Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)
1993-05-20 / 116. szám
PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 7—10. OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1993. MÁJUS 20. CSÜTÖRTÖK MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 116. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Ballagásra QUARTZ órát! Fali-, asztali és karórák széles választékban. DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Tel.: 36/324-600 % f NATO-szakértők jönnek Budapestre Tíz NATO-szakértő érkezik június 29. és július 1. között Budapestre, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak segítséget nyújtsanak módszertani kérdésekben. Ezt Robin Beard, a NATO főtitkárhelyettese jelentette be tegnap, háromnapos látogatása végén Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A vendég elmondta, hogy kanadai, német, holland és amerikai szakértők jönnek Budapestre műszaki, beszerzési, vásárlási és tervezési tapasztalatok átadására. Látogatásuk várhatóan hozzájárul a NATO és Magyarország közötti kapcsolatok szorosabbá fűzeséhez. Kérdésekre válaszolva a NATO főtitkárhelyettese elmondta, hogy a volt Varsói Szerződés tagállamai közül elsőként Magyarországnak nyújtanak módszertani segítséget, de a NATO kész más kelet-európai országnak is átadni tapasztalatait. Nem kívánt viszont találgatásokba bocsátkozni abban a kérdésben, hogy Magyarország mikor csatlakozhat a NATO-hoz. Csak annyit mondott, hogy megindult egy gondolkodási folyamat. Emberi jogi szimpózium Az Interparlamentáris Unió „A Parlament: az emberi jogok védelmezője” című négynapos szimpóziuma tegnap kezdődött meg az Országgyűlés épületében. A tanácskozáson 126 IPU- tagországból 63 küldte el közel 250 képviselőjét. Michael Marschall, az IPU elnöke kijelentette: az emberi jogok védelme a parlamenti demokrácia és a fejlődés elengedhetetlen része. Megítélése szerint az emberi jogok kérdésének megoldására új módszereket kell kidolgozni. (MTI) Industria ’93 Újfajta struktúrában nyílik meg a jövő héten a beruházási javak szakvására. Az Industria ’93-at, a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár utórendezvényét május 24. és 30. között rendezik meg a kőbányai vásárvárosban. A rendezvény 877 kiállító bemutatkozására nyújt lehetőséget, mintegy 40 ezer négyzetméteren. A kiálh'tók csaknem fele külföldi, 22 országból. Slágertéma az idén a járműipar és az elektronika. A legnagyobb kiálh'tó Németország mind az egyéni, mind a kollektív kiállítók közül. Für Lajos Rómában Für Lajos honvédelmi miniszter tegnap Rómába utazott, hogy részt vegyen a Nyugat-európai Unió védelmi minisztereinek soros ülésén, illetve konzultatív fórumán. Az olasz fővárosban Für Lajos várhatóan találkozik a visegrádi csoport védelmi minisztereivel is. Átütemezési kísérletek a Controll Rt.-nél Egyelőre nem tud a Controll Rt. a csődhelyzettel kapcsolatos közgyűlés összehívásáról. A legnagyobb hitelezőnél, a Magyar Hitelbanknál az MTI tudósítójának elmondták, hogy a bank szeretné a csődöt elkerülni. Ezért keresi a megoldást, foglalkozik a hitelek átütemezésének előkészítésével. Demszky és az illegalitás Az elmúlt időszakban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Demszky Gábor visszatért régi szamizdatos időszakának konspirativ módszereihez — mondta Demeter Ervin, a Fővárosi Közgyűlés MDF-frakcióvezetője szerdán sajtótájékoztatón. A városatya szerint az illegalitásra jellemző gyakorlatot idézi a fővárosi médiaközpont alapítását szorgalmazó előterjesztés, amelyet csütörtökön tárgyal majd a közgyűlés. A város mai pénzügyi helyzetében önálló fővárosi kommunikációs intézmény létrehozását az MDF-frakció egyáltalán nem tartja indokoltnak. Kétmilliós bírság A fogyasztókat és versenytársakat érintő tisztességtelen piaci magatartás miatt kétmillió forint bírsággal sújtotta a Bakker Holland Csomagküldő Kft.-t a Gazdasági Versenyhivatal Verseny- tanácsa. A felelősség megállapításához az szolgált alapul, hogy a kft. által a fogyasztókhoz eljuttatott reklámanyag képi és szöveges megjelenítése mást sugallt, mint amire a fogyasztó ténylegesen számíthatott. Az értékesnek vélhető ajándékok ugyanis kis értékű bizsuk voltak csupán, míg a képen feltüntetett arany ajándéktárgyakhoz csak sorsolás útján juthattak a megrendelők. Jubileumi emlékülés Kiskörén Törékeny a Tisza-tó egyensúlya Két évtizeddel ezelőtt, 1973. május 16-án avatták fel a kiskörei vízlépcsőt. A jubileum alkalmából tegnap egész napos emlékülést tartott Kiskörén a Magyar Hidrológiai Társaság Szolnoki Területi Szervezete, valamint a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság. Előadások hangzottak el a vízlépcső és létesítményei üzemelési tapasztalatairól, valamint a Tisza-tó szerepéről a.térség fejlődésében. Az előadók között voltak üzemeltetők, a KÖTTVIZIG, a Tiszai Erőmű Rt. képviselői, de megszólaltak a hasznosítók, így a környező települések, az idegenforgalom, a vadászat, a halászat, az táj a környezetvédelem szakemberei is. es Bevezető előadásában dr. Nagy István, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója a kiskörei vízlépcső szerepét vázolta az Alföld vízgazdálkodásában. Hangoztatta, hogy a duzzasztómű 1973 tavaszán történt üzembe helyezésével több évtizedes álom valósult meg a Tisza völgyében. Szabályozhatóvá vált az időjárásnak kiszolgáltatott vízháztartás. Az Alföld eves csapadékelosztása igen szélsőséges — amelyet a tavalyi aszály után nem kell bizonyítani —, es ez a helyzet különösen jellemző a Tiszántúlra, a Körösök és a Nagykunság vidékére. így az öntözés szükségessége a térségben több mint egy évszázada aktuális. Rámutatott, hogy a beruházás annak idején a mezőgazdasági területek vízellátására, az ipari es a lakossági vízszükségletek kielégítésére, energiatermelésre, hajózásra, valamint az ár- és belvízvédelmi biztonság fokozására épült. Az utóbbi több mint egy évtizedben viszont ezek mellett előtérbe került a tározótó idegenforgalmi hasznosítása is. Aláhúzta, hogy a kiskörei létesítmény tulajdonképpen befejezetlen beruházás,, es csak részben valósult meg. így jelenleg a tervezett duzzasztást szintnél két méterrel alacsonyabb a szinttartási lehetőség. A létesítményegyüttes ennek ellenére 125 millió /coómeVerhasznosítható vízmeny- nyiség tárolására alkalmas. Ezzel a napjainkig jelentkező öntözővíz-igényekkielégítése mellett — az átvezetés révén — lehetőséget nyújt a Körös-völgy vízhiányának csökkentésére is. (Folytatás a 3. oldalon) llgplll mm Gödöllőre, lovardába kerül a szilvásvárad! lipicaiak egy része (Fotó : Perl Márton) A ménes a földművelésügyhöz kerül Miniszteri látogatás Szilvásváradon Rövidesen állami költségvetési intézménnyé alakul át a Szil- vásváradi Ménesgazdaság, amely ezzel a változással közvetlenül a Földművelésügyi Minisztérium hatáskörébe, annak irányítása alá tartozik majd. Nem véletlen hát, hogy az új földművelésügyi miniszter, dr. Szabó János ellátogatott Szilvásváradra, és egy miniszteri vizit során megismerkedett a gazdasággal. A magas rangú vendég tegnap délelőtt érkezett meg a községbe, ahol természetesen megtekintette a híres lipicai ménest, tárgyalt a gazdaság vezetőivel, majd felkereste a Bükk-fennsíkon lévő csipkéskúti csikónevelő telepet A program ezt követően Gödöllőn, a Grassalkovich-kastély- ban folytatódott: a miniszter ott afelől tájékozódott, hogy hogyan halad a lovarda helyreállítása. Elkísérték Gödöllőre szilvásvárad! vendéglátói is, hiszen az említett lovardába kerül majd a lipicai lovak egy része. Privatizációs bevételek és kiadások Több mint 21,2 milliárd forint privatizációs bevétel keletkezett az Állami Vagyonügynökségnél május 10-éig. Devizáért 9,2 milliárd forint értékű vagyont adtak el, forintért 6 milliárdot meghaladó állami vagyon került magánkézbe, a hitelért történő értékesítés több mint 5,4 milliárd forint. A kiadás összesen 20,3 milliárd forintnyi volt ebben az évben, amiből az államadósság törlesztésére 5,9 milliárdot, reorganizációra 3,8 milliárd forintnál is többet fordítottak. A privatizációs költség csaknem 1,4 milliárd forintot tett ki, az elkülönített alapokra 700 millió forintnyi jutott. A privatizációs bevételek és kiadások ez évi egyenlege 947 millió forint többlet. A pótköltségvetésről Az Állami Számvevőszék és a Pénzügyminisztérium között tegnap megkezdődtek az egyeztetések a benyújtandó pótköltségvetésről, annak megvitatásáról. Az Állami Számvevőszék május végén kapja meg a pótköltségvetés tervezetét, melyet a Parlament júniusban tárgyal majd. Az ÁSZ mindenképpen véleményezni fogja a pótköltségvetést. Az önkényuralmi jelképek használata: Május 21-től bűncselekmény Május 21-én lép hatályba a Büntető törvénykönyvnek az önkényuralmi jelképek használatát bűncselekménnyé minősítő paragrafusa. Ennek értelmében — az Országgyűlés által április 14-én elfogadott törvény rendelkezése szerint —, aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet terjeszt, nagy nyilvánosság előtt használ, közszemlére tesz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő. Nem büntetendő a paragrafusban meghatározott cselekmény miatt az, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból, vagy történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el. Ahogy a gyöngyösi hivatalban látják „Egy lovagregény körvonalai” Több fizetett hirdetésben, s május 18-i számunkban egy hozzászólásban is kérdéseket intézett a gyöngyösi polgármesteri hivatalhoz Morvái Ferenc vállalkozó. Nos, most megérkezett az érintettek válasza, amelyet ezúton adunk közre. „Úgy tűnik, a Körtvélyesi-ta- nya neve bevonul a magyar történelembe, hála annak a kampánynak, melyet Morvái Ferenc eddigi egyéb országos akcióihoz hasonlóan szervezett. Aki eddig figyelemmel kísérte azt a zajos monológot, melyet a vállalkozó többek között terjedelmes fizetett hirdetésekben e lap hasábjain is folytatott, azok számára egy lovagregény körvonalai bontakozhatnak ki, melyet a magányos vállalkozó vív a Hivatal ezerfejű szörnyetege ellen. Csak hát a mesékben a jó lovag a róla elnevezett szabályokhoz tartja magát küzdelmében, ezzel szemben a szabadpiac jelenkori bajnoka, miközben imponáló nagyvonalúsággal kezeli a tényeket, bőven szórja rágalmait a gyöngyösi polgármesteri hivatalra. Történt, hogy Morvái Ferenc meglehetősen homályosan körvonalazott céllal (faanyagtárolás) adott be építési engedély-kérelmet az általa megvásárolt területre Gyöngyös határában. Az eljárás során azonban valószínűleg tisztázódott mit is akar a teleppel, mert levélről levélre bővült azon tevékenységek listája, melyet a területen folytatni kíván majd, míg eljutott a jelenlegi fa-, majd haszonvas-tárolás-feldol- gozás-forgalmazás és kereskedelmi központ funkciókig. — Ügyes — mondhatni erre, és tartani lehet attól, hogy ez a felsorolás még korántsem teljes. (Folytatás a 3. oldalon) Kérdőjelek Kétszer adózunk? Készül az új devizakódex. A Pénzügyminisztérium, a Nemzeti Bank és az Igazságügyi Minisztérium szakemberei a hírek szerint rövidesen eldöntik, hogy ezentúl a lakosság devizaügyeit — miként elhangzott — a „piacgazdaság körülményeinek megfelelő szabályok alapján irányítják”. Célul tűzték ki, hogy e téren az eddiginél liberálisabb gyakorlatot alakítanak ki, s fontolgatják azt is, hogy ezentúl megadóztatják a lakossági devizabetéteket. Mi után is kell majd adózni? A tervek szerint a jövőben akár 600 dollárt is kaphatunk utazási célokra, amit nyilván forintért veszünk. Vagyis a devizáért leszurkolt forint már megadóztatott pénz, 10-40 százalékot egyszer már lefizettünk érte az államnak, jövedelemadó címén. Előfordulhat azonban, hogy külföldi útjaink során megtakarítunk egy kis dollárt, márkát, frankot, s ezt devizabetétben helyezzük el. Ezt is megadóztatják majd? Immár másodszor? Erre persze, a Hivatal azt mondja, hogy miért járjon rosszabbul az, aki forintban tartja összespórolt pénzét, mint az, aki devizában őrzi a megtakarításait? De mi lehet erre a lakosság válasza? Nem kell-e tartanunk attól, hogy az efféle intézkedésekre gyorsan reagáló honfitársaink — akár megelőzve a rendeletet is — kiveszik devizabetéteiket a magyar pénzintézetekből, és elrohannak az első burgenlandi bankba? Hadd gazdagodjanak a sógor bankárai. Bizonyára mindez az illetékesek fejében is megfordult. Vajon mi mellett szólnak az erősebb érvek? (FEB) Gálaműsor a Magyar Nemzeti Cigányzenekar színrelépésével Határok nélkül „Határok nélkül” címmel a Jákó Vera Magyamóta Alapítvány és a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány augusztus 6-án és 7-én nemzetközi kulturális gálaműsort rendez a Budai Parkszínpadon — jelentették be a Magyar Nemzeti Cigányzenekar megalakulásának ötéves évfordulója alkalmából rendezett szerdai sajtótájékoztatón. A cigányzenekar mellett fellépnek határontúlról — többek között Szabadkáról, Sepsiszentgyörgy- ről, Muravidékről — érkező zenekarok, énekesek, kórusok és prózai előadóművészek. A zenekart Jákó Vera dalénekesnő halála után, 1988-ban hozta létre a Jákó Vera-alapítvány. A húsztagú zenekar vezetője és vezető prímása ifj. Sánta Ferenc.
