Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)
1993-05-18 / 114. szám
8. HORIZONT - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. május 18., kedd A jelvénytől a cseremisz tarsolylemezig Találkozás Horváth Tiborral, a bőr művészével Horváth Tibor Gránátalma-díjas bőrdíszműves népi iparművész Füzesabonyban él családjával, de az egri kézművesvásárokon mindig megcsodálhatjuk gazdag díszítésű bőrtarisznyáit, használati tárgyait, ékszereit. Külföldre — Amerikába, Németországba, Ausztriába — is eljut híre, munkái. — Hogy lett bőrdíszműves? — Édesapám cipész volt, de jómagam nem sűrűn fordultam meg a műhelyben — mondja. — A Köjálnál dolgoztam, a környezetvédelmi osztályon. Egyszer a matematika-fizika szakos végzős főiskolások megkerestek, csináljak nekik jelvényt. Olyan jól sikerült, hogy örömmel elvitték, kifizették. Nagy volt a sikerélményem, kedvem lett a bőrrel foglalkozni. Tíz éven át autodidakta módon sajátítottam el a szakmát. Nyakba való pénztárcát, virágkitűzőt, öveket, sarut csináltam; fizetéskiegészítésnek tekintettem a bőrözést. Az első kiállításon ’86-ban vettem részt, a II. díjat hoztam el lakásdíszemmel, a fafaragásos technikával megmunkált bőr tükörtartóval. Ott találkoztam Kádár Gyula szíjgyártóval, a népművészet mesterével, aki a tanárom lett. Tőle tanultam a lószerszámdísz készítését, a sallangozást. A kábái Csá- vás Ambrus bácsi az ökörhajcsárok életét élté, ő tanított a hajcsár és csikós karikás ostor fonására. A ványolásos technikát a hajdú- szoboszlói Vágó Lacitól tanultam. — Kitanulta ezt a mesterséget, és választott is, a pásztor-bőrművességgel jegyezte el magát, mutatják a tarisznyák, a pásztorkészség, az ékszerek. Mi vonzotta ehhez? — Nagyon megtetszett Tüttő Gű'iorhortobágyi pásztor tarisznyája. Bőrdarabkákból egész pásztoijelenetet varrt rá: juhászt bárányaival, kutyájával. Csipkés, levélmotívumos rézcsat ékesítette. Álmom, hogy elkészítsem ezt a saját stílusomban. — A számtalan, szemet gyönyörködtető tarisznya közül az egyiken madáranya tárja szét védelmezőn szárnyait tátogó fiait etetve, egy másikon két kakas esik bőszen egymásnak, csőreikkel tépik, vágják egymás testét... — Ezt a motívumot „kakaskodó kakasoknak” nevezik, ásatás során találták egy tarsolydarabon, időszámítás előtti 400 körüli évekből származik. A mezőkövesdi, egri, debreceni múzeumokban kutattam muzeológusok segítségével régi bőrtárgyakért, de sajnos, nem sok lelhető fel, tönkrementek, szétmállottak az idő múlásával. — Táskáival a hagyományokat átmenti korunkba, megőrizve újítja meg a mesterséget. — Pásztortarisznyáim formája, megjelenése népi, kivitelezése, beosztása mai funkciójának megfelelő. A klasszikus szeredás szőrével kifelé fordított boíjú- bőrből készült, rendeltetése szerint elfért benne az elhullott kisbárány megnyúzva, kizsigerelve. A juhász elszámolt a gödölye bőrével a számadónak, a húst pedig hazavitte tarisznyájában a családnak. Nagy súlyt kellett elbírnia, ezért a táska és a vállszíj összekapcsolására szolgáló csat rézkarika vagy csontkupáncs. Szőrtelen bőrrel dolgozom, ványolásos technikával — ilyenkor a motívum kidomborodik a bőr felszínén —, vagy rátéttel díszítek. Kedvencem a honfoglaláskori cseremisz tarsolylemezzel díszített tarisznyám. Régen státusszimbólum volt, tűzszerszá- mot, pénzt tartottak benne. Ezt egy évig csináltam saját használatomra. Középre életfa-motívumot tettem, ennek mágikus ereje volt, két oldalról egy-egy oroszlán őrzi, ami az erő, a hatalom jelképe. Mágikus jelek, számok szerepelnek rajta, amik megvéd- ték viselőjét a rontástól. Nagy becsben tartom, csak ritkán, alkalmakkor használom. — Segítőtársa is van a munkában, Kató, a felesége 3 éve végleg otthagyta óvónői állását, együtt alkotnak. — Az utolsó simításokat szeretem elvégezni a darabon — mondja az asszony —, kivágni és felvarmi a mintát, csontozni a motívumot, festés után kifényesíteni a bőrt. Tiborral nagyszerűen kiegészítjük egymást, ó szervezni, tervezni szereti a munkát, a nagyját elvégezni, én az aprólékos finomításokat csinálom kedvvel. Terveztem én is sziro- nyozott pénztárcát, karkötőt, táskát, amit a Népi Iparművészeti Tanács zsűrizett. Tibor már jó néhány éve otthagyta munkahelyét, szellemi szabadfoglalkozású bőrdíszműves. Az egykori tanítványból immár tanár lett, hetente három alkalommal autózik Hatvanba. A Pályakezdő Fiatalok Speciális akik ha mesterük nyomdokaiba lépnek, méltán megállják helyüket a szakmában. Császi Erzsébet Szakiskolájában adja át tudását: népi bőrdíszműves osztálynak Útra kél a huszárszobor Gyöngyös egyik közismert, kedves nevezetessége a Huszárkert és az itt található szobor, Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása. Áki a város Fo terét déli irányból közelíti meg, óhatatlanul is találkozik ezzel a látványnyal, hiszen a park avagy kert mellett kell hogy elhaladjon. Gyöngyös varos rendezési tervei között szerepel a Huszár-kert átalakítása is, amely az anyagi lehetőségek függvényében, több ütemben valósul meg. Elsőként — még ebben az évben — a huszárszobrot helyezik át, ennek okáról és az elképzelésekről érIlyennek láthatjuk majd... deklődtünk a városüzemeltetési igazgatóságon. Szilágyi Attila igazgatótól megtudtuk, hogy Gyöngyös hangulatos kis „előszobáját” szeretnék a Huszár-kert átalakításával megvalósítani. A szobor restaurálását mindenképpen meg kellett oldani. Ezt a Képző- és Iparművészeti Alap zsűrije is javasolta, csakúgy, mint a néhány méterrel történő áthelyezést. Végül is a Huszár-kert déli részére kerül a bronzból készült alkotás, ahol is egy, az eddigieknél sokkal biztonságosabb gyalogátkelőhelyet is létesítenek, mert a jelenlegi az igencsak balesetveszélyes. Kedves kis kőpadokkal, csobogókkal, vízmedencével... Teret is alakítanak ki az elképzelések szerint. A terveket egy profi szakmai kis team: Törők Péteriéi)- és kertművész, és Fazekas Gábor kömyezetépítész készítette, akik a Stúdió Ars Loci Kft. tervezői. A látványtervet már ki is pla- kátolták a városban, nem maradt más hátra, mint a megvalósítás — elsőként a huszárszobor áthelyezése. (korcsog) Népegészségügyi program Várhatóan néhány hónapon belül végleges formát ölt és kormányprogrammá válik „A magyar népegészségügy prioritásai az ezredfordulóig” című munkaanyag, amelyet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) készített el a Népjóléti Minisztérium felkérésére. Erről hétfőn tájékoztatták a sajtó képviselőit. Jávor András, a Népjóléti Minisztérium államtitkára elmondta: az ÁNTSZ által készített tervezet a hatékony egészségmegőrzést, a születéskor várható élettartam és a betegségmentes életévek növelését tűzte célul. Szemben az 1988-as egészségvédelmi programmal, nem csupán az egyén felelősségét hangsúlyozza, de elismeri a társadalmi, a szociális, valamint az embert körülvevő környezet szerepét, annak minőségét is. FELKÉRÉSI A MEGAMORV Kazánfejlesztő és -kutató Iroda ezúttal felkéri a Gyöngyösi Polgármesteri Hivatal polgármesterét, a városüzemeltetési igazgatót és a főépítész urat, hogy a nyilvánosság előtt válaszolja meg az alábbi kérdéseket. Tesszük ezt azért, mert a gyöngyösi önkormányzati képviselői ülések egyikén sem kaptunk rá választ, a kérdéseket részben feltevő képviselőkkel együtt. 1. Miért nem terjesztette be a Polgármesteri Hivatal vezetése 1992. 10. 22-től a mai napig a Körtvélyesi-tanya belterületté nyilvánításával kapcsolatos kérdést a képviselő-testület elé? 2. Amennyiben a belterületté nyilvánítás feltétele a VÁTI- nál megrendelt rendezési terv módosítása, miért csak folyó hó 13-án döntöttek arról, hogy a VÁTI a rendezési terv figyelem- bevételével dolgozza ki a Körtvélyesi-tanyával kapcsolatos rendezési tervet? Eljártunk a VÁTl-nál, és olyan tájékoztatást kaptunk, hogy a VÁTI a Polgármesteri Hivatal konkrét kérésének megfelelően tervezi a belterületté nyilvánítással kapcsolatos terveket. A VÁTI-nak nincs joga Budapestről eldönteni, hogy egyes városok melyik területe kerüljön belterületté nyilvánításra. A Körtvélyesi-tanya miatt egyébként nem szükséges az egész rendezési tervet módosítani, mert a törvények lehetőséget adnak „szigetként” egyes területeket belterületté nyilvánítani. Kérdésünk, hogy Gyöngyös város területén és körülötte, rendezési tervvel ellentétesen, hogyan épültek fel engedéllyel épületek, mint pl. az Aroma, a patakparton beépített tömbházak, és a fenti garázssor. 3. A Gyöngyösi Polgármesteri Hivatal vezetése miért szereztette be velünk az érintett szakhatóságokkal a szakértői véleményeket az építkezéssel kapcsolatban, ha tudta, hogy az építkezéshez elsősorban a belterületté nyilvánítás szükséges, és erről minket miért nem tájékoztattak 6 hónapon keresztül? 4. Kérdésünk az, hogyan történhetett meg a hivatalon belül ajánlott levélben megküldött, ill. kézben átadott beadványok elvesztése? 5. Tőkés László képviselő úr nem kapott választ, ezért most megkérdezem, hogy mi alapján adták ki hasonló külterületen Váradi autójavító kisiparos részére a műhelyre az építési engedélyt, és miért nem adták ki szintén neki ugyanoda az autószalonnal kapcsolatos engedélyt? 6. Kérdésem, hogy Bohári úr a Körtvélyesi-tanya közvetlen közelségében, sokkal közelebb a 3-as számú főútvonalhoz, hogyan üzemeltetheti javítóműhelyét? 7. Kérdésem, hogy 40 évig a Mátra Kincse Mgtsz-hez ugyanezen 3-as számú főútvonalról lefordulhattak, és a főútvonalról ráfordulhattak a járművek; mióta a MEGAMORV Kft. tulajdona, hogyan lehet, hogy nem szabad, és miért? 8. Kérdésem, hogy milyen jogon álh'tja a polgármester úr, és s mire alapozza, hogy mi az érintett területen veszélyes hulladékos berendezést akarunk telepíteni? Ez hazugság. Ilyen kérelemmel a jelen építésiengedély-kérel- münk alapjául szolgáló beadványunkban nem fordultunk, nem is kívánunk fordulni. 9. Miért állítja a polgármester úr, hogy a belterületté nyilvánítás miatt a Gyöngyösi Polgármesteri Hivatalnak kell sok 10 millió forintért vállalnia az infrastruktúra elkészítését? Ez nem igaz, mert a MEGAMORV Kft. már saját költségére megoldotta. 10. Miért akarja a Polgármesteri Hivatal a 3-as számú főút jogilag rendezetlen szakaszán a több tízmillió forintos csomópontot a MEGAMORV Kft.-vel elvégeztetni? 11. Csatlakozva a képviselő-testület tagjaihoz, felteszem a kérdést: mi kára származik a városnak, ha felépül e korszerű kereskedelmi központ akkor, — ha ott a jelenlegi 30.000 Ft/m3 faár helyett 15-20.000 Ft/ m3 egységáron fűrészelt fenyőárut lehet vásárolni; — ha profil vasanyagot a jelenlegi 60-80 Ft/kg ár helyett 15- 20 Ft/kg egységárért lehet megvásárolni; — ha a MEGAMORV Kft. az érintett területen további 60 fő részére munkát biztosít; — ha a több száz millió forintos beruházásnál csakis kizárólag a Gyöngyösi Ipartestülethez tartozó 50-60 fő vállalkozó dolgozhatna, és tisztességes munkával pénzt kereshetne? 12. Kérdésem továbbá, miért rontaná a városképet a modem kivitelű kereskedelmi központ, miért lenne az csúnyább, mint az eddig ott düledezőfélben lévő tanyaépületek? 13. Miért baj az, ha Gyöngyös város bevezető útszakaszának mindkét oldalán vállalkozók sokaságának kereskedelmi telepe nyílna meg, hogy Gyöngyös város lakossága több helyről, olcsóbban választani tudna? 14. Kérdésem: mi köze van a Körtvélyesi-tanya építkezési ügyének a mátrafüredi épületemhez, ez a modem, szép kivitelű épület miért rontja Mátrafüred városképét, ami egyébként engedéllyel épült. 15. Miért rontja Nagyréde belterületét az 1991 ótavalameny- nyi pozitív szakhatósággal, fennmaradási és üzemeltetési engedéllyel működő MEGAMORV-üzem, ami nem zavarja a nagy- rédei lakosságot, sőt munkát adott közel 100 családnak, tanul ott 25 fő ipari tanuló, és több száz millió forint értékű dollárt termel országunknak? 16. Kérdésem, hogyan fordulhat elő, hogy a Polgármesteri Hivatal vezetése sorozatosan félrevezeti a képviselő-testületet és a nyilvánosságot, mint például a fentieken túl az alábbiakban: — a gyöngyösi cigánycsalád kiköltöztetésével kapcsolatban, hogy ők nem fizették a lakbért, ezért törvény szerint nem lehetett kiköltöztetni, a hivatal a kiköltöztetés érdekében produkált mesterséges dokumentumokat a család garázdaságáról, így már törvényesen megtörténhetett a kiköltöztetés. Tőkés képviselő úr éber volt, és felemelte e törvénytelenség ellen szavát, 100 aláírással nyomatékot is adott ennek. Kérdésem az, hogy miután törvénytelenül kiköltöztették a családot, ki vonja felelősségre a Polgármesteri Hivatalt? 17. Több mint 1 éve hivatalos kérelemmel fordult a MEGAMORV Kft. a Polgármesteri Hivatal vezetéséhez a Mátra Szálló megvásárlására, 50 millió forintos készpénzfizetéssel. Miért nem terjesztette be a Polgármesteri Hivatal a képviselő-testület elé, miért nem került továbbításra az illetékes szervezet felé? 18. A Gyöngyös, Fő tér 120. számú épületkomplexummal kapcsolatban a MEGAMORV Kft. több száz millió forintos felújítási ajánlattal élt a Polgármesteri Hivatal felé. Kérdésem: miért nem tudott erről a tegnapi napig Gyöngyös város képvi- selő-testülete? 19. A MEGAMOR V kérdése a Gyöngyösi Polgármesteri Hivatal képviselőihez, hogy a csúsztatásokért, félrevezetésekért, a törvénytelenségekért, a fent történtekért mikor vonják felelősségre a Gyöngyösi Polgármesteri Hivatal polgármesterét, városüzemeltetési igazgatóját és főépítészét? A MEGAMORV a törvénytelenségek kivizsgálására a Főügyészséghez fordult, a 6 hónapi akadályoztatás ügyében pedig gazdasági eljárást kezdeményezett. A MEGAMORV Kazánfejlesztő és -kutató Iroda ismételten felkéri, tisztelettel meghívja a Gyöngyösi Polgármesteri Hivatal polgármesterét, városüzemeltetési igazgatóját, főépítészét és valamennyi képviselőjét, szíveskedjenek eljönni 1993. május 18-án 17 órakor a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mező- gazdasági kar aulájában (Gyöngyös, Mátrai u. 36.) megrendezendő vállalkozói nagygyűlésre. Kétjük, hogy ott a fenti kérdésekre, a felteendő kérdésekre adják meg válaszukat, nézzenek szembe választópolgáraikkal. Kérem Gyöngyös választópolgárait, jöjjenek el a nagygyűlésre a fenti kérdésekkel, vagy ezen túl az Önöket foglalkoztató építésekkel, belterületté nyilvánítással, vagy a városrendezéssel kapcsolatos kérdéseiket tegyék meg. Tájékoztatásul közöljük, hogy a pontos megjelenésre számítunk, mert jelen lesznek a nagygyűlésen a médiák, a televízió és I a rádió. Tisztelettel: Morvái Ferenc MEGAMORV Kazánfejlesztő és -kutató Kft.
