Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-29-31 / 124. szám

r 12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. május 29—31., szombat — hétfő Divattanácsok nagyiknak, dédiknek Nagymamakorban is számít a külcsín, nem igaz, hogy ekkor csak komor színek, öreges frizu­rák, „tizenkettő egy tucat” ruha­darabok, fejkendők illendők. Magasabb korra is megvannak a divatot szolidan követő viselet­formák, amelyek ízlésesek, de nem harsányak. Ennek jegyében ajánljuk a nagyik és dédik figyel­mébe a szakember (maga is gya­korló nagymama) nyolc jó taná­csát. 1. Tessék kerülni — főként „arcközeiben” — a fekete színt. 2. A blúz mindig pasztell ár­nyalatú legyen, kivált, ha a kosz­tüm szürke vagy barna. Az ezüst­szürke, púderrózsaszín, barack- virágszínű, halványlila, bézs vagy kék blúz — kiskosztümmel, szoknyával — minden alkalomra jó. 3. A fiatalkori ruhákat kissé átalakítva hozzáigazíthatjuk az aktuális divathoz. Most a ’70-es évek módija dívik, csak a váll nem olyan csapott, az ujj és a kar­öltő kényelmes, az anyagok pe­dig nem merev műszálasok. Elő tehát a régi kis selyemruhával: felújítva, netán pár centivel kien­gedve korszerű viselet. 4. Örök érvényű szabály: ott­hon, családtagok előtt se mutat­kozzunk tomposán, ápolatlanul. (Az egész napos pongyolaviselet „merénylet” önmagunk ellen.) Legyen gardróbunk része né­hány — nem agyonhasznált, régi ruhából készült — otthonka. Praktikus az elöl gombos ruha, amit könnyű „fölkapni” és köny- nyen mosható. Anyagának leg­jobb a pamutvászon, a karton vagy a flokon, nem izzadunk be­le. 5. Moletteknek, hízásra hajla­mosaknak a kétsoros gombolású kosztüm, blézer vagy kabátruha ajánlható, amely a gombok át- varrásával — bővíthető. 6. A házimunka sok talpalás- sal jár, ügyeljünk a lábbeli meg­választására. Jól bevált a vászon­cipő, ami lehet magas szárú is. A fatalpú gyógypapucs sajnos bal­esetveszélyes. A konyhai kötény legyen szép színes, de ne túl har­sány. Azonos anyagból készíthe­tünk kis fejkendőt is. 7. Az ősz haj időskorban — természetes. Vigyázzunk a lilás „hamvasítással”, néha visszatet­sző, ráadásul színben nehéz hoz­záöltözni. 8. A divat egyben összhang is a cipő, a harisnya, a retikül, az öv, a kitűző, a bizsu és a fejfedő kö­zött. Vannak alkalmak (az unoka esküvője, vendégség stb.), ame­lyekre a nagyiknak is „gálába” kell öltözniük. Mindig legyen te­hát együtt egy ilyen alkalmakra megfelelő komplett öltözék. Otthon ÍO) m£ igv Félre a fejkendőkkel, a komor színekkel Mindennapi nyelvünk Az idegen szavakkal terhelt címadási jelenség és gyakorlat a sajtó hasábjain A sajtó hasábjain megjelent cikkek élén olvasható címek ál­talában vastag betűs formában röviden utalnak a megjelenő közlemények tartalmára. Gyak­ranjelentkeznek szellemesen ta­láló, leleményes nyelvi formájú, s olykor szójátékos címadások. De újabban, főleg a túlpolitizált cikkek élén több cím nemkívá­natos. E nyelvhasználati jelen­ségről és gyakorlatról az elítélő kritika hangján kell szólnunk. Elsősorban arról, hogy indoko­latlanul sok idegen szó terheli meg a sajtóbeli címadásunkat. Az idegen nyelvekből beszivár­gott jövevényszavakat, tehát a meghonosodott idegen szerze­ményeket, s nemzetközi szóala­kokat nem is soroljuk ebbe a sor­ba: szezon, voksol, akció, prog­ram, partner, katalógus, kultúra, kulturális, katasztrófa, vakáció, reakció, sekrestye, prédikál, pro­dukál, garancia, probléma stb. Nemkívánatos jelenség és gyakorlat, hogy megszaporod­nak azok az idegen szavak, ame­lyek magukon viselik idegen vol­tuk bélyegét, s fogalmi tartalmuk és használati értékük nem köz­érthető. A szakemberek és az iskolá­zott olvasók még kikerülik az érthetőség és a szakszerűség buktatóit, ha a gyakran olvasott és hallott idegen szókkal megter­helt címekkel találkoznak: „Nem demonstrálnak (= bemu­tat, szemléltet, magyaráz), ha­nem tanítanak” (Magyar Nem­zet, 1993. április 15.) „Közép- Európa legyen a stabilitás (= ál­landóság, biztonság, szilárdság) övezete” (Magyar Hírlap, 1993. ápr. 1.) „A város agórája (= pi­actere, a népgyűlés helye) a Lo­kálpatrióta Egyleté” (= a helyi hazafiságé) (Heves M. Hírlap, 1993. ápr. 9.) Átlagolvasóink jelzéseiből azt is megtudhatjuk, mennyire za­varja őket, ha már egy-egy cikk címében idegen szó állítja meg őket, s még a közlemény elolva­sása után sem kapnak választ ar­ra, mi a jelentése és címbeli hasz­nálati értéké a címet valóban megterhelő idegen szónak. A Magyar Nemzet egyetlen számá­nak hasábjain megjelent cikkek címeiben az idegen szavak arról tanúskodnak, hogy magyar meg­felelőik a közérthetőséget in­kább szolgálták volna: „Politikai ambícióink (— becsvágy, érvé­nyesülési törekvés, iparkodás, buzgóság) nincsenek*’ (1993. ápr. 14.). „Nem volt atrocitás (= erőszakoskodás, kegyetlenke­dés, erőszak, támadás) a magyar határon”. „A túlfinanszírozás(= túlpénzelés, üzlet vagy vállalko­zás pénzelése, túlköltekezés) is hiba . Nap mint nap terhelik meg a sajtóbeli címadást a kapacitás, a lobbizás, a realizálás, a referen­cia, a marketing, a menedzselés, a tender, a prognosztizálás, a szankcionálás, és mindenekelőtt a privatizál, a privatizáció. An­nál is inkább, mert kiterjedt szó­családjával vállal kulcsszerepe­ket közéleti és politikai nyelv- használatunkban. íme a példatár: privát, privá- tim, privatizál, privatizálás, pri­vatizáció. E szósorhoz napjaink- ban sorakoznak fel az új szócsa­ládtagok: önprivatizáció. Nem véletlenül fogalmazódott meg ez a címadás sem: „Mi az önprivati­záció? (Heves Megyei Hírlap, 1993. ápr. 6.). Szakzsargonként jelentkezett a decentralizált pri­vatizáció, a spontán privatizálás. Arra nem találtunk példát, hogy magyar megfelelő szavak is sze­repet kapjanak. Értetlenül fogadták olvasóink ezt a sajtóbeli crmadást: „Place- bo-kultúra” (Népszabadság, 1993. ápr. 3.). Még a szövegbeli, a külföldi filmfesztiválokról szó­ló kritikai megjegyzések sem se­gítenek. „A filmünnepélyek csak afféle placebók (látszatesemé­nyek) voltak, s látszatkultúra megnyilvánulásai. Erre utalt a közlemény címe, a Placebo-kul- túra jelzős szerkezet is. Hogy a placebo latin eredetű szó milyen fogalmi tartalommal és használati értékkel játszik kulcsszerepet a címadásban, ar­ról a nyelvi forma életútjának háttértükrében kapunk tájékoz­tatást. A latin nyelvi szóhaszná­latban a tetszik, tetszést arat, jó­nak tart, tetsző és kellemes jelen­tésárnyalatok megnevezésére szolgál. Mint nemzetközi kifeje­zés es szakszó, a gyógyszert után­zó, de hatóanyagot nem tartal­mazó készítmény megnevezését vállalja nyelvhasználatunkban. Mai költőink alkotásaiban is találkozhatunk a placebóval. Er­ről tanúskodnak ezek a versrész­letek is. „Függetlenül attól, mit is nyújt, mintaplacébóban a hiede­lem — gyógyít vagy árt.” (Illyés Gyula: Közügy) „Sötétkék dip­lomám/ kataton nyikorog./ Volt volna, lenne is,/ Ahogyan, mi- koron/ Placébó munkahely (Csokonai Attila: Munkaügy­ben). Találkozhattunk a placébó versek nyelvi formával is az Élet és Irodalom hasábjain (1974. márc. 23.). Ezzel a formával mi­nősítette a kritikus azokat a ver­seket, amelyek megnyugtatnak, feldobnak, kielégítenek, de igazi művészi élményt nem nyújta­nak. ” Az sem véletlen, hogy a szer­zők a címekben szerepeltetett idegen szóformára azzal hívják fel az olvasók figyelmét, hogy idézőjelek közé teszik azokat: Prága „ szupernulla "-megoldást javasol (Magyar Nemzet, 1993. ápr. 19.) a cseh-szlovák vagyon­megosztási egyezkedéseken. A „nullamegoldást” először a szlo­vákok vetették fel, az idézőjele- zés elsősorban arra utal, hogy egy prágai lapból vették át a cím­beli szövegreszt, de bizonyos kri­tikai áthallásokat is érzékeltet­nek a megkérdőjelezett idegen szavak, úgy az idézőjelek rejtett felbeszéde is megvalósul bennük és általuk. Dr. Bakos József Amikor legmagasabban áll a nap, fordítsuk a mutatót ad­dig, amíg a függőón az ár­nyékban marad nyékra mutasson. Vegyünk elő egy órát, majd a még tiszta „számlapon” óránként tegyünk jelet a mutató által vetett árnyék­ra. Az óra pontosságában június 15-én, augusztus 30-án, decem­ber 25-én és április 15-én bízha­tunk legjobban, és az esetleges korrigálást ekkor végezhetjük el. A mellékelt fotón látható nap­óra számlapja öntött beton. Ön­tésekor gondoljunk a mutató el­helyezésének lehetőségére. A betonlapot teljesen vízszintesen helyezzük a talajra, majd a fenti­ekben ismertetett módon meg­hajlított mutatót behelyezzük. A számlap beosztásának elkészíté­sét akkor kezdjük, amikor a nap legmagasabban áll (déli 12-kor, ill. 13 órakor.) A számlapot jelen esetben ár­vácska varázsolja virágórává, kő szegéllyel. Az árvácska elvirág­zása után helyére bármilyen, de alacsony termetű növény jöhet, ami árnyékával nem befolyásolja az óra pontosságát. A napórát nemcsak a földre készíthetjük, hanem falra is. Nyári, külföldi nyaralásunkon pedig készen is vásárolhatunk. A választék kivitelben és árban is változó (99 DM - 420 DM.). A napóra akkor is kedves dí­szítőelem, ha az idő borús és nem tudjuk megállapítani, hány óra van. Emlékeztet bennünket a bölcs mondásra: „Horas non nu­mero nisi serenas ” (Csak a derű óráit olvasom.) V. Pénzes Judit Hány óra van? Az óra köré ültetett árvácskát más, alacsony termetű virággal cserélhetjük Ez a kérdés már régen fontos az embereknek. Az időmérés történetének kezdetén víz-, majd homokórát használtak, sőt, egyenlő gyertyák égetésével is mérték az időt. A mai kor rohanó emberének már a digitális órák pontosságához kell igazítania életét. Talán csak szabadsága idején engedheti meg magának, hogy a virágok nyílásából követ­keztessen a feltett kérdésre, ahogy Gárdonyi tette, és írta „Virágóra”-jában: „Nyáron nem kell nekem óra. Amint felébre­dek, kimegyek a kertembe. Ott van egy kis tó. Ha kinyílott benne a sárga vízirózsa, akkor tudom: hat óra van, mert az nem nyit előbb.” A virágok nagy része a nap­szak változásával nyitja-zárja szirmait. A legjellemzőbb és álta­lánosan ismert Hajnalka és Esti­ke nevében is őrzi ezt a tulajdon­ságot. A kerti saláta apró fehér virágai hét órakor nyílnak. Nála lustább a mályva, csak nyolc óra­kor ébred, legtovább lustálkodik a pávaliliom. Az erős napsütést kevés virág viseli nyílott állapot­ban, és fokozatosan térnek nyu­govóra. Az esti mécsvirág már egyedül illatozik a kertben. A napórát a középkorban ál­talánosan használták időmérés­re, tornyok, várfalak oldalain el­helyezve. Az utóbbi években egyre divatosabb kertépítési elem városi parkokban és családi há­zak kertjeiben. A következők­ben egy egyszerű, virággal kom­binált napóra készítéséről lesz szó. A lényege egy földbe szúrt „ mutató ”, aminek a nap állásával változó, tova-mozgó árnyéka jel­zi a ”számlapon ” a múló időt. A mutatónak (ennél a típusnál) párhuzamosan kell állnia a Föld tengelyével. Először el kell ké­szítenünk a megfelelő hajlásszö­gű mutatót. Vegyünk elő egy tér­képet, nézzük meg milyen szé­lességi fokon lakunk. Ez lesz a hajlásszöge a mutatónknak. Mi­nél északabbra lakunk, annál meredekebb a mutató. A behe­lyezett mutatónak északi irányba kell néznie. Ennek megállapítá­sához kössünk a végére egy füg­gőónt, aminek a hegye az ár­Pankrátor­találkozó Párizsban rendezik meg a pankrátorok világtalálkozóját. Itt nemcsak a világbajnokság zaj­lik, hanem bemutatók sorozata is lesz, ahol a műholdról jól ismert pankrátorok tartanak show-mű- sorokat. (FEB-fotó) Egy szép gondolat A rejtvény ábra fő soraiban egy szép gondolat olvasható, mely az összefogás fontosságára mutat rá. Megfejtendők a vízsz. 1., 26., valamint a függ. 20. és 28. sz. so­rok. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része (zárt be­tűk: G, L, D) 14. A keresett hely­re eljutott 15.... teszi (megemlíti) 16. Csuk 17. Rettegő félelem jel­zője 19. Darál 20. Magyarország és Svédország gk-jele 22. Ágy- szelek! 23. Bírósági ügy 25. Al­pesi legelő 26. Az idézet második része30. Kettőzve: sportfogadás 31. Lábaival tipró 33. Levélmin­tázat 35. Északi országok pénz­egysége 36. A közelebbi tárgyat 37. Egy elő-ázsiai országból származó 39. A telefon feltaláló­ja (Alexander Graham) 41. Tár­gyat szemétbe hajít 42. Balkán- félszigeti őslakó 43. Könnyen rá­szedhető ember 45. A magasba 47. Az oxigén és a szelén vegyje- le 49. Hegyen átfúrt közlekedési vonal 51. Csendesen 53. Muta- tószó 55. Erre a helyre hántolják 57. Becézett Ádám 59. Állami illetmény 60. Klasszikus kötőszó 61. Tiltószó 62. Adósságot tör­leszt 64. Női név 66. Talál 67. Új-zélandi őslakó 69. Tárgyak odaadása más tárgyakért FÜGGŐLEGES: 1. Magával ideszállít 2. Rádió­közvetítés 3. Seben képződik 4. Tata része! 5. Könyvben találha­tó 6. Fokozatosan meggyengítő, tönkretevő 7. Ragadozómadár 8. Ilona becézve 9. És — latinul 10. ... királya (Lalo) 11. íme, ez az az ember 12. Énekes tinisztár 13. Hangosan kiabál 18. Színül­tig 20. Az idézet harmadik része (zárt betűk: A, E, O, A) 21. Szó- összetételek előtagjaként jelen­tése: azonos, egyenlő 23. Segít, támogat 24. Rozália becézve 26. Egri amatőr futballcsapat 27. Furattal ellátott hengeres test 28. Az idézet negyedik, befejező ré­sze 29. Kötőszó 32. Térség, terü­let — angolul (AREA) 34. Kár­tyajáték 36. Messzire szaladó 38. Pépes étel 40. Találja 44. Város Japánban 46. Fél tucat 48. Vala­kivel évődve társalog 50. Olim­piai bajnok ökölvívó (György) 51. Táncosnő volt a regi görö­göknél 52. Lyuk — népiesen 54. Tárgyat részemre átnyújt 56. Hajlíthatatlan 58. Ceruza 61. In­kább alá (2 szó) 63. Időmérő szerkezet 64. Szó a Halotti be­szédből 65. Ipari növény (ford.) 66. Kukucskál 68. Igevégződés 69. Elavult kettős mássalhangzó 70.... Derek (híres külföldi film­színésznő) Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents