Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)
1993-05-20 / 116. szám
HEVES ÉS KÖRZETE 5 HÍRLAP, 1993. május 20., csütörtök a szociális törvényt Az elmúlt héten rendkívüli ülést tartott Zaránk község ön- kormányzatának képviselo-tes- tülete. Amint azt Géczi István polgármestertől megtudtuk, az egyetlen napirendi pont a szociális törvény részletes megvitatása volt. Az ülés végén különböző indítványok hangzottak el. Sikeres földárverés Tarnamérán A napokban megrendezték a második földárverést is Tarnamérán. Amint Bencze László polgármester tájékoztatta lapunkat, míg az első árverésen 14 személy mintegy 100 hektárnyi földet vásárolt 2500 aranykoronaértékben, addig most kb. 270 hektárnyi, összesen 5300 aranykorona-értékű föld kelt el. Erdőtelki telefontervek Erdőtelken is tervezik a közvetlen távhívórendszer kiépítését. Az ezzel kapcsolatos felméréseket már megejtették a községben, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy rengetegen érdeklődnek a telefon bevezetése iránt. Az önkormányzat bízik benne, hogy az idén már megvalósul ez az elképzelés. Megjelent a TAHÍR A napokban került ki a nyomdából a tarnamérai önkormányzat lapja, a TAHÍR ez évi második, májusi száma. A kéthavonta megjelenő orgánumban különböző lakossági tájékoztatók olvashatók többek között a helyi rendőrállomás munkájáról, vagy a község gázellátásának helyzetéről. Az újságban helyet kaptak az általános iskola tanulóinak az idei tanévben megrendezett versenyeken elért eredményei. Az olvasók két gazdasági riporttal is találkozhatnak a TAHÍR hasábjain. Hagyományőrző kör A hevesi Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központ kezdeményezésére idén februárban — a népi kultúra értékeinek megőrzésére — alakult meg a hevesi hagyományőrző kör. Az előzményekhez tartozik, hogy a városban a nyolcvanas évek közepéig működött a Rákóczi nevét viselő néptáncegyüttes. Ez — az általános megítélés szerint is — jellegzetes színfoltja volt a település életének. Az utánpótlás hiánya miatt azonban ez a csoport felbomlott, így egy időre megszűnt annak a lehetősége is, hogy a hagyományokat megőrizzék, illetve átadják a következő generációnak. Ugyanakkor a művelődési ház által rendszeresen megtartott táncházak a jelek szerint nagy érdeklődést váltanak ki. E programok állandó résztvevője a jászapáti néptáncegyüttes is, amely nagyban hozzájárul a színvonalas táncoktatás megteremtéséhez. A szakmai munka irányítását az egykori Rákóczi még aktív gárdájának segítségével sikerült megvalósítani. Á nemrégiben megalakított hagyományőrző kör célja az, hogy a néptánckultúrát — illetve az ehhez kapcsolódó ének- és népzenei értekeket — megőrizzék és ápolják, méghozzá szakszerű és módszeres képzéssel. Terveik között szerepel egy néptáncegyüttes létrehozása, melynek munkáját vendég koreográfusok, táncosok, népi zenekarok segítenék — hosszú távon. S az előbbiekhez kapcsolódva egy helyi népi hangszeres együttes megalapításán is gondolkodnak. Ezt a kezdemenyezést támogatja a helyi zeneiskola kollektívája is: a zenekar megteremtése egyébként megalapozhatná mind a néptáncegyüttes, mind a táncházi rendezvények folyamatosságát, és ezzel sikerét is. Zaránki közelkép Az elmúlt 40 (plusz 3) év mérlege Géczi István polgármester: „Ez a falu negyven évig csak szenvedett...” *** Tavaly több milliót fordítottak Zárónkon az úthálózat fejlesztésére — Zaránk az elmúlt negyven év alatt szenvedett, ennek ellenére az utóbbi három évben közel 20 millió forintot fordított különböző fejlesztésekre. Hiszen csak tavaly ezer forint híján 10 milliót... — mondja Géczi István polgármester. A Zaránkra látogató számára könnyen kiderül, hogy a község első embere mit is ért azon a negyvenévi szenvedésen. Ugyanis a falu eléggé „kiesik” a centrumból, s csupán 1990-ben vált valóban önálló településsé — így nem fejlődhetett megfelelően például az infrastruktúrája. — Még három évvel ezelőtt is nagyon sok földút volt a faluban, de mára már csak három utca maradt kövezetlen — kezdi a beruházások felsorolását a polgár- mester. — Az imént említett tízmillió nagy része az úthálózat fejlesztésére ment el, de még erre az évre maradt körülbelül egy kilométernyi járdaszakasz felújítása. Mindezzel együtt elértük, hogy már végig lehet menni a falun anélkül, hogy nyakig sáros lenne az ember... Tavaly hoztuk rendbe a polgármesteri hivatal épületét, mert már igencsak rogyadozott, aztán új kerítést is építettünk hozzá. Rendbe hoztuk a kultúrház tetőszerkezetét is, aztán újrafestettük az épületet. Erre az évre tervezzük a templom felújítását, mert a falairól már sűrűn potyog a vakolat, ezért újra kell vakolni, s azután azt is ki kell festeni... A költségeket, a mintegy 700 ezer forintot az önkormányzat, az érsekség és a helyi hitközség állja. így reméljük, hogy a munkálatokat júliusaugusztusban be lehet fejezni. De a falunak egy új buszmegállóra is szüksége van, ezért egy modern, átlátszó elemekből épített buszmegállót adunk át egy hónapon belül. Ez kb. 250 ezer forintba kerül. S végül a közeljövőben készül el egy új, háromasztalos piaci stand is... — Az utóbbi hónapokban majd minden községben napirenden van a gázfűtés megvalósítása. A gázprogramba Zaránk is bekapcsolódott? — Igen, a faluban összesen 138 igény van eddig a gáz bevezetésére, ehhez adódnak hozzá még a közületek. így az összes igény a faluban 46-47 százalékos. Fontos megjegyezni, hogy a programhoz szükséges pénze az önkormányzatnak már most a rendelkezésére áll. — A legutóbbi önkormányzati ülésen a képviselők három órán keresztül vitatták a szociális törvényt. Ez alapján sok zaránki lakos szorul szociális támogatásra? — A törvény kimondja, hogy azokat a száz négyzetméter alapterület alatti lakásokat, amelyek nem összkomfortosak, támogatni kell. Ezek szerint nekünk a falu összes lakását támogatnunk kellene bizonyos összeggel, mivel egyik sem összkomfortos, és alapterületük általában nem haladja meg a száz négyzetmétert... Eddig mindesetre 18-20 család kapott segélyt. Probléma a faluban a munkanélküliség is, de munkanélküli-segélyt jelenleg közülük sem soknak, csak nyolcnak fizetünk... Egyszóval, ennek az elmúlt három évnek az egész falu láthatja a jövőben hasznát — s ha ez a fejlődés meg nem szakad, Zaránkra nem a szenvedés vár a következő negyven évben... (kácsor) Vásárhelyidiáknap ’93 A hét végén — május 22-én — rendezik meg az immár hagyományosnak számító Vásárhelyi- napokat, amelynek házigazdája a kiskörei általános iskola. Szombaton délelőtt — az ünnepélyes megnyitó után — tíz órakor mazsorett-bemutató indítja a napot. A délelőtt folyamán számos, párhuzamos programon vehetnek részt a diakok. A sportpályán és a tornateremben kézilabda- és foci-körmérkőzések zajlanak, s ezekre a meccsekre fogadhatnak is azok, akik úgy gondolják: a totó erős oldaluk. Az aszfaltrajz-verseny, valamint a tűzzomancozás az általános iskolában, a gyöngyfűzés és szövés pedig a falumúzeum udvarán vária a jelentkezőket. Lesz ezenkívül vöröskeresztes vetélkedő, valamint ügynevezett csa- csifogatozás. Ebéd után játékos vetélkedők lesznek a füves pályán, az eredményhirdetésre pedig várhatóan délután 4 órakor kerül sor, este pedig diszkó váija a fiatalokat. Ugyanúgy, mint eddig, idén is egész nap megtekinthető az a kiállítás, amely a kiskörei gyerekek képzőművészeti alkotásait mutatja be. Említettük már a sportversenyeket. A diákok a kézilabda (lány) vándorkupáért, valamint a kispályás labdarúgó (fiú) serlegért küzdenek majd szombaton. A nagyszabású vetélkedőre — a helyiek mellett — gyerekek érkeznek Füzesabonyból, Mátra- derecskéről, Vácról, Hevesről, Recskről, Abádszalókról, Nagy- rédéről. A két bajnokság döntőit egyébként délután háromnegyed 3-kor kezdik. Mint látható tehát, igen változatos programok közül választhat az, aki — egy hétvégi kirándulással egybekötve — részt vesz a kiskörei Vásárhelyi-napokon. A strandnak új gazdája van Nemcsak Kiskörén is indul a szezon Kisköre nemcsak a környék, de az egész ország, sőt Közép-Európa kedvelt üdülőhelye. Nemcsak a vízisportokat kedvelő vendégek, hanem a nyugalomra vágyó turisták, és persze a horgászok is szívesen keresik fel ezt a vidéket. A napokban jártunk a kiskörei strandon, ahol tanúi voltunk a nyitás előtti készülődésnek. A szakemberek elvégezték a karbantartási munkálatokat, s ugyanitt épül egy új butik is, amely szervesen illeszkedik az itteni épületek stílusába. A stranddal kapcsolatos hír az is, hogy új gazdája van a létesítménynek, ez pedig nem más, mint a Freeline Kft., amelynek központja a fővárosban található. Az idelátogatót azonban nem is ez érdekli, hanem az, hogy május 15-től felkeresheti a kiskörei partokat. a felnőtteknek nehéz Látogatóban egy hevesi iskolában Amikor leültem Kerek Lászlóval, a Hevesi 1. Számú Általános Iskola igazgatójával, hogy az intézmény ügyes-bajos dolgairól kérdezzem, még nem sejtettem, hogy perceken belül új felismerésre jutok. Napjainkban a száz betegségben szenvedő társadalom lenyomatát az iskolák viselik legerősebben magukon. A „ zsíros kény ér-perspektívájú ” jelenben a rövid, izgatott mondatokat általában sűrű csend követi. Ilyen szaggatottságban zajlott májusi beszélgetésünk. Emelkedik a cigány tanulók száma — Más várossal összehasonlítva — köztudomású —, Heves előkelő helyet foglal el a cigány- lakosság számát és százalékos arányát illetően. Az 1-es számú iskola életében, napi gyakorlatában mit jelent ez a tény ? — Nálunk is emelkedik a cigánytanulók száma, pedig a telephez nem mi vagyunk a legközelebbi oktatási intézmény. Ha 1990-ig visszamegyek, s megnézem az éves mutatót, akkor érzékelhetjük a növekedést, mert 16 százalékról 20, majd ez évre 29 százalékra emelkedett a tanulni vágyó cigánygyerekek aránya. Ez természetesen nem baj, a gondok csupán akkor kezdődnek, ha a térítési dijakat nem hajlandók fizetni a szülők. — Ahogy az étkezési díj befizetési jegyzékét nézem, sokan tartoznak Önöknek, hónapokra visszamenően... — Sajnos, igen sok szülő nem veszi tudomásul, hogy a gyermekek étkeztetését ki kell fizetni. Többen különböző ürügyeket találnak ki, hogy a pár ezer forintos elmaradás alól mentesítsük őket. Ha tetszik, ha nem, ebben is a cigány szülők járnak az élen! Segélyezési akciót találtunk ki, mellyel ideig-óráig a város vezetése megoldotta a problémát, de mi sem kuncsoroghatunk a végtelenségig. Óriási segítség, hogy a roma-szervezet „cigányképviselőt” nevezett ki a polgármesteri hivatalunkba. Gondjaink orvoslását tőle várjuk ezután. — Az 5-ös számú iskolában jóval több cigány gyermek tanul, mint Önöknél. Szeptembertől az intézmény egyházi iskolává alakul át. Mit várnak ettől a változástól? — Egyelőre erről nem tudok mit mondani. Ének-zene tagozatra bárki jelentkezhet továbbra is, szívesen látjuk őket. „Éhező gyerek nem lehet az iskolában!” — Már lassan alig marad munkahely Hevesen, ahol a szülők dolgozhatnak. Érzik Önök ezt? — Igen, nagyon erősen megjelenik ez a krízis a gyerekek körében is. Lassan-lassan már csak az összezsugorodott téesz, a lakásépítő szövetkezet biztosít munkaköröket, és néhány vállalkozó. Két évvel ezelőtt szociológiai felmérést készítettem. Akkor még a szülők többsége viszonylagos jólétnek örvendett, majdnem mindkettőnek volt munkája. Most félévkor megismételtem ezt a vizsgálódást, s a végeredmény erősen lehangolt. Huszonhárom százalékban nem dolgoznak a szülők, és ötven százalékot alig haladja meg, ahol mindkettő munkahellyel rendelkezik. Amint már említettem, ez egyrészt megjelenik az étkeztetési térítések elmaradásában, másrészt a napközik visszamondásában és a napi egyszeri étkezésben, és... Erről nehezen beszélek, pedig meg kell említenem: elszaporodtak a lopások. Dzsekiket, kabátokat visznek el, vagy legutóbb az irodalmi délutánra összesereglett gyerekek táskájából a jobb tollakat és ceruzákat tulajdonították el. Az elfogott három tettes mind munkanélküli szülők gyermeke volt. De tudnék hosszan beszélni arról is, hogy rossz étkezés miatt rosz- szul lesznek az órákon, de erről inkább hallgassunk. Nem azért, mert az önkormányzat szigorú utasítása, hogy nem éhezhetnek a gyermekek az iskolában, s mégis mind gyakrabban találkozom ilyenekkel, hanem azért is, mert nagyon nehéz erről szólni, hiszen gyorsan összeszorul az ember torka és szíve, ha csak rájuk gondol is. Hat, akkor beszéljünk vidámabb dolgokról... Sziki Károly
