Heves Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 100-124. szám)

1993-05-14 / 111. szám

2. VILÁGTÜKÖR - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. május 14., péntek Elavult reaktorok Atomkatasztrófa fenyegeti Moszkvát? Izraeli katonai akció Izraeli katonai járőrök össze­sen hat palesztint lőttek le az egyiptomi-izraeli határ körzeté­ben, két különböző incidens so­rán —jelentette be egy jeruzsále- mi katonai szóvivő a Reuter sze­rint. A közlemény szerint négy régóta körözött palesztint sike­rült azonosítani, valamennyien a Hamasz iszlám fundamentalista mozgalom fegyveres szárnyához tartoztak. Előrehozott választások? Az áprilisi oroszországi nép­szavazást követően „patthelyzet” alakult ki, és a kiutat ebből a vá­lasztások előrehozásával lehet megtalálni — vélekedett Mihail Gorbacsov szovjet exelnök, az orosz tévének adott nyilatkozatá­ban. A választások előrehozásá­hoz Gorbacsov szerint nincs szükség az alkotmány megvál­toztatására, elegendő kiegészíte­ni az alaptörvényt az ehhez szük­séges rendelkezésekkel. A volt szovjet párt- és állami vezető ki­fejtette: amennyiben Jelcin el­nök csapata úgy érzi, hogy ereje teljében van, akkor számára még előnyösebb lenne a választások előrehozása. Gorbacsov nem osztotta azt az általános megíté­lést, hogy a jelenlegi képviselői testület reakciós lenne. Orosz tervezet az ENSZ BT előtt Első gyakorlati lépésként Bosznia és Jugoszlávia határára kell kiküldeni az ENSZ megfi­gyelőit — javasolja az az orosz tervezet, amelyet az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa keddi konzultá­cióin terjesztett elő Jurij Voron- cov nagykövet. A javaslat értel­mében Bosznia minden határán állomásoznának majd megfigye­lők, de először a jugoszláv határ­ra kellene telepíteni őket, még­pedig a határ jugoszláv oldalára, kezdve a Drina folyó hídjaival és más határátkelőkkel. Az orosz fővárost nukleáris katasztrófa fenyegeti? Az atom­felügyelőség leváltott vezetője, Vlagyimir Kuznyecov szerint a moszkvai negyven reaktor több­sége annyira elavult, hogy a tra­gédia veszélye fennáll. A szakember egy angol lap­nak adott nyilatkozatában el­mondta: a világon egyedülálló, hogy az ország legnépesebb tele­pülésén, a fővárosban helyezze­nek el atomreaktorokat. A Mengyelejev Intézetben működő radioaktív berendezés alig két kilométerre fekszik a Kreml falától, s Jelcin főhadi­szállását csupán tíz kilométer vá­lasztja el egy hatalmas nukleáris üzemanyagraktártól és a kutatási célokra épült 25 reaktortól. Moszkvával közvetlenül határos területen további tíz hasonló lé­tesítmény található. Az atomreaktorokat az ötve­nes években részben katonai cé­lokra hozták létre, de jó részüket nem látták el kellő biztonsági be­rendezéssel, a személyzet felké­szítése sem megfelelő; a riasztó­készülékeket könnyelműen üze­men kívül helyezik, nem végez­nek rendszeres méréseket. Vlagyimir Kuznyecov 1979 és 1983 között Csernobilban dol­gozott, majd az atomfelügyelő­ség vezetőjeként amellett kar­doskodott, hogy tíz atomreak­tort azonnal állítsanak le. Sikerült is a létesítményeket bezárattatnia, ám nyilvános fel­lépéséért tavaly decemberben menesztették állásából. (MTI) Madrid titokzatos vendége Hitler túlélte saját halálát? Miközben a moszkvai titkos archívumokban Hitler állítóla­gos koponyamaradványait ku­tatják, Fred McKenzie ausztrál történész újabb, fantasztikusnak tűnő változattal lépett a nyilvá­nosság elé a náci vezér sorsat ille­tően. Inside Adolf címmel most megjelent könyvében huszon­nyolc esztendőn át folytatott be­ható kutatásaira hivatkozva nem kevesebbet állít, mint hogy Hit­ler túlélte saját „halálát”, és 1947. november elsején, egy madridi palotában fejezte be föl­di létét. A melboume-i kutató szerint a Führer-bunkerben a háború végnapjaiban nem Hitler, hanem három dublőré egyikének holt­teste hevert. A hasonmás nem öngyilkos lett, hanem Goebbels propaganda-miniszter saját ke­zűleg lőtte le, mielőtt maga ön- kezevel véget vetett volna életé­nek. Közben Éva Braun szétha­rapta a ciánkapszulát; a „rende­zés” tökéletesnek bizonyult. A bajszát leborotváltató, hajvisele­tét megváltoztató Hitler egy föld alatti folyosórendszeren át jutott volna ki a mélyből a hárommoto­ros JU-52-es repülőgépig, ame­lyet hidroplánkent is használhat­tak, és a Havel folyón várta uta­sát. A gép Schleswig-Holstein- ben, a Nagy Plöni-tónál szállt le üzemanyag-felvétel céljából (ott még néhány napig Dönitz irányí­tásával létezett az utóbiroda­lom), majd leszállás nélkül tette meg az utat a spanyol fővárosig. A történész legfontosabb ko­ronatanúja Hans Albert, a Luft­waffe pilótája volt, aki a gépet vezette. 1973-ban hosszan be­szélgettek, és Albert elmondta: a gépnek egyetlen utasa volt, de nevét nem kívánta megemlíteni. Csupán annyit árult el, hogy a legjelentősebb személyiséget vit­te, akivel élete során találkozott, de nem Martin Bormannvolt az. Madridi vizsgálódásai során McKenzie a következő állítóla­gos bizonyítékokra bukkant: — 1945 májusában Francosa. Elnöki Palota keleti szárnyát tel­jesen lezáratta, de előzőleg kü­lön konyhai részleggel egészítet­ték ki. Olyan szuper megbízha­tóságú személyzetet irányítottak oda, amelynek tagjai jól beszél­tek németül. — 1945 májusától 1947 végé­ig egy spanyol gyógyszer-nagy­kereskedőnek teljes titoktartás mellett minden hónapban egy doboz „Dr. Köster” pirulát kel­lett a palotába szállítania. Ez közismerten Hitler állandóan szedett orvossága volt hasfelfú- vódási panaszai miatt. — 1947. november 1-jén a madridi San Carlos klinika veze­tő kardiológusát, doktor Fran­cisco Vega Diazt sürgősen az el­nöki palotába hívattak. Mire 15 óra 42 perckor megérkezett, már csak egy holttestet vizsgálhatott meg: kísérői szerint egy bizonyos Adi Lupus-ét, aki állítólag Fran­Kérdőjelek Mire jutunk a NATO-val? Kedvező alkalom kínálkozik Magyarország számára, hogy megbeszéléseket folytasson a NATO vezetőivel. A külügymi­niszter hétfőn, május 17-én Belgiumba utazik. Társult tagság? A budapesti Külügyminisztériumban nem tartják elképzelhetetlennek, hogy szóba kerül az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében lehetséges társult tagságunk kérdése. Ennek háttere, hogy az 1989-es kelet-európai változások után a NATO megkezdte katonai és politikai céljainak átértelmezését, hiszen a hetvenes és nyolcvanas években a védelmi szövetség el­sődleges célja egy esetleges szovjet támadás elhárítása volt. Az­óta mind a Szovjetunió, mind a Varsói Szerződés felbomlott, s a közép-európai országok részesülni szeretnének a NATO „vé­delmi ernyőjének” előnyeiből. Mit várhatunk Brüsszeltől? Az elmúlt hetekben a brüsszeli szakértők megvizsgálták, miként közeledjék az atlanti szövetség Kelet-Európához, nyitva hagyva a teljes jogú tagság lehetőségét is. A volt amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger Csehor­szág, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia számára olyan különleges státust képzel el, amely a rendes tagsággal egyenérté­kű. Volker Rühe német védelmi miniszter egy Londonban tartott előadásában sürgette, hogy a Nyugat nyisson az említett orszá­gok irányába, mert nem lehet őket kizárni az euro-atlanti bizton­sági struktúrákból, már csak azért sem, mert ezek az országok „mindig is az európai népek közösségéhez tartoztak.” Katonai együttműködés? Brüsszeli források szerint máris van elképzelés arra, milyen legyen a tagság és a nem tagság közötti átmeneti formula. Szó van arról is, hogy az érintett országokkal — köztük Magyarországgal — párbeszédet folytassanak a fegy­veres erők szerkezeti összehangolásáról, „közös biztonsági azo­nosságtudat kialakításáról”. A bennünket izgató kérdés: vajon a magyar külügyminiszter brüsszeli tárgyalásai a NATO és Ma­gyarország effajta közeledésének újabb állomása lesz-e? (FEB) Turistákra támadnak Bulgáriában Útadót szednek a rablók Bulgáriában egyre gyakrab­ban éri támadás a Törökország­ba tartó autós turistákat. Sajtójelentések szerint a fegy­veres, nemritkán álarcos táma­dók megállásra kényszerítik fe­nyegetéssel vagy rendőri stop­táblával a turistabuszokat, és „útadót” szednek a Törökor­szágba tartó bevásárló turisták­tól. A 24 Csasza és a Sztandart című szófiai napilapok keddi be­számolói szerint legutóbb a tö­rök határ közelében lévő Szvi- lengrád környékén kényszerítet­tek megállásra fegyveresek egy autóbuszt, amelyen orosz turis­ták tartottak Isztambulba. A négy támadó fejenként 50 dollár útadót kényszerített ki a 17 turis­tától, s az összegről elismervényt is adtak. ...................... A z E-80-as úton állítólag már több banda is tevékenykedik. nwm viliii! e séf ^leggeli- ofűdecj, - meLcj, ételei-(^í/acdo^a Egész napos nylívafarfás! MX CREATIVE f graphics' mi x ***** un Ü m w m m^é. * 1 I lm lilllmfliJlmlil lilil mm Meglepetés: májusban is Lakáskultúra! Benne: Megújított panellakás; Debby budapesti otthona; Tetőtér, falak nélkül. Exkluzív riport a Kempinski hotelból, így lakott Bartók a Pasaréten. Varázslat a színekkel. Látogatóban Pap Veránál. Ne feledje! májustól havonta: Lakáskultúra! ^ * A halál okaként — meglehe tős általánossággal — szívizom megbetegedést állapítottak mej boncolás nem történt, halotti bi zonyítványt nem állítottak ki, temetésre vonatkozólag ner maradt fenn irat. — A történész további kuta tásai szerint egy Adi Lupus név személy nem létezhetett Spa nyolországban, legalábbis nen állítottak ki számára születési bi zonyítványt és keresztlevelet nem szerepelt az adó-, a társada lombiztositási és a nyugdij-nyil vántartásokban. Feltűnő vi szont, hogy az Adi az Adolf be cézett formája, és a latin Lupu Hitler kedvenc állatát, a farkas ielenti. A náci vezér egykori fö hadiszállásának, a Wolfsschan ze-nak a nevében is használta farkas német nevét. McKenzie több mint nyolc ezer ismert, illetve nyilvánosságr eddig nem került Hitler-doku mentum átvizsgálása után kije lentette: „Nem hiszem, hog minden kétséget kizáróan tisz tázni lehetne Hitler sorsát, d meggyőződésem, hogy nem Bunkerban végezte.” Minden esetre, ha feltevései megalapozót tak, valahol Madridban vág másutt Hispániában meg ke lenniök „Adi Lupus” földi ma radványainak, melyeknek feltá rása sok mindent tisztázhatni De ki tudhat ezekről?

Next

/
Thumbnails
Contents