Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-06 / 80. szám

HÍRLAP, 1993. április 6-,’kedd FÜZESABONY ÉS KÖRZETE *• Húsvéti diszkó Nemcsak húsvéthétfőn szóra­kozhatnak a füzesabonyiak az ünnep alkalmából, hanem ápri­lis tizenegyedikén, vasárnap este is. A város művelődési központ­jában ugyanis diszkót rendeznek húsz órától huszonnégy óráig, Balsai Tamás lemezlovas vezeté­sével. Testületi ülés A napokban tartotta soros képviselő-testületi ülését Mező- tárkány község önkormányzata. Amint azt Siska Jánosnétól, a te­lepülés polgármester-asszonyá­tól megtudtuk, az ülésen az el­múlt évi költségvetés zárszám­adása volt az első napirendi pont. A képviselők a továbbiakban a szociális törvényből adódó helyi rendelettervezetet vitatták meg, ám azt az első fordulóban nem fogadták el. A tervezet követke­ző megvitatására, vagyis a máso­dik fordulóra április hónap vé­gén kerül sor. Címeres falu Már van címere Felsőtárkány- nak is, tájékoztatta lapunkat Ba­kónál Simon polgármester. A Trojan Marian Jozef, füzesabo­nyi grafikusművész által terve­zett címert a múlt héten megtar­tott testületi ülésen fogadták el a képviselők. Az ülésen egyébként szó esett még a helyi általános művelődési központ múlt évi te­vékenységének értékeléséről, va­lamint a földrendező bizottság eddigi munkájáról. Kántor a faluban Sokáig gondot okozott Mező- szemerén a katolikus hívőknek, hogy nem volt kántoruk. A na­pokban ez a problémájuk megol­dódott, mert sikerült kántort „szerezniük”. Az önkormányzat lakással sietett segítségére a köz­ségbe költöző házaspárnak. Idegenforgalmi adó Sarudon A pénzszűke erősen sanyar­gatja a sarudiönkormányzatot is. Ezért úgy döntöttek, hogy ebben az esztendőben bevezetik az ide­genforgalmi adót a településen. A vendégeknek egy-egy éjsza­kára harminc forint adót kell fe­jenként fizetniük az ott tartózko­dásukért. A nyári szezon végére közel 300 ezer forint bevételre számít ebből az önkormányzat, amit majd a legszükségesebbnek tartott felújítási munkák elvég­zésére fordít. Éjjel-nappal vetettek a Rimamente Tsz-ben A megnyugvás első jelei Amilyen izgatott volt március 20-a előtt a három község — Szi- halom, Mezőszemere és Egerfarmos —, most olyan nyugodt, mert a napi munkák elvégzésére koncentrálnak a Rimamente Tsz vezetői, tagjai és nyugdíjasai. A rendkívüli és megismételt közgyűlés utáni helyzetről, a kibontakozás lehetőségeiről beszélgettünk Tari Jó­zseffel, a szövetkezet igazgatósági elnökével. — A tagság valóban megnyu­godott és abban bízik, hogy ez a zűrös, hosszú idő végleg lezárult a törvényesség igénye szerint. Most már minden erőt a tenniva­lókra összpontosíthatnak tagja­ink — nyomatékosít a téesz veze­tő. — Szerencsére az anyagi bá­zist meg tudtuk tartani. így ősz­szel minden aktuális feladatot el­végeztünk. Minden földet fel­szántottunk, elvetettünk 2054 hektár őszibúzát, 225 hektár őszi káposzta-repcét és biztosítani tudtuk 600 darab szarvasmarha takarmányozását is, amelyből még egy kis tartalékunk is van. Örömmel újságolhatom, hogy az összes munkanélküli tagunkat, azaz 64 embert visszavettünk a szövetkezetbe, mert munkát tu­dunk nekik biztosítani. A tavaszi teendőkre terelődik a szó: az elnök elmondja, hogy a kora tavasziak közül 750 hektár árpát vetettek el, amelyhez a szükséges vetőmagot, 150 mázsa fémzárolt árpát vásároltak. Eb­ből sörárpa lesz, a Kőbányai Sör­gyárral 200 vagon termésre kö­töttek szerződést. Az árpát nagy erőkkel, éjjel-nappal, két mű­szakban juttatták a földbe. Hoz­záfogtak a napraforgó vetésterü­let, 800 hektár talajelőkészítésé­hez is. Az értékesítése hagyomá­nyosan, közvetlenül a Cereol új növényipari Rt-nél történik. Emellett 400 hektáron lucernát, 700 hektáron pedig kukoricát te­lepítenek. — Nagy területen gazdálkodik a szövetkezete... — vetjük közbe. — Igen. Közel 6 ezer hektár a földterületünk. — így az elnök. — Ebből 556 hektár a háztáji. Ebben a térségben kétszer volt árverés, de az a tapasztalat, hogy továbbra is a tsz-szel akaiják a földet megműveltetni, bérbead­ni. Az emberek közel 4100 aranykorona értékű szántót vá­sároltak meg, s ennek zömét fel­ajánlották, mi meg elvállaltuk művelésre. Van 220 tehenünk is, a tejet a Tejipari Vállalatnál érté­kesítjük; 38 hízómarhát pedig el­adunk. — Az időszerű munkákhoz szükséges erő-, és munkagépe­ket időben kijavítottuk — foly­tatja, hogy a tagság munkaked­vét igazolja. — De folyik a soron- 1 évcík rendbetétele, a betakarító és szállítógépek, kombájnok, járművek javítása. Alkatrészhiá­nyunk nincs, de érezhetően drá­ga a pótlás. Aláírtunk egy szer­ződést a nádudvari KITE-val, akik azt folyamatosan szállítják. Megkezdtük a búza értékesítését is. Most szállítunk le 35 vagon­nal, tisztességes áron a gyöngyösi gabonaforgalmi vállalat pétervá- sárai malmába. A gyöngyösiek­kel az újabb szerződéskötés fo­lyamatban van. Vettünk 100 va­gon nitrogéntartalmú műtrá­gyát. Szórását végezzük, amit máshol nem lehet tapasztalni. A növényvédő szerek is rendelke­zésünkre állnak a vetések védel­mére. Erre 12 millió forintot kel­lett biztosítanunk. — Tudják-e — a hagyományo­kat követve — a háztáji gazdasá­gaikat segíteni? — Ezeket a földeket az ősszel megtrágyáztuk és felszántottuk. Most vásároltunk számukra 66 mázsa vetőgumót. Leszerződ­tünk 10 hektár görögdinnyét magtermesztés céljából, de ez még bizonytalan állapotban van. A tagok az idén erős morfium tartalmú mák termesztését kez­dik el a háztájiban. Nagyobb te­rületen — 150-200 hektáron — termesztünk étkezési naprafor­gót, amely valószínűleg Izraelbe kerül. — Akkor minden rendben van a gazdaság házatáján? — Vannak persze gondjaink is. így például 232 hektár őszi búzánk kifagyott, helyette tava­szi árpát kellett vetnünk. A meg­maradt 1816 hektár területen ezért még fokozottabb gondos­kodással, kiemelten szükséges gazdálkodni, hogy a kiesést pó­tolhassuk. Az elvetett repcéből a március 15-22 közötti szélvihar 91 hektárt betakart, s a vetés ki­pusztult. A tavaly megtermelt tökmagnak csak a felét tudtuk eladni, a többi itt van raktáron. Hihetetlenül elvette a termesz­téstől az emberek kedvét. Nagy gond az üzemanyag, az alkatré­szek magas ára, stb. A meglévő kárpótlási jegyekkel is kezdeni kellene valamit. Ebből 2 millió forint értékű papírunk van, a tej­ipar és a gabonaforgalom priva­tizációjába szeretnénk velük részt venni. Úgy hiszem a nehéz­ségeinken az idén is túl leszünk. A sok rossz hír ellenére is ez a kol­lektíva már megtalálta a kivezető utat a bajból. Fazekas István Nagytálya ifjúsági klubja Ha kopott is, az övék — Már ott tartottunk, hogy el­keseredésünkben a sajtó segítsé­§ ét kérjük — tárulkozik ki sok üzdelmet megért emberre jel­lemző mozdulatával Kovács Ele­onóra, a nagytályai ifjúsági klub vezetője. Egy tenyérnyi pincehe­lyiségben beszélgetünk, melyre a művelődési ház telepszik rop­pant falaival. Képletesnek tűnik e mondat, de a beszélgetésben résztvevő fiatalok megnyilatko­zása után talán hihető is: valós szorításban élnek (próbálnak él­ni egymás közelében) a község fiataljai. Örülök, hogy betéved­tem ide, hogy lebukdácsoltam közéjük az ajtótlan, kopott lép- csőju paradicsomukba. Nem jel­zik fényreklámok a helyét, színes szalagok sem vezetnek a mérete­iben monumentálisnak tűnő, va­lójában sötét, az élet jelét dél­után ötkör már nem mutató épü­let egyik hátsó bejárata felé. A két kicsi szobából álló élettér bú­torzata sem valami fényűző, úgy látszik valahol már megvettek ezeket a tárgyakat, s adakozási jószívvel szállították ide. Az asz­talokról még hiányzik a terítő, a pultról néhány pohár. Mégis: büszkék mindenre, még ha ko­pott is, mert az övék, s kezük munkáját dicséri a szépen vakolt fal. — Mi szomorít, nyomorít ben­neteket legerősebben? — kérde­zem őket, miután elégedetten jártatom körbe tekintetemet. — Minden, ami létünkkel kap­csolatos és nemlétünket kívánja. Mert hiába akarunk mi itt egy ta­lálkozóhelyet egy értelmes klu­bot fenntartani, senki nem támo­gat bennünket. Ez állítólag rak­tár volt. Penészes falait saját pén­zünkből bevakoltuk, lefestettük. Reméltük, hogy ezzel kivívjuk a művelődési ház igazgatójának és a falu vezetőinek elismerését, s hamarosan anyagi támogatást is kapunk, mellyel törekvéseinket elismerik. Mi ugyanis itthon, eb­ben a faluban szeretnénk szóra­kozni, ne kelljen átgyalogolnunk mindig az andornaktályai discó- ba. Időnket nem kocsmákban és az utcán összeverődve akarjuk múlatni. A falunk pedig egyelőre más lehetőséget nem igen kínál. Itt van ez a nagy ház is, a mozin és bélyegkiállításon kívül alig van néha valami más is. Mi ennek a művelődési intézménynek va­gyunk papíron is bejegyzett klubja, pénzbeli támogatást mégsem akarnak adni. Benyúj­tottuk költségvetési tervünket, s még választ sem kaptunk rá. Le­het, hogy csak húszán vagyunk, de meg kellene értsék, mi fiata­lok itt szeretnénk egymással megismerkedni, itt kívánjuk a névnapi köszöntőket tartam, színházba, kiálh'tásra szeretnénk járni, olykor előadókat, színé­szeket is meghívni. Nekünk nem tetszik az igazgató hozzáállása, amikor felvetésünkre azzal hoza­kodik elő, hogy vetélkedőket és sportversenyeket szervezzünk. Ez az idő már lejárt, nem? Lehet, hogy olykor-olykor hibázunk, de az mégis csak sértő: minden ren­dezvény alkalmával egyszer csak megjelenik valaki ellenőr és ki­oktat bennünket. Igaz, mi csak szakmunkások vagyunk és egy értelmiségi könnyen becsal min­ket a jogok és kötelességek zsák­utcájába, az azonban nem parag­rafusok kérdése, hogy az ajtóke­retet azért készítették a pincele­járóhoz, hogy arra egyszer ajtót is kell szerelni. (sziki) Ha ittas az ember... Erőgéppárbaj Nagyúton A kezelhetőség határán a munkanélküliség Felértékelődik a közhasznú munkavégzés Nem nagy esemény, de mégis érdekes az a történet, amely még tavaly szeptember 25-én az esti órákban zajlott le Nagyúton. Az ítéletet hosszabb nyomozás, vizsgálat után majd a Füzesabo­nyi Városi Bíróság mondja majd ki, mivel a Füzesabonyi Városi Ügyészség vádindítványt nyúj­tott be garázdaság vétsége és más bűncselekmények miatt Sándor L ászló és társa (nagy úti lakosok) ellen indított bűnügyben. Azon az emlékezetes napon az I. rendű vádlott Sándor Lász- lóés all. rendű vádlott Báder Jó­zsef nem úgy kezdte a munkát, hogy annak letelte után a rendőr­séggel gyűlik meg a bajuk. A két munkatárs ugyanis együtt dolgo­zott. Az egyik vágta a termést, a másik meg hordta a tsz. nagyúti telepére. Amikor aztán végeztek délután 5 órakor járműveikkel megálltak az úgynevezett „téesz- italbolt” előtt. Be is tértek oda, hogy szomjukat oltsák sörrel és némi töménnyel. Később áthaj­tottak a „Holló-féle kocsmába” is, ahol folytatták a szomjúság ol­tását a fentebb említett nedűk keverékével, sőt útravalóra is vá­sároltak néhány üveggel. Bará- tuk is akadt, aki szintén rendelt egy „kört,” s aztán, hogy némi szóváltás kerekedett közöttük, este 9 óra tájban elindultak haza­felé. Ebből lett a baj. Sándor Imre, ahogy felszállt barátjával a von­tatóra, elkezdte gépével lökdös- ni Báder József erőgépét, mert az nem akart beindulni. Persze, hogy nem, hiszen a gazdája sür­gős dolgát végezte, és úgy kellett felugrania a masinára, hogy vé- gülis minden baj nélkül lakásuk elé vezesse azt. Már a házban tartózkodott Báder, amikor 22 órakor oda ér­kezett Sándor és többször neki­hajtott az ott parkírozó pótkocsis traktornak. Az árokba akarta borítani, de nem sikerült neki, mert a pótkocsi ebben megaka­dályozta. A közben előkerült gazdát próbálta ezután „színlel­ve” elgázolni, aki viszont rend­őrért szaladt telefonálni. Sándor nekifordult a ház ablakának is, és erős reflektorfénnyel ijeszgette a bentlévőket. Az esemény — bár közben el­hajtottak a helyszínről a tettesek — nagy riadalmat keltett a közel­ben lakók körében, akik később arról értesültek, hogy a járőr- szolgálat igazoltatta az „erőgép- párbajosokat.” Az orvosi vizsgálat mindkét járművezetőnél ittasságot derí­tett ki, ezért felelnek majd a bíró­ságon, az I. rendű vádlott meg ráadásul a Kompolt úti magán­számáért is.------------------------------------■í*­A Heves Megyei Munkaügyi Központ 1993. célkitűzéseiben fokozott hangsúlyt helyez az ak­tív foglalkoztatás eszközeire, kü­lönösképpen azokra, amelyek működtetéséhez a polgármesteri hivatalok közreműködése elen­gedhetetlen. Ennek szellemében tartotta a központ füzesabonyi kirendeltsége soros értekezletét a közelmúltban. A főként köz­hasznú foglalkoztatással kapcso­latos megbeszélésen a körzet te­lepüléseit képviselő polgármes­terek, jegyzők, az előbbi munka­helyteremtő lehetőségről kap­hattak tájékoztatást, a felmerülő egyéb munkaügyi problémák mellett. A Heves Megyei Munkaügyi Központot képviselő Lukács Er­nő igazgatóhelyettes a téma je­lentőségére utalva elmondta, hogy Heves megyében a munka­nélküliségi ráta a 15 százalékot meghaladta, ami egy ország gaz­dasági állapotát tekintve a kezel­hetőség határát jelenti. Ugyan- akkkor az idei évben a munka- nélküliek ellátási ideje tovább rövidült, épp ezért a közhasznú munkavégzésnek a szerepe fel­értékelődik — hangsúlyozta. A támogatás rendszerét figyelem­be véve pedig megállapítható, hogy a kedvező finanszírozási forma révén a kvalifikáltabb munkaerő jobban megfizethető. Mindemellett fontos, hogy az ily módon ledolgozott hónapok egyenértékűek bármely más munkáltatónál megszerezhető munkaviszonnyal. Ugyancsak a Munkaügyi Központ képviseletében jelenlé­vő Tamasi Györgynéa bevezetőt követően, a napi működési ta­pasztalatokról adott tájékozta­tót. Mint mondta, vannak olyan önkormányzatok, ahol a telepü­lések területén lévő középülete­ket az ilyen státuszú alkalmazot­tak újították fel. Természetesen most már arra is van mód, hogy az intézményi szférában ilyen irányú foglalkoztatás megvaló­suljon, akár középfokú, akár fel­sőfokú képesítésűek részére. Akiknek a Foglalkoztatási Alap terhére kifizetett költségtérítés összege elérheti az előbbieknél a 15.000.-, míg az utóbbiaknál a 18.000- Ft-ot. Dr. Karsza István a jogi osz­tály munkatársa munkaügyi jel­legű kérdésekre válaszolt, majd a feltárt jogi buktatók kölcsönös értelmezése után a füzesabonyi kirendeltségvezető, Gál Zoltán kérte az önkormányzatok képvi­selőit, hogy vitás ügyekben is ke­ressék a városi irodájukat. Megkérdeztük a Hubertus Hotel vezetőjét: Mit vár ettől a szezontól? A vadászati szezon előtt ér­deklődtünk Szacsuri István szál­lodavezetőtől arról, hogy mit vár a következő időszaktól. — A turisták húsvéttól vehetik igénybe szolgáltatásainkat — kezdi. — 1989 óta csak a legjob­bakat tudom elmondani: mind a turista, mind a vadászati forgal­munk kiegyensúlyozott. Vendé­geink 80 százaléka olasz, ők apróvadak elejtésére jönnek minden évben. A maradék 20 százalék az amerikai, japán, francia és angol felsőosztályból érkezik. — A turista és vadászvendé­gek között igen nagy különbség van, legfőképpen az étkezési szokásokban térnek el egymás­tól. De másképp kell kiszolgálni például azokat is akik a vaddisz­nó elejtésére indulnak, mint azo­kat akik nyulat szeretnének lőni, mert a vaddisznót éjszaka tá­madják meg, csakúgy mint az őzet. Tudom, ezzel nem mondok újat, csak érzékeltetni szeret­ném, mennyire színes, változatos élet zajlik a mi szállodánkban. — A főszezonban, júliusban, augusztusban és szeptemberben különösen nagy teher nehezedik a kiszolgáló személyzetre, de a vendégek megtartása érdekében mindent maximálisan kell elvé­geznünk. A következő hónapok­tól hasonló jókat várok, hiszen eddigi eredményeink szorongás­ra nem adhatnak alkalmat, s mi­vel vad is van bőven és semmi jel nem mutat arra, hogy a vadászok kedve romlott volna, úgy gondo­lom, sikeres év elé nézünk ezút­tal is. (Sz. K.) A legkisebbek nagy aktivitása mellett jól si­került műsor­ral szórakoz­tatta a jelenlé­vőket az egri Gárdonyi Gé­za Színház két művésze: Saá- rossy Kinga és Blaskó Balázs (Fotó: Gál Gábor) • • Ünnep a suliban Mint arról már az elmúlt hét­végén beszámoltunk, nagysikerű Berze emléknapot rendeztek Besenyőtelken. A hagyományos ünnepség a község jeles szülötté­nek, dr. Berze Nagy János népi hagyományokat, népi meséket gyűjtő iróember emlékének szólt, aki tizenegy gyermekes pa­rasztcsalád sarjaként a bölcsész- doktorságig vitte. Kitartó volt a tanulásban, oktatásban, de ilyen szorgalommal gyűjtötte Bese­nyőtelek és környékének szájról szájra, apáról fiúra szálló né­pi bölcseleteket, színes meséket, balladákat, énekeket, története­ket. A magyar néprajztudomány területén elsősorban népmeséi­nek újszerű feldolgozásával ki­emelkedő jelentőségű munkát végzett a községéért élete végéig rajongó író. Halálának 49. évfordulóján ugyanilyen szere­tettel emlékeztek rá a falubeliek, különösen a nevét viselő helyi általános iskola többszáz diákja, akik nemcsak résztve­vői, de szereplői is voltak az ese­ménysorozatnak, s a Berze-mű- vek megszólaltatásának, megje­lenítésének. A játékház tíz foglalkozási he­lyén több mint 350-en igyekez­tek kézügyességüket is bizonyí­tani, de verseng vívtak a tréfás mondókák, balladák elmondá­sában is. Egyszóval, nagyon sikeres emléknapot készítettek és jól szórakoztak ezen a napon Nyes- ter Erzsébet intézményi igazgató tanítványai, a délutáni órákban pedig a hozzájuk csatlakozók, a falu felnőtt lakói is. f.i: A kézben tartott kis hengerekből hamarosan bábuk lesznek. Ebben segíti a gyerekeket Perge Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents