Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-15-16 / 112. szám

HÍRLAP, 1993. május 15—16., szombat—vasárnap 7. Imelda Marcos szerelmes? Imelda Marcos, a Fülöp-szi- getek egykori „first lady”-je — úgy látszik — újra szerelmes. Ma­nilában megjelent újsághírek szerint egy jónevű amerikai ügy­véd hódította meg szívét. Több lap — köztük a Tne Manila Ti­mes — meg is nevezte a szeren­csés lovagot. Mint írták, James Paul Linn „különösen lelkes cso- dálója” Ferdinand Marcos egy­kori diktátor 63 éves özvegyé­nek. Már házassági terveikről is keringenek pletykák. Az ezzel kapcsolatos találga­tásoknak Roger Peyuan, Imelda Marcos szóvivője adott tápot, amikor így nyilatkozott a volt el- nökné körül legyeskedőkről: „Egy tucat, vagy még annál is több tisztelője van, de legtüze­sebb rajongója mindegyikük közt Linn”. A korát megnazud- tolóan fiatalnak látszó egykori szépségkirálynő többi hódolói — Peyuan szerint — „milliárdosok és nagyiparosok”. Linn Imelda Marcos jogi tanács­adóinak egyike. Az egykori el- nökné ellen több mint egy tucat bírósági eljárás folyik. Korrupci­óval és más hasonló bűncselek­ményekkel vádolják. Feltétele­zések szerint férjével együtt an­nak idején több milliard dol­lárnyi állami pénzt sikkasztott el. A nagy példányszámban meg­jelenő Manila Bulletin szerint ta­lán már a közeljövőben bejelen­tik Imelda asszony és az amerikai ügyvéd eljegyzését. Amióta Marcos elnök özvegye 1991-ben amerikai száműzetéséből vissza­tért Manilába, többször kijelen­tette: soha nem lesz képes az ő Ferdinándja után más férjet vá­lasztani. Az 1986-ban békés for­radalommal elűzött diktátor — hosszan tartó betegség után — 1989-ben halt meg Hawaiin. Úgy tűnik, a Marcos családon belül sem teljes az összhang. A Philippine Inquirer című újság a minap azt közölte, hogy Imelda Marcos nem volt hivatalos egyet­len fiának esküvőjére, amelyet nemrégiben tartottak az olaszor­szági Fiesoléban. A 35 éves Mar­cos fiú — „Bongbong” — ifjú hit­vese Louise Araneta, akinek csa­ládja sógorságban van Marcos elnök utódja, Corazon Aquino családjával. Aquino asszony Marcos bukása után, 1986-ban lett a Fülöp-szigetek elnöke. írógyilkos író elítélése Görögország vezető íróinak egyikét bűnösnek találták írótár­sa meggyilkolásában, és ezért 15 évi börtönbüntetésre ítélték a minapi fellebbviteli tárgya­láson. A szinte példa nélküli ügyben a 71 éves Atanasszios Nasiucikot előzőleg már életfogytiglani bör­tönre ítélték, kétszer pedig fel- mentettték. Most egy héttagú fellebbviteli bíróság hat szavazattal egy elle­nében bűnösnek mondta ki a gö­rög írószövetség egykori elnökét abban, hogy 1984. szeptember 24-én meggyilkolta 73 eves író­társát, Atanassziosz Diamanto- puloszt annak athéni lakásán. A gyilkos 97 kalapácsütéssel vég­zett áldozatával, aki történelmi tárgyú könyvek írója, és egyben vagyonos üzletember is volt. A bíróság enyhítő körülménynek vette Nasiucik büntetlen előéle­tét. A vádhatóság szerint Nasiucik nem rendelkezett alibivel, és pénzzel tartozott az áldozatnak. Ő maga kezdettől fogva ártatlan­ságát hangoztatta, ügyvédje pe­dig képtelenségnk nevezte, hogy valakit ilyen sokszor fogjanak perbe ugyanabból az ügyből ki­folyólag. Nasiucik írásaiban a humaniz­mus és a tudományelmélet kér­déseivel foglalkozott. A rocker pap Páter Bruno úgy ismert egyházközségében és azon túl is, mint a rocker pap. FIárom szórakozása van: a gospel, a motorbiciklizés és a rock and roll. Honda 500 motorja, elektromos gitárja van. Koncertjei és lemezei igen nagy jövedelmet adnak neki, amelyet teljes egészében az arra rászorulóknak oszt szét. Naplemente a béke félszigetén Porecs közel ezerötszáz éves bazili­kája bejáratánál Magyarokat vár a tengerpart ■stria, a béke (fél)szigete Májusban még csendes a tengerparti sétány Kilenc órát sem tartott az út, amikor Rijeka fölött megpillan­tottuk a tengert. Az Adriát, amely pár évvel ezelőtt a magyar turisták nyári vakációjának a cél­pontja volt, de ugyanígy Európa szinte minden országából autó­karavánok vették az irányt e déli vidékre. Aztán a háború kataszt­rofális helyzetbe sodorta az egész partvidéket, hiszen még ott is el­maradt a turistainvázió, ahol egy puska sem dördült el. Mint pél­dául az Istriai-félszigeten, ahol szinte kizárólag az idegenforga­lom az ott élők egyetlen kenyér- kereseti forrása. Érthető hát, hogy a horvátok szeretnék meggyőzni főként a szomszédokat arról, hogy biz­tonságban, békében várják a kö­zelgő szezont Istrián. Éppen ezért a Meridian GmbH szerve­zésében meghívtak egy magyar újságírókból, valamint idegen- forgalmi szakemberekből álló delegációt, hogy töltsék náluk a hétvégét. A csoporttal tartott a Hírlap két munkatársa is, hogy a saját szemével győződjék meg arról: Istria a béke szigete. Pa. út zökkenőmentesen telt, kezdve azzal, hogy a határon va­ló átkelés egy percig sem tartott. A horvátok bizakodó emberek, látszott ez már abból is, hogy Le- tenye túloldalán „gigantikus” méretű építkezésbe kezdtek, olyan határállomást emelnek, amely minden igényt kielégít, és gyors áthaladást tesz lehetővé. Zágráb és Karlovac között — köszönhetően az autópályának — „habzsoltuk” a kilométereket, majd a hegyek között már kény­telenek voltunk visszafogni a tempót. Apropó, Karlovac. Egyedül itt köszönt vissza a há­ború. Golyó ütötte falak, meg­rokkant épületek, egy-két romba dőlt ház... De az élet már a régi kerékvágásban folyik. Csend és nyugalom, e két jelző illik a májusi Istriára. Ott-tartóz- kodásunk három napja alatt be­barangoltuk a félszigetet. Jár­tunk Rabacban, sétáltunk a pulai arénában, vendéglátóink meg­Ódon falak között... A békefenntartóknak ezen a vidéken nincs dolguk vezhetik a napsütést, a tengert, s kedvükre választhatnak a horvát konyha remekei között. Az árak? A legmodernebb szállodák közé sorolható Hotel Istriában főidényben — tehát jú­niustól szeptemberig — százöt­venhat német márkát kérnek egy kétágyas szobáért. De gondo­lom, honfitársainkat jobban ér­deklik az apartmanárak. Nos, elég széles a kínálat, egészen a kétágyastól a nyolcágyas szállás­helyig. Általában mindegyik tel­jesen felszerelt, legfeljebb a ká­véfőzőt kell magukkal vinniük. Tíz márkától száz márkáig terjed az árlista, a személyek számától és az időponttól függően. (Az egri utazási irodák ebben bizo­nyára tudnak segíteni!) Az üzletek bő áruválasztékot kínálnak, a teraszok, a konyhák­ból kisurranó ínycsiklandozó il­latok szinte mágnesként vonzzák az embert egy ebédre vagy egy kiadós vacsorára. S mindez meg­fizethető, mint ahogy a benzin is, amely általában egy márkába ke­rül. (Az infláció miatt általában német fizetőeszközben érdemes számolni.) A porecsi polgármester foga­dásán érveket sorakoztattak amellett, hogy nekünk, magya­roknak miért is érdemes felke­resni Istriát. Mert színvonalas vendéglátással várnak bennün­ket, elérhető áron, békében, ba­rátsággal, egy olyan miliőben, ahol mindig is fontosnak tekin­tették a környezet megóvását. S nem utolsó „csáberőként” emlí­tették, hogy végtére is, ha tenger­parti nyaralásra vágyunk, az Ad­riát, ezt a vidéket étjük el a leg­gyorsabban. A döntés ezek után az Önöké. Hétvégeken egymást érik az esküvők mutatták Medulint, a Punta Ve- rudella-i szállókomplexumot, megcsodáltuk a rovinji óvárost, és hosszabb időt eltölthettünk Porecsban. Vendéglátóink mondandóju­kat mindenhol arra hegyezték ki, hogy Istria tárt karokkal várja a magyar turistákat. Az elmúlt években elmaradt forgalom mi­att még az idén is kedvező árakat kínálnak, legyen szó apartma­nokról vagy épp szállodai elhe­lyezésről. Márpedig biztos, hogy ezen a nyáron sem kell kitenniük a megtelt táblát a félsziget bejá­ratánál. Például csak a már említett Punta Verudellán — ahonnét le­nyűgöző kilátás nyűik a jachtki­kötőre — egy időben harminc- ötezer vendégnek tudnak helyet biztosítani, míg Porecsben és környékén naponta százezren él­Szöveg: Budai Ferenc Fotó: Szántó György

Next

/
Thumbnails
Contents