, 120 Lengyelországot, 94 Csehországot, 54 Oroszor­szágot és 32 Kazahsztánt. Az ITAR-TASZSZ kiemelte, hogy az egy évvel korábbi, ha­sonló felméréshez viszonyítva jelentősen nőtt azok száma, akik szívesen fektetnék be tőkéjüket Oroszországban. Javult Szlové­nia, Kirgizisztán, Fehéroroszor­szág és Lettország megítélése is. (MTI) S-Britanniában a rendőr- fa három személyt szaba­don bocsátott azok közül, akiket a múlt szombati City-beli pusztí­tó merénylettel kapcsolatban őrizetbe vett. Hat másik letartóz­tatottat már korábban elenged­tek, egy őrizetest pedig még to­vábbra is kihallgatnak, de más feltételezett bűncselekmények­kel kapcsolatban. Brit hírszerzői források szerint az IRA terroristái a nyolcvanas években finomították módszere­iket, és ez meglátszik a brit biz­tonsági erők gyenge teljesítmé­nyén. Korábban Nagy-Britanni­ában tevékenykedő merénylő­csoportjaikat addig használták, amíg csak lehetett — vagyis amíg a rendőrség a nyomukba nem ért , újabban azonban minden bi­zonnyal csak tucatnyi emberből álló kis tervezőcsoportot tarta­nak a brit szárazföldön, és az ak­ciók elkövetésére az ír Köztársa­ságból és Észak-írországból ér­keznek új és új, a biztonsági erők számára ismeretlen emberek, akik egy-egy merénylet után vis­szavonulnak az ismeretlenség­be. A nyolcvanas években Líbiá­tól kapott Semtex robbanóanyag fogytán van, ezért mindinkább műtrágyából készített robbanó- kevereket használnak a terroris­ták. Az ír Köztársaságban né­hány éve már ellenőrzik a műtrá­gya forgalmazását, de a terroris­ták mégis hozzájutnak: tavaly áprilisban és a múlt szombaton is ezzel az anyaggal döntötték rom­ba a City egy részét. 1983-ban a londoni Harrods áruházi robbantásnak hat halá­los áldozata volt, gyanúsított azóta sincs. 1984-ben a terroris­ták a brightoni Grand Hotelt robbantották fel, miközben a kormányzó konzervatív párt ott tartotta éves értekezletet — öt ember meghalt. Egy ember élet­fogytiglani börtönbüntetést ka­pott. 1988-ban, 1989-ben és 1990-ben öt merényletet követ­tek el katonai célpontok ellen Nagy-Britanniában, 14-en meg­haltak, ötvenen megsebesültek — egyetlen gyanúsított sincs azó­ta sem. 1991 februárjában az északír terroristák aknavetővel lőttek a brit miniszterelnökség Downing Street 10. épületére Londonban — senkit sem sike­rült perbe fogni. Néhány nappal később az egyik legnagyobb lon­doni pályaudvaron történt me­rénylet, egy ember meghalt, 40 megsebesült — gyanúsított nincs. Tavaly februárban egy újabb pályaudvari robbantásban 30-an megsebesültek, majd ápri­lisban a City-ben hárman életü­ket vesztették, 90-en megsebe­sültek — senkit sem fogtak el. S a sort még lehetne folytatni. Brit íapkommentárok szerint bajos, hogy Nagy-Britanniában három miniszteriális kormánybi­zottság és három minisztérium közvetlen felügyeletével hat tit­kos szervezet (köztük a politikai és a katonai kémelhárítás és a hírszerzés szervezetei) küzdenek a terroristák ellen, a Scotland Yard háromféle központi terro­rizmusellenes csoportján és a rendőrség helyi erőin kívül és fe­lül. Szakértők szerint ez a bürok­rácia és a rivalizálás receptje, és akadályozza a terrorizmus elleni harc hatékonyságát. Messzebbre tekintő politikai megfigyelők reményt látnak a békére az ír Köztársaság és Nagy-Britannia kormányközi együttműködésében, amelynek eredménye lehet Észak-írország hetvenes évek elején megvont önkormányzatának visszaállítá­sa, cserébe azért, hogy az ír Köz­társaság hivatalosan lemond te­rületi igényéről. Az újabb brit-ír próbálkozásokat azonban nehe­zíti, hogy a brit koronához ra­gaszkodó észak-írországi protes­táns többség érdekeinek londoni kiárusítását gyanítja az önkor­mányzati tervben, a katolikus ki­sebbség ír Köztársaság-párti szélsőségesei pedig attól tarta­nak, hogy ha az önkormányzat­ban az ír Köztársaság támogatá­sával békésen javulna a katolikus érdekek képviselete, akkor bázi­sukat veszítenék. Brit és ír kormánykörökben egyaránt úgy vélik, hogy az EK maastrichti uniószerzodése so­kat segíthet: a szerződésbe fog­lalt szubszidiaritás elve ugyanis újfajta, nemzetközi jogilag érvé­nyes szabványt teremt a helyi döntéshozatalra, végső soron az önkormányzatra. A nemzetközi jogra való hivatkozás, gyakorla­tilag a nemzetközi fórumokhoz való fellebbezés lehetősége eset­leg csitítani fogja a jövőben az észak-írországi nelyi erők gya­nakvását az eddig brit-ír körre korlátozódott rendezési kísérle­tekkel szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents