Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-08 / 82. szám

HÍRLAP, 1993. 8., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3. Hazalátogatók Ma este 6 órától Gyöngyösön, a Pincegalériában Boros Zoltán riporter, a Magyar Rádió mun­katársa várja vendégeit. Életé­ről, pályájáról beszél a találko­zón. Vízöntő-sorozat Bánhegyi Zsolti Parakutatási Társaság elnöke tart előadást ma délután 5 órától az egri Hiúsági Házban. A Vízöntő sorozatban a szellemi úton történő gyógyítás­ról, valamint Bruno Gröningről a század nagy német gyógyítójá­ról beszél. Nagypénteki passió A közelgő hűsvét alkalmából nagypénteken délután fél 5-től a füzesabonyi római katolikus templomban a Tinódi férfi ka­marakórus tart hangversenyt: a Nagypénteki passiót szólaltatják meg. Takarítási akció Hétfőn kezdődött, és pénte­ken zárul Gyöngyösön a polgár- mesteri hivatal, valamint a Vá­rosgondozási Rt. által szervezett húsvéti takarítási akció. Kérik a város lakosságát, az intézménye­ket, hogy a takarításból szárma­zó hulladékot, amennyiben van konténerük abba, ha viszont nincs, az út szélére rakják le. A részvénytársaság ezt folyamato­san elszállítja. Aki saját autójával viszi ki a a hulladékot az említett időpontban a szeméttelepre, az ingyen el is elhelyezheti. A szállí­tásokat a 11-731-es telefonon kérik bejelenteni. Portréfilm Kopcsikról A kazincbarcikai városi televí­zió portréfilmet készít az Eger­ben élő mestercukrászról, Kop- csik Lajosról. A tulajdonos cuk­rászdájában a közelmúltban ké­szült új marcipánremekek már kikerültek a tárlókba, és új tema­tikus képzőművészeti kiállítás is nyílt. Legújabban az egri színház művészei tervezik, hogy a május­ban bemutatandó zenés darab, a Ki a harmadik? nyilvános olva­sópróbáját az édességek között tartják. Távolítsák el a táblákat! Eger Megyei Jogú Város Pol­gármesteri Hivatala felhívással fordul a lakókhoz, hogy különö­sen a történelmi belvárosban az úttesten, a járdákon, a parkok­ban nagymennyiségű, különbö­ző reklámfelirattal elátott úgyne­vezett „megállító táblát” helyez­tek el. Ézek akadályozzák a gya­logos és a járműforgalmat. Ez­úton is felhívják az üzlettulajdo­nos, a vállalkozók figyelmét, hogy minden ilyen jellegű, vala­mint tartóoszlopra erősített tábla kihelyezéshez a polgármesteri hivatal előzetes engedélye szük­séges. Ezért kérik az érintette­ket, hogy április 16-ig a táblákat a város közterületéről távolítsák el. Azt követően a hivatal lesze­relteti, illetve elszállíttatja azo­kat. Játszóház Hatvanban Szombaton délelőtt 9-től délig Jásztóházat rendeznek Hatvan­ban, a Városi Művelődési Köz­pontban. Húsvéti kellékek készí­tésére váljak a fiatalokat, akik tojást festenek, nyuszifigurákat alakítanak papírból, filcből. Kedden viszik el a szemetet A Városgondozás Eger Kft. értesíti a megyeszékhely lakóit, hogy a húsvét hétfői munkaszü­neti nap miatt elmaradó szemét- szállítást kedden pótolják. Az érintett városrészekben azon a napon viszik el a hulladékokat. Természetgyógyászok napja Szombaton délelőtt 9-től, este 7-ig két orosz származású termé­szetgyógyász várja az érdeklődő hatvaniakat és környékbelieket bemutatóra és diagnosztikára, a művelődési központba. Az egész napos vizsgálatok során többek között szó esik majd a fito-, vala­mint a manuálterápiáról is. Az nyerhet, akinek ötlete van (Folytatás az 1. oldalról) A tanács elnöke a köztársasá­gi megbízott, társelnöke pedig az ónkormányzati oldalt képviseli. Tevékenységükről évente be kell számolni a kormánynak. Ez a testület nem dönt, hanem véle­ményez, összehangol, dr. Gyulai Gábor reményei szerint az eltérő érdekeket jeleníti meg. Mint a KMB Heves megyei hi­vatalának főmunkatársa, Mezei Lajos hozzáfűzte, az 1991. no­vember 9-i miskolci regionális kormányfórumra megfogalmaz­ták azokat a tennivalókat, ame­lyek a megye fejlődése érdeké­ben szükségesek. Heves és Pé- tervására városok és közvetlen környezetük szerepelt akkor a „kedvezményezettek” listáján. Az 1070-es kormányhatározat már összetettebben keresi a ba­jok gyökerét, a megoldás mód­ját. A megye szempontjából fon­tos, hogy a kormány kiemelten kívánja Kezelni az itteni fejleszté­si feladatokat, hároméves vi­szonylatban a minisztériumok, a helyi önkormányzatok, valamint a különböző szervezetek közös munkájával kialakított, kor­mányzati pénzügyi eszközökkel támogatott program segítségé­vel. Lényeges kérdés, hogy a ren­delet az országos szintűfontossá­gi sorrendek felállításakor el­sőbbséget ad a régiónak, s ezen belül Heves megyének. Azoknak lesz előnyük, akiknek van kéz­zelfogható céljuk, ötletük, ren­delkeznek saját erőforrásokkal, s pályázni is akarnak a központi pénzeszközökre. Aki gyorsan megteszi ezt, az nyer a települé­sének és környezetének jobb inf­rastruktúrát, alakít ki vonzerőt a tőke számára. Mint Mezei Lajos hozzáfűzte, a regionális szintű fejlesztési ta­nács az országban az első lesz, azt szeretnék elérni, hogy a legilleté­kesebb helyen, itt Heves megyé­ben véleményezzenek, állítsanak fel sorrendeket a pályázók kö­zött. A tanács tagsaga nem címet és rangot jelent, hanem felelős­ségteljes döntéselőkészítő mun­kát. A testületben a következő polgármesterek tevékenyked­nek: az Eger környéki települé­seket dr. Prokai János (Verpe- lét), a Gyöngyös környékieket Fodor Lajos (Adács), a Hatvan környékieket Szinyei András (Hatvan), a Pétervására környé­kieket Pál László (Pétervására), a Füzesabony környékieket Far­kas József) Szi h al mom), a Heves környékieket dr. Hegedűs György (Heves), s Eger megyei jogú varost dr. Ringelhann György képviseli. (gábor) Kábeltévé Balatonban Sok más településpéldáját kö­vetve a nyár középéig Balaton­ban is kiépítik a kábeltelevíziós hálózatot. A vártnál több, 169 helybéli polgár jelezte ezzel kap­csolatos igényét, s így a lakáson­kénti költség is lecsökkent, 14- ről 13 ezer forintra. A kivitelezést végző vállalko­zó már elkezdte a munkát: meg­vásárolta a központot — ezt a hét végén be is szereli —, és a kábele­ket is rövidesen szállítja. A szer­ződés értelmében június 30-ig kell elkészülnie: ekkortól a két magyar program mellett öt mű­holdas adás műsorait is élvezhe­tik majd a balatoniak, egy csator­nát pedig a később induló „falu­tévé”, a helyi program számára tartanak fenn. A munkanélküliséggel küsz­ködő község önkormányzatának külön örömöt jelent, hogy a ká­beltévét építő vállalkozó segéd­munkára tíz embert alkalmaz a munkálatok befejezéséig. Az írás és az ember Nagy érdeklődést keltett la­punkban a, Grafológiai Intézet rovata, az írás, mint jellemünk tükre című sorozat. A cikkek szerzője és az intézet munkatár­sa, Katona Agnes arról tájékoz­tatott bennünket, hogy Egerben irodát nyitottak. A Grafológiai Intézet szakértőivel ezen az úton lehet kapcsolatokat létesíteni, pszichológusokkal, igazságügyi orvosszakértőkkel és grafológu­sokkal lehet számot vetni az em­ber és az írás problémáival. Szol­gáltatásaik közé tartozik az alá- írásazonosítás, az általános sze­mélyiségkép készítése, amely hozzásegíthet különböző cso­portok, teamek’ kialakításához, munkatársak megválasztásához. De grafológiai módszerekkel se­gíthetnek a párválasztásban is. Az iroda a Szálloda út 5. szám alatt nyílt, a volt szakszervezeti székházban, s délután 2-től 4-ig áll az ügyfelek rendelkezésére. Telefonja: 312-622 (139. mel­lék). Virágok az egri főiskolán Nagy volt a sürgés-forgás tegnap az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán, ahol holland csere­pesvirág kiállítást és -vásárt rendeztek. Szombatig az egyik legnagyobb ottani virágexportőr mutatja be kínálatát. (Fotó: Perl Márton) Egy tartalmas testvérkapcsolat Erdélyiek szereplése Detken Felemelkedőben a Hatvani Autójavító Vállalat (Folytatás az 1. oldalról) Sipos György hangsúllyal em­lítette, hogy az utóbbi hónapok­ban teljes gőzzel beindították a személykocsik és kisteherautók műszaki vizsgáztatását is, továb­bá minden benzines személyko­csit „kiszolgálnak” környezetvé­delmi kártyával. Tehát nem vár­ják tétlenül a rövidesen várható privatizáció bekövetkeztét. Va­gyis a gondok — egyes ellend­rukkerekkel szemben — haté­kony egységet teremtettek a Hatvani Autójavító Vállalat há- zatáján. Olyannyira pedig, hogy az idei márciust már 1.166.000 forint munkadijas árbevétellel zárták, ami kétszerese a tavalyi­nak. Közben térnek vissza a régi ügyfelek, s egyre javul irányuk­ban a bizalom. Igen, hát így kell ezt csinálni! A „fogyasztók” tá­bora akkor nő igazán, ha van mi­ért kiautókázni a Bercsényi út végére. Egy üzem akkor képes kimászni a gödörből, ha a próba­tétel megsokszorozza erejét, tel­jesítőkészségét. Hatvan most er­re is példa, miért ne kiáltanánk Alig fél éve járt először Det­ken az erdélyi Bodok község de­legációja — s most, március vé­gén újabb alkalmat teremtettek a találkozásra. A testvérközség színjátszói ugyanis Szigligeti Ede: A cigány című vígjátékát mutatták be a Heves megyei kö­zségben. Az előadás nézői egy jól sike­rült, Ízes, szép beszédű, és gyö­nyörű dalokkal színesített törté­netet élvezhettek, amelynek illő keretet adott az ötletes színpad­kép, s a jól megtervezett, elkészí­tett jelmezek. A detkiek ezt a kultúrális él­ményt azzal viszonozták, hogy az előadás teljes bevételét felkínál­ták Bodok polgármesterének, hozzájárulva az ottani művelő­dési ház felépüléséhez. Amint azt Pelle Sándortól, Detk első emberétől megtudtuk: már ter­vezik, hogy viszonozzák a láto­gatást, s ha színjátszóik egyelőre még nincsennek is, a helyi spor­tolóknak valószínűleg módjuk lesz összemérni tudásukat, te­hetségüket az erdélyiekével. Lengyel gyógyszerbemutató A lengyel Polfa Gyógyszer- ipari Egyesülés által készített és forgalmazott termékekből har­minc félét mutattak be tegnap Egerben, a Markhot Ferenc Kórházban. A gyógyszerismere- tő tudományos összejövetelt dr. Bereczki János főorvos szervez­te, aki érdeklődésünkre elmond­ta, hogy első alkalommal talál­koztak Máriusz Dabrowskival a Polfa vezetőjével, valamint dr. Losoncziné dr. Szabó Etelka szakgyógyszerész tudományos képviselővel, akik ismertették a bemutatott termékeket. Ezek minőségben elérik a nyugat-eu­rópai gyógyszerkészítők színvo­nalát, viszont az áraik sokkal kedvezőbbek, mint tíz említett országokban előállított hasonló cikkeké. Emellett kellő haté- konyságúak, a gyógyítás során biztonságosak es kedvezőnek mondhatók az esetleges mellék­hatásaik elháríthatósága is. Beje­lentették, hogy az ajánlott len­gyel gyógyszereket megrendelés esetén be is szerezhetik. Értesülésünk szerint a tegnapi bemutatónak folytatása is várha­tó. Váltás előtt a Vilati (Folytatás az 1. oldalról) — A vállalatunk árbevétele ötszázmillió volt tavaly — sum­mázza, de elismeri: mégis mí­nusszal zártak. (Ez a korábban felvett hitelek miatt van így). — Az elmúlt időszakban hetven dolgozó ment el. Nagyobb ré­szük nyugdíjazással, igaz, volt di­rekt leépítés is, de vettünk is fel, főként szakképzetteket. — Mit gondol, joggal féltik a munkahelyüket néhány an? — Ha az átalakulás megtörté­nik, bizonyos, hogy a létszám a partnerek igényei szerint alakul majd. Úgy gondolom, a kiszol­gáló, ellátó munkakörben dolgo­zók közül kell leépíteni. Nagy Levente a Vilati Auto­matika Vállalat igazgatója, Hor­váth Bálint vállalkozási igazgató társaságában érkezik Egerbe. Láthatóan fontosnak tartják mi hangzik el a cégről a nyilvános­ság előtt. — Az utóbbi két évet megelő­zően a vállalat a KGST-piac ösz- szeomlásáig, termékeinek 60-70 százalékát szocialista piacon ér­tékesítettük: a volt Szovjetunió­ban és NDK-ban. — mondja az igazgató az eddigiekről. — Az úgynevezett express helyfoglaló berendezésekért, és a SZU-nak gyártott próbapadokért a meg­rendelők nem tudtak fizetni. Ez­zel egyidőben a korábbi rekonst­rukciós elhatározásból követke­zőn 1987-88-ban fejlesztéseket hajtottunk végre, világbanki hi­telből. — Miután bekövetkezett ez a piacvesztés — így az igazgató — erőfeszítéseket tettünk az önpri­vatizációra. Ebben a szakmában nehéz működő nyugati tőkét be­vonni, nagy a konkurrencia, kül­földön is felesleges kapacitással rendelkeznek. Üj technológiát végképp nem akartak hozni. Igen korán kiderült, hogy erőfe­szítéseink nem járnak sikerrel. Az ÁVÜ-vel közösen megkér­tünk egy nagybefektetőt, a Barc- ley Bankot a vállalat „átvilágítá­sára.” Majd a vagyonügynökség meghirdette a céget a nemzetkö­zi piacon. Igazi érdeklődő nem volt. A világbanki hitel törlesztése komoly terheket rótt a vállalatra, csődhelyzet alakult ki. — Az Ipari Minisztériumtól, a vagyonügynökségtől, és a hitele­ző bankoktól mégis kaptunk se­gítséget — veszi át a szót a vállal­kozási igazgató. — A hitelek át­ütemezésével például, s az AVÜ hozzájárult ahhoz, hogy az el­adásokból származó bevételek a cégnél maradjanak. Bízott a mű­ködőképességünkben. — Végül is egy esztendővei ez­előtt öncsődöt jelentettek? — Amikor a világbanki hitel törlesztése esedékessé vált, kénytelenek voltunk ezt meg- tennni — mondja ismét Nagy Le­vente, akf91-tol igazgató (még a VT választotta, amikor elődje el­ment egy másik cég élére). — Az ipari minisztérium azt javasolta az ÁVÜ-nek, hogy vegye a válla­latot államigazgatási felügyelet alá. — A vagyonügynökség Önt bízta meg a képviseletével.. — Egyszersmind megbízta a vállalat menedzsmentjét az át­alakulási terv elkészítésével. Ezt a napokban letettük az ÁVÜ asztalára. — Milyen perspektíva előtt áll a vállalat ezek szerint? — Ha tervünket elfogadják, létrejön a Vilati RT, s gazdálkod­hat a vállalat tulajdonával. Nyu­gat-európai szakmai befektető érdeklődik a nyomtatott áram­kört gyártó részleg iránt, elkép­zelhető, hogy létrejön egy vegyes­vállalat, s dolgozói „kivásárlás­ra” is lesz lehetőség. A piacunkat minden körülmények között meg akarjuk tartani, ebben a nehéz gazdasági környezetben is törek­szünk a túlélésre. — Mennyiben érinti a dolgo­zók sorsát az átalakulás? — Mint az összes magyar vál­lalat átalakulásánál a kereslet-kí­nálat határozza meg, ez elsősor­ban gazdasági kérdés. Az igazgató ezzel kapcsolat­ban kifejti, nogy tárgyaltak a dol­gozói érdekkepviselettel, a szak- szervezettel, s már eddig is jelen­tős összegeket fizettek végkielé­gítésre. A munkások érdekeit nemcsak a Munka Törvény- könyve védi, hanem a kollektív szerződésük is, amely sok tekin­tetben kedvezőbb, mint a tör­vény. Valószínű, hogy az eddigi szociális vívmányokból engedni kell, a vállalat balatoni és börzsö­nyi üdülőjét kénytelenek eladni. Megérti a beosztottak félelmét, ezt természetesnek tartja, min­denütt nehéz, de emberséges megoldásokra törekszenek. — Sokaknak szemet szúrt, hogy az elmúlt időszakban há­rom nyugati gépkocsit is vettek, s hogy a fővárosban mindösze harmincon dolgoznak. Szóbe­széd tárgya, hogy a vezetők több­szörösét keresik a munkások bé­rének... — Egy pár éve itthon publi­kált tanulmány szerint — reagál Horváth Bálint — a vezetők és dolgozók bére között három és félszeres különbség. A fejlett pi­acgazdaságokban a nyolc-tízsze­res arány a gyakori. Ettől messze állunk, bár tudjuk, hogy ala­csony a dolgozók fizetése. A § épkocsikra szükség van: mivel óznánk le a külföldi partnere­ket a fővárosból? Mindketten úgy vélik: a buda­pesti kft-k, s az ott dolgozók munkája jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a VILATI megma­radt, hogy sikerült őrizni ennyi munkahelyet: 1990-ben 1400 alkalmazott volt, ma 1230. Sőt, most is megvan az esély arra, hogy az átalakulásban érintett 480 ember munkahelye na­gyobb részben meglegyen. Jámbor Ildikó Pótolják a kivágott fákat Mária Terézia korától hazánk­ban is üzemtervek alapján gaz­dálkodnak az erdőkkel. E prog­ramok — mint ismeretes — a fa- kitermelés mellett a ritkított vagy kivágott területeken a kötelező felújítást is tartalmazzák. Nem kis feladat a pótlás, külö­nösen a szakmában területünk legjelentősebb gazdálkodó szer­vezeténél, a Mátra-Nyugat- Bükki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaságnál. Szerencsére azon­ban többnyire sikerül. Legutóbb — a tavalyi esztendőben — is a befejezettként átadott erdőfel­újítások nagysága szinte azonos volt a gazdaság kötelezettségé­vel, amit az Egri Erdőfelügyelő- ség kimondottan jónak ítélt. A kötelező felújításokhoz ter­mést, magot gyűjtenek, csemetét nevelnek. Mindezekben nagy szerepe van a kívülállók körében kevésbé ismert, úgynevezett plantázsoknak, ahol szelektálá­sok, válogattások után, a legki­válóbb genetikai adottságokkal rendelkező szaporítóanyagokat oltják a rendkívül alacsony tör­zsű alanyokba, hogy később a Novaji kisdiákok rajzai Az ember és a természet kap­csolatát ábrázolták a novaji álta­lános iskolában tanuló 7-8. osz­tályos gyerekek azokon a rajzo­kon, amelyeket a megyeszékhe­lyen, a Forrás Gyermek-Szabad­időközpontban állítottak ki. A tárlat annak a sorozatnak a része, amely az egri vonzáskörzet isko­láiban folyó vizuális nevelés szín­vonalát, eredményeit hivatott bemutatni. A rajzszaktárgyi ver­seny megyei fordulójára nevezett tanulók munkáit április 16-ig te­kinthetik meg az érdeklődők. magfogás a legkönnyebb legyen. Az elmúlt évben csupán a plantázsokból összesen 88,5 ki­logramm erdei-, illetve feketefe- nyő-magot nyertek. Jellemző a munkára, hogy például az előbbi mennyiséghez 48 mázsa tobozt kellett leszedni! A fenyőmag mellett, termé­szetesen másra is szükség van. Áz egyéb fajtákból — tölgyből, cserből, mezei juharból, kőrisből — együttesen több, mint 400 mázsát gyűjtöttek így össze a munkához. Ugyanekkor a cse­metekertekből hat és félmillió tőnél nagyobb mennyiséget emeltek ki, s a máshonnan vásá­rolt fácskák száma is meghaladta a másfél milliót.- igy ­^ TT // / / ^ Hutovasar a gyöngyösi Matra Trade Kft.-nél. ZLR 162 hűtőszekrény 17.000 Ft ZLR 202 hűtőszekrény 19.800 Ft ZLR 242 hűtőszekrény 21.500 Ft ZLC 160 hűtőszekrény 16.900 Ft ZLK 260 kombinált hűtő 35.800 Ft ZLF 125 fagyasztószek. 22.600 Ft ZLF 230 fagyasztószek. 34.000 Ft ZLCF 200 fagyasztóláda 28.100 Ft ZLCF 400 fagyasztóláda 36.800 Ft Gyöngyös, Régi Téglagyár. ^Tel; 37/11-680,13-068. J (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents