Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)
1993-05-15-16 / 112. szám
HÍRLAP, 1993. május 15—16., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9. A középpontban a beteg Bemutatkozik a klasszikus homeopátia Josef Rau könyvéről A gondolat voltaképpen ősi — több ezer esztendővel korábban élt eleink sok szempontból többet tudtak, mint mi —, Európában azonban csak a XVIII. század végén bukkant fel újra. Mégpedig egy okos, nyitott szellemű, hivatásszerető, ritka szorgalmú fiatal orvos agyában. Az ötletgazdag Sámuel Hahnemann eleinte nehezen találta a helyét az életben, kevesellte azt, amit megtanult, s ösztönösen bízott abban, hogy valaha ennél sokkal többre lesz képes. Nyugtalan lelkű révén, eleinte sehol sem telepedett meg hosz- szabb ideig. Mintha sejtette volna, hogy valahol, valamikor találkoznia kell az Ujjal, amelynek szolgálatára rendeltetett. 1. Foglalkozott szakkönyvek fordításával is. Nem maradt passzív befogadó, hiszen mindig kritikus szemmel vizsgálta a különböző munkákat. így volt ez William Cullen: Materica Medica című könyvével is. A szerző megfogalmazta: a kínai fakéreg a gyomorra fejti ki kúráló hatását. Valami nem hagyta békén. Kétkedett, bizonyosságot akart, ezért aztán saját magán próbálta ki a szert. Ekkor döbbent meg, ugyanis a váltóláz összes tünetei kiütköztek rajta. Ez volt a felfedezés pillanata. Rádöbbent, hogy előde tévedett, hiszen a szer az egészséges embernél is ugyanolyan szimptó- mákat idézett elő, mint a bajban lévőnél. Az más kérdés, hogy ezek hamarosan megszűntek. Következtetése így hangzott: a hasonló gyógyítja a hasonlót. S ezzel meglelte későbbi rendszerének és gyakorlatának kiinduló, alaptézisét, ha úgy tetszik, varázsmondatát. 2. Most már tudta, hogy mit tegyenO és lelkes barátai vállalták a „kísérleti nyúl” szerepkörét, s kitartó munkálkodással létrehozták ezt a ma már több helyütt elfogadott kezelésmódot, amelyet persze jó néhányan — ezen nincs mit csodálkozni — vitatnak is. 3. Az értelmi megvilágosodás felkavarta. Olyannyira, hogy hagyományos praxisát abbahagyta. Mindaddig, amíg a dolgok végére nem járt. Elméletét idővel publikálta. Akkor is, ha tisztában volt azzal, hogy nemcsak ellenfelekre, hanem konok ellenségekre is lel. Kollégái minden fegyvert hadba vetettek, ám csak időleges sikerrel. Az üldözöttet ugyanis eredményei igazolták. Hiába ostorozták, tiltották Ausztriában, Schwarzenberg herceg, a császári fővezér, s a rettegett Metternich kancellár felesége is nála kopogtatott. 4. Mindez kiderül Josef Rau Klasszikus homeopátia című kiadványából, amelyet magyar nyelven az Édesvíz Kft. jelentetett meg. Elismerés jár ezért, mert tágul a látókör, s lesz min töprengeni. A laikusoknak is. 5. Nem csalódik az olvasó, ha figyelmesen tanulmányozza át ezt a kötetet. Nem szükséges túl alapos felkészültség, de a türelem nélkülözhetetlen. Egyszerűsítve így működik e sajátos kezelés. A doktor — ez a képzettség nélkülözhetetlen — alaposan elbeszélget páciensével. Nem percekig, hanem órákig, s a diskurzus során megállapítja, hogy miért csökkent az életerő, a pillanatnyi tünet mögött milyen mélyebb összefüggések, okok rejlenek. Ha megleli ezeket, akkor — s ez bizony korántsem egyszerű — világossá válik számára az, hogy milyen szert, hány százalékos hígításban kell összeráznia. Ha a rászorult betartja a minimális előírásokat, akkor akár véglegesen is megszabadul sa- nyargattatásaitól. 6. S most idézünk egy esetet az író tapasztalatanyagából. A negyvenhét éves hölgy 17 esztendeje karideg-gyulladástól gyötrődött. Reggelente enyhültek kínjai, nappal azonban fokozódtak azért, hogy estére hatvá- nyozódjanak. Kiderült, mindennek „gyökere” oda nyúlik vissza, amikor elvált férjétől. Ez pszichikaiig megviselte. Nyilvánvaló, hogy tetten érhető az érzelmi stressz, a bánat. Megkapta a megfelelő medicinát, amely „belül”, a lelki szférában is munkált, s úgy lett fitt, hogy közben a korábbi tehertétel sem nyomasztotta már. 7. Gyorsan hozzá kell tennem, hogy e példa kapcsán is csak a lényeget ragadtam meg. Ha bárki, aki érdeklődik, s utánanéz valamennyi összegzett történetnek, akkor szembesül azokkal az árnyalatokkal, azokkal a finomságokkal, amelyek az aggályok zömére kielégítő választ adnak. Ez a mű voltaképpen kalauz. Afféle iránytű egy sajátos portyára, amelynek révén meggyőződünk arról, hogy létünk titkai — kellő tájékozottság birtokában — megfejthet ők. Tessék megpróbálni! Mindenképpen megéri, hiszen ha ezután is a kétkedők táborát gyarapítja, akkor is gazdagszik. S ez —pestiesen szólva — nem semmi. Pécsi István Az andornaktályai „Egervölgye” Mezőgazdasági Szövetkezet Igazgatósága pályázatot hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: gépészmérnök, adótanácsadó, mérlegképes könyveld A pályázatokat írásban az igazgatóság elnökéhez kell benyújtani 1993. május 25-ig. A munkakörök betöltéséhez minimum 3 éves gyakorlat szükséges. Cím: 3399 Andornaktálya, Rákóczi út 160. Telefon: 36/313-567 Jé akció! május 11-21-ig Gőzölős vasaló 1200 W 2990,Fritőz 21 4990,Philips műszaki bolt Eger, Malomárok u. 48. Vásárlóink nyereményszelvényt kapnak. Nyeremények: 1., 8000 Ft értékű Philips ajándékcsomag, 2., vásárlónk visszanyeri egy készülék árát, 3., Philips hajszárító Sorsolás: május 21-én Tefal, te mindenre gondolsz! Szabó-Nádorfi Bt. Á Barangolás a babonák birodalmában El ne kiabáljuk a szerencsénket Az oktondi ember abban különbözik a lovától, hogy ő babonás, a lova meg nem — tartja egy múlt századi mondás. Vajon most, a XX. század végén mi a helyzet a babonával? Gyorsan kopogjuk le: virul tovább... De hát hogy is van ez a le- kopogás? Kezdjük ott, hogy illik tudni: ha valami váratlan szerencse éri az embert, jobb nem elkiabálni... Ha mégis kikottyantja, nyomban le kell kopogni áfán. A manapság is érvényes hiedelemnek persze története van. Bizonyos Land kapitány hajója egyszer irtózatos viharba keveredett a nyílt tengeren. Csapkodtak a hullámok, recsegett, ropogott minden, úgy tűnt, hogy nincs menekvés. A legénység ugyan tapasztalt tengeri medvékből állt, mégis pánikba esett. Csak a kapitány nem vesztette el a fejét. — Ugyan, dehogy süllyedünk el! — üvöltötte túl a szelet, hogy megnyugtassa embereit. Majd megkopogtatta a főárbocot: — Nézzétek, jó fa ez, mindent kibír. A vihart valóban sikerült átvészelniük. Az eleve babonás tengerészek — akik hittek a szómágiában, vagyis abban, hogy nem szabad semmit elkiabálni — később így mesélték el társaiknak a veszélyes tengeri kalandot: — A kapitány elkiabálta a szerencsénket, amikor azt mondta, hogy nem süllyedünk el. De aztán kopogott a fán, és ezzel közömbösítette azt, amit annak előtte mondott. Nos, így ezért terjedt el a fán való lekopogás babonája, amely később több új szabállyal is kiegészült, „finomodott”. Ügyelni kell például arra, hogy melyik kezünkkel kopogunk, mert eredményt csak az ígér, ha ballal és alulról fölfelé. Továbbá csak az, ha valódi fát kocogtatunk. Akinek tehát műanyagból készült az asztala, ne is próbálkozzék... (FEB) Majomélet A Strasbourg! főemlőskutató intézet kísérleti laboratóriumai majommakogástól hangosak. A legkülönfélébb majmok élik itt életüket, nem is tudva arról, hogy kísérleti alanyok. (FEB-fotó) Gyöngyös műemlékei A freskókat lemeszelték A római katolikus egyházat ért koncepciós perek megrettentették a híveket; 1946-ban P. Kiss Szalézt hurcolták el Gyöngyösről, és 1946-1950 között a ferences kolostorban felszámolták a szerzetesi életet. Az ősi kolostor műemlék épületét a tanács „köztulajdonba vette”, és csak a földszinti, nyugati szárnyat hagyta az alsóvárosi római katolikus plébánia tulajdonában. A tanács rendelkezésére szenet, burgonyát raktároztak a cellákban és a termekben, így az építmény belsejét, a termek berendezését az udvarra dobálták, a freskókat lekaparták vagy lemeszelték. A felbecsülhetetlen értékű ferences egyházi múzeumi gyűjteményt megsemmisítették. Az 1950-es évek közepétől üzemétkeztetési vállalat, napközi otthon, az 1960-as évektől felsőfokú mezőgazdasáf i iskola, gimnáziumi kollégium apott benne helyet. Az 1950-ben létesített tanács- rendszer első évei semmilyen tekintetben nem kedveztek a helyi műemlékvédelemnek. A ferences kolostor tudatos pusztításán túl 1950/1951-ben „városi érdekből” a tanács lebontatta a „rossz” templomot, és a Nagypatak melletti, a mai Richter Gyógyszertár helyén levő zsinagógát. 1957-ben megalakult az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF), amely 1958-ban jóváhagyta Gyöngyös műemléki épületei folyamatos megóvásának 20 évre szóló tervét. Varga Ferenc, a vb elnöke szerette volna, ha Gyöngyös műemlékei — Egerhez hasonlóan — államifi- gyelmet-védelmet kapnak. Ebben a törekvésében az OMF véleményét hangoztató Genthon István is Vargát támogatta. Sajnos, a Heves Megyei Tanács V. B. elnöke Varga igényét lesöpörte: „Úgy látjuk helyesnek, hogy nem osztjuk fel azt a keveset Í =pénzt, M. L.), amit a megye ap a műemléki célokra, hanem a megyeszékhelyen... fogjuk felhasználni.” Hiába akarta Varga a nagy zsinagógát is felújítani, „nem műemlék!” indokkal a megyén keresztül felteijesztett folyamodványt még az OMF is elvetette. Az egyesült izraelita hitközségtől a város tulajdonába került zsinagóga lassú pusztulása elkezdődött. (Külső felújítását, belső teljes, áruházzá történő átalakítását 1989/1990-ben a Főnix cég végezte el, és költözött be, miután megszüntette az ottani bűtorraktárt.j Varga — kitűnő összeköttetéseinek köszönhetően — mégis előteremtette „központi forrásokból” Gyöngyös műemlékvédelmi pénzalapját, amelynek fel- használásá val az 1957-1959 között Mátra Múzeummá átalakított Orczy-kastélyt, a város közismert műemlékét megóvta a pusztulástól. A következő lépése a városi műemlékvédelmi alap felhasználásával a nagytemplom és a ferences templom külső szobrainak újakkal való kicserélése lett volna. Ezek a szobrok az 1959. június 6-i OMF-szakvizs- gálat szerint a szennyezett levegő miatt mentek tönkre. (Ez volt Gyöngyösön, sőt a megyében is az első olyan vizsgálat, amely a műemlékek, szobrok gyorsuló pusztulását a környezeti ártalommal magyarázta.) A szobrok megújítása után Varga a két templom teljes felújítását tervezte, 1965-ig a nagytemplomot, 1970-ig az alsóvarosi templomot. Noha az MSZMP városi bizottsága nem ellenezte Varga elképzeléseit, ő mégis szükségesnek látta a pártbizottsághoz küldött tájékoztató jelentésében célját a következővel indokolni: „Az ügyben nem a vallásos jelleg a domináns... Az egyházi műemlékekkel Gyöngyös összképét javítjuk. Tudomásul kell venni, hogy Gyöngyös műemlékeiben az egyházi műemlékek a meghatározók. Ezeket az ateista is ugyanúgy közkincsnek tekinti, mint a templomba járó.” 1960-ban, Varga Ferenc távozásával az egyházi műemlékek rekonstrukciójával kapcsolatos elképzelések is szertefoszlottak. Hiába sürgette a városban lévő műemlékek védelméről szóló, 1962. február 15-én összeállított jelentésében Kozik Pál főmérnök a műemlékek, köztük a templomok mielőbbi felújítását. Hiába alakult meg március 1-jén a tanácsi műemlékvédelmi albizottság, egyházi műemlékekkel a tanács érdemlegesen két évtizeden át keveset foglalkozott. A közömbösség jege az 1970- es évek közepén a volt ferences kolostor épületének részbeni belső felújításával kezdődött, a műemlék könyvtár helyének kialakításakor. A kolostor külső tatarozását az OMF jóváhagyásával, központi pénzforrások felhasználásával végezték. Tíz év múlva végbement a kolostorépület teljes felújítása, mivel a városi könyvtár is ide költözött... Dr. Misóczki Lajos Tudományos kaleidoszkóp Hangos komputer, vakok számára Wilhelm Gérieké megszokta a komputert; sem a szövegszerkesztés, sem az adatbankprogram nem okoz problémát a világtalan EDV-asszisztensnek. A szövegeket hallhatóvá teszi egy beszédprocesszor, vagy átalakítja egy Braille-display, amelyen a vak ember a szövegeket, mint a vakírást, letapogathatja. A vak felhasználók számára azonban ezek az újítások nem elegendőek. E tény felismerésétől vezettetve dolgozik Klaus Fellbaun, a berlini műegyetem távközlési intézetének profesz- szora hat európai országból 30 kollégájával együtt „a világtalan felhasználók számára szóló mul- timediális interakciós rendszer”- en, amelyet most először mutattak be a nyilvánosságnak. A tudósok a képi ábrázolásokat akusztikus jelekké kívánják átalakítani. A vak felhasználó előtt már nemcsak a Braille-írásos komputer áll, hanem egy hangfal is. Erre a hangfalra öt hangszóró van felszerelve — körülbelül úgy, ahogyan a pontok helyezkednek el a dobókockán az „ötös”-nél. A vak ember az akusztikus „egérrel” tudja a kurzor útját a képernyőn nyomon követni. Fellbaun és kollégái most az egyes műveletek által keltett zajhatáson dolgoznak: így lehet majd a képernyőn „akusztikusán sétálni”. Spirulin alga: a jövő élelmiszere Egy kis alga lesz a jövő élelmiszere. Ezt állítja több mint száz tudós, akik Monte-Carlóban egy nemzetközi konferencián a Spirulin nevű algáról vitatkoztak. A Spirulin apró, kékeszöld vízinövény. Olyan, mint egy kis spirál, és fajtársaival nagy úszó párnákat képez a vízben. Az édesvízi alga mindenütt tenyészik, ahol a víz 30 Celsius-foknál melegebb. Az algát az aratás után ki kell szárítani, majd zöld pogácsává, lisztté vagy spagettivé feldolgozni. Tápértéke nagy, mert 65 százaléka protein, de van benne sok vitamin, mindenekelőtt B és B12 is. Cyril Sironval belga táplálkozási szakember szerint az alga sokkal táplálóbb a rozsnál, a búzánál és a marhahúsnál. Baktériumok, amelyek ellenállnak a hőnek A kaliforniai öbölben, kétezer méterrel a tengerszint alatt, mikrobiológusok olyan baktériumokat találtak, amelyek 110-115 Celsius-fok hőmérsékletű környezetben élnek. A víz, amely repedéseken keresztül behatol a tengerfenék rétegeibe, a földkéregben felmelegszik, a kőzetekből sót vesz fel, és forró vizű forrásokon keresztül újra felfelé tör. Az öbölben egy ilyen forrás felszínén az iszap mindössze 3 fok hőmérsékletű, 25 cm mélységben viszont már 120 fokos. A felső iszaprétegekben kénbaktériumok élnek, ezek szulfitot „lélegeznek be” 90 fok hőmérsékleten. De a kutatók 20 cm-nyi mélységben, a 115 fokos forró iszapban is tapasztalhatták a baktériumok által okozott szulfát elnyelődését, bár magukat a baktériumokat még nem tudták azonosítani. Svéd tudósok még négyezer méter mélységű kőzetben is találtak meleget kedvelő, oxigéntől elzártan élő baktériumokat. Ezek a speciális mikroorganizmusok szervetlen, ásványi fém- és kénvegyületek átalakításából élnek, s oxigénnel érintkezve elpusztulnak. így a földtörténet során mindenképpen jelentősen hozzájárulhattak a tengermélyi érctelepek kialakulásához. Decemberben startol a digitális műhold tv-program Az amerikai Hughes Művek szerelőcsarnokaiban teljes gőzzel dolgoznak két, HS 601-es típusjelzésű televíziós műholdon, amelyek a világűrből a jövőben több mint 150 tv-program áradatával fogják elborítani az Egyesült Államokat. Az első műhold startját 1993 decemberére tervezik. Minden műholdcsatomán • egyidejűleg nyolc különböző műsor adására nyílik mód. Ezeket egy 46 cm átmérőjű antenna segítségével az USA egész területén fogni lehet. A digitális műholdrendszer (DSS) beruházási költsége több mint egy milliárd dollár, amelyből 600 milliót a Hughes visel. A digitális televízióhoz a tv- vevőkészülékeket és a műhold- antennákat a Thomson cég gyártja. Egy vevőrendszer előreláthatólag 700 dollárba kerül majd. Egy 70 perces videofilm az új technika segítségével kis CD-le- mezen is tárolható, ami nemcsak kisebb és gazdaságosabban előállítható, mint egy videokazetta, hanem digitális jelei alkalmasak számítógép által történő további feldolgozásra is. Az első DSS- műholdat egy európai Ariane- rakéta segítségével fogják Francia Guyanából az űrbe juttatni. (FEB)
