Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-15-16 / 112. szám

HÍRLAP, 1993. május 15—16., szombat-vasárnap EGER ÉS KÖRZETE 5. Gárdonyis siker Az Angolul Beszélők Orszá­gos Szervezete által 1993. április 27-én Balatonalmádiban rende­zett szóbeli angol nyelvi verse­nyen Dománszki Klaudia, a Gárdonyi Géza Gimnázium I/A osztályos tanulója második he­lyezést ért el. Jutalma egy bécsi utazás lett. Gyermeknap az Érsekkertiben A Forrás Gyermek-Szabad­időközpont ebben az évben is megszervezi a gyermeknapot. Május 30-án az Érsekkertben kézművesek, sport-, kutya- és harcászati versenyek szórakoz­tatják a város legkisebb polgára­it. A szabadtéri színpadon folya­matosan fellépnek helyi és meg­hívott művészeti csoportok. A gyermeknap költségeire várják a felajánlásokat a Forrás Gyer­mek-Szabadidőközpontban (Eger, Bartók Béla tér 6.). Szám­laszám: OTP Eger, 725-381- 341. Filmművészeti nyári egyetem Ebben az esztendőben is meg­tartják Egerben a filmművészeti nyári egyetemet. Az Agria Film Szervező Irodától megtudtuk, hogy jz esemény július 31-től augusztus 7-ig tart. Bemutatják az 1990 szeptembere óta elké­szült legújabb magyar dokumen­tum- és játékfilmeket. A kurzus kiemelt témája a határokon túl élő magyarok és a magyar film kapcsolata. Megemlékeznek a száz éve született Korda Sándor művészetéről is. Vöröskeresztes ünnepség Május 10-én a dohánygyárban tartotta meg a Vöröskereszt vá­rosi szervezete a világnapi ün­nepséget. A rendezvényen dr. Göcző Gézáné köszöntötte a megjelent városi és területi titká­rokat, aktivistákat. Kitüntetése­ket adtak át: a Vöröskeresztes Munkáért arany fokozatát a pé- tervásári Holló Istvánnak, ezüst fokozatot Sóki Mihálynénak, a gyógyszertári központ munka­társának. Többen részesültek bronz fokozatban, így dr. Takács Józsefné, a Vöröskereszt városi vezetőségének tagja, Kelemen Pálné, az Egerszóláti Általános Iskola vöröskeresztes tanárelnö­ke, Szabó Sándor, a Finomsze- relyénygyár aktivistája, és Csá- nyi Barnáné, a Gárdonyi-gimná­zium vöröskeresztes tanárelnö­ke. Városszépítő fiatalok Nem rongálnak — szépítenek Az Egri Városszépítő Egyesü­let is készül — a maga módján — az idegenforgalmi szezonra. A város műemlék épületein elhe­lyezett, s az Eger nevezetes sze­mélyiségeinek emléket állító táblákat szeretnék megtisztítani. Az egyesület felkérésére ezt a munkát az elkövetkezendő na­pokban a helyi Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet diákjai végzik majd. Az egyesü­let felhívja a lakosság figyelmét, hogy a fiatalok nem rongálnak, hanem szépítenek, ezért — ha módjukban áll — segítsék őket. Vendégprofesszor a közgében Diákoknak az amerikai marketingről Rendhagyó óra volt csütörtö­kön az Egri Közgazdasági Szak- középiskolában: az amerikai University of Tulsa professzora, Robert D. Hisrich tartott órát a vállalkozási ügyintéző évfolyam hallgatóinak. — Mi a véleménye a magyar diákok felkészültségéről? — kér­deztük a tanár urat a minden bi­zonnyal fárasztó délelőtt végén. — Nagyon örülök, hogy talál­kozhattam velük, mert okosnak, felkészültnek és érdeklődőnek bizonyultak. Kérdéseik mutat­ták, hogy valóban foglalkoztat­ják őket a vállalkozásfejlesztés és a marketing kérdései. — Mennyiben használhatók az USA korszerű ismeretei a vi­szonylag elmaradott magyar gaz - dóságban? — Mivel reményeim szerint az önök gazdasága is a nyitott piac- gazdaság irányába fejlődik, a tendenciákkal mindenképpen érdemes megismerkedni. Nézze, én elég gyakran járok Magyaror­szágra, jól ismerem a körülmé­nyeket. Tudom, hogy nem vala­mi rózsás a helyzet, de az olyan nagy átalakulások, melyeknek önök itt most részesei, először hanyatlással járnak. Magyaror­szág így is két évvel a csehek, há­rommal a lengyelek előtt jár a pi­acgazdaság felé vezető úton, hogy a többi keleti országot ne is említsük. — Szerepel-e a tervei között egy újabb egri előadás? — Foglalkoztat a gondolat, és ha az igazgatónővel meg tudunk egyezni, ősszel szívesen eljönnék ismét ide... A diákok közül Nagyjalusi Editet és Kovács Lászlót kérdez­tük: kaptak-e valamilyen pluszt a „különórán”? — Fantasztikus élmény volt, teljesen más, mint amit meg­szoktunk. Fesztelenebb volt a légkör, ugyanakkor a professzor úr az életből vett gyakorlati pél­dákkal illusztrálta a mondaniva­lóját, így vált szemléletessé az el­mélet. — Mit takar ez a vállalkozói ügyintéző évfolyam elnevezés? — Az idén indult először, és itt, az ötödik évfolyamban már csak szakmai tárgyakkal foglal­kozunk. A záróvizsga után kü­lönféle vállalkozások könyvelé­sét végezhetjük, adóbevallását készíthetjük el. — Ti magatok, ennyi ismeret­re támaszkodva, nem gondol­kodtok egy saját vállalkozáson? — Eleinte biztosan nem. Mi már azt is megtanultuk, hogy hányféleképpen veszítheti el a pénzét az ember, ha meggondo­latlanul intézi az ügyeit, ezért in­kább még tapasztalatokat szer­zünk az üzleti életben... (koncz) A századik „Hófehérke” Jelenet az előadásból A Harlekin Bábszínházmájus 10-én játszotte el századik alka­lommal közönségének Tömöry Márta: „Hófehérke” című da­rabját. A bábelőadást nemrégi­ben felújították a kicsik legna­gyobb örömére. A rendező Hol­lós R. Róbert, a bábokat Lovasy László tervezte, s a zeneszerző Tolcsvay László. Felvételünk a századik előadáson a főszereplő­ket ábrázolja: Hófehérkét Béres- Deák Katalin, a királyfit Lázár Attila, s a törpéket Ferenczy Ist­ván „játssza”. (Fotó: Szántó György) „Meguntam gyönyörű gyöngynek gyöngyházában...” Lépésben... Mondatalkotás a táblánál A közvetlen környezet sem veszi észre, ha egy kislány nem jár iskolába? Az Északi-lakóte­lepen ez megesett. A tízéves Ildi­kó úgy került iskolaközeibe, hogy a nővére elmaradozott az órákról. A bírósági eljárás során — amelyet az intézmény kezde­ményezett — kiderült, hogy a családban még két tanköteles gyermek van. A szülők nem tar­tották fontosnak, hogy a lányok megtanuljanak ími-olvasni, a szomszédok meg nem vették észre. Még a védőnői hálózat fi­gyelmén is kívül esett. S mindez a kilencvenes években történik, egy megyeszékhelyen, városi kö­rülmények között. Ma már mindketten jó helyen vannak. Az egri Móra Ferenc Ál­talános Iskola első osztályában tanulják a betűvetést. Az iskolát korábban csak kisegítőnek ne­vezték. Egy esztendeje aztán rá­juk is átragadt a nagy névadási láz, felvették Móra Ferenc nevét. Az író kedves gyermekhősére, a kis bice-bócára gondolva talán? Ha nem is a szó valóságos értel­mében, az itt tanulók is afféle kis bice-bócák a szellem, a tanulás gyalogösvényén. De ha lassab­ban és botladozva is, előrehalad­nak. Az igazgatónő, Hekeli Sán- dorné most tavasszal még azon sóhajtozik, hogy nem tudja: szeptemberben hány gyerekre számítson. Más általánosban ilyenkor zajlik a beiratkozás, ide meg „hozzák” a gyerekeket — többnyire év közben. — Látja, most már többen is vagyunk, mint kellene — mutat az előkészítő csoportban rajzol- gató kicsikre. Pedig tavaly még ide se volt jelentkező. A kerek gyerekfejek mindegyike simoga- tásra szorul, többre, mint rende­sen. Akad közöttük olyan, aki csak a család körülményei miatt kerül ide, s szerencsés esetben egy-két évi „fejlesztés” után „rendes” tanintézménybe járhat a többivel. Vannak súlyosabb esetek is. Egy középfogyatékos, debil kislányt minden délben ha­zavisz az édesanyja, aki gyeden van a gyermek tízéves koráig. Ő valószínűleg néhány társával a szalaparti megyei intézménybe kerül majd, foglalkoztatóba. — A nálunk tanulóknak meg­van az esélyük arra, hogy lassab­ban, lépésben ugyan, de megta­nulnak ími-olvasni, s ha elvégzik a nyolcadik osztályt, szakmát is tanulhatnak. * Egyáltalán nem bánom, hogy rászántam az időt, s végignéztem egy olvasásórát az első osztálya ban. Mondák Attiláné pedagó­gus eredetileg az óvónőket invi­tálta, el is jöttek többen megnéz­ni, hogy miként tanulják a betű­vetést és a betűejtést a kicsik. (Ez azért jó — magyarázta a gyógy­pedagógus később a megbeszé­lésen —, mert így képet kaphat­nak róla, mit és hogyan tanulnak a gyerekek nálunk, s talán így könnyebb az együttműködés). A kicsik megjelölés sem igaz így, mert a tizenkét gyerek között van hét- és tízéves is. (Utóbbiak azok, akik késve kerültek ide.) Rendkívül türelmes, aprólékos, de nagyon szép munka ez. A gyerekekben megvan a bizalom, tanítójuk többet dicsér, mint dorgál: ösztönöz, korongot, pi­ros pontot ad minden helyes megmozdulásra. Az „r”-rel küszködnek: mér, kar, bír... „Nem bíír-rom görgeti az „r” hangot Saci is, Tamás is. Amikor elfáradnak, Halász Judit zenéjé­re mozognak egy kicsit, aztán feladatlap, tábla, versmondás. Jár a kezük-lábuk, nemcsak mondják, írják, mutatják is. „Minden magán- és mással­hangzó elmegy a játékiskolába” — vezeti be az olvasási gyakorla­tot a tanító néni. „Aztán a han­gok kezet fognak”. A gyerekek megértik: ha a hangok kéz a kéz­ben mennek, akkor azok már szótagok. A dyslexiát— az idegen szóval körülírt „hibás olvasást” — így lehet kiküszöbölni, megelőzni. Lépésben, sok szeretettel, türe­lemmel. A szakemberek így mondják: hangoztató, analizáló, szótagoló olvasással. liehet, hogy nem egy, hanem két év alatt tanulják meg a gyerekek az olva­sást, a betűvetést, de az ered­mény igazolja a törődést. Mel­lesleg, érzelmi életük is fejlődik. (Erre talán nagyobb szükség is van, mint másoknál, hiszen töb­ben nehéz családi körülmények között élnek). Mintha a mondó­ka is, amivel beszéd- és koncent­rációs gyakorlatot végeznek, ró­luk szólna: „Meguntam gyönyö­rű gyöngynek gyöngyházában laktomat...” Sok mindenről szót ejtünk még az óra végén: az itt tanulók eltérő tantervvel haladnak, kü­lön ügyelnek a mozgáskoordiná­cióra, logopédusok javítják a be­szédhibákat, tizenhét éves korig a többség elvégzi a nyolc osz­tályt: — Most tizenkilenc gyerek végez a nyolcadikban — mondja búcsúzóban az igazgatónő —, s többségük a szakmunkásképző „nulladik” osztályában folytat­ja... (jámbor) Verseng-e idén Eger? Nem lesz kevesebb Az idén nem indul a megye- székhely a „Virágos városok” nemzetközi versenyében — tud­tuk meg a polgármesteri hivatal­ban. Egész egyszerűen azért nem, mert a pályázati kiírás sze­rint erre csak ötévenként van le­hetőség. Mint köztudott, tavaly Eger a városok, Noszvaj pedig a falvak mezőnyében „szállt ring­Sokféle jelzővel lehetne illetni Tóth Henriettet, az Egri Közgaz­dasági Szakközépiskola végzős diákját: szorgalmas, kitartó, má­gusként bűvöli a billentyűket, neve már nemzetközileg is is­mert. Amire viszont a legbüsz­kébb, hogy ő az ország legered­ményesebb és leggyorsabb kezű gépírója a középiskolások kö­zött. A babérokat már az elmúlt évben, az UNESCO nemzetközi versenyén, valamint az országos szakmai megmérettetésen le­aratta. A siker jutalmaként egy IBM-írógépen fejleszthette to­vább tudását. Nem maradt el az eredmény, hiszen Bécsben — a magyar csapat tagjaként — ba­jor, belga, holland, olasz, szlovák és osztrák versenyzőtársak kö­zött kellett bizonyítania, hogy be”, többek között ausztriai, franciaországi, belgiumi vetély- társakkal. Mindkét település nyert, így Eger is Európa-díjat kapott. Leginkább azonban a la­kosok és az ide érkező turisták számára okozott örömet a virá­gos parkok, kertek, erkélyek lát­ványa. S amint most megtudtuk, a tízperces sebességi és hibátlan másolásban nem akad legyőző­je. A folytatás a békéscsabai or­szágos szakmai vetélkedő döntő­je volt, ahol az egri közgazdasá­giból Hoór Barbara, Korponyi Anita és Tóth Henriett vette fel a harcot az erős mezőnyben. Nem volt kétséges, hogy itt is Heni lép elsőként a dobogóra. A buda­pesti /. István Közgazdasági Szakközépiskolában neki nyúj­tották át a győztesnek járó jutal­mat. A magyar és az egri csapat si­kere nemcsak a résztvevő tanu­lók öröme, hanem azokat a pe­dagógusokat is dicséri, akik őket felkészítették a versenyekre. Ke­vés olyan tanár dolgozik az or­szágban, mint dr. Budai László­virág... szemet gyönyörködtető virágdí­szekből az idén sem lesz hiány. Szeretnék megőrizni az egyszer már elért színvonalat. Szóltak a hivatalban arról is, hogy sikerült megteremteni a virágosítás anyagi fedezetét, így a következő napokban, hetekben folyamato­san ültetik majd a szebbnél szebb növényeket. né, akinek „gyermekei” évről év­re öregbítik a szakközépiskqla jó hírnevét. Módszere egyedi, és minden tanítványánál más-más metódust alkalmaz. Az ő szakmai elismerése, hogy július 10-16. között meghívást kapott Isztambulba a negyvene­dik Intersteno-kongresszusra, nemcsak mint Tóth Henriett ta­nára, hanem a nemzetközi zsűri egyik leendő tagja. A most balla­gó Tóth Henriettnek az intéz­ményben eltöltött négy eszten­dejére az tenné fel a koronát, ha ezen a világversenyen is sikerrel szerepelne. A ma délelőtti ünnepségen az iskola jutalmát Pócsik Dénesné igazgatónő nyújtja át a szakjában legeredményesebb diáknak. Szép volt, Heni! Május elején új kiadvánnyal gyarapodott a már így is eléggé színes sajtópaletta. Megjelent Egerben az Agria Hangja című jobboldali ifjúsági lap. — A Művelődési Minisztéri­umban vették nyilvántartásba új­ságunkat — tájékoztat Kiss Ba­lázs, a Nemzeti Ifjak Egyesületé­nek szóvivője! üy-1 Ha pénzünk lesz rá, havonta megjelenő lappá szeretnénk fejleszteni. A szerkesztőségi beköszöntő­ben azt ígéri: „Újságunk sokat kíván foglalkozni az úgynevezett veszélyes témákkal, mint a ci­gányság és a külföldiek helyzete, a környező országok nacionalis­ta törekvései, hogy vajon hol hú­zódik a határ a pozitív diszkrimi­náció és a többség elnyomása egy kisebbség részéről között. Fon­tosnak tartjuk, hogy az elhallga­tott témákat napvilágra hozzuk. Ezzel nem támadni akarjuk ezen csoportok egyes vezetőit, mind­össze tükröt akarunk tartani elé­jük, hogy lássák, hova vezethet, ha elrugaszkodnak a valóság­tól...” Ennek jegyében állította össze az első lapszámot Földeák Zsolt felelős szerkesztő. így olvasha­tunk a jobboldali lapban Erdély függetlenségéről, a tövis koszo­rús kettős kereszt történetéről. Meginterjúvolták az egri-hatva­ni összetételű Akció Egység ne­vű zenekar vezetőjét, akik május 8-án léptek fel Egerben. „A ma­gyarországi skinhead-élet” ro­vatban először a kazincbarcikai­ak mutatkoznak be. Kondi alá­írással cikk jelent meg Édes, a ci­gányvajda lebukásáról, s egy kis cigánytörténelemmel is megis­merkedhetnek az olvasok. Meg­tudhatjuk, hogy mi a baj a pun­kokkal, s azt is: kívül-belül tá­madnak a nacionalizmus démo­nai, valamint, hogy a külföldi diákok is bűnözhetnek hazánk­ban. Foglalkozik a lap a városházi ad hoc bizottság skin-kutató munkájával, ahol a fiatalok kifej­tették: Egerben nincsenek skin- head-ek. * A Művelődési Minisztérium sajtónyilvántartási osztályán megerősítették: a hír igaz, a Nemzeti Ifjak Egyesülete való­ban kapott engedélyt sajtóter­mék megjelentetésére. Az enge- délyezők, mint elmondták, az engedély alapján egészen másfaj­ta újságra gondoltak, mint ami­lyen most napvilágot látott, s ar­ról pedig szó sem volt, hogy a címlapon feltüntessék: jobbol­dali ifjúsági lap. (sárközi) Szép volt, Heni! Mit ír az Agria Hangja?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents