Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-20 / 116. szám

HÍRLAP, 1993. május 20., csütörtök 7. Az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara szolgáltatásaiból Az ÉMGK szolgáltatási tevé­kenysége egészének és az egyes szolgáltatásfajták kialakításának középpontjában a tag igényei­nek kielégítése áll. Szolgáltatása­inkkal a tagjaink gazdálkodási tevékenységének eredményessé­gét kívánjuk elősegíteni tanács­adással, információkkal, rendez­vényeinkkel, a kamarai kapcso­latrendszer igénybevételének le­hetőségével. A tagok tagsági viszonyuk alapján a tagdíj ellenében alap­vetően az alábbi szolgáltatások igénybevételére jogosultak: — az érdekképviseleti tevé­kenység keretében nyújtott szol­gáltatások, általános gazdasági információk, számítógépes üzle­ti ajánlat-nyilvántartás, a szak­mai tagozatok működésében, a jogszabály-előkészítő és vélemé­nyező munkában való részvétel, az ÉMGK nemzetközi és belföl­di kapcsolatrendszere által bizto­sított lehetőségek igénybevétele. A térítéses szolgáltatások bár­ki számára igénybe vehetők a ki­alakított tarifarendszer alapján. A szolgáltatások tarifarendsze­rét az alábbi alapelvek határoz­zák meg. Nem tag számára csak a tagsági viszony létesítésével kap­csolatos, és az általános eligazító jellegű információ ingyenes. Minden egyéb információért és szolgáltatásért teljes térítést kell fizetni. A kamara tagjai a szol­gáltatások döntő részét a tagdíj ellenében vehetik igénybe, vagy minimum 50 %-os díjkedvez­ményben részesülnek. Kivétel ez alól: a nevezési dijak, a választott bíróságok szolgáltatásai, import­szállítmányok kárszakértése, de­viza-kárigények érvényesítése, melynél a tarifa teljes árat jelent. Az egyedi megállapodás, továb­bá a külső szerv igénybevételével nyújtott szolgáltatásoknál a ténylegesen felmerült költség az irányadó. Kamarai tag esetén az önköltség tekinthető irányárnak. Címeink: Észak-magyarországi Gazda­sági Kamara Szerviz Iroda Utazási Kft. Miskolc, Arany János 8. 3501 Miskolc, Pf. 37., Tel.: (46) 340-403, (46) 340- 492 Telefax: (46) 340-403 Telex: 62-659 Bihall Tamás főtitkár Zórád István Dr. Kereyné Szabó Erzsébet Kutasi Lajosné Kálna Zsuzsa 3300 Eger, Dobó tér 6/A. Tel.: (36) 312-989. (36) 410- 011 Telefax: (36) 312-989 Képviselet-vezető: Fülöp Gá­bor Deák Sándorné 3100 Salgótarján, Múzeum tér 14. Tel.: (32) 16(476 Telefax: (32) 16(476 Képviselet-vezető: dr. Beren- téné dr. Kurucz Erzsébet Hoffmann Pálné Kamarai hírek Gazdaságdiplomáciai szerződés Lillafüreden Fontos gazdaságdiplomáciai szerződéskötésre került sor nem­rég Lillafüreden. Hosszas előké­szítő munka és szándéknyilatko­zatok aláírása után hat ország 8 gazdasági kamarájának vezetői megkötötték a Kárpáti Kamarák Együttműködési szerződését. Mint azt Bihall Tamás főtitkár a vendéglátó Észak-magyarorszá­gi Gazdasági Kamara nevében hangsúlyozta, a szomszédos ré­giókban élő vállalkozók, munka­adók nem tartják kielégítőnek azokat a gazdasági kapcsolato­kat, amelyek a KGST felbomlása után a térségben kialakultak. Az egymásrautaltságon túl igen fon­tos, hogy a gazdaságdiplomácia olyan kereteket adjon a vállalko­zók, az üzleti partnerek számára, amely az eddiginél jobban segíti munkájukat. Éppen ezért hatá­rozták el a szerződő felek, hogy egymás között folyamatosan ki­cserélik a külgazdasági kapcso­latokat érintő gazdasági, jogi, ár- és váminformációkat úgy, hogy az információátadás nem sérti egyik állam jogos érdekeit sem. Közös helyzetelemzés után tesznek javaslatot régióik, illetve országaik illetékes szerveinek az együttműködést akadályozó in­tézkedések megtételére. A szer­ződést aláíró kamarák, tagválla­lataik szakértőiből az egyes szak­területeken nemzetközi munka- bizottságokat hoznak létre. En­nek megfelelően az Idegenfor­galmi, Szállítási és Szállítmányo­zási Munkabizottság működte­téséért a Rijekai Gazdasági Ka­mara, az Ipari Kooperációk és Együttműködések Bizottságáért a Lvovi és az Ungvári Kereske­delmi és Iparkamara, a kereske­delemfejlesztésért a Kassai és a Nagymihályi Kereskedelmi és Iparkamara, míg a vám-, adó- és pénzügyekkel foglalkozó Gaz­dasági Szabályozások Munkabi­zottságáért a lengyelországi, Rzeszowi Kereskedelmi és Ipar­kamara, a Gazdaság- és Terület- fejlesztési Munkabizottság mű­ködéséért a Nagyváradi Keres­kedelmi és Iparkamara a felelős. 1993-ban a Kárpát Kamarák együttműködését az Észak-ma­gyarországi Gazdasági Kamara koordinálja, de az együttműkö­dő kamarák nevében csak az úgynevezett plenáris ülés hiva­tott nyilatkozni, amelynek leg­közelebbi ülését októberben, Ri- jekában tartják majd. Az együttműködés legelső kézzelfogható eredményeként május első hetében rendezték azt az árubemutatót Miskolcon, ahol a Kassai Kereskedelmi és Iparkamara tagjai állítják ki ter­mékeiket. Május végéig jegyezhetik Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban is Kárpótlási jegyért Pillért Május 30-ig jegyezhetik a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeit a Budapest Bank egri és gyöngyösi, illetve az OTP gyöngyösi és hatvani fiókjaiban, valamint több brókerirodá­ban is. Ezek az értékpapírok, amelyeket kárpótlási jegyért ajánlott fel az Állami Vagyonügynökség, természetesen először a kárpótol­tak érdeklődését keltette fel, de bármely más befektető is részese lehet ennek az új lehetőségnek. A március 16-án kezdődött jegyzé­si időszak során idáig már több mint nyolcezer befektető több mint 800 millió forint értékű jegyet vásárolt. Az alap tulajdonképpen egy tételekkel ajánljon fel. így népe­új befektetési forma hazánkban, amely az érdeklődők érdekeit szem előtt tartva működik. A múlt évben már több befektetési alap jött létre, de azok a Pillértől eltérően kizárólag értékpapírba, leginkább államkötvényekbe fektették az összegyűjtött tőkét. A Pillér gondolatát is a befekte­tési törvény kínálta lehetőségek szülték. Az ÁVÜ — amely az ál­lami vagyon privatizálásáért is felelős — ebben a befektetési for­mában olyan lehetőséget látott, amely módot ad arra, hogy nagy értékű ingatlanokat a kisbefekte­tők széles rétegeinek kedvező fel­siti a privatizációban résztvevők táborát. A vagyonügynökség lét­rehozta saját alapkezelő társasá­gát, a Prudent-Invest Rt.-t, amely megalakulása után meg­szervezte ingatlanalapját, a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alapot. Kárpótlási jegyért bárki hoz­zájuthat a jegyekhez, azok is, akik azokat a szabad piacon vá­sárolták. A jegyzés során három, ezerforintos címletértékű kár­pótlási jegyért négy, ezer forint névértékű befektetési jegy vásá­rolható. A kedvezmény akkor igazán szembetűnő, ha figyelem­be vesszük, hogy a szabad piacon a címletérték 65 százalékának megfelelő készpénzért lehet kár­pótlási jegyet venni. A befekte­tésről azt is érdemes tudni, hogy leginkább egy részvényhez ha­sonlítható, mi vei hozama inkább osztalékjellegű, mintsem garan­tált kamat. Ugyancsak a rész­vényhez hasonlóan, a hozam két forrásból származik. Egyrészt a főleg ingatlan-bérbeadásból lét­rejövő és rendszeresen kifizetett készpénzből, másrészt az ingat­lanvagyon várható felértékelő­déséből adódó tőkenyereségből áll össze. A Pillér Alap a készpénzt 1994. február 15-től kezdve fél­évente fizeti, becslések szerint az első másfél esztendőben féléven­te öt százalékot fizet majd, a ké­sőbbiekben pedig a bérleti dijak növekedésének függvényében magasabb összeget. A tőkenye­reséget az alap csak megszűnése­kor, 2003. december 31. után fi­zeti ki. A Pillér Alap befektetési jegyét várhatóan még az idén nyáron bevezetik a tőzsdére. Az alapkezelői tevékenység ellenőr­zését az Állami Értékpapír-fel­ügyelet látja el. A befektetők tá­jékoztatását szolgálja az a sza­bály, hogy a féléves és az éves ér­tékelést az alapkezelő köteles nyilvánosságra hozni, illetve a rendkívüli eseményekről infor­mációt szolgáltatni. Mindezek azért kellenek, hogy az alapkeze­lőt késztessék arra, munkáját a legnagyobb