Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-20 / 116. szám

HEVES ÉS KÖRZETE 5 HÍRLAP, 1993. május 20., csütörtök a szociális törvényt Az elmúlt héten rendkívüli ülést tartott Zaránk község ön- kormányzatának képviselo-tes- tülete. Amint azt Géczi István polgármestertől megtudtuk, az egyetlen napirendi pont a szociá­lis törvény részletes megvitatása volt. Az ülés végén különböző indítványok hangzottak el. Sikeres földárverés Tarnamérán A napokban megrendezték a második földárverést is Tarna­mérán. Amint Bencze László polgármester tájékoztatta lapun­kat, míg az első árverésen 14 sze­mély mintegy 100 hektárnyi föl­det vásárolt 2500 aranykorona­értékben, addig most kb. 270 hektárnyi, összesen 5300 arany­korona-értékű föld kelt el. Erdőtelki telefontervek Erdőtelken is tervezik a köz­vetlen távhívórendszer kiépíté­sét. Az ezzel kapcsolatos felmé­réseket már megejtették a köz­ségben, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy rengetegen ér­deklődnek a telefon bevezetése iránt. Az önkormányzat bízik benne, hogy az idén már megva­lósul ez az elképzelés. Megjelent a TAHÍR A napokban került ki a nyom­dából a tarnamérai önkormány­zat lapja, a TAHÍR ez évi máso­dik, májusi száma. A kéthavonta megjelenő orgánumban külön­böző lakossági tájékoztatók ol­vashatók többek között a helyi rendőrállomás munkájáról, vagy a község gázellátásának helyze­téről. Az újságban helyet kaptak az általános iskola tanulóinak az idei tanévben megrendezett ver­senyeken elért eredményei. Az olvasók két gazdasági riporttal is találkozhatnak a TAHÍR hasáb­jain. Hagyományőrző kör A hevesi Móricz Zsigmond Városi Művelődési Központ kezdeményezésére idén február­ban — a népi kultúra értékeinek megőrzésére — alakult meg a he­vesi hagyományőrző kör. Az előzményekhez tartozik, hogy a városban a nyolcvanas évek közepéig működött a Rá­kóczi nevét viselő néptáncegyüt­tes. Ez — az általános megítélés szerint is — jellegzetes színfoltja volt a település életének. Az utánpótlás hiánya miatt azonban ez a csoport felbomlott, így egy időre megszűnt annak a lehető­sége is, hogy a hagyományokat megőrizzék, illetve átadják a kö­vetkező generációnak. Ugyanakkor a művelődési ház által rendszeresen megtartott táncházak a jelek szerint nagy ér­deklődést váltanak ki. E progra­mok állandó résztvevője a jász­apáti néptáncegyüttes is, amely nagyban hozzájárul a színvona­las táncoktatás megteremtésé­hez. A szakmai munka irányítá­sát az egykori Rákóczi még aktív gárdájának segítségével sikerült megvalósítani. Á nemrégiben megalakított hagyományőrző kör célja az, hogy a néptánckultúrát — illetve az ehhez kapcsolódó ének- és népzenei értekeket — megőriz­zék és ápolják, méghozzá szak­szerű és módszeres képzéssel. Terveik között szerepel egy nép­táncegyüttes létrehozása, mely­nek munkáját vendég koreográ­fusok, táncosok, népi zenekarok segítenék — hosszú távon. S az előbbiekhez kapcsolódva egy helyi népi hangszeres együttes megalapításán is gondolkodnak. Ezt a kezdemenyezést támo­gatja a helyi zeneiskola kollektí­vája is: a zenekar megteremtése egyébként megalapozhatná mind a néptáncegyüttes, mind a táncházi rendezvények folyama­tosságát, és ezzel sikerét is. Zaránki közelkép Az elmúlt 40 (plusz 3) év mérlege Géczi István polgármester: „Ez a falu negyven évig csak szenvedett...” *** Tavaly több milliót fordítottak Zárónkon az úthá­lózat fejlesztésére — Zaránk az elmúlt negyven év alatt szenvedett, ennek ellené­re az utóbbi három évben közel 20 millió forintot fordított külön­böző fejlesztésekre. Hiszen csak tavaly ezer forint híján 10 milli­ót... — mondja Géczi István pol­gármester. A Zaránkra látogató számára könnyen kiderül, hogy a község első embere mit is ért azon a negyvenévi szenvedésen. Ugyanis a falu eléggé „kiesik” a centrumból, s csupán 1990-ben vált valóban önálló településsé — így nem fejlődhetett megfele­lően például az infrastruktúrája. — Még három évvel ezelőtt is nagyon sok földút volt a faluban, de mára már csak három utca maradt kövezetlen — kezdi a be­ruházások felsorolását a polgár- mester. — Az imént említett tíz­millió nagy része az úthálózat fejlesztésére ment el, de még erre az évre maradt körülbelül egy ki­lométernyi járdaszakasz felújítá­sa. Mindezzel együtt elértük, hogy már végig lehet menni a fa­lun anélkül, hogy nyakig sáros lenne az ember... Tavaly hoztuk rendbe a polgármesteri hivatal épületét, mert már igencsak ro­gyadozott, aztán új kerítést is építettünk hozzá. Rendbe hoz­tuk a kultúrház tetőszerkezetét is, aztán újrafestettük az épüle­tet. Erre az évre tervezzük a templom felújítását, mert a falai­ról már sűrűn potyog a vakolat, ezért újra kell vakolni, s azután azt is ki kell festeni... A költsége­ket, a mintegy 700 ezer forintot az önkormányzat, az érsekség és a helyi hitközség állja. így remél­jük, hogy a munkálatokat július­augusztusban be lehet fejezni. De a falunak egy új buszmegálló­ra is szüksége van, ezért egy mo­dern, átlátszó elemekből épített buszmegállót adunk át egy hóna­pon belül. Ez kb. 250 ezer forint­ba kerül. S végül a közeljövőben készül el egy új, háromasztalos piaci stand is... — Az utóbbi hónapokban majd minden községben napi­renden van a gázfűtés megvalósí­tása. A gázprogramba Zaránk is bekapcsolódott? — Igen, a faluban összesen 138 igény van eddig a gáz beve­zetésére, ehhez adódnak hozzá még a közületek. így az összes igény a faluban 46-47 százalé­kos. Fontos megjegyezni, hogy a programhoz szükséges pénze az önkormányzatnak már most a rendelkezésére áll. — A legutóbbi önkormányza­ti ülésen a képviselők három órán keresztül vitatták a szociális tör­vényt. Ez alapján sok zaránki la­kos szorul szociális támogatásra? — A törvény kimondja, hogy azokat a száz négyzetméter alap­terület alatti lakásokat, amelyek nem összkomfortosak, támogat­ni kell. Ezek szerint nekünk a fa­lu összes lakását támogatnunk kellene bizonyos összeggel, mi­vel egyik sem összkomfortos, és alapterületük általában nem ha­ladja meg a száz négyzetmétert... Eddig mindesetre 18-20 család kapott segélyt. Probléma a falu­ban a munkanélküliség is, de munkanélküli-segélyt jelenleg közülük sem soknak, csak nyolc­nak fizetünk... Egyszóval, ennek az elmúlt három évnek az egész falu láthat­ja a jövőben hasznát — s ha ez a fejlődés meg nem szakad, Za­ránkra nem a szenvedés vár a kö­vetkező negyven évben... (kácsor) Vásárhelyi­diáknap ’93 A hét végén — május 22-én — rendezik meg az immár hagyo­mányosnak számító Vásárhelyi- napokat, amelynek házigazdája a kiskörei általános iskola. Szombaton délelőtt — az ün­nepélyes megnyitó után — tíz órakor mazsorett-bemutató in­dítja a napot. A délelőtt folya­mán számos, párhuzamos prog­ramon vehetnek részt a diakok. A sportpályán és a tornaterem­ben kézilabda- és foci-körmér­kőzések zajlanak, s ezekre a meccsekre fogadhatnak is azok, akik úgy gondolják: a totó erős oldaluk. Az aszfaltrajz-verseny, vala­mint a tűzzomancozás az általá­nos iskolában, a gyöngyfűzés és szövés pedig a falumúzeum ud­varán vária a jelentkezőket. Lesz ezenkívül vöröskeresztes vetél­kedő, valamint ügynevezett csa- csifogatozás. Ebéd után játékos vetélkedők lesznek a füves pályán, az ered­ményhirdetésre pedig várhatóan délután 4 órakor kerül sor, este pedig diszkó váija a fiatalokat. Ugyanúgy, mint eddig, idén is egész nap megtekinthető az a ki­állítás, amely a kiskörei gyerekek képzőművészeti alkotásait mu­tatja be. Említettük már a sportverse­nyeket. A diákok a kézilabda (lány) vándorkupáért, valamint a kispályás labdarúgó (fiú) serle­gért küzdenek majd szombaton. A nagyszabású vetélkedőre — a helyiek mellett — gyerekek ér­keznek Füzesabonyból, Mátra- derecskéről, Vácról, Hevesről, Recskről, Abádszalókról, Nagy- rédéről. A két bajnokság döntőit egyébként délután háromne­gyed 3-kor kezdik. Mint látható tehát, igen válto­zatos programok közül választ­hat az, aki — egy hétvégi kirán­dulással egybekötve — részt vesz a kiskörei Vásárhelyi-napokon. A strandnak új gazdája van Nemcsak Kiskörén is indul a szezon Kisköre nemcsak a környék, de az egész ország, sőt Közép-Európa kedvelt üdülőhelye. Nemcsak a vízisportokat kedvelő vendégek, hanem a nyuga­lomra vágyó turisták, és persze a horgászok is szíve­sen keresik fel ezt a vidéket. A napokban jártunk a kiskörei strandon, ahol tanúi voltunk a nyitás előtti készülődésnek. A szakemberek elvégezték a kar­bantartási munkálatokat, s ugyanitt épül egy új bu­tik is, amely szervesen illeszkedik az itteni épületek stílusába. A stranddal kapcsolatos hír az is, hogy új gazdája van a létesítménynek, ez pedig nem más, mint a Freeline Kft., amelynek központja a fővárosban ta­lálható. Az idelátogatót azonban nem is ez érdekli, hanem az, hogy május 15-től felkeresheti a kiskörei partokat. a felnőtteknek nehéz Látogatóban egy hevesi iskolában Amikor leültem Kerek Lász­lóval, a Hevesi 1. Számú Álta­lános Iskola igazgatójával, hogy az intézmény ügyes-bajos dolgai­ról kérdezzem, még nem sejtet­tem, hogy perceken belül új felis­merésre jutok. Napjainkban a száz betegségben szenvedő társa­dalom lenyomatát az iskolák vi­selik legerősebben magukon. A „ zsíros kény ér-perspektívájú ” je­lenben a rövid, izgatott mondato­kat általában sűrű csend követi. Ilyen szaggatottságban zajlott májusi beszélgetésünk. Emelkedik a cigány tanulók száma — Más várossal összehason­lítva — köztudomású —, Heves előkelő helyet foglal el a cigány- lakosság számát és százalékos arányát illetően. Az 1-es számú iskola életében, napi gyakorlatá­ban mit jelent ez a tény ? — Nálunk is emelkedik a ci­gánytanulók száma, pedig a te­lephez nem mi vagyunk a legkö­zelebbi oktatási intézmény. Ha 1990-ig visszamegyek, s megné­zem az éves mutatót, akkor érzé­kelhetjük a növekedést, mert 16 százalékról 20, majd ez évre 29 százalékra emelkedett a tanulni vágyó cigánygyerekek aránya. Ez természetesen nem baj, a gondok csupán akkor kezdőd­nek, ha a térítési dijakat nem haj­landók fizetni a szülők. — Ahogy az étkezési díj befi­zetési jegyzékét nézem, sokan tartoznak Önöknek, hónapokra visszamenően... — Sajnos, igen sok szülő nem veszi tudomásul, hogy a gyerme­kek étkeztetését ki kell fizetni. Többen különböző ürügyeket találnak ki, hogy a pár ezer forin­tos elmaradás alól mentesítsük őket. Ha tetszik, ha nem, ebben is a cigány szülők járnak az élen! Segélyezési akciót találtunk ki, mellyel ideig-óráig a város veze­tése megoldotta a problémát, de mi sem kuncsoroghatunk a vég­telenségig. Óriási segítség, hogy a roma-szervezet „cigányképvi­selőt” nevezett ki a polgármeste­ri hivatalunkba. Gondjaink or­voslását tőle várjuk ezután. — Az 5-ös számú iskolában jóval több cigány gyermek tanul, mint Önöknél. Szeptembertől az intézmény egyházi iskolává ala­kul át. Mit várnak ettől a válto­zástól? — Egyelőre erről nem tudok mit mondani. Ének-zene tago­zatra bárki jelentkezhet továbbra is, szívesen látjuk őket. „Éhező gyerek nem lehet az iskolában!” — Már lassan alig marad munkahely Hevesen, ahol a szü­lők dolgozhatnak. Érzik Önök ezt? — Igen, nagyon erősen meg­jelenik ez a krízis a gyerekek kö­rében is. Lassan-lassan már csak az összezsugorodott téesz, a la­kásépítő szövetkezet biztosít munkaköröket, és néhány vállal­kozó. Két évvel ezelőtt szocioló­giai felmérést készítettem. Ak­kor még a szülők többsége vi­szonylagos jólétnek örvendett, majdnem mindkettőnek volt munkája. Most félévkor megis­mételtem ezt a vizsgálódást, s a végeredmény erősen lehangolt. Huszonhárom százalékban nem dolgoznak a szülők, és ötven szá­zalékot alig haladja meg, ahol mindkettő munkahellyel rendel­kezik. Amint már említettem, ez egyrészt megjelenik az étkezte­tési térítések elmaradásában, másrészt a napközik visszamon­dásában és a napi egyszeri étke­zésben, és... Erről nehezen be­szélek, pedig meg kell említe­nem: elszaporodtak a lopások. Dzsekiket, kabátokat visznek el, vagy legutóbb az irodalmi dél­utánra összesereglett gyerekek táskájából a jobb tollakat és ce­ruzákat tulajdonították el. Az el­fogott három tettes mind mun­kanélküli szülők gyermeke volt. De tudnék hosszan beszélni arról is, hogy rossz étkezés miatt rosz- szul lesznek az órákon, de erről inkább hallgassunk. Nem azért, mert az önkormányzat szigorú utasítása, hogy nem éhezhetnek a gyermekek az iskolában, s mégis mind gyakrabban találko­zom ilyenekkel, hanem azért is, mert nagyon nehéz erről szólni, hiszen gyorsan összeszorul az ember torka és szíve, ha csak rá­juk gondol is. Hat, akkor beszéljünk vidá­mabb dolgokról... Sziki Károly

Next

/
Thumbnails
Contents