Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-21 / 117. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. május 21., péntek A „nagy adózók” listája A japán adóhivatal nyilvános­ságra hozta és több helyütt ki is függesztette a legnagyobb adó­zóknak, vagyis a közkiadások­hoz legnagyobb mértékben hoz­zájáruló polgároknak a listáját. Kérdéses, hogy mindez mennyi­re fokozza az átlagpolgár adózási kedvét, ugyanis az első helyezett Ezoe Hiromasza, a Recruit cég volt elnöke, akinek megveszte­getési ügyét éppen most tárgyal­ja a bíróság. Kanemaru Sin, a ja­pán kormánypárt nemrégiben távozni kényszerült volt alemöke viszont nem szerepel a listán, mi­vel tízmillió dollárt eltitkolt az adóhivatal elől. A „nagy adó­zók” listájára azok kerültek föl, akik százezer dollárnál nagyobb összegekről voltak kénytelenek tavaly lemondani a kincstár javá­ra. Számuk a visszaesés követ­keztében 50 ezerrel csökkent, de még így is 125 ezer ember adó­zott Japánban százezer dollárnál többet a múlt évben. Hitelígéret Oroszországnak A Nemzetközi Valutaalap há- rommilliárd dolláros hitelre tett ígéretet Oroszországnak a hal­dokló gazdaság támogatására — közöltek orosz és IMF-illetéke- sek. A szervezet moszkvai iroda­vezetője szerint az összeget ab­ból az alapból folyósítják, ame­lyet a drasztikus gazdasági átala­kítást végrehajtó országok szá­mára különítettek el. Borisz Fjo- dorov orosz pénzügyminiszzter közölte: a csomag első fele júliu­sig várható, a fennmaradó rész szeptembertől hívható le. A fel­tételek igen kedvezőek: Moszk­vának négy és fél évi türelmi idő­szak után tíz év áll majd rendel­kezésére a törlesztésekhez. Kereskedelmi A jugoszláviai háborús bűnökben Nemzetközi törvényszék ítélkezik majd? Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán este megvitatta a jugo­szláviai háborús bűnökben ítél­kező nemzetközi törvényszék felállítását, és lehetséges, hogy már e hét végén elfogadják erről a határozatot. A BT jóváhagyta Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár javaslatát, hogy a törvényszéknek két, egyenként háromtagú büntetőtanácsa és egy öttagú feljebbviteli tanácsa, valamint ügyésze és megfelelő adminisztratív személyzete le­gyen. A 11 bírót az ENSZ köz­gyűlése választja majd meg a BT ajánlására, 4 évre, míg az ügyészt — a főtitkár jelölése alapján — a BT nevezi ki. A Hágában felállí­tandó törvényszék halálbünte­tést nem szabhat ki, csak szabad­ságvesztést, mégpedig olyan mértékűt, amilyent az adott bűn- cselekményre a volt Jugoszlávia joggyakorlata alkalmazott. A tervezet szerint per csak ak­kor folytatható le, ha a vádlott je­len van az eljáráson, távollétében senki nem ítélhető el, azaz való­színű, hogy a népirtás fő felelősei nem kerülnek majd a nemzetkö­zi törvényszék elé. Egyébként ez lesz az első ilyen intézmény a vi­lágháború után működött nürn­bergi és tokiói törvényszék óta. A BT foglalkozott a javaslat­tal, hogy telepítsenek ellenőrö­ket a szerb-bosnyák határra, akik vizsgálják, átjut-e utánpót­lás a boszniai szerbeknek. Mi­után a horvát kormány javasolta, hogy országa és Bosznia határán ugyancsak telepítsenek ellen­őröket, a készülő határozat erre is kitér. Warren Christopher amerikai külügyminiszter tegnap Wa­shingtonban orosz kollégájával, Andrej Kozirewel tanácskozott, aki a hírek szerint még mindig szorgalmazza, hogy — ha késve is — hívják össze külügyminisz­teri szinten a Biztonsági Taná­csot. Amerikai részről a mára tervezett tanácskozást elhárítot­ták, és az ülést őszre kívánják ha­lasztani: nem támogatják az orosz kezdeményezést a BT más tagjai sem. (MTI) Kereset Jelcin ellen Keresetet nyújtott be az orosz- országi Legfelsőbb Tanács az Al­kotmánybírósághoz Borisz Jel­cin elnök ellen. A dokumentum bírálja az elnököt az új alaptör­vény elfogadtatási folyamata so­rán tanúsított „alkotmányellenes viselkedéséért”. A képviselők még a múlt hé­ten döntöttek a kereset benyújtá­sa mellett, miután Ruszlan Hasz- bulatov parlamenti elnök több­ször is alkotmányellenességgel vádolta meg Borisz Jelcint. Az államfő ugyanis leszögezte, hogy alkotmánytervezetét egyenran­gúnak tekinti az Orosz Föderá­ció alkotmánybizottsága által benyújtott tervezettel (azon két évig dolgoztak a bizottság tag­jai). Szakértők véleménye sze­rint a kereset eleve kudarcra van ítélve, mivel az elnöknek jogá­ban áll a június 5-re tervezett al- kotmányozó nemzetgyűléshez hasonló konzultációs üléseket összehívni. Haszbulatov egyéb­ként megbeszélést folytatott a politikai pártok és társadalmi szervezetek Kerékasztal-cso­portjának a tagjaival. A megbe­szélésen kijelentette, hogy az új alaptörvényt kizárólag alkotmá­nyos úton lehet elfogadni. A találkozón az is elhangzott, hogy az új alkotmány kidolgozá­sa lehetetlen a hatalmi vetélke­dések közepette. A Kerekasztal képviselői hangsúlyozták, hogy készek részt venni az alkotmá- nyozó nemzetgyűlés munkájá­ban, és az új alaptörvény elfo­gadtatási mechanizmusának ki­dolgozásában. Egy boszniai kisfiú látásáért Bekrec Sead tizennégy esztendős boszniai kisfiú mindkét szeme megsérült Srebrenicában egy robbanás alkalmával. A kéksapkások menekítették ki a gyermeket, akit az USA-ba vittek kezelésre. Az amerikai orvosok remélik, hogy legalább az egyik szemén meg­menthetik majd a látását... (FEB-fotó) Lezuhant a Clinton-flotta egyik helikoptere Kérdőjelek Percemberkék dáridója? Fujjogás, lehurrogás, ismétlődő közbekiabálá­sok, hangos tetszés-, vagy éppen nemtetszés­nyilvánítás... Ha a magyar törvényhozás munká­ját nyomon követő újságolvasók, rádióhallgatók vagy tévénézők azt hiszik, hogy e cseppet sem udvarias megnyilvánulások csak a hazai Parla­ment stílusára jellemzők, élénken tévednek. Ha­sonló, vagy még parázsabb jelenetekre kerül sor rendszeresen még a nyugat-európai országokban is, legtöbbször persze akkor, ha valamelyik szél­sőséges vélemény képviselője jut szóhoz. Jobbról vagy balról? Voltaképpen mindegy. Nyilvánvaló, hogy a heves indulatok bármely szélsőség nyomán kirobbanhatnak. S persze, a színhely sem kizárólag a Parlament lehet, hisz a fanatizmus sem csupán politikai köntösben je­lentkezhet. Sajnos, még öreg és érettnek hitt-re- mélt kontinensünkön is ezer módon nyilvánulhat meg a türelmetlenség. Vallási ellentét ugraszthat szembe népeket a harmadik évezred küszöbön. A múlt sötét árnyai éledhetnek újjá ifjabb gene­rációk fejében is. Pusztító sovinizmusba csaphat át a nemes honszeretetből elfajuló nacionaliz­mus. Mekkora veszélyt jelentenek ma a szélsőséges irányzatok? Egyre nagyobbat — vallják az újfa­sizmustól, a nemzetiségi tisztogatásoktól tartók. Ellenkezőleg: percemberkék dáridója csak az egész. A józan többség nem hallgat a radikális szólamokra sem akkor, ha Trianon, sem ha a „piszkos bevándorlók kiseprűzése” van a zász­lókra felírva — így a derűlátóbb elemzők. Ám nem is az a fontos, mekkora a szélsőséges meg­nyilvánulások hangereje, hanem az, mekkora be­folyáshoz jutnak a hangadók. A realitásokkal, a jól felfogott nemzeti érdekekkel ellentétes felszó­lalások rossz szájízt hagyhatnak egy-egy parla­menti vita után, mint például legutóbb nálunk, az ukrán alapszerződés kapcsán. De a lényeg azért — szerencsére — a szavazások kimenetele. (FEB) „Humán fejlettségi index” Hazánk a 28. helyen „köldökzsinór” Bulgária olyan kereskedelmi tranzitfolyosó megnyitását fogja kérni az ENSZ-től, amely a szankciókkal elszigetelt Szerbián keresztül vezetne a magyar hatá­rig — mondotta Ljuben Berov bolgár kormányfő. Berov a szomszédos Görögország és Tö­rökország szófiai nagyköveteivel tartott megbeszélésen javasolta, hogy a nyugat-európai piacoktól szinte elvágott három balkáni or­szág együttesen kérelmezze a vi­lágszervezettől a kereskedelmi „köldökzsinór” engedélyezését Szerbián keresztül. Az útvonal az elképzelés szerint a Dunán, il­letve közúton vezetne a szerb­magyar határig. Berov szerint a tranzitkorridort szigorú nemzet­közi ellenőrzés alatt kell tartani, nehogy a szállítmányok Szerbiá­ban kössenek ki. Az amerikai szenátus döntése Az amerikai szenátus 34,3 milliárd dollárt hagyott jóvá arra, hogy kiegyenlítsék a csődbe ju­tott takarékpénztárak betétesei­nek követelését — jelentette az AFP Washingtonból. Az ameri­kai történelem legsúlyosabb P énzügyi válságának tartott ügy­en több száz milliárd dollár fo­rog kockán. Még tavaly George Bush elnök kért a kongresszustól kiegészítő összegeket a takarék- pénztári adósság rendezésére, de a kongresszus nem tett eleget a kérésének. A késlekedés 1,1 mil­liárd dolláros pótlólagos veszte­séggel tetézte az ötszázmilliárd dollárra becsült adósságot, ame­lyet harminc év alatt kell rendezni. Szerdán a Fehér Ház ovális termében Bili Clinton hivatalo­san is megerősítette: az amerikai kormányzat úgy döntött, hogy elismeri az angolai kormányt. Az amerikai elnök ezt Desmond Tu­tu dél-afrikai püspök, ismert bé­kemozgalmi aktivista jelenlété­ben jelentette be. Clinton azzal indokolta a dön­tést, hogy a jelenlegi angolai kor­mány a demokratikus elveknek megfelelően működik. Hozzá­fűzte egyben, hogy Washington ezzel a lépésével is elő kívánja se­gíteni az angolai polgárháború mielőbbi befejezését. Az Egyesült Államok tizenhét éve, Angola függetlenné válása óta az afrikai ország marxista irányzatú vezetésének fő ellen­Szerdán lezuhant Washington mellett az amerikai elnök légi­flottájához tartozó egyik katonai helikopter. A legénység négy tagja közül hárman életüket vesztették. A negyedik pilóta sorsáról egyelőre nem közöltek semmit. A VH-60 Blackhawk típusú helikopter a Virginia állambeli Quantico támaszpontról szállt A véletlen nagy fogáshoz jut­tatta az osztrák rendőrséget: egy közlekedési rutinellenőrzésnél egy bécsi postás kocsijának cso­magtartójában — az elakadást jelző háromszöget keresve — né­hány fegyvert találtak. A fiatalember és barátnője la­kásán a házkutatásoknál további fegyverek, valamint horogke­resztes zászlók, náci röpiratok kerültek elő. Találtak olyan pos­tászsákokat is, amelyek bűncse­lekmény elkövetésére utaltak: a postás bevallotta, hogy a külde­zékét, az UNITA-t támogatta, míg az angolai kormány a Szov­jetunió és Kuba pártfogását él­vezte. Clinton rövid beszédében utalt arra, hogy a tavaly szeptem­berben Angolában megrende­zett szabad és tisztességes válasz­tások vesztese, az UNITA kezdte most újra a háborúskodást. Az amerikai elnök bírálta a Jonas Savimbi vezette fegyveres szer­vezetet, mert elutasítja a béke- szerződés aláírását. Clinton el­nök végül leszögezte: az angolai kormány elismerésével Wa­shington egyszersmind az angolai realitásokat ismerte el. Az angolai kormány közle­ményben üdvözölte Bili Clinton fel, majd Maryland államban er­dős területre zuhant. Mindössze 16 kilométerre volt célállomásá­tól. A helikopter tesztrepülést végzett, miután műszaki vizsgán esett át. A baleset oka egyelőre nem ismert. Ezt a helikoptert egy másik társával arra használták, hogy az elnököt szállítsák Washington körzetében. mények közül hitelkártyákat emelt ki és használt fel saját cél­jaira. A nyomozás első adatai sze­rint a kár 350 ezer schilling. A pénzre minden bizonnyal azért volt égető szüksége, hogy fegy­vereket vásároljon: eddig 120 nehézfegyver került elő, s még hátravan a pár alsó-ausztriai pa­rasztházának átkutatása. Egye­lőre nem bizonyított, vajon kap­csolatban áll-e az előzetes letar­tóztatásba helyezett fiatalember neonáci szervezetekkel. amerikai elnök bejelentését, hogy Washington elismeri az an­golai kormányt. A közlemény szerint ezzel lezárult a két ország közötti torzsalkodás korszaka. Az angolai kormány reméli: ez a döntés kedvező feltételeket te­remt ahhoz, hogy az angolai­amerikai kapcsolatokban új feje­zet kezdődjék. Az angolai kormány ellen fegyveres harcot vívó UNITA vi­szont úgy véli, hogy az amerikai elismerés negatívan hat majd az elefántcsontparti fővárosban áp­rilisban kezdett és azóta már megrekedt béketárgyalásokra, mert a washingtoni lépés még ru­galmatlanabbá teszi az angolai kormány magatartását. Magyarországot a 28. helyre sorolta a világ 173 állama között egy ENSZ-tanulmány, amely a varható életkor, az iskolai kép­zettség mértéke és az egy főre ju­tó nemzeti össztermék alapján rangsorolja az országokat. A vi­lágszervezet idén negyedszer ad­ta ki az úgynevezett „humán fej­lettségi indexet”. Szerzői függet­len közgazdászok, akik a fenti mutatók alapján összeállított statisztikákhoz ajánlásokat is mellékelnek a kormányok és a nemzetközi pénzügyi intézmé­nyek számára. A tavalyi kimutatásban Kana­da volt az első, Japán a második, de a két ország idén helyet cse­rélt: utánuk sorrendben Norvé­f ia, Svájc, Svédország, majd az Egyesült Államok következik. Az USA az első helyen állna, ha csak fehér lakosságát vennék fi­gyelembe, míg az ország fekete, illetve hispán lakossága — sokkal alacsonyabb jövedelmével, isko­lázottságával — a fejlődő orszá­gok derékhadába tartozik, egy csoportba Litvániával, Urugu- ay-jal. Az első 25 között a nyugat­európaiak, Ausztrália, Új-Zé- land mellett Izrael és Hongkong szerepel. Térségünkből Cseh- Szlovákia kapta a legjobb helye­zést, a 26. helyet, majd Ciprus után Magyarország következik: 70,9 éves átlagos várható élet­korral, 2 százalékos írástudat­lansággal, 9,6 éves átlagos isko­lázottsággal, kereken 5000 dol­lár egy főre jutó nemzeti jövede­lemmel. Oroszország a 37., Bul- ária a 40., Lengyelország a 48. elyre került. Románia — talán megbízható adatok híján — ki­maradt a felmérésből. Az élet minősége tekintetében a hosszú listát Afganisztán, Sierra Leone és Guinea zárja: az utóbbi afrikai országban a várható életkor alig 43 év, az átlagos iskolázás nem éri el az egy évet, az egy főre jutó nemzeti jövedelem évi 500 dol­lár. A tanulmány készítői szerint átfogó változásokra lenne szük­ség a fejlődő országok támogatá­sánál, hiszen a segelyek arányta­lanul nagy része még mindig a fegyverkezést, illetve a nagysza­bású beruházásokat szolgálja, nem pedig az alapvető emberi célokat: a Közoktatást, az egész­ségügyet: az utóbbiakra csak a segélyek 7 százaléka jut. Az ENSZ-adatok néhány egyéb érdekes tanulsága: míg Ja­pánban a legalacsonyabb, illetve a legmagasabb jövedelmek ará­nya 1:4,3 — az Egyesült Álla­mokban ez az arány 1:9. Ezer la­kosra Norvégiában, Svájcban, Svédországban több mint 200 tudós és mérnök jut, Japánban 110, az USA-ban 55. Nyugat- Európában — mint Franciaor­szágban, Skandináviában — a nők átlagbére a férfiakénak 85 százalékát teszi ki, az Egyesült Államokban csak 59, Japanban 51 százalékot. (MTI) AIDS-riadó Az AIDS-veszély nagyobb, mint gondolnánk — ez a riasztó mondanivalója annak az elő­adásnak, amit dr. Douglas D. Richman amerikai kutató a bécsi dermatológia-kongresszuson tartott. Az egyik legnevesebb AIDS-kutató úgy vén, hogy a HIV-vírussal fertőzöttek száma 2000-ben világszerte elérheti a 150 milliót. A betegség terjedése járványszerű — mondta a kutató, és kifejtette: ezt csakis megelőző oltóanyag és hatékony gyógyszer tudja megakadályozni. Ma 12 millió felnőtt és egymil­lió gyermek hordozza az ÄIDS- vírust. Hat afrikai országban minden ötödik lakos fertőzött — mondotta az amerikai kutató. A 2000-re valószínűsíthető adat, miszerint minimum 40, maxi­mum 150 millió lesz akkorra az AIDS-fertőzöttek száma, azt is jelenti, hogy a halálozási okok közül első helyre kerül a tuber­kulózis (amelyre az AIDS-esek- nek különleges hajlamuk van). A fertőzés még annál is bo­nyolultabb, mint ahogyan gon­dolták eddig: dinamikusabb le­folyású, és szinte nincs klinikai- lag lappangó időszaka. Mindez a kutatókat a kísérletek felgyorsí­tására ösztönzi — az amerikai or­vos kombinált kezeléstől várja a legtöbb eredményt, miközben már megkezdődtek a klinikai el­lenőrzések az immunrendszer erősítésére szolgáló vakcinával. Ennek hatékonyságáról egyelő­re nincs adat. Az USA elismeri az angolai kormányt Fegyverek, náci röpiratok, postászsákok Az osztrák rendőrség nagy fogása

Next

/
Thumbnails
Contents