Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-08 / 82. szám

PIACGAZDASÁGI FIGYELŐ — MELLÉKLETÜNK A 7—10. OLDALON HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1993. ÁPRILIS 8. CSÜTÖRTÖK MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IY. ÉVFOLYAM 82. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Tavaszi árengedményes akció az ELECTROLUX termékekre! ZANUSSI—LEHEL MINTABOLT Eger, Deák F. u. 49. Tel.: 36/411-494. Előleg befizetése nélkül részletre is. Megéri, ha megnézi! Tél a tavaszban Bolondos ez az április. Egyszer lekívánkozik az emberről a meleg kabát, máskor meg állig begombolkozva is fázunk. A hegyek északi lejtőin még hóra lehet bukkanni, míg máshol már sütkérezik a hó­virág. Munkatársaink Szilvásvárad környékén találkoztak a téllel a tavaszban, de jártak Sírokban, Egercsehiben, Szajlán, Terpesen, s az 5. oldalon beszámolnak a pétervásári körzetben szerzett tapasz­talataikról. (Fotó: Szántó György) Ma alakul meg a regionális fejlesztési tanács Az nyerhet, akinek ötlete van Iskolabuszok Erdélybe A Transsylvania Direct elne­vezésű, angliai székhelyű jóté­konysági egyesület három mini­buszt adományozott erdélyi is­koláknak. A buszokat tegnap adták át a budapesti Európa In­tézetben, herceg Odescalchi Pál, a szervezet alelnöke jelenlété­ben. Az eseményen részt vett, és a humanitárius kezdeményezést méltatta Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter, John Birch, Nagy- Britannia, iletve loan Donca, Románia budapesti nagykövete. Halálos bányabaleset Halálos bányabaleset történt szerdán hajnalban Pécsett. Az Aknamélyítő Kft. 4-es aknájá­nak hetedik szintjén dolgozó Bí­ró Attila, miközben a kas vezeté­két cserélte, leesett a szerelőál­lásról és a negyven méter mély aknába zuhant. Azonnal ször­nyethalt. Bíró Attila — az urán­bányában alvállakozóként dol­gozó BÁV TRANS lakatosa — balesetét az okozta, hogy nem kötötte be biztonsági övét. A hatoslottó nyereményei A Szerencsejáték Rt. közlése szerint az 1993. évi 7. számsor­soláson a Hatos lottószelvények nyereményei a jövedelemadó le­vonása után a következők: a 2 db 6 találatos szelvényre egyenként 2.919.857 forintot, az 1 db 5 plusz 1 találatos szelvényre 1.946.571 forintot, az 93 db 5 ta­lálatos szelvényre egyenként 31.396 forintot, a 4 találatos szelvényekre egyenként 772 fo­rintot a 3 találatos szelvényekre egyenként 63 forintot fizetnek. Szóváltásból — szúrás A rendőrség eljárást indított N. Melinda 17 éves jászkiséri la­kos ellen, mert kedden délután a lakásában a nála vendégeskedő K. Imre 24 éves miskolci lakost — akivel korábban szerelmi kap­csolata volt — szóváltás közben hátba szúrta. A férfi a kórházba szállítása közben belehalt sérülé­sébe. Az MSZOSZ bizakodó A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége bízik a tár­sadalombiztosítási önkormány­zati választások sikerében — mondta Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke. A pártokhoz intézett leveleikre kilenc párt kö­zül nyolc válaszában leszögezte, hogy fontosnak tartja a választá­sok eredményességét, és ennek ércekében hajlandó lépéseket is tenni. A kilencedik párt, a Sza­bad Demokraták Szövetsége nem válaszolt az MSZOSZ leve­lére. Egyik párt sem akarja vala­melyik szakszervezetet kizáróla­gosan támogatni, de többségük hajlandó az MSZOSZ listájára jelölteket is állítani. Rendezhető vita Kölcsönös jóindulattal és bi­zalommal minden vita rendezhe­tő a magyar-szlovák kapcsola­tokban. Ez a közös álláspont fo­galmazódott meg a szlovák par­lamenti küldöttség és a magyar törvényhozás Külügyi Bizottsá­gának tegnapi eszmecseréjén. Csökkent a határsértők száma A Határőrség az első negyed­évben 4725 jogsértő személlyel szemben intézkedett, és ez 25 százalékos csökkenést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. A legtöbb határsértés — 1800 — továbbra is az osztrák határ- szakaszon történt, de ez 35 szá­zalékos csökkenést jelent. Ennél is nagyobb mértékben, a felére esett vissza —1070 eset- a román határszakaszon történt jogsérté­sek száma. A volt jugoszláv ál­lamhatáron 1000 személlyel szemben kellett a határőröknek intézkedniök, ami viszont 100 százalékos emelkedést jelez. Az ukrán határszakaszon pedig több mint háromszorosára nőtt a határsértések száma, igaz, ez így is csak 146 jogsértést jelent. A termelési irodavezető 1966 óta dolgozik itt, emlékszik arra az időre is, amikor a Finomme­chanika egri telephelyén létrejött a budapesti székhelyű cég egri gyára 1967-ben. A Vilati törté­nete az elmúlt két esztendőben vált igazán mozgalmassá: — A cég több vegyes vállala­tot alapított ez időszak alatt — is­merteti a helyzetet Kelemen Gyula. — Öt kft. alakult, főleg a pesti részek kivásárlásából; egyebek mellett az osztrák Elin, a német Signal-Huber céggel. Egerben tavaly jött létre egy sze­relőcsarnokban a Leonische Drahtwerk üzeme. Az állami vállalat megmaradt része itt Egerben a vállalat egyetlen gyár­tó és termelőegysége. Az emlí­tett időszakban az árbevétel 80­A Honvédelmi Minisztérium­ban tegnap megkezdődtek a hat­párti tárgyalások a Parlament asztalán fekvő honvédelmi tör­vényjavaslatról. Erdélyi Lajos alezredes, a HM szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: az első ülésen arról ál­lapodtak meg, hogy április 17- éig mind a hat párt megküldi az általuk tisztázandónak tartó kér­Hadi alkatrészek vám­és áfamentesen Minden bizonnyal vám- és áfamentesen érkeznek majd ha- zánka a volt NDK néphadsere­gének készletéből származó al­katrészek és ejgyéb eszközök a Magyar Honvédség számára. A tárca vámeljárásról szóló jogsza­bály alapján megalapozottan ké­ri majd a mintegy 4 milliárd fo­rint — 70 millió német márka — értékű szállítmányt sújtó terhek elengedését. Az említett jogsza­bály ugyanis lehetővé teszi, hogy külföldi állami szervek ingyenes és közcélokat szolgáló adomá­nya vámmentesen érkezzen az országba. A jogszabályi vám- mentesség pedig áfamentességet is jelenthet. Nem kis terhekről van szó, ugyanis a hadi eszközök importját ez évtől 25 százalék áfa terneli, ami jelen esetben min­tegy 1 milliard forint lenne, és ehhez jönne még 300-400 millió forint vámköltség is. 90 százalékát itt termeltük. A dolgozói létszám 400-450 kö­zött mozog. A hagyományos profilt sikerült megőriznünk. Termékeink mintegy 90 százalé­ka exportra kerül, a többinek is mintegy 60 százaléka bérmunka. Teszünk egy rövid sétát az üzem területén. A Leonische csarnoka jól elszeparált, kívülről is látszik: magasabb a munka­hely komfortja. A többi épület­ben is rend van. A lemez- és for­gácsalkatrészgyártó csarnokban a Brunswick cégnek kötél nélküli bowlingpályák mechanikáját gyártják, ázsiai piacra. A szom­szédos országokba és hazai meg­rendelőknek készül az úgyneve­zett „köteles” változat. Egy másik üzemben — melyet az itteniek csak „NYÁK-nak” déseket a tárcának. Az álláspon­tok összegzése után április 20-án kezdődik meg az érdemi politikai egyeztetés a kétharmados több­séget igénylő jogszabályról. A hat pártot 3-3 tagú delegáció képviseli az egyeztetésen, és a függetlenek is meghívást kap­nak. A kormányzat és a pártok képviselői kifejezték megegye­zésre való hajlamukat. A bősi erőmű ügyében Alávetési nyilatkozat Brüsszelben tegnap Martonyi János külügyi álamtitkár, és szlo­vák kollégája, Jan Lisuch aláírta azt a dokumentumot, amelyet a két ország közösen nyújt majd be a hágai Nemzetközi Bíróságnak a bősi erőmű ügyében. A több hónapos tárgyalásso­rozat után megszületett úgyne­vezett közös alávetési nyilatko­zatot — amelyben a felek egye­bek között kinyilvánítják, hogy elfogadják majd a nemzetközi jogi testület döntését — a vitában közvetítő EK bizottság brüsszeli központjában, Hans van den Broek külkapcsolatokért felelős bizottsági tag jelenlétében látta el kézjegyével a magyar és a szlo­vák államtitkár. neveznek, nyomtatott áramkö­rök készülnek bel- és külföldre. A hagyományos szerelőüzem­ben is a tekepályák elektronikai részegységét állítják össze. Mo­nitorkábeleket is készítenek bér­munkában egy olasz megrende­lőnek. A csarnokokban a megszokott tempóban folyik a munka. A te­kintetek közönyösek, vagy in­kább bizalmatlanok. Mikó Lász­ló, a szerkezeti üzem vezetője két automatikus vezérlésű gépre is felhívja a figyelmemet, meg a számítógépre. „Mágneslemezen érkezik a tervrajz — mondja. — Ez csúcstechnológia!” Kérde­zem tőle, hogy milyen az embe­rek hangulata: „Bizakodóak, de kíváncsiak” — szögezi le. Azt is hozzáteszi: „Munkánk bőven van, s itt úgy néz ki, nem lesz lét­számleépítés.” A termelési igazgatóhelyettes is optimista. Fenn, az irodájában állandóan csörög a telefon, az aj­tó nyitva. (Ez egy átjáróház! — gondolom. Amíg beszélgetünk is hoznak aláímivalót. Be van oszt­va az ideje, percekre). (Folytatás a 3. oldalon) Alig egy éve még ádáz harc színtere volt a Hatvani Autójaví­tó Vállalat Bercsényi úti telepe, miután teljes bomlással fenyege­tett a cégen belül létrejött vállal­kozás, a Galgatransz. A megosz­tottság egyik félnek sem hasz­nált, de birtokon belül az eredeti cég érzi magát, s irányítói — Si­pos György igazgató, Szovics András munkavezető — most már egy előnyös privatizáció re­ményével várják a bírósági dön­tést, amely elég nehezen akar megszületni. — Mi végett folyik a pereske­dés? — Jogi úton kívánjuk végér­vényesen tisztázni, hogy törvé­nyesen tartózkodik-e az üzem te­rületén a Galgatransz, illetve a műhelyek, berendezések eddigi használatáért mennyit kell fizet­A térségi fejlesztési stratégia összehangolása a célja annak a regionális tanácsnak, amely ma alakul meg Miskolcon — tudtuk meg dr. Gyulai Gábor címzetes államtitkártól, Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves megye köz- társasági megbízottjától. A tes­tület elé kerülnek majd azok az elképzelések (projektek), ame­lyeket a két megye területéről nyújtanak be az állami fejlesztési intézeteknek. Ott véleményezik, s meghatározzák a fontossági sorrendet, javaslatot téve az ille­tékes minisztériumoknak a tá­mogatás odaítéléséről. Ez a tanács négy oldalból áll, az elsőben a különböző kor­mányzati tényezők képviseltetik magukat, a másodikba az önkor­mányzatok képviselői kerülnek, akiket a kistérségekben megtar­tott polgármesteri értekezlete­ken választottak meg: huszonkét ilyen összejövetelt tartottak a két nie — mondja Szovics Gyögy. — Persze az igazi problémát, az erős talponmaradást nem ez old­ja meg több mint ötven dolgo­zónk javára. Sokkal inkább azok a vállalkozások, melyeket a leg­utóbbi hónapok során sikerült tető alá hoznunk. Szép reménye­ket fűzhetünk például a Mercur leányvállalataként jegyzett Hun- garo-Lada céghez, amelynek kedvezményezett forgalmazói vagyunk, miközben egyre na­gyobb az új Ladák iránti érdeklő­dés. Persze, nemcsak autókereske­delemmel kíván foglalkozni a vállalat, hanem ismét régi rang­jára emelik a hosszú időn át hát­térbe szorult szervizmunkát, be­leértve a javításokhoz társuló al­só-, felsőmosást, zsírozást. (Folytatás a 3. oldalon) megyében. A harmadik oldal a munkavállalóké, a szakszerveze­tek felváltva delegálnak küldöt­teket. S végül a negyedik oldal a munkaadóké, amelyekben kü­lönböző gazdasági kamarák hal­latnák a szavukat. Ezen kívül meghívják a MTA bizottságait, s a pénzintézetek vezetőit is. Egy- egy alkalommal 35-40 felelős személy ül össze, hogy számot vessen a fejlesztési kérdésekkel. A tervek szerint negyedéven­ként tanácskozik a testület, de szükség esetén, ha az igények úgy diktálják, akár havonta is. Dr. Gyulai Gábor kitért arra is, hogy a mai ülésen hagyják jó­vá az ügyrendet. A szavazások során tiszteletben tartják a két megye autonómiáját. Úgy alakí­tották ki a tanács összetételét, il­letve hangolják össze munkáját, hogy ez lehetővé váljon. 29 milliós csalás Huszonkilenc millió forint ér­tékű áruért nem fizetett T. Péter mosonmagyaróvári vállalkozó és a vele együttműködő Somorja Kft. Jogtalan haszonszerzésre törekedtek, s a velük kereskedel­mi kapcsolatban lévő cégeknek nagy kárt okoztak. A csalók módszere — amellyel a fizetőké­pesség látszatát keltették — be­vált, akár a győri Vámkontakt Bt.-nél, akár a pécsi Rakfor Bt.- nél, vagy a Lignimpex Külkeres­kedelmi Vállalatnál rendelték a fenyőfűrész-árut. Kötelezettsé­get vállaltak, hogy a szállítást kö­vetően 8 napon belül banki át­utalással fizetnek. Ám eszük ágában sem volt kiegyenlíteni a számlát. T. Péter számláján ugyanis mindössze 500 forint volt. A károsult cégek viszont egyetlen alkalommal sem ellen­őrizték, hogy a vásárlásokra va­lóban van-e fedezete. A rendőrség az ügyet vádeme­lési javaslattal az ügyészségre to­vábbítja. Üzeniitanács-válás/tások májusban A társadalombiztosítási önkormányzati képvise­lők választásával egyidőben, illetve azt követően május 21. és 28. között kerül sor a vállalatoknál az üzemi, az intézményeknél a közalkalmazotti taná­csok megválasztására is. Az üzemi és közalkalma­zotti tanácsok választása megtartható a társada­lombiztosítási képviselők választásával egyidőben, de attól szervezetileg elkülönítetten. A pontos idő­pontról a megadott kereteken belül helyben dönte­nek. Minden ötvennél több dolgozót foglalkoztató munkáltatónál vagy önálló telephelynél, részlegnél kötelező az üzemi tanács megválasztása. A 15-nél több dolgozó esetén üzemi megbízottat választa­nak a munkavállalók. Az üzemi tanács 100 dolgo­zóig háromtagú, nagyobb létszámnál arányosan több. A megválasztott üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatáro­zottjóléti célú pénzeszközök felhasználása, az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása esetében. Az üzemi tanács egyetértése szükséges a munkavédelmi szabályzat kiadásához. (MTI) (MTI) Az átalakulás göröngyös útján (Folytatás a 3. oldalon) Hatpárti a honvédelmi törvényről Sok herce-hurca után... Felemelkedőben a Hatvani Autójavító Vállalat Váltás előtt a Vilati Ügy néz ki, rövidesen egy több éves próbálkozássorozat végén kerül pont. A Vilati Automatika Vállalat átalakulási tervét március 31-ig kellett benyújtani az Állami Vagyonügynökséghez. Ez meg' történt. Az ezt megelőző napokban kérdeztük a cég vezetőit: mern tartanak, hogyan képzelik a jövőt? Mostanra az egri gyár dolgozói' ban is felgyülemlett a szorongás. Mindenki fél, amikor a jövőjérő van szó. Kelemen Gyula az egri gyár termelési irodavezetője látja e helyben az irányítást. Az igazgató, Nagy Levente a fővárosból jái le, hetente többször is.

Next

/
Thumbnails
Contents