Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-07 / 81. szám

A HÚSVÉTRA KÉSZÜLŐDÉS IDŐSZAKA — A NAGYHÉT EGERBEN (3. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1993. ÁPRILIS 7. SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 81. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT PRESENT TRADE Szenzációs hűtővásár! Üzleteinkben. Lapozzon a 3. oldalra. Előleg befizetése nélkül, részletre is. Kárpótlási jegyet elfogadunk. míg a készlet tart. Felborult a gazdálkodás hagyományos rendje (Archív fotó: Perl Márton) A gonddaUeremtett erdők is pusztulnak Sokan máig sem látják még a fától az erdőt. Többnyire csak az anyagi javakra, a kitermelés és feldolgozás lehetőségeire gondol­nak gyakran a gyérebb ligeteknél is, nem még a sűrű rengetegeknél. Pedig a lombos területek közjóléti, közhasznú szerepe legalább eny- nyire fontos és jelentős. Igazából mindenki igényt tarthat rájuk a kikapcsolódáshoz, a felfrissüléshez, a pihenéshez, az üdüléshez, a sporthoz. Egészségmegőrzők és -regenerálók, amik a normális életvitelhez úgyszólván nélkülözhetetlenek. Az illeték nem változik 1994. júliusig Útlevelek — öt évre Az elmúlt hónapokban több nyilatkozat hangzott el arról, hogy a Belügyminisztérium az új útlevéltörvény előkészítésén dolgozik. En­nek során megfogalmazódott az útlevelek érvényességi idejének 10 évre történő meghosszabbítása és az illeték felemelése. Annak elle­nére, hogy e nyilatkozatok világossá tették: rövid időn belül nem vár­ható az illeték emelése, rendkívüli módon megnőtt az útlevélkérel­mek száma. Ennek következtében az ügyintézési idő lelassult, az ügy­felek hosszas várakozásra kényszerülnek. A kialakult helyzet enyhítése érdekében a Belügyminisztérium tá­jékoztatja az érdekelteket arról, hogy az 5 éves érvényességgel ki­adott útlevelek illetéke nem változik, 1994. július 1-jéig pedig nem kerül sor az útlevelek érvényességi idejének módosítására. A kor­mány hamarosan ilyen tartalmú törvényjavaslatot terjeszt az Ország- gyűlés elé. (MTI) Expo­„földindulás” A jövő héten megkezdik a tör­melék elszállítását a világkiállítás leendő területéről. Erről még ezen a héten megköti a szerző­dést a Világkiállítási Programiro­da. Mintegy 30 ezer köbméter törmeléket kell eltávolítani ah­hoz, hogy az építkezés minél előbb megkezdődhessen. Megmérgezte élettársát Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében a rendőrség őrizetbe vet­te V. Árpádné 34 éves izsófalvi lakost, mert közös lakásukban szóváltást követően élettársával, H. István 38 éves foglalkozásnél­küli férfivel valamilyen ismeret­len vegyszert itatott. A mérge­zéssel kórházba szállított férfin már nem tudtak segíteni, életét vesztette. Újabb baleset a metróállomáson A metró észak-déli vonalának Árpád hídi állomásán kedden délelőtt egy 17 éves nő leugrott a beérkező szerelvény elé, és életét vesztette. A baleset miatt 52 per­cen át szünetelt a forgalom, és az utasokat átmenetileg autóbu­szok szállították a Deák téri és az Újpest városközpont állomások között. Oltóanyag — várólistán Az állítólag romlott oltóanya­got, amelyet Jugoszlávia UNI- CEF-segély gyanánt kapott, s amelyet az UNICEF Magyaror­szágon vásárolt, nem használják, s nem is fogják használni, amíg nem történik meg a kötelező el­lenőrző vizsgálat. Ezt közölte a szerb tájékoztatási minisztérium. A kommüniké nem tesz említést arról, hogy reagáltak-e a magyar ajánlatra, miszerint az oltóanyag ellenőrzésére magyar szakértő­ket küldenének a helyszínre. Pax Romana­kongresszus Húsvéthétfőn — április 12-én — kezdődik a 35. Magyar Pax Romana Kongresszus Vépen. Az egyhetes tanácskozás rende­zői a Katolikus Magyar Értelmi­ségi Mozgalom, a Pax Romana (München), a Katolikus To­vábbképző Intézet (Szombat­hely) és a Magyar Pax Romana Fórum (Budapest). A találkozó címe: Megújuló egyház a meg­újuló társadalomban. Mire képesek a vállalkozók? Mire képesek a vállalkozók a mai nehéz gazdasági helyzet­ben? Ezt példázza a tegnap Deb­recenben megnyílt Vállalkozók VI. Bemutatkozója. A csütörtö­kig tartó rendezvényen a villa­mos-szekrényektől a telefono­kig, a biztonsági záraktól az épí­tőanyagokig és a sokszorosító berendezésekig számos árucik­ket megtalálnak az érdeklődők. A húsvéti szomszédolás meg­könnyítésére számos ideiglenes határátkelő nyílik. Az osztrák határszakaszon Jánossomoijá- nál és Fertőrákosnál, a szlové­non Orfalunál, Kétvölgynél, Kercaszomornál, Magyarszom- batfánál és Nemesnépnél, a Ilyenformán nemcsak a szak­embernek, hanem mindenkinek fájhat, ha pusztul az erdő. S rom­lik, ritkul bizony, sajnos, bár­mennyire is vigyázza a jobb érzé­sű ember. Betegségek bántják, rombolják, tolvajok tizedelik, tü­zek támadják, s mindezt súlyos vadkár tetézi. Idő előtt tönkre­megy, eltűnik, aminek valójában évtizedekig kellene dísz- lenie, szolgálnia a síkon, dombon vagy hegyen. Akácként is leg­alább 30-35, cserként 60-80, Az Országgyűlés tegnap foly­tatta az általános vitát a magyar állampolgárságról szóló tör­vényjavaslatról. Szigethy István (SZDSZ) hozzászólásában örömmel nyugtázta, hogy a kor­mányzat időközben beterjesztet­te a bevándorlási törvényjavasla­tot, amely szoros összefüggésben áll az állampolgársági előteijesz- téssel. Nagy problémának ítélte vi­szont Szigethy István a magyar állampolgárok leszármazottjai­nak állampolgársághoz való jut­tatását. Mint fogalmazott: ez be­láthatatlan embertömeget érint. A kérdés kényes érzelmi oldalát szerb szakaszon Tiszaszigetnél és Bácsalmásnál, a szlovákon pedig Cerednél, Letkésnél és Ipolyda- másdnál működik majd határát­kelő. Ezek többsége április 8. és április 12. között lesz nyitva nap­közben, a magyar és az érintett szomszédos ország állampolgá­tölgy- vagy bükkfa formájában akár 100-120 esztendeig. Mint Gál Sándor, az Egri Er­dőfelügyelőség igazgatója mondja: csupán a kellemetlen, kivédhetetlen környezeti hatá­sok — például a főleg fenyvese­ket tönkretevő savas esők —, s a különféle kórok miatt egyedül a terület legnagyobb gazdaságá­ban, a MEFAG-nál 16 ezer káro­sodott faanyagot, zömmel mű­szaki célokra már alkalmatlan, legfeljebb tüzelésre jó „ száradék ” nem tagadva, a képviselő meg­gondolásra ajánlotta, hogy a ma­gyar állampolgársági jogot az előterjesztők jognak és köteles­ségnek tekintik-e, vagy elégnek tartják-e csak az érzelmi kötő­dést az óhazához. A képviselő óvott attól, hogy felborulnak az arányok, ha a határon kívül élő magyaroknak is választójogot biztosítanának. Ezután hosszú vita alakult ki arról: sérti-e a világnézeti semle­gességet, ha az eskü az „Isten en­gem úgy segéljen” mondattal zá­rul. Dörnbach Alajos az általános vitát elnapolta. rai számára. A határőrség a ro­mán illetékeseknek javasolta, hogy az ünnepekre nyissák meg a méhkeréki és a battonyai átkelőt, de erre még nem érkezett válasz. A horvát és az ukrán szakaszon nem nyílnak ideiglenes átkelők. (MTI) tölgyet kellett kitermelni tavaly. A — különösen Egerbakta, Demjén, Kerecsend, kiváltkép­pen pedig Ózd térségében elsza­porodott, több esetben valóság­gal gépesített—falopások vissza­szorítására a borsodi acélváros vidékén lovas rendőrök segítsé­gére is szükség volt. Míg a vadrá­gás akkora mértékű, hogy az er­dőfelújításokhoz kerítést kell építeni az állatok megfékezésé­re, ami csupán a mátrai-nyugat - bükki gazdaságnak legutóbb 13,1 millió forintjába került, hogy az Ipoly-vidéki hasonló ki­adás közel tízmillióját már ne is emlegessük. Ugyanekkor a lán­goknak áldozatul esett kisebb- nagyobb erdők még inkább te­tézték a veszteségeket. Zártkörű versenytárgyalást írt ki az Országos Rendor-főkapi- tányság az ország 150 rendőrka­pitánysága számítógépes ügyvi­teli és ügyfeldolgozó rendszeré­nek létrehozásához szükséges hardver és szoftver rendszerele­mek szállítására és azok egységes — Most térképezzük fel Eger szociális helyzetét — mondja. — A gazdasági rendszerváltás azzal járt, hogy sok vállalatot meg­szüntetnek, átszerveznek. A munkanélküliség tizenhét száza­lék körül mozog. Nem lehet eb­ben jelenleg teljesen tisztán látni, mert úgy volt, hogy a például a Berva is elbocsátja dolgozóinak jelentős részét, de közben — sze­rencsére — rendeződött helyze­te. A problémák végül is nálunk jelentkeznek. Hosszú éveken át az volt a cél, hogy felduzzasszák a városokat, s most annak a gondja is ránk vár, aki máshon­nan egri albérletbe költözve vál­lalt itt munkát. Üzleti katalógus Pótolja a külkereskedelmi szaktudást, áthidalja a nyelvi nehézségeket Business Index néven egy szolgáltatásokkal kiegészített üzleti katalógussal jelent meg a piacon az információs bankjáról ismertté vált Transeurope Kft. Az új szolgáltatás a magyaror­szági vállalkozások széles körére terjed ki, a kiadványt külföldön és belföldön részben ingyenesen terjesztik, s a világ 150 országába jut el. A Business Index adatszerke­zete és információs háttere azért új a magyar piacon, mert egy jól feltöltött információs bankra épül, és a kiadványhoz csatlako­zik nonstop telefonos, illetve közvetlen számítógépes adat­szolgáltatás. Az információk kétnyelvűek — angol és magyar —, de magyarázó szövegei a főbb európai világnyelveken is olvas­hatók. A kiadvány — mely nem titkoltan a hazai piac egyik leg­fontosabb cégkatalógusa kivan lenni — mindazoknak a cégek­nek óriási segítséget nyújthat, akiket a nemzetközi kapcsolatok kialakításában a nyelvtudás, a külkereskedelmi szaktudás vagy a megfelelő infrastruktúra hiá­nya gátol. rendszerbe hangolására. Ötéves programról van szó, amelynek megvalósítása mintegy 5 milliárd forintba kerül. A beruházást az állami költségvetésből finanszí­rozzák. A pályázatokat július 1-jéig váiják, azokat legkésőbb ez év végéig elbírálják. — Mégis, milyen rendező el­veket tartanak szem előtt a támo­gatások elosztásánál? — Véleményem szerint kü­lönbséget kell tenni azok között, akik önhibájukon kívül váltak rászorulóvá, s azok között, akik arra várnak, hogy a társadalom eltartsa őket. Sokan vannak, akik végigdolgozták az életüket, s a vegetáláshoz szükséges anya­giakkal sem rendelkeznek. De találkoztam olyan fiatalemberrel is, aki öt osztállyal és hét év bör­tönnel a háta mögött nem kívánt közmunkát végezni, mondván: nem seper ő hétezerért utcát. Akadnak, akik rendszeresen kérnek segélyt, verve az asztalt, Késésben a tavaszi munkák A kései kitavaszodás miatt a tavaszi mezőgazdasági munkák 10-15 napos késéssel indultak — állapítja meg a szaktárca legfris­sebb összesítése. A tavaszi talaj­munkák és a vetés a március kö­zepei kedvező időjárás hatására robbanásszerűen indultak meg, ám a hónap utolsó napjaiban ta­pasztalható lehűlés miatt átme­netileg leálltak a munkák. Emel­lett folytatódott a múlt hónap­ban is az immár december köze­pe óta tartó száraz időjárás. A ta­laj felső, mintegy 50 centiméte­res termőrétegének — a szántó­földi hasznos vízkapacitás száza­lékban mért — nedvességtartal­ma 50-75 százalék között válto­zik, ami pedig igen alacsony ér­ték. Az őszi kalászos gabona ve­tésterülete — az 1500 forintos hektáronkénti támogatás hatá­sára — még a múlt év decembe­rében is növekedett, így a márci­us utolsó harmadában készített állapotminősítés szerint a búza vetésterülete valamivel megha­ladja az 1 millió hektárt. A határ­szemlék alapján a búza 4Ö száza­léka jónak, 37 százaléka köze­pesnek, míg 23 százaléka gyen­gének minősíthető. Az őszi árpát 193 ezer hektáron vetették el, amelynek minősége 45 százalék­ban jónak, 39 százalékban köze­pesnek, 16 százalékban pedig gyengének mondható. így az összkép közel 10 százalékkal kedvezőbb képet mutat, mint az előző évben, és a szakemberek értékelése szerint megegyezik az utolsó három év átlagával. A ta­vaszi árpa vetésterülete körülbe­lül megegyezik a tavalyival, vala­mivel több mint 250 ezer hektár, ám a vetésterület mintegy felén megkésve került a mag a földbe. A cukorrépa vetése elkezdődött. A vetésterület várhatóan az elő­ző évi, 108 ezer hektár körül vár­ható. míg sok öreg nyugdíjas szemé­remből nem jön kérni, inkább éhezik. — Milyen módon tudják eze­ket a szempontokat figyelembe venni, s a hátteret megismerni? — Ki kell alakítanunk egy na­gyon komoly információs rend­szert. Ebbe minden bekerülne, ami a kérelem elbírálásához szükséges. A segélykérőnek iga­zolnia kell problémáit, nekünk pedig azt, hogy a város rendelke­zései szerint jár-e a támogatás. Környezettanulmányokat is kell folytatnunk, hogy valóságosak-e a leírt problémák. Most járom szociális intézményeinket, hogy tájékozódjak, s együtt próbál­junk minden valóban rászoruló személyt megkeresni. A város­nak kötelessége felkutatni őket, külön figyelve az idős emberek­re, s a családok megmentésére. (Folytatás az 5. oldalon) Szomszédolni lehet Cerednél, Letkésnél, Ipolydamásdnál Húsvéti határátkelők (Folytatás a 3. oldalon) Ötmilliárd a rendőrségnek? Az Országgyűlésben az állampolgárságról Felborulhatnak az arányok, ha... Egerben előtérben a természetbeni segélyek „Á városnak meg kell keresni a rászorulókat” Nemrégiben választották meg az egri önkormányzat szociális bi­zottsága vezetőjéül Mandák Attilát. Nem kis feladatot vállalt, hi­szen a megyeszékhely lakói közül is sokan küszködnek megélhetési gondokkal, s nehéz igazságosan elosztani azt, ami rendelkezésre áll.

Next

/
Thumbnails
Contents