nyilvánosság előtt végezze. (m. k.) Nyugdíj nélkülieknek 5120 forint Gyöngyöstől az országhatárig öten pályázták meg az M3-as koncesszióját Lezárult az előminősítése an­nak a nemzetközi versenytárgya­lásnak, amelyet a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztéri­um hirdetett az országos közút­hálózat távlati fejlesztési prog­ramja keretében az M3-as autó­pálya Gyöngyös-országhatár, valamint az M30-as autópálya Emőd-Miskolc közötti szaka­szának koncessziós rendszerű fi­nanszírozására, építésére és üze­meltetésére. Az előminősítéshez szükséges dokumentációt 2500 dollárért tizenkét érdeklődő vá­sárolta meg, s a február 9-i je­lentkezési határidőig öt pályáza­tot nyújtottak be. A nemzetközi­leg elismert cégek minősíthető pályázatot nyújtottak be. A Népjóléti Minisztérium szándékai szerint január elsejétől nem maradna megélhetési forrás nélkül az a kétszáz-kétszázötven- ezer idős ember, aki jelenleg semmilyen nyugdijat sem kap, legfeljebb segélyekből vagy há­zastársi pótlékból él. Bár sok vita folyt arról, hogy népnyugdijat vagy más ellátást kapjanak, úgy tűnik: a szociális törvényben már megjelent jövedelempótló támo­gatást teijesztenék ki erre a körre. A jelenleg semmilyen jövede­lemmel nem rendelkező ötven­hetvenezer idős ember számára ez a nyugdíjminimum nyolcvan százalékát jelentené — ez most 5100 forint. A szakértők úgy vél­ték, a népnyugdíj bevezetéséhez a teljes nyugdíjrendszert át kelle­ne alakítani, márpedig a jövede­lemmel nem rendelkezők sorsa nem tűr halasztást. Végső döntés a jövő hónapban várható, és szeptemberig benyújtanák a szo­ciális csomaghoz illeszkedő újabb törvényt. A terv megvaló­sításához hárommilliárd forintra lenne szükség. Holnaptól Egerben is Mazda-hétvége Az autót beindíthatják, de elvinni nem tudják A feltaláló piacokat remél... Az alig három esztendeje Egerben élő feltaláló nevét, új­donságait már sok helyen isme­rik az országban. Rozim Péter orvosnak készült ugyan, de mi­után nem bírta a vért, így felha­gyott ezzel a gondolattal. Helyet­te valami olyanba vágott, amely eddig újat hozott neki. — Kilenc éve foglalkozom ta­lálmányokkal — meséli. — De miután a medicina ma is közel áll hozzám, így különféle kozmeti­kai és gyógyhatású termékeket kísérleteztem ki, amelyeket ma is forgalmazok. Persze autodidak­ta módon sok minden mást is megtanultam. Azért foglalko­zom találmányokkal, mert a jö­vőt szolgálják. így például orvosi műszereket fejlesztettem, ame­lyek iránt a tengerentúlról, az Egyesült Államokból is érdek­lődnek. Rozim Péter szívesen mutatja be a legújabbat, azt az egyelőre saját autójába épített „lopásgátló szerkezetet”, amelyet Potoczki Barna gépésszel együtt nyolc hó­nap alatt alakított ki: — Az ötlet három éve született — mondja. — Miután nap mint nap nagyon sok a kár, amely az autólopásból ered, arra gondol­tunk, hogy a hagyományos riasz­tóberendezésektől eltérő, biz­tonságosabb szerkezetet hoz­zunk létre. A biztosítóknak is szeretnénk segíteni. Ez a szerke­zet az autóba építve megakadá­lyozza a gépjármű motor­jának rendeltetés szerinti műkö­dését. Tulajdonképpen a gép tel­jesítményét 0-5 százalék közötti értékre csökkenti. Lényegében nem riasztóberendezés, és nem elektronikus. Teljesen eltér a már ismert és alkalmazott biztonsági berendezésektől, miután nem az üzemanyagot, nem a gépjármű ajtajait és nem a kormányművet záija le, illetve akadályozza meg azok működését. Bármilyen típusú személy-, il­letve teherkocsiba, kamionba, autóbuszba, benzin-, dízel- és gázüzemeltetésű autóba besze­relhető. Az „illetéktelenek” által hozzáférhetetlen helyen találha­tó, így a még jól felszerelt utcai tolvaj módszerével szemben is hatástalan. — Egyáltalán szétszerelhető? — Autósműhelyben is a teljes szétszedése lángvágó vagy gyorsvágó segítségével legalább két-három órát vesz igénybe. Abban az esetben, ha a tolvaj va­lamilyen módon megpróbálja a négyszeres biztonsági akadályt átfúrni, fűrészelni, deformálni, akkor a szerkezet bármelyik ré­szén — a mechanizmusából adó­dóan — megakadályozza a gép­jármű motorjának rendeltetés- szerű működését. Tehát automa­tikusan blokkolja a motort. — Használata károsítja-e az autó alkatrészeit? — Semmiféle ilyen hatással nincs azokra, tőlük független. A működésbe hozását, illetve an­lóan működött. Egyébként többféle változattal is kivitelez­hető, például úgy, hogy a motor nem indítható, a teljesítmény nulla, a speciális kulcsot rádió­hullámon működő távvezérlő helyettesíti, s aki a járműt meg­próbálja ellopni, szándékát me­chanikus hang is jelzi. — Mit remél ettől az új szerke­zettől? — Elsősorban piacokat. En­nek érdekében máris tárgyaláso­kat kezdtem, és abban bízom, hogy hamarosan eredménye is lesz ezeknek. Mentusz Károly A „bűvös kulcs” segítsé­gével az autó biztos védel­mét nyújtja az új berendezés — mutat a szerkezetre Rozim Péter, a feltaláló (Fotó: Perl Márton) nak megszüntetését egyetlen könnyű mozdulattal, az autóban kényelmesen ülve érhetjük el, egy speciális kulcs segítségével. Ez egyedi, és nem másolható. A szerkezet automatikusan műkö­dik, a gépjármű motorjának in­dításakor azonnal „blokkol”, így a kulcs csak a nyitott állapot lét­rehozását szolgálja. — Mit tud a prototípus? — Ezt úgy készítettük el, hogy lopás esetén az autó maximum öt kilométeres sebességgel halad­hasson. A szerkezet szabadal­maztatása megkezdődött, három hónapja teszteljük, s eddig kivá­Már megszokhattuk, hogy a Mazda magyarországi reklám- kampánya mindig valamiféle meglepő, meghökkentő képi megjelenítéssel hívja fel magára a figyelmet. Most egy duci, ró­zsaszín malac mosolyog az út menti óriásplakátokon, hirdetve, hogy kinek mivel lehet „mala­ca”, ha elfogadja a Mazda május 21-23-ra szóló meghívóját, illet­ve meggyőződvén az előnyös kí­nálatról, a 121-es vásárlójává vá­lik. De lássuk, mi is történik az említett hétvégén a Mazdánál, így Egerben is, az Autókomplex Külsősor úti telepén! Valamennyi hivatalos Mazda- márkakereskedőnél nagyszabá­sú közönségtalálkozót rendez­nek, autóbemutatóval, sorsje­gyekkel. A kétszáztízezer sors­jegy egyike a főnyereményt, vagy­is egy Mazda 121-es tartal­mazza. Ezenkívül 44 ezer sors­jegy 10-15-20 ezer forintos nye­reményt hordoz magában. Kü­lön kedvezmény, hogy az ezen a hétvégén 121-est vásárolók kö­zül ketten 121 ezer forintot visz- szanyemek az autó árából. Minden kereskedőnél ott mo­solyog majd a szerencsemalac, amelyből ki-ki saját kezűleg ki­húzhatja a „borítékos” sorsje­gyet, s ha a szerencse mellé pár­tol, egy Mazda 121-es boldog tu­lajdonosaként köszöntheti a kö­vetkező hetet. Vállalkozók figyelmébe A Központi Statisztikai Hiva­tal, mint a különböző statisztikai nómenklatúrák, jegyzékek jog­szerű készítője, hivatalos gondo­zója és hiteles állásfoglalások ki­adására egyedül jogosult intéz­mény, felhívja a figyelmet arra, hogy a könyvpiacon különböző kiadók által meghirdetett és megjelentetett jegyzékekben, ki­adványokban foglaltak helyessé­géért nem vállal felelősséget. Különösen nem az ezekben esetleg megjelenő, az egyes nó­menklatúrák és/vagy a koráb­ban érvényes és az új jegyzékek közötti fordítókulcsok, hivatko­zások megalapozottságért. Ezek a kiadványok sem sta­tisztikai célokra, sem adózási vagy egyéb, gazdasági szabályo­zórendszerbeli alkalmazásokra jogviták esetén hivatkozási alap­ként, hivatalos dokumentum­ként nem használhatók. Ilyen dokumentumként csak a KSH által készített, korábban a Stati- qum Kft., 1993-tól pedig a Ko­márom Kiadó és Nyomda Kft. gondozásában megjelent, a KSH copyrightjával ellátott Gazdasá­gi tevékenységek egységes ága­zati osztályozási rendszere (TE- ÁOR); Szolgáltatások jegyzéke (SZJ); Mezőgazdasági és erdé­szeti termékek jegyzéke (METJ); Építményjegyzék (ÉJ); Számítástechnika-alkal­mazási termékek jegyzéke (SZATJ); Foglalkozások egysé­ges osztályozási rendszere (FE- OR) fogadható el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents