Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-05 / 79. szám

2

VILÁGTÜKÖR

HÍRLAP, 1993. április 5., hétfő

Olaszország

Terrorista — félig szabadlábon

Nyilatkozat egy újabb pótadóról

GATT-jelentés

Kelet-Közép-Európa országaiban tavaly valamelyest növekedett az export és az import volumene. Először azóta, hogy áttérnek a piacgazdaságra — áll az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Megállapodás (GATT) szervezetének a minap Genfben közzé tett jelentésében. Az AFP által ismertetett anyag szerint 1988 óta tavaly először gyorsult fel a világkereskedelem növekedése, és — számítások szerint — a 4,5 százalékot is meghaladhatja, jóllehet a második félévben határozottan visszaesett. A GATT szerint az árucsereforgalom 5,5 százalékkal növekedett. Értékben kifejezve elérte a 3.700 milliárd dollárt.

Dánia és az európai unió

Ha Dániában ma tartanának népszavazást az európai unióról, akkor támogatói valószínűleg győztesen kerülnének ki belőle. Legalábbis erre utal két közvéleménykutatási eredmény: a Gallup és a Vilstrup intézet felmérése szerint (a kettő között mindössze egy százalékos az eltérés) a megkérdezettek 48 százaléka szavazna Maastricht mellett, 26 százalékuk pedig ellene. A bizonytalankodók aránya 26 százalékra tehető. Mint emlékezetes, a Dániában tavaly június 2-án tartott népszavazáson a lakosság 50,7 százaléka vetette el az európai unió gondolatát, 49,3 százaléka viszont az európai unió megteremtése mellett foglalt állást.

Számítógépen a betegek adatai

Számítógépen rögzítik a betegek adatait az egyik japán városban, és a város mind a 22 kórháza hozzáférhet az adatbázishoz. Az elektronikus nyilvántartás több tízezer ember adatait tartalmazza — az iskolás kor óta végzett egészségügyi ellenőrzések információit. Á Tokióhoz tartozó Akisima város orvosai pillanatok alatt össze tudják vetni a betegek újabb vizsgálati eredményeit a korábbiakkal, így nem kell tucatnyi leletet átnézniök. A számítógép képernyőjén ábrák jelzik az azonos egészségügyi információk időbeli változását, ami egyes betegségek — például a magas vérnyomás — esetében annak megállapításához fontos információval szolgál.

A névtelenség megszűntetése szükséges

A bankkontó-tulajdonosok névtelenségének megszüntetése feltétele Ausztria közös piaci belépésének — mondotta a Der Standard című bécsi lapnak nyilatkozva Sabine Vogt, a német szövetségi bűnügyi hivatal munkatársa. Vogt egy OECD-bizott- ság tagjaként Bécsben azokat az intézkedéseket tanulmányozta, amelyeket Ausztriában a pénz- mosdatás ellen tesznek, és arra a következtetésre jutott, hogy amíg névtelenül ismeretlen eredetű pénzeket lehet osztrák bankokban betétként vagy folyószámlára elhelyezni, addig ez a harc illuzórikus.

Renato Curcio, á Vörös Brigádok terrorista szervezet alapítója és fő ideológusa 17 évi börtön után félig szabadlábra kerül, így határozott az illetékes bíróság annak a törvénynek az alapján, amely lehetővé teszi, hogy büntetésük felének letöltése után kedvezményben részesítsék a jó magaviseletű foglyokat.

Curcio e héttől minden reggel elhagyhatja a római Rebibbia börtönt, ahová csak este kell visz- szatérnie. Egy kiadó irodalmi szerkesztőjeként dolgozik majd,

Ha a VIII. népképviselő kongresszusról azt írtam, hogy döntetlenül végződött, akkor most, a IX. után mindenképpen azt kell megállapítanom, hogy Jelcin teljes verségével ért véget — jelentette ki az MTI-nek adott nyilatkozatában Vitalij Tretyakov. A Nyezaviszimaja Gazeta főszerkesztője szerint a mai válságból csak az űj választások és a politikusok új nemzedéke révén juthat ki Oroszország.

— Az elmúlt időszak viharai ellenére úgy látom, hogy ha néhány százalékkal is, de ma még Jelcin nyerné meg a választásokat. Aki számottevően megközelítheti őt, az alelnöke, Alek- szandr Ruckoj, s szerintem minolyan munkán, amelyet már a börtönben is végzett egy ideje.

Curcio a hetvenes évek elején „fegyveres harcot” hirdetett az államhatalom ellen. Az általa megalakított Vörös Brigádok és a hozzá kapcsolódó egyéb szélsőbaloldali terrorszervezetek többszáz véres merényletet követtek el, s egy évtizedig harcban álltak az intézményekkel, az „elnyomó társadalommal”. Legnagyobb akciójuk Aldo Moro kereszténydemokrata vezető elrablása és meggyilkolása 1978-ban.

denki más csak jóval utánuk következhetne. Ebbe az üldöző bolyba sorolnám Grigorij Jav- linszkij közgazdászt, Anatolij Szobcsakot, Szentpétervár polgármesterét, Jegor Gajdar volt kormányfőt és Jurij Boldiijevet — mondotta Tretyakov. Hozzáfűzte: utóbbit, aki a közelmúltig a kiváltságokat vizsgáló bizottság vezetője volt, a jövő orosz politikusának tartja.

— Haszbulatov megválasztása kizárt. Noha azt hiszem, hogy Oroszországban elég magas szintű a nemzetiségi tolemacia, egy ilyen esetben csecsen származása minden más tényezőt háttérbe szorítana — mondotta Tretyakov.

Curcio — ellentétben sok terrorba társával — nem vált a börtönben „bűnbánóvá”, és sohasem működött együtt a hatóságokkal, ugyanakkor kritikusan átértékelte terrorista múltját. „A fegyveres harc elmélete tévedésnek bizonyult, és véglegesen lezárult” —jelentette ki az Espresso hetilapnak. „Ezentúl normális állampolgárként kívánok élni, s azon dolgozni, hogy rabtársaim minél többen munkához jussanak” — jelentette ki Curcio, akinek fogsága 2004-ben jár le.

A

„haldokló”

visegrádi

szellemről

Václav Havel, aki annak idején a legfejlettebb közép-európai országok közötti együttműködés egyik élharcosa volt, most kívánatosnak tartja, hogy minden állam maga szabadon fellelhesse az Európai Közösségbe való lehető leggyorsabb beintegrálódás módozatait — írja a La Libre Belgique prágai tudósítója, aki cikkében e felfogást nem csupán a cseh, de a magyar diplomácia sajátjának is tekinti. Christine Dupre a cseh és a szlovák elnökök első csúcstalálkozója alkalmából írt rövid tudósítást a két fiatal állam mind teljesebb elkülönüléséről — utalva egyebek között az „igazi határ” felállításának útlevélhasználatot is megkövetelő következményeire —, és mindezek kapcsán emeli ki már cikke címében is, hogy „haldoklik a visegrádi országcsoport egykori nagyszerű szelleme”.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete megdöbbenéssel értesült arról, hogy a parlament múlt héten olyan törvényt (Törvény a Nemzeti Kultúrális Alapról) fogadott el, amelynek alapján a kiadóknak árbevételük egy-húsz százalékát kell befizetniük egy központi alapba, amelynek rendeltetéséről, felhasználásáról egy kuratórium dönt. Példátlan lépésnek tartjuk, hogy a társadalmi szervezetekkel történő előzetes konzultáció nélkül egy ilyen törvény megszülethetett. Ez az árbevétel-arányos adó számos kiadóvállalatot csődbe vihet, s ez ismét sokak munkahelyét veszélyezteti.

Ugyanakkor nem értünk egyet azzal sem, hogy a lapkiadók ne dönthessék el, hogy — lehetőségeik alapján — miként támogatják a kultúrát. A kiadók ezirányú tevékenysége eddig is sokmillió forintra rúgott. Ezentúl viszont kizárólag a kiadók viselik majd a kuratórium által kedvezményezett lapok, kiadók

Szinte egyidőben azzal, hogy Bilecában a boszniai szerb parlament a tűzszünet fenntartása mellett foglalt állást, a keletboszniai Srebrenica körzetében egyhetes szünet után kiújultak a harcok.

Dolgavégezetlenül tért vissza szerbiai területre az ENSZ humanitárius konvoja, miután meddő vitát folytattak a konvoj vezetői a helyi szerb parancsnokokkal. A 16 teherautó szombat reggel indult a kelet-boszniai

finanszírozásának terheit, más gazdasági csoportoknak gazdasági teljesítményük arányában ebből nem kötelezően kell kivenni a részüket.

A jelen törvény lehetővé teszi, hogy a vállalatok, illetve lapkiadók pénze a kultúra olyan területére jusson, amelynek támogatása terveik között egyáltalán nem szerepelt.

Ez ellen határozottan tiltakozunk, s felhívjuk a törvényhozók, a kormány figyelmét, hogy változtasson a szabályozáson. Ezúton bejelentjük továbbá: kérni fogjuk a törvény alkotmányossági felülvizsgálatát. Megjegyezzük még azt is, hogy egy gazdasági év közepén a piacgazdaság körülményei közepette sem tanácsos egy egész szakma árképzését befolyásoló, visszamenőleges hatályú döntést hozni. Ahogy a törvény előzetes vitája, úgy ennek indokolása is elmaradt.

Magyar Lapkiadók Egyesülete Elnöksége

Srebrenicába, s délután visszatért Zvornikba. Nem tudtak ugyanis megállapodásra jutni a menekültek elszállításával kapcsolatban az ENSZ-konvoj vezetői a bratunaci parancsnokokkal.

Feszült a helyzet Nyugat- Boszniában is: a Banja Luka-i szerb hadsereg azt állítja, hogy 15 ezer horvát katonát vontak össze Nova Gradiskánál, s küszöbön áll egy nagyobb horvát támadás.

GYÖNGYÖSÖN

a Szabadság tér 1. sz. alatt

a KORONA SÖRÖZŐ átalakítása után 30-40 m2-es

ÜZLETHELYISÉGEK

bérelhetők,

profilváltozással is.

Jelentkezéseket írásban kérjük április 15-ig „Májusi nyitás 54809” jeligére a kiadóba Eger; Pf. 23.

Bővebb információk: a 36/320-663-as telefonon 15.00 óra után.

A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA 1993. évre

Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei fejlesztési programok támogatására A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium az elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény VI. fejezetének 52. paragrafusának (2) bekezdés a) pontja és az 57. paragrafusa alapján

PÁLYÁZATOT HIRDET

Nógrád megye gazdasági, társadalmi helyzetének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 1065/1992. (XII. 2.) kormányhatározatban, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei fejlesztési program feladatairól szóló 1070/1992. (XII. 29.) kormányhatározatban foglalt feladatok végrehajtásához.

A Területfejlesztési Alapból nyerhető támogatások pályázati feltételeire az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény VI. fejezete vonatkozik.

— A támogatás a Területfejlesztési Alap terhére történő visszatérítési kötelezettség nélküli, illetve visszatérítendő juttatás, melyre kül- és belföldi jogi és magánszemélyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok pályázhatnak.

— A támogatási kérelem benyújtásának időpontjában folyamatban lévő beruházáshoz támogatás nem adható.

— A pályázatot a pályázati felhívás közzétételét követően, de legkésőbb 1993. április 30-ig lehet benyújtani írásban, 12 példányban az Állami Fejlesztési Intézethez (a továbbiakban ÁFI). A Nógrád és Heves megyei pályázatokat a Területfejlesztési és Munkahelyteremtési Osztályra (1909 Budapest, Pf. 216., ügyfélfogadás hétfőtől péntekig 9-13 óráig: Budapest, V. kér. Deák Ferenc u. 5.), a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei pályázatokat a miskolci kirendeltséghez (3530 Miskolc, Mindszent tér 1.) lehet eljuttatni.

— A pályázatok alaki, tartalmi, szakmai feltételeit az ÁFI által közzétett útmutató tartalmazza. Az útmutató igényelhető az ÁFI fenti címein, a köztársasági megbízottak hivatalaiban és a megyei önkormányzati hivatalokban.

— A pályázatnak tartalmaznia kell az útmutatóban előírtakat, továbbá kötelezettségvállalást a pályázat tárgyának megvalósítására. Mellékelni kell a pályázathoz:

a) a munkahelyteremtő beruházásoknál a beruházás helye szerint illetékes települési önkormányzatok véleményét;

b) a pályázat tartalmától függően a területileg illetékes megyei munkaügyi központ, a megyei földművelésügyi hivatal, a Földművelésügyi Minisztérium Önálló Vadászati és Halászati Osztálya, a területi erdőfelügyelőség, a közúti igazgatóság, a vízügyi igazgatóság, a környezetvédelmi felügyelőség, illetve ez utóbbi által szükségesnek tartott esetben a természetvédelmi, valamint a nemzeti park igazgatóság állásfoglalását;

c) a beruházáshoz hitelt nyújtó pénzintézet és a saját