Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-06 / 80. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. április 6., kedd Másodpercenként 60 millió információ Japán csatlakozik az amerikai tervhez, nagy teljesítményű táv­közlési hálózat létesítéséhez a Csendes-óceán két partja kö­zött. A hálózat segítségével má­sodpercenként hatvanmillió in­formációt tudnak majd egymás­nak továbbítani az amerikai és japán egyetemek, kormányzati kutatóintézetek. A Gigabit Net­work nevű hálózat műholdak se­gítségével kapcsolná egymáshoz a két ország szuperkomputereit, és tenné lehetővé képek, adatok tudományos célú cseréjét. A Mercedes elállt a tervtói A Mercedes-Benz elállt tervé­től, hogy a prágai Avia és a jablo- neci Liaz vállalatokkal együtt­működve gyártson teherautókat Csehországban — jelentette az AP és a DPA Helmut Wernerre, a német konszern elnökére hi­vatkozva. A Mercedes pedig már szándéknyilatkozatot is aláírt ar­ról, hogy részesedést vásárol a két csehországi autógyárban, és öt év alatt 350 millió márkát fek­tet be a csehországi gyártásba. A német autógyár vezetősége azonban úgy döntött, hogy wör- thi üzemében oldja meg a szóban forgó kiskategóriájú teherautó- modellek gyártását. Pénzzel tüzelnek a volt Csehszlovákiában? Több cseh cég is pályázik arra a jogra, hogy tüzelőt gyárthasson az egykori Csehszlovákia pénzé­ből — jelentette az AP. A cseh nemzeti bank illetékesei szerint 800 tonna papírpénz vár a forga­lomból történő kivonása. Bár ez nem túl nagy mennyiség, a szer­ződés elnyerésére pályázó egyik cég, a Holztherm Ltd. szerint a papírpénzből nyerhető fűtőbri­kett ökológiailag tiszta lenne, ami nem elhanyagolható szem­pont a súlyos levegőszennyezés­től szenvedő Észak-Csehország- ban. A GM továbbra is az élen Továbbra is a General Motors áll az USA ötszáz legerősebb vállalatát felsoroló ranglista élén — tűnik ki a Fortune magazin szokásos évi felméréséből, ame­lyet a gazdasági folyóirat április 18-i számában tesznek majd közzé. A GM tavaly 132,8 milli­árd dolláros forgalmat bonyolí­tott le, egyúttal 23,5 milliárd dol­láros veszteséget halmozott fel. A GM után helyezési sorrend­ben a következő vállalatok szere­pelnek az első 12 helyen: a texasi Exxon, a deabomi Ford Motor, az armonki IBM, a fairfieldi Ge­neral Electric, a fairfaxi Mobil, a New York-i Philip Morris, a wil- mingtoni E. I. du Pont de Nemo­urs, a San Francisco-i Chevron, a White Plains-i Texaco, a High­land Park-i Chrysler, és a Boe­ing. A befektetések megkönnyítésére A Világbank igazgatótanácsa a minap egyhangúlag úgy dön­tött, hogy a volt szovjet köztársa­ságokba tartó befektetések útjá­nak megkönnyítése érdekében módosítja saját szabályait. A nemzetközi pénzintézmény en­nek érdekében ideiglenesen ér­vénytelenítette úgynevezett ne­gatív kézizálogkölcsön-záradé- kát: ez eddig elsőbbséget biztosí­tott számára saját kölcsöneinek garantálására, most azonban le­hetővé válik, hogy a kereskedel­mi bankok is garanciát vállalhas­sanak a befektetésekre. Az orosz adósságok átütemezése A nyugati hitelezők megálla­podtak abban, hogy átütemezik Oroszországnak az év végéig esedékes, 16-17 milliárd dollárt kitevő adósságát — írta az Asza- hi Simbun című napilap. Az át­ütemezési megállapodást az tette lehetővé, hogy Oroszország és Ukrajna nemrégiben megegye­zett abban, hogy Oroszország vállalja magára a volt szovjet köztársaságok külső adósságait. Clinton és Jelcin is elégedett Rendkívül termékenyek vol­tak a tárgyalások, új, demokrati­kus partneri viszony alapjait te­remtették meg Oroszországgal, amely történelmi hozzájárulás lehet a világ jövőjéhez — jelen­tette ki a csúcstalálkozót záró va­sárnapi sajtóértekezleten Bili Clinton amerikai elnök. Az ígért támogatás az ameri­kai nép érdeke is — hangsúlyozta ismételten az elnök, majd ki­emelte: szorgalmazzák a szólás-, a gyülekezési, a vallásszabadság érvényesülését Oroszországban. Kérte a szövetségeseket, dol­gozzanak ki hasonló, kétoldalú segélyprogramokat, Nagy-Bri- tannia és Kanada után várja a többiek Moszkvának nyújtott tá­mogatásait is. Széles körű külpo­litikai együttműködésben egyez­tek meg, és Washington szorgal­mazza Ukrajna, Fehéroroszor­szág és Kazahsztán atomfegyve­reinek leszerelését. Teljes mér­tékben elégedett a csúccsal — je­lentette ki a sajtóértekezleten Borisz Jelcin. Mint mondotta, Clintonnal könnyen megtalálták a közös hangot, hiszen mindket­ten tárgyszerűen, egyúttal — úgymond — idealista szellemben közelítik meg a kérdéseket. Az orosz elnök már bevezető­jében jelezte, hogy a kereskedel­mi korlátozások felszámolását kérte: — Kommunista ország­ként kezelnek bennünket, ami­kor a demokráciáért harcolunk. Jelcin úgy fogalmazott, mintha e korlátozások feloldásában meg­egyeztek volna, jóllehet, a Fehér Ház ismételten közölte: a kér­désről a Kongresszussal, illetve a zsidó közösséggel még tárgyalni kell. Boszniáról Jelcin annyit mon­dott, hogy a „fő kérdésekben”, nevezetesen, hogy a válságot az ENSZ keretében kell megolda­ni, teljes az egyetértés. Azt tervezik, hogy Moszkvá­ban irodát állítanak fel, amely összehangolja a G-7 csoport ál­tal nyújtott támogatást — közöl­te Clinton. Az Oroszországot sújtó gazdasági megkülönbözte­tések kérdését vizsgálják, mon­dotta, hozzátéve: Jelcin szerint nincsenek az országban olyanok, akiknek kivándorlását akadá­lyoznák. Az ügyet kivizsgálják, es Washington néhány napon belül nyilatkozik — közölte az el­nök. Egyébként második orosz segélyprogramot terjeszt majd a törvényhozás elé, amely még energikusabban segíti az orosz gazdaságot, az energiaszektort, a környezetvédelmet, a lakásépí­tést — ígérte. Jelcin arról szólt, hogy a re­form még csak egyéves, de máris 60.000 magánvállalkozás van az országban: Moszkvának nem se­gélyre van szüksége, hanem mint­egy kétéves „lélegzetvételnyi szünetre” — miközben a segítség új munkaalkalmak, kapacitások teremtésével segíti az amerikai gazdaságot is. A kérdésre, miért késnek a balti orosz csapatkivonások, Jel­cin világosan megmondta: mi­után Lettországban és Észtor­szágban megsértik az orosz ki­sebbségjogait, a kivonást e jogok biztosításától teszik függővé. Litvánia tekintetében, ahol nincs ilyen probléma, a kivonás me­netrend szerint folytatódik. Az amerikai kormány hír szerint sürgeti a kivonásokat, s egyúttal szorgalmazza, hogy adják meg az orosz kisebbségek jogait. Kubával megegyeztek az orosz csapatok teljes kivonásá­ról, a végső menetrend még nem ismert — válaszolta egy kérdésre Jelcin. Clinton elnök elnézést kért a közelmúlt esetért, amikor egy amerikai és egy orosz atom­tengeralattjáró összeütközött, és Jelcin közölte: május-júniusban Washingtonba látogat Gracsov védelmi miniszter, hogy az ilyen esetek megelőzéséről tárgyaljon. A kérdésre, milyen natassal lehet a csúcs az orosz népszava­zásra, Jelcin hangsúlyozta: orosz belügyről van szó, de nyilvánva­ló, hogy a szavazás kimenetele kihat a világra, az Egyesült Álla­mokra és más országokra is, hi­szen ha őt leszavazzák, az a de­mokrácia vereségét, a kommu­nisták visszatérését jelentené, s ez megengedhetetlen. Jelcin bejelentette, hogy moszkvai hivatalos látogatásra hívta meg Clinton elnököt. Rö­viddel a sajtóértekezlet után mindkét elnök hazarepült Van­couverből. (MTI) Japán vélemény a vancouveri „csúcsról” Japán igyekszik sikerre vinni a hét vezető ipari ország Oroszor­szág megsegítésével foglalkozó áprilisi miniszteri értekezletét, mérlegelve az orosz-amerikai csúcstalálkozó eredményét — nyilatkozta a japán kabinet főtit­kára. Eszerint a vancouveri „csúcs” Japánt és a „hetek” többi tagját is arra késztetheti, hogy mihamarabb maguk is konkret támogatási csomaggal álljanak elő. Kono Johei méltatta a vancou­veri „csúcs” eredményét, az 1,6 milliárd dollár értékű támoga­tásra tett amerikai ígéretet. Ki­emelkedőnek tartotta azt is a ja­pán kabinet főtitkára, hogy Clin­ton elnök támogatásában része­sítette Japánt az Oroszországgal kapcsolatos területi vitájában, továbbá, hogy az amerikai elnök méltatta a szigetország vezető szerepét a „hetek” csoportjában. Japán ad otthont az idén a „he­tek” állam- és kormányfői érte­kezletének. Kono Johei közölte, hogy sze­rinte most a „hetek” pénzügy- és külügyminiszterei is konkrét se­gítség tervét kívánják kidolgoz­ni. Korábban ajapán kormányfő még arról beszelt, hogy az április 14-én és 15-én tartandó tokiói miniszteri értekezleten az ipari országok nem fognak előállni konkrét felajánlásokkal. Az orosz külpolitika nem változik A Jelcin-Csemomirgyin páros kormányzása alatt az orosz kül­politikában semmilyen változás nem lesz. Ezt hangoztatta Kozi- rev orosz külügyminiszter a köz­ponti orosz televízió Itogi (Ered­mények) című vasárnap esti ma­gazinműsorában. — A fundamentalizmus, vagy­is egy lényegében zárt gondol­kodásmód és a szinte kóros gyű­lölet, amely már nem is a pszi­chológia, hanem a pszichiátria körébe tartozik, a környező vi­lág, különösen a szabad világ gyűlölete időről időre nálunk is felüti a fejét, sajnos — mondta az orosz külügyminiszter szavait. Kozirev emlékeztetett arra, hogy néhány napig Oroszország is ta­núja volt ennek a jelenségnek, de hangsúlyozta, ő a külpolitikában soha nem enged teret neki. Az orosz külügyek irányítója pár nappal ezelőtti iráni látogatásá­ról szólva azt mondta, ez nem je­lent elfordulást a Nyugattól, Oroszország soha nem fog elfor­dulni a Nyugattól. A teheráni lá­togatás csupán annak figyelem- bevétele, hogy Oroszország nagyhatalom, és a világpolitika valamennyi színpadán a megfe­lelő szabályoknak megfelelően kell játszania. (MTI) Boszniai légisegély Tegnapra virradóra újabb se­gélyszállítmányt juttattak el légi úton a kelet-boszniai Srebreni- cába. A DPA jelentése szerint a hat amerikai Hercules C-130-as szállítógépen kívül részt vett a bevetésben egy német, illetve egy francia Transall típusú repü­lőgép is. A szállítógépek inci­dens nélkül végrehajtották fel­adatukat, és visszatértek a frank­furti amerikai légitámaszpontra. Százezrek élete a tét” 99 „Százezrek élete a tét” — fi­g /elmeztette hallgatóságát osznia-Hercegovina jogi kép­viselője Hágában, a Nemzetközi Bíróságnak a boszniai kérdésben múlt heten tartott ülésén. Szara­jevó és Belgrád első alkalommal ismertette álláspontját a nemzet­közi jogi testület előtt, amelynek egyebek között Bosznia önvé­delmi — így például fegyvervá- sárlási — törekvéseinek jogi érte­lemben vett megalapozottságá­ról kell majd véleményt alkotnia. A meghallgatás során Bosznia ENSZ-nagykövete valósággal sokkolta hallgatóságát a szeroek náci rémtettekre emlékeztető at­rocitásainak felsorolásakor. „Holnap már túl későn jöhet Bosznia-Hercegovina népének és államának bármilyen nemzet­közi segítség” — jegyezte meg mindezek kapcsán a köztársaság jogi képviselője, az amerikai Boyle. Emlékezetes, hogy az ENSZ BT még 1991 szeptemberében fegyverszállítási embargót ren­delt el a jugoszláv polgárháború­ban érintett valamennyi féllel szemben. Szarajevó most minde­nekelőtt azt kívánja elérni, hogy a bíróság ismeije el: külső agresz- szió áldozata, amelytől minded­dig nem védték meg hatékonyan az ENSZ illetékes szervei. Bosz­nia szerint ez a helyzet,párosulva azzal, hogy az ország 1992 máju­sában az ENSZ teljes jogú tagja lett, feljogosítja arra, hogy az ENSZ Alapokmány 51. cikkelye alapján lépéseket tegyen önvé­delme megszervezésere, beleért­ve fegyverek vásárlását is. Kis-Jugoszlávia képviselője a vitában mindenekelőtt azzal ér­velt, hogy nincs szó külső agresz- szióról, még kevésbé külső szerb támadásról. „Ez polgárháború, nem pedig államok közötti harc” — hangoztatta Ljubinko Zivko- vic, aki szerint teljesen megala­pozatlan abban a szerb-monte- negrói föderáció bármilyen for­mám részvételéről beszelni. „A föderáció egyetlen katonája sem harcol Boszniában. Azok a szer- bek, akik ott fegyvert fogtak, nem kívülről érkeztek, hanem mindig is ott éltek” — szögezte le. A meghallgatások után most ismét aktákba és jogi paragrafu­sok elemzésébe merül a hágai törvényszék. Megfigyelők meg­jegyzik: a bíráknak nem lesz könnyű dolguk, mert egy politi­kailag túlfűtött kérdésben kelle­ne hideg iogászfejjel kizárólag jogi vonatkozásokról állást fog­lalniuk. „Ez nem a Biztonsági Tanács, hanem bíróság” — intet­te a sajtót a Lockerbie-perben amerikai felet képviselő jogi szak­értő is. Ennek ellenére Sir Jen­nings, a bíróság elnöke azt ígéri, hogy a hágai testület „amilyen gyorsan csak lehet”, meghozza Halottak Szarajevóban Legkevesebb 7 személy vesz­tette eletét és 28 megsebesült va­sárnap Szarajevóban az ismét ki­újult súlyos harcokban. A Reuter kórházi forrásokra hivatkozva jelentette, hogy a sebesültek kö­zött 14 gyermek is van, az AFP egy halott gyermekről is tudni vei. Ha a hírek megfelelnek a va­lóságnak, ez volt a szerb, muzul­mán és horvát népcsoport által egyaránt elfogadott, és csaknem egy hete nagyjából betartott tűz­szünet legsúlyosabb megsértése. A szarajevói rádió közlese sze­rint több mint 20 tüzérségi löve­dék érte Új-Szarajevót. Ugyan­csak a szarajevói rádió adta hírül, hogy hárman meghaltak és egy személy megsebesült a szerb ost- romgyurűbe zárt Srebrenicában. Az ENSZ két Sea King típusú brit helikopterének vasárnap si­került kimentenie két sebesültet Srebrenicából. Egyikük Tony Birtley, az ABC amerikai televí­ziós társaság tudósítója, akit a horvátországi Splitbe, illetve on­nan Londonba szállítottak gyógykezelésre. Állapota az ABC New York-i szóvivője sze­rint nem életveszélyes. A másik az ENSZ-erők egy kanadai ille­tőségű katonai megfigyelője, akit az ENSZ-helikopter az UN- PROFOR (ENSZ-békefenntar- tók) Szarajevó melletti katonai kórházába vitt. A helikopterek a muzulmán kézen lévő észak­boszniai Tuzlából szálltak fel. Az oda vezető úton a szerbek Zvor- nikban leszállásra kényszerítet­ték, majd átvizsgálták okét. (MTI) Kérdőjelek Szabad kereskedni? Az okmányokra felkerült az összes aláírás, az ünnepi beszédek elhangzottak, az érdekelt kül­kereskedők máris bizakodóbban várhatják július 1-jét. Ekkortól lép életbe az EFTA-tagországok­kal nemrégiben megkötött szabadkereskedelmi megállapodás, amely várhatóan tovább könnyíti a bejutást egymás piacára, s új lehetőségeket te­remt a Nyugaton sokszor korlátozni kívánt ma­gyar mezőgazdasági kivitelnek is. Lassú szülés volt? Kétségtelen, hogy nagyjá­ból ugyanakkor kezdtünk el tárgyalni az Európai Közösség brüsszeli megbízottjaival, mint az ÉF- TA illetékeseivel, az EK-val mégis jó másfél év­vel korábban, már 1991 végén sikerült megegye­zésre jutni. Az EFTA szervezeti rendje ugyanis eltérő, így külön-külön kellett az agrárkérdése­ket tisztázni a tagállamokkal, Ausztriával, Svájc­cal, Finnországgal, Svédországgal, Izlanddal és Norvégiával. Ám úgy tűnik, az erőfeszítések in­dokoltak voltak: a gazdasági diplomácia által el­ért — persze, kölcsönös — vámlebontások és más piaci kedvezmények révén ez bankjainknak évi 40-50 millió dolláros pluszbevételt jelenthet. Sok ez vagy kevés? S valóban az agrárkivitel a lényeg, vagy az iparcikkpiacra kell jobban odafi­gyelni? Ez ügyben a szakértők véleménye való­színűleg sokféle. De ne feledjük: földrajzi, ter­melési adottságaink, s a fejlettségi színvonalkü­lönbség miatt a mezőgazdasági export előnyeiről még sokáig nemigen mondhatunk le. S a közve­tett haszon? Az sem lényegtelen, hiszen nyugati szomszédunkkal együtt az EFTA-országok rövi­desen EK-tagokká válhatnak, így velük a meg­egyezés legalább olyan fontos volt, mint Brüsz- szellel. Ezért is nevezhette a genfi sikert a külgaz­dasági miniszter mérföldkőnek az Európa felé vezető úton. Valóban ez az irány, végállomásként pedig csak a felzárkózás jöhet szóba. Igaz, addig számtalan mérföldkő mellett el kell még halad­nunk. (FEB) \ 1993. április 6-tól 9-ig HÚSVÉTI AKCIÓ Hatvanban az új optikaüzletben. Kontaktlencse-vásárlásnál ajándékba kapja tőlünk a lencsetároló készletet, szemüvegvásárlásnál ajándékunk páramentesítő ceruza és szemüvegzsinór. INGYENES komputeres és orvosi szemvizsgálat. Szeretettel vár mindenkit Tóth Ferencné látszerész, Dr. Bemáth Éva szemész szakorvos Cím: Hatvan, Horváth M. u. 5. (a Henkellel szemben) északi lakótelep \ / A gyászoló család mély megrendüléssel tudatja, hogy türelemmel viselt hosszú betegség után 1993. április 3-án 69 éves korában ID. HANCSÁK ANTAL nyugalmazott MÁY-fóellenór elhunyt. Temetése római katolikus szertartás szerint a makiári temetőben 1993. április 6-án 15 órakor lesz. Gyászolják: felesége, gyermekei, menyei, unokái [ Köszönetét mondunk j f Mély fájdalommal mindazoknak, akik drága édesanyánk tudatjuk, hogy férjem, édesapánk ID. TÓTH ZSIGMOND P. NAGY LÁSZLÓNÉ 1993. április 4-én sz. Hernády Klára elhunyt. Temetése temetésén 1993. április 7-én részt vettek. 14 órakor lesz a hevesi Felső temetőben. A gyászoló család Szerető felesége és gyermekei Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik szerették és tisztelték, hogy ÖZV. MAJOROS JÓZSEFNÉ 91 éves korában elhunyt. Temetése 1993. április 8-án 11.30 órakor az egri Hatvani temetőben lesz. A gyászoló család EGER 3300 EGER, TŰZOLTÓ TÉR 3. TELEFON: 36 - 315 097

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents