Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-10-12 / 84. szám

HÍRLAP, 1993. április 10—12., szombat—hétfő HÉTVÉGI MAGAZIN 11. a^tron&mai kcUcundo^áiok Olasz konyha Főtt tészta Pompás Canelloni Elkészítés ideje: 2 óra. Hozzávalók (4 személyre): 25 dkg rétesliszt, 2 tojás, 2+1 evő­kanál olaj, 40 dkg darált sovány hús, 10 dkg füstölt szalonna, 1 kis fej hagyma, 3 evőkanál para­dicsompüré, 1,5 dl száraz vörös­bor, 1 evőkanál bazsalikom, 10 evőkanál reszelt parmezán, 1 szál reszelt sárgarépa, 2 dl húsle­ves, só, bors ízlés szerint. Előkészítés: A tésztát 10x10 centis négyzetekre vágjuk. A füstölt szalonnát apró kockára vágjuk, a hagymát megtisztítjuk, ugyancsak kockára vágjuk. Elkészítés: A tésztát részle­tekben kifőzzük, sóval meg ke­vés olajjal ízesített, lobogva forró vízben. Amikor megfőtt, gondo­san lecsepegtetjük. Közben a szalonnát egy lábasban kiol­vasztjuk, a hagymát megfuttat­juk rajta. Rátesszük a húst, nagy lángon 4 percig pároljuk, közben állandóan kevergetjük. A reszelt sárgarépát, egy csipet sót, borsot és a bazsalikomot is belekever­jük, és további egy percig párol­juk. Felöntjük két deci húsleves­sel, és gyakran kevergetve, fél óra alatt besűrítjük. Ha már pé­pes, a tésztalapok közepére hal­mozzuk, és a tésztát hengerré formálva felcsavaijuk. A mara­dék olajjal kikent tűzálló tálra tesszük. Egy evőkanál vajat fel­olvasztunk, megszórjuk egy evő­kanál liszttel, belekeverjük a pa­radicsompürét és a vörösbort. Állandóan kevergetve, mártás sűrűségűre főzzük. A tészta tete­jére öntjük, megszóljuk a reszelt sajttal, és annyi időre toljuk a sü­tőbe, hogy a sajt megolvadjon a tetején. Forrón tálaljuk. Sült tészta Karfiolos leveles torta Elkészítés ideje: 1 óra. Hozzávalók (4 személyre): 1 doboz mélyhűtött leveles tészta (50 dkg), 1 fej karfiol (kb. 1 kg), 10 dkg vaj, 5 dkg ementáli sajt, 3 tojás, 1 dl tejszín, 2 evőkanál re­szelt parmezán, őrölt szerecsen­dió, só, bors ízlés szerint. Előkészítés: A leveles tésztát szobahőmérsékleten hagyjuk felengedni. A karfiolt rózsáira szedjük, megmossuk, lecsepeg­tetjük. Az ementáli sajtot lere­szeljük. Elkészítés: Enyhén sós vizet forralunk, beletesszük a karfiol­rózsákat, és 10 percig főzzük. A vajat felolvasztjuk, majd a leszűrt karfiolt 5 percig pirítjuk rajta. Sóval és borssal ízesítjük. A tész­tát kinyújtjuk, majd kibélelünk vele egy kevés vajjal kikent torta­formát úgy, hogy pereme is le­gyen. A tojásokat felverjük a tej­színnel, belekeverjük a reszelt sajt felét. Sóval, borssal és őrölt szerecsendióval fűszerezzük. A karfiolrózsákat a tortaformába öntjük, és rálocsoljuk a tojásos­sajtos masszát. Tetejét megszór­juk a maradék reszelt sajttal. Előmelegített sütőben 200 C-fo- kon (gázsütő 3-as fokozat) 35 perc alatt pirosra sütjük. Édesség Ananásztorta Elkészítés ideje: 55 perc (+ 4 óra hűtési idő). Hozzávalók (8 személyre): 1 tégla alakú piskóta, 1 doboz ana­nászkonzerv (50 dkg), 4 evőka­nál cukor, 1 dl Maraschino likőr (vagy Tripli Sec), 8 dl tejszín, 1 kávéskanál zselatin. Előkészítés: A zselatint 1 dl hideg vízben megáztatjuk. Az ananász levét leszűrjük. A gyü­mölcs felét apróra vágjuk, és 2 evőkanál Maraschino likőrrel meglocsolva, 10 percig állni hagyjuk. Elkészítés: A likőrös ananászt leturmixoljuk. A megáztatott zselatint kis lángon feloldjuk, közben kevergetjük. A tejszín feléből 2 evőkanál cukorral ke­mény habot verünk, majd óvato­san belekeverjük az ananászpé­pet. Végül beleöntjük a langyos zselatint. A piskótát hosszában három lapra vágjuk. A maradék Maraschinót ugyanannyi ana­nászlével felhígítjuk, és meglo­csoljuk vele az alsó piskótalapot. Rákenjük a krém harmadát, rá­fektetjük a második piskótalapot is, azt is meglocsoljuk a likőrrel, erre kenjük a maradék krém fe­lét. Végül befedjük a harmadik piskótalappal, megöntözzük, és bevonjuk a maradék krémmel. 4 órára hűtőbe tesszük. Utána a maradék tejszínt 2 evőkanál cu­korral kemény habbá verjük, és bevonjuk vele a torta oldalát. A torta tetejét csillagcsővel ellátott habzsák segítségével tejszínhab­bal feldíszítjük. A maradék ana­nászt is díszítésre használjuk. Rögtön fogyasztjuk, mert a hab hamar összeesik. * * * (Canelloni: A lasagne-hoz ha­sonlóan készítjük, 10x10 cm-es négyzetekre vágjuk. Megtöltve azonnal is kifőzhetjük, de kb. 2 cm átmérőjű, lisztezett hengerre felcsavarva ki is száríthatjuk. Ha szárítva használjuk, akkor kifő­zés nélkül töltjük meg, és vajda­rabkákkal megszórva tesszük a sütőbe.) Meghalni az utcán... Ha meguntad az életedet, vagy ha az orosz rulettet túlságo­san unalmas szórakozásnak talá­lod, vezess autót Dél-Koreában: biztosan emelkedni fog szerveze­tedben az adrenalin-szint— írja a Reuter brit hírügynökség. Vas­idegek kellenek ahhoz, hogy az ember a túlzsúfolt utakra me­részkedjék abban az országban, ahol a rendőrség azért derülátó, mert a legutóbbi nemzeti ünne­pen „csak” 194 ember halt meg közlekedési baleset következté­ben. — Ez 32 százalékos csökke­nés az előző évhez képest — mondta a rendőrség szóvivője. Mindenesetre hozzáfűzte: az utak zsúfoltsága hozzájárult a csökkenéshez. A vezetők nem tudtak sebesen hajtani. Szöulban két utcasaroknyi tá­volságot csúcsidőben néha csak egy óra alatt lehet megtenni. A főváros és Puszan városa közötti 330 kilométeres távolság megté­tele, amely általában öt órát kí­ván, 13 órájába került azoknak, akik hazatértek a nemzeti ünnep végeztével. A közlekedési minisztérium adatai szerint 1991-ben 13.429- en lelték halálukat az utakon, na­ponta csaknem 37-en. A baleseti arány csak Dél-Afrikában és Portugáliában rosszabb ennél. A szabályosan vezető autós el­ső számú közellensége a taxis. Vadul cserél sávot, jelzés nélkül megáll, hogy még egy utast ve­gyen fel a már megtelt taxiba. Dél-Koreában az utasok osztoz­nak egymással a taxin, a dijon el­lenben nem: azt a vezető min­denkinek külön-külön felszá­mítja. A buszvezetőket olyan menet­idő betartására kényszerítik, amelyet évekkel a közlekedési robbanás előtt állapítottak meg. Feltételezik, hogy mindenki ki­tér előlük, amikor előrefurakod- nak. Egy buszvezető majdnem „likvidálta” a dél-koreai külpoli­tikai újságírók nagy részét. El­vesztette uralmát egy bérelt au­tóbusz felett a szakadó esőben, mert szédítő iramban hajtott. Az utolsó pillanatban sikerült elke­rülnie az árokba zuhanást. „Ilyesmi előfordul” — vonta meg közömbösen a vállát az eset után. A gyalogosok is játszanak a halállal, amikor a száguldó autók között állnak, s taxiért integet­nek, vagy át akarnak kelni az út­testen. Az autós, aki megáll a pi­ros lámpánál, rendszerint magá­ra vonja a mögötte jövő jármű vezetőjének haragját. Van ugyanis egy íratlan szabály, amely szerint bizonyos forgalmi lámpákat többé-kevésbé semmi­be lehet venni. Dél-Korea útjai már nem fe­lelnek meg az autók számának. Naponta 2100 új gépkocsit re­gisztrálnak, ebből csupán Szöul­ban 540-et. S bár a jogosítvány­hoz rengeteg pecsétet és aláírást kell beszerezni, a gyakorlati ki­képzés nem kielégítő — állapítja meg a brit hírügynökség tudósí­tója. Film a Lucona-ügyről A Heldenplatz az első helyszín — nem minden­napos errefelé a forgatás, már csak a csillagászati árak miatt sem. De nem egyedül emiatt kelt feltűnést a hír arról, hogy végre megint filmesek vették bir­tokba Bécs nevezetes helyeit: a téma, amelyet feldol­goznak, tizenöt éve tartja izgalomban Ausztriát. A Lucona-ügy valóban filmvászonra kívánko­zik. A név egy teherhajót jelöl-jelölt 1977-ig, amíg az Indiai-óceánon rejtélyes robbanás nem pusztí­totta el. S nemcsak a hajót, a szállítmányt, de a le­génység hat tagját sem sikerült kimenteni. Ez utób­bi körülmény jócskán súlyosbította a tulajdonos, Udo Proksch helyzetét. A most 59 éves férfiú akko­riban már évek óta dolgozott a tökéletes biztosítási csaláson — ami ideig-óráig sikeresnek látszott. Proksch már majdnem a zsebében érezte a hatalmas biztosítási összeget, amikor a biztosítótársa­ság diszkrét nyomozása meghozta az első ered­ményt. Kiderült, hogy a véletlen baleset évek óta gondo­san előkészített terv szerint történt, a rejtélyes rob­banás szándékos volt, emellett a hajó rakománya közönséges ócskavas. Évekbe telt, amíg az igazság­szolgáltatás átverekedte magát Udo Proksch tekin­télyes támogatóin, de győzött, s az idén januárban az eredetileg húsz év börtönre szóló ítéletet élet- fogytiglanra változtatták. Ä történet, illetve a főhős valóban figyelemre méltó. Ezt a kifejezést használta Klaus Maria Bran- dauer, az ismert színész Proksch személyiségére, amikor visszaadta a szerepét. Nem tud vele azono­sulni, mondta, és ez akadály számára. Ez nem mi­nősít semmit, remek krimit forgatnak kollégái — fűzte hozzá. Az angol rendező, Jack Gold honfitár­sában, Peter Suchet-ben találta meg az igazi Udo megtestesítőjét. A filmben Rudinak hívják, s a bécsi munkák után a stáb Velencében folytatja, majd a tengerentúl következik. A költségvetés 85 millió schillinget biztosít — a nemzetközi alkotógárda re­méli: elég lesz. Kelet-Európa „euro-barométere” Kelet-Európa pulzusát pró­bálja kitapintani az Európai Kö­zösség közvélemény-kutató szolgálata abban a felmérésben, amelyet a közelmúltban tettek közzé Brüsszelben. Noha né­hány feltűnő megállapítását már ismertették a világhírügynöksé­gek, a 10 ezer ember megkérde­zésével, számos közvélemény­kutató intézet, köztük az angliai Gallup és Magyarországon a Modus közreműködésével ké­szült százoldalas kimutatás teljes anyaga számos érdekes tanulság­gal és árnyalattal szolgál. Másfél éve már közzétettek egy hasonló tanulmányt, de az csak négy országot ölelt fel (köz­tük Magyarországot), ezúttal azonban tíz ország polgárait kér­dezték meg ezerfős reprezentatív minta alapján: Albánia, Bulgá­ria, Csehszlovákia, Észtország, Lengyelország, Lettország, Lit­vánia, Magyarország, Oroszor­szág európai része szerepelt a lis­tán. A Nyugat kíváncsi tehát a Ke­let véleményére, már csak azért is, mert — mint például a kiván­dorlási szándékokkal kapcsola­tos kérdésre adott válaszok mu­tatják, amelyek akár milliós nagyságrendű népmozgást is el­képzelhetővé tesznek — az, ami a földrész keleti részében, vagy középen történik, kihat a Nyu­gatra is. Milyen általános tanulságokat lehet levonni, és miben külön­böznek a magyarok más kelet­európai társaiktól? Az első fel­mérés, amely csak a szakértők véleményét veti össze az embe­rek várakozásával, mindjárt fi­gyelmet érdemel. Az eltérések igen nagyok: Oroszország nem európai részén a lakosság 61 százaléka érzékelte úgy, hogy az országban az általá­nos helyzet rosszabbodott, 17 százaléka tartotta azt változat­lannak és 18 százalék értékelte úgy, hogy a helyzet javult — ezzel szemben Oroszország európai lakóinak 84 százaléka rosszab­bodást látott. A bolgárok fele vélte, hogy országuk helyzete rosszabbodott, és 24 százalékuk érzékelt éppenséggel javulást, ezzel szemben a lettek 76 száza­léka látott hanyatlást. A magyarok viszonylag ke­vésbé pesszimisták: 20 százalék érzett javulást, 16 százalék egy helyben topogást, 61 százalékuk rosszabbodást. A háztartások te­kintetében viszont a magyarok borúlátóbbak a térség átlagánál. Az átlag: 15 százalék javulást, 27 százalék stagnálást, 58 százalék családi háztartásának rosszabbra fordulását érzékelte; a magya­roknál ugyanezek a számok: 9/24/66 százalék. A kelet-európaiak általában támogatják a gazdasági refor­mot, a piacgazdaság megterem­tését: csak a román felmérésben voltak többségben azok, akik az utóbbit rossz dolognak tekintik (48:35 arányban), viszont az oroszok 47:33 arányban, a ma­gyarok 65:11 arányban támogat­ják. A gazdasági reform ütemét Oroszország nem európai részén 36 százalékban túl lassúnak, 25 százalékban megfelelőnek, 21 százalékban túl gyorsnak tartják (a megfelelő számok más orszá­gok esetében: Magyarország 49/ 21/12, Csehszlovákia 34/32/ 22, Románia 17/41/28, európai Oroszország 64/4/5. Azzal, ahogy a demokrácia fejlődik országában, a kilenc or­szág átlagában a megkérdezettek 33 százaléka elégedett és 54 szá­zaléka elégedetlen. Magyarországon az arány 30:60, Csehszlovákiában 28:66, Lengyelországban 27:50 — vi­szont Romániában 41:55, Albá­niában 42:55, Litvániában még éppen 52:32 az arány, az embe­rek tehát Litvániában a legelége­dettebbek. Oroszország európai területén volt tavaly ősszel a leg­nagyobb az elégedetlenek ará­nya: 15:67. Sokatmondó a közvélemény politikai megoszlása, ezen a té­ren éppen a magyarok azok, akik a felmérés szerint leginkább ódz­kodnak akár a jobboldali, akár a baloldali besorolástól. A bal- centrum-jobboldal skálán a szá­zalékos megoszlás számai a kö­vetkezők: Magyarország 15/49/ 13, Bulgária 23/29/23, Cseh­szlovákia 20/27/31, Albánia 19/11/25, Románia 18/33/16, Lettország 16/35/19, Lengyel- ország 15/34/20, Litvánia 14/ 30/26, Észtország 11/34/21, európai Oroszország 25/21/9 (az Éurópai Közösség 12 orszá­gában ez a megoszlás 28/34/ 20). Jó érzés, hogy Magyarorszá­gon érzik úgy a legmagasabb arányban a megkérdezettek, hogy emberi jogaikat tisztelet­ben tartják (75:20). Albánia 68:25, Bulgária 67:23, Cseh­szlovákia 66:27, Lettország 56:40, Románia 52:37, Litvánia 46:49, Lengyelország 45:48, Észtország 22:70 irányszámok­kal szerepel. Végül zárjuk ezt az első talló­zást egy „lírai” kérdéssel: előfor­dul-e, hogy önmagát nem csu­pán saját országa polgárának, hanem európainak tekinti; ez sokszor fordul elő, ritkán vagy soha? A térségben az emberek 55 százaléka gyakran vagy néha európainak tekinti magát. Ami a magyarokat illeti, 22 százalékuk gyaikran, 37 százalé­kuk néha, 38 százalékuk soha. Ez az arány így is „európaibb”, mint magában az Európai Kö­zösségben, ahol az emberek 15 százaléka tekinti magát gyakran európainak, 33 százaléka néha és 49 százaléka soha. A nemze­tek Európája még eltart egy ide­ig­„Leleplezett” diplomataellátó „Fellebbent a fátyol” a titkos- szolgálattal egykoron szoros kapcsolatban álló moszkvai Dip­lomataellátó Hivatal (UPDK) tevékenységéről. A külügymi- nisztériumi szerv többé nem po­litikai, hanem gazdasági érde­keknek és az orosz nagyvárosok­ban dolgozó külföldiek igényei­nek próbál eleget tenni. Legalább­is ezt állítják vezetői. Jurij Prosin igazgató a minap elmondta, hogy a KGB egykori fiókintézménye, szakítva a ho­mályos múlttal, ma már más jel­legű szolgáltatásokkal kíván ki­tűnni. A klientúrába 140 követ­ség, 295 külföldi tudósítói iroda és mintegy 800 kereskedelmi, banki és légitársasági kirendelt­ség tartozik, s a fő feladat ezek kiszolgálása. (A képviselők és családtagjaik száma több mint 20 ezer. Ezenfelül a diplomata­ellátó gondoskodik 57 nemzet­közi szervezet moszkvai képvise­lőiről is.) Az új idők szellemének meg­felelően változott a profil is: a külföldiek lehallgatása, szemmel tartása helyett az UPDK a szol­gáltatások felé fordult. A cégnél lehet belföldi repülő­jegyet rendelni, szállást foglaltat­ni, autót bérelni és javíttatni. Bár a szolgáltatások színvonala egye­lőre még korántsem üti meg az európai mércét, az árak azonban már világpiaciak. De az UPDK mindezt megteheti, ugyanis mo­nopolhelyzetben van. A legnagyobb és legjövedel­mezőbb üzletág továbbra is a he­lyiségbérlet. Jelenleg 700 irodát bocsát különféle külképviseletek rendelkezésére, emellett pedig több mint hét és fél ezer lakást tart fenn. A diplomataellátó 1988-tól teljes gazdasági önelszámolásra tért át, ami lehetővé tette számá­ra, hogy önálló pénzügyi politi­kát folytasson, és építkezéseket kezdjen. A szolgáltatásokért kapott ösz- szegből azonban adóként évente 440 millió rubelt fizet be az ál­lamkasszába, s valutabevételé­nek felét (40 millió dollárt) szin­tén az államnak adja el. — A titkosszolgálatokkal gya­korlatilag (ma már) semmilyen kapcsolatban nem állunk, s nem írják elő nekünk azt sem, hogy kiket alkalmazhatunk — állította Jurij Prosin. Mindennap bekopogunk Önhöz!

Next

/
Thumbnails
Contents