Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)
1993-05-18 / 114. szám
HÍRLAP, 1993. május 18., kedd FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Költözködés Demjénben Tegnap nagy költözködési láz volt Demjénben. A helyi önkormányzat határozatának megfelelően elfoglalták új helyiségeiket a szolgálati házban a falu közintézményei: a polgármesteri hivatal, a posta, az orvosi rendelő és a KMB helyi irodája. Ugyancsak a képviselő testület döntése értelmében az így felszabadult helyiségeket vállalkozóknak adják át. Amint Vályi János polgármester elmondta: a gyógyszerszoba helyén zöldség-gyümölcs üzlet, a postahivatalból hüsbolt lesz, az orvosi rendelő helyén pedig diszkontüzletet nyitnak. Az is újság a településen, hogy a futballpálya mellett lévő területet lovasiskolának adják ki. Besenyötelki gálaműsorok Gálaműsorokkal kedveskednek az év legsikeresebb műsoraiból válogatva szüleiknek a bese- nyőtelki általános iskola tanulói. Az elmúlt hét végén az alsótagozatos diákok, e hét péntekjén pedig a felsőtagozatosok lépnek színpadra a helybeli általános művelődési központban. Fut Abony... Régi hagyománya van Füzesabonyban a Fut Abony címet viselő atlétikai versenynek, amelyet két kategóriában rendeznek meg minden esztendőben. A 14 éven aluliak három, az e fölötti korosztály pedig hat kilométeres távot teljesít. A szombatirajt és a cél a Széchenyi iskola előtt lesz; nevezni a helyszínen lehet 8 órától. A versenyt a megyei közgyűlés, a városi önkormányzat és az Expressz Utazási Iroda támogatja. A legtöbb tanulót mozgósító iskola háromezer forintos sportszervásárlási utalványt kap. Szihalmi licitálás Néhány nappal ezelőtt fejeződött be Szihalmon a másodízben megrendezett licitálás. A meglepően fegyelmezetten lezajlott eseményen százan jelentek meg, és mintegy 380 hektár földet vásároltak az új tulajdonosok 500 forintos minimális kikiáltási áron. Minden igényt kielégítettek, és akik ezekután kapják meg a kárpótlási jegyüket, továbbra is bizakodhatnak, mert föld van az igények kielégítésére. Figyelnek az új M3-ra • • Ötszáz új szerzemény Csendesen teltek az elmúlt hetek, hónapok Füzesabonyban a városi múzeumban, illetve a helytörténeti kiállítás épületében. Leltároztak, számba vették a vagyontárgyakat és készült a leltáijegyzékbe vétel is, ami azt jelenti, hogy a tavaly begyűjtött, türelemmel megtisztított új leleteket lajstromozták. A múzeum mintegy 500 tétellel gyarapodott, amelyek a környékbeli gyűjtőhelyekről kerültek elő. Sajnos a csendességhez hozzájárult az is, hogy kevesen keresték fel a kiállítást, pedig szívesen állnak az érdeklődők rendelkezésére. A rendes nyitvatartási időn kívül is kalauzolnak, ha levélben, vagy telefonon ezt előre kérik a csoportok: legyen az az időpont késő este, vagy az éjszakai órák. Pillanatnyilag az udvar és a gyűjtőhelyek karbantartása folyik: gyorsan nő a fű, a gyom, kaszálni kell. Emellett azonban már megkezdődött az új gyűjtőkörűt indítása. Pusztaszikszót már erősen megkutatták, a „Bozsi”-részt és a Dénárt pásztázták végig. Makiár felé a vasúttól 500 méterre az úgynevezett cosperiumot is vallatják. Nagy figyelemmel kísérik a tervezett M3-as autóút építése körül zajló eseményeket, mert a földgépek elindulásakor ők is útrakelnek a Dormánd, Füzesabony, Mezőtárkány útvonalon. Tavaly a terepbejárást elvégezték, a kijelölt nyomvonalon néhány anyagot találtak, ezért nagy a várakozás...-fi.Új utakon Kálban Új utakon jár a falu a szó szoros értelmében. A március második felében kezdődött útépítés gyors és látványos átalalulást hozott. Megszűntek végre az „útta- lan utak”, a tengelytörő kátyúk, az esőzések után sem borítja sár- tenger az utakat, de a nyári por sem kavarog többé a járművek nyomán. A harmincmilliós költséggel épülő utak úgynevezett „itatásos makadám” utak lettek, kivitelezőjük az egri EGU Rt. A kőalapozású, két rész bitumenezéssel ellátott kőzúzalékkal terített utak alkalmasak arra, hogy egy esetleges aszfaltborítást kapjanak. A jobb út gyorsabb haladást tesz lehetővé a járművek számára. Sajnos azonban sokan kötelezőnek érzik a lakott terülten megengedett 50 km-es sebesség tartását, ami részben kavicsleve- rődést okoz, másrészt az utcákban élők sem szoktak hozzá a gyors forgalomhoz. Viszont előnyös, hogy megszűnhet a járdán való kerékpározás is, ami kényelmetlen volt mind a gyalogos, mind a kerékpáros számára. Tompa Vilmos polgármester arról is tájékoztatott, hogy a Kál- Kálitag útszakaszon szilárd alapot építenek a vasúttól kapott rostált zúzalékból. Az út kiépülése után a Kálitag megközelítése évszaktól, időjárástól függetlenül könnyű lesz. Nagy Zoltán Az új tanévre elkészül Kerecsenden ■■vmx (Fotó: Gál Gábor) Tavaly nyáron kezdtek hozzá Kerecsenden egy 18x30 méteres tornaterem építéséhez az általános iskola mellett. A 16,7 millió forintba kerülő építményhez szociális létesítmények, öltözők, raktárak is csatlakoznak. Itt alakítják ki a kondicionáló termet, amelyet szeretnének a község lakói előtt is megnyitni. Az építkezés a tervezett ütemben halad és amint azt Kiss Sándor jegyző elmondotta, a létesítményt szeretnék az új, 1993-94- es tanév kezdetére rendeltetésének átadni. Harminc idős ember tavasza Mezőszemerén t Csendes kis utca végében, fák és virágok között áll egy szép ház Mezőszemerén, az úgynevezett Mocsári kastély. Itt van a megye legújabb öregek otthona. Néhány hónapja nyitotta meg kapuit a környékbeli harminc rászoruló előtt: anyókák, bácsikák. Egy részük ott napozik a lócákon ülve a délelőtti napsütésben, a kertben. Mások a szobában fekszenek, üldögélnek, imakönyvet, bibliát forgatnak. Sütkérezés az udvaron Ide kalauzol bennünket Bukta Ferenc a település polgármestere, aki elmondja, hogy a volt szállásbiztosító klubot alakították át mintegy 3 millió forintból erre a célra. — Eredetileg 70 személyre terveztük, de ennyi lett belőle — mondja —, de nem mondtunk le róla. Talán jövőre. így is sikerült 4 személynek munkát teremteni a faluban. Előbb az irodában kötünk ki, ahol Kovács Béláné, az intézet vezetője fogad bennünket, aki később bemutatja az otthon lakóit is. Arról tájékoztat, hogy ma rendkívüli esemény történt: beteg lett a szakácsnő és gyors átcsoportosítást végeztek, a szabadnapon lévő Gál Jánosnét is behívták főzni, s a konyhába „vezényelték” Pásztor Józsefné gondozónőt és Zsiga Béláné élelmiszervezetőt. Most ők mutathatják be főzési tudományukat. Könnyű, gyors ebéd lesz: raguleves, grízes tésztával. Muszáj igyekezni, mert 110-120 személyre főznek. Innét hordják az ebédet a szociálisan rászorulóknak a faluba, de a téeszből is ide járnak át ebédelni. Járjuk a szobákat. Két 10 és több 4 ágyas helyiségük van. A szőnyegeket felszedték, mert az öregek állandóan elestek rajta. Nemrég kellett egy nénit súlyos töréssel a kórházba szállítani. Helyére érkezett Bocsi Benedek- né Füzesabonyból. Perge Józsefné is onnan való. Domonkos Al- bertné meg nagybátonyi, a helybelieket pedig Tóth Miklósné képviseli a szobában. Egerből, a kórházból került ide Rakusz Mihály Lászlóné. Ő arról híres, hogy egy év alatt 10 kilót szedett fel magára. De a másik női szobának is megvannak a nevezetes személyei: a szihalmi Gergely Ferencné a Győzelem napján töltötte be a 70. évét, Piroska néni, Hideg Miklósné Mezőszemeréről pedig a legidősebb az otthonban, 95 éves. Ha az Isten is megsegíti, 100. születésnapján hatalmas „bulit” rendeznek az intézetben. A dormándi Ferenc Balázsné, no meg éppen ottjártunkor töltötte be a 73. életévét. Ők mondják: jó a koszt, elégedettek vele. Aranyosak a gondozók. Minden kitűnő lenne, ha nem fájna hol itt, hol ott az öregség. Ehhez teszi aztán hozzá az intézet vezetője, hogy új gyógyszereket már nem fogadnak el az öregek. Ragaszkodnak a régihez, a megszokotthoz. S lehet, hogy már immunis rá a szervezetük. Szerencsére gyógyszerrel bőven el vannak látva. Legutóbb ingyen kaptak a füzesabonyi Vöröskereszttől, kórházi ágyakat, gyógyszerszekrényt meg az egri kórháztól. Napi programjuk a koruknak megfelelően lassú, komótos. A reggeli öltözködés is eltart egy jó ideig, pedig nemcsak a gondozók segítenek ebben a tehetetlenebbeknek. A reggeli után pihe(Fotó: Gál Gábor) nés, egy kis séta, — aki bírja, meg imádkozás, beszélgetés, múltidézés, kerti munka. Tavaly krumplit, zöldséget termeltek, meg virágot. Büszkén emlegetik most is. Az idén már burgonyát nem ültettek. Hobbijuk a kertészkedés, a locsolás. Az a baj, hogy többségüknek nagyon rossz a látása, hallása. így leginkább a TV-t nézik. Szeretnék kirándulásra is elvinni őket, de elég bajos dolog ez. Talán a nyáron Egerbe megpróbálják. Még az esti fürdés ceremóniájával is akadnak gondok a mozgással. Ezért nagy türelemmel kell velük foglalkozni. Érdekes módon a 19 asszony jobban megérti egymást, mint a 11 férfi. Főleg ők zördülnek ösz- sze. Van egy erősen italhoz szokott emberük is, aki ilyenkor hő- börög a többiek nyugalmát zavarva. A Sarudról érkezett Izrael Géza bácsinak meg állandóan mehetnéke van. Pestre akar utazni rokonaihoz. Sajnos, senkije nincs már. Most is beöltözve, kalapba, nagykabátba várakozik. Vigyázni kell rá, hogy meg ne lépjen. A zárkózottabbakra is oda illik figyelni, hogy gondjaikat időben megoldják. Van két „fiatal” lakójuk is: Szita Jánosés Hideg Erzsébet. Ők értelmi fogyatékosok, de hihetetlenül szorgalmasak, segítőkészek. Ráadásul Erzsikének az édesapja, a „Papó” is itt van. Fazekas István Gond a mozgás, a látás A bal oldalon álló Piroska néni az otthon legidősebb lakója: 95 éves Izrael Géza bácsi mindig elindulna, nehezen beszéli le a szándékáról Kovács Béláné Kevés a megyei megrendelés A környékbeliek máshová akarják... Füzesabonyban kap helyet az elme-szociális otthon A megye szociális hálózatának legsúlyosabb problémája a Visontán lévő elme-szociális otthon kritikus helyzete. A bennlakókat olyan épületekben ápolják, amelyeknek az állapota élet- veszélyes. Ezt a nyolc házat a vi- sontai hőerőmű építésekor emelték felvonulási épületnek, majd átalakították elme-szociális otthonná, s 1977 tavaszán kezdték a betegeket fogadni benne. Mivel annak idején ideiglenes szerepre szánták, elég gyenge alapokra helyezték a falakat, amelyek ma már nem bírják a terhelést. A falak „megindultak,” és vészesen repedeznek. Pár évvel ezelőtt ugyan ráköltöttek a megerősítésükre 8 millió forintot, ennek ellenére a szociális otthon állapota egyre csak romlott és romlik. Emellett azt is meg kell említeni, hogy az intézmény nem a legideálisabb helyen fekszik. A beutalt gondozottak egyébként is tragikus állapotát még tetézik a környezeti ártalmak, az épületek ugyanis az erőmű szénosztályozójának közvetlen szomszédságában helyezkednek el. A megyében ez az egyetlen ilyen jellegű intézmény, s jelenleg is 20 beteg vár felvételre. A gond viszont az, hogy az ott élőknek is új otthon után kell nézniük. A megyei vezetés tehát úgy döntött, nem érdemes a leromlott állagú épületre többet költeni, helyette újat kell létrehozni. Pályázatot írtak ki az önkormányzatoknak, amelyet Füzesabony nyert el. A történethez még az is hozzátartozik: a megyei ön- kormányzat nem rendelkezik azzal a 600 millió forinttal, amelybe az új — 350 helyes — intézmény kerül, ezért erre címzett támogatást szeretne igénybe venni. A megállapodások értelmében a füzesabonyi önkormányzat egy körülbelül 11 hektárnyi területet biztosít az új elme-szociális otthon építéséhez. — A város mely részén lenne ez a terület?— kérdeztük Pásztor József polgármestertől. — A főút, a vasút, a Nagyrét út és az Orgona út határolta területre gondoltunk. De még folynak a tárgyalások a megye és város között, s elképzelhető, hogy később egy másik területet tudunk felajánlani erre a célra. — Hogyan fogadták az építkezés hírét a környék lakói? — Ebben a városrészben lakossági meghallgatásokat tartottunk, s el kell mondanom, voltak, akik ellenezték, hogy egy ilyen intézmény kerüljön a közelükbe. Aláírásokat is gyűjtöttek, de ebben már nem utasították el olyan kategorikusan az építkezést. Ennek ellenére megpróbálunk egy másik helyet keresni. Szerintem ebben a felfogásban az a baj, hogy az emberek az „elmére” helyezik a hangsúlyt, nem a szociális otthonra. — Mit gondol, miért Füzesabony nyerte meg a pályázatot? — Valószínűleg a város földrajzi fekvése miatt nyertünk. Itt ugyanis közel van a vasút, a főút, és az egri kórház is elérhető tizenöt perc alatt. A szociális otthon betegeit ugyanis ott gyógyítanák. — Mikor kezdődnek az építkezések? — Ha a címzett támogatást elnyeljük erre a létesítményre, akkor a jövő évben fognak hozzá az építkezéshez, és 1996-ban költözhetne át Visontáról az otthon. (sárközi) Az idestova 3 éve alakult Ri- macoop Kft. papírfeldolgozással és csomagolodobozok gyártásával foglalkozik. Noha az eltelt időszaknak voltak — több szempontból is — jelentős változásai: a gazdasági társaság zökkenő- mentes működését ezek nem befolyásolták. Lapunk Nagy János ügyvezetőt kerdezte mindennapjaikról, leendő terveikről. Mint elmondta, besenyőtelki telephelyüket sikerült a jóval kedvezőbb füzesabonyira felváltani. így 1992. második felétől a mezőgazdasági szövetkezettől bérleti ingatlanban termelnek. Profilváltást az elkövetkezendőkben nem terveznek, sőt, újonnan lízingelt gépük révén komplett doboz- és tartozékgyártó sorokat tudtak beindítani. A gazdasági hatékonyság növelését — mivel kapacitásuknak csak a 70 százaléka van kihasználva — ettől a technológiától váiják. Alapanyag ellátással nincs gond, hiszen a Csepeli Papírgyár mint érdekelt fél, rendszeresen szállítja a gyártáshoz szükséges mennyiséget. Vevőkörükről az ügyvezető a következőket említette: főként az ország északi és déli részéről érkezik a legtöbb igény termékeikre, s furcsának találják, hogy éppen Heves megyéből elenyésző a megrendelés. A kintlevőségekről szólva pedig az alábbiakat hangsúlyozza: az Egervin milliós nagyságrenddel tartozik, az ügy lezárása viszont várat még magára. Távolabbi terveikben többek között szerepel az ingatlanvásárlás, esetlegesen a géppark bővítése, a termelékenyebb berendezések beszerzése. Munkaügyi helyzetükre utalva Nagy János fontosnak tartja, hogy náluk nem elbocsátások történtek az elmúlt hónapokban hanem — a forgalmuk felfutásának eredményeképpen létszámfelvétel. Ehhez a Heves Megyei Munkaügyi Központtól támogatást is kaptak. így a Rimacopp Kft. közel húsz munkavállalót tud foglalkoztatni, s mintahogy hozzáfűzte: az alkalmazottak bére talán egy fokkal jobb a körzetbeni átlaghoz képest. (szajlai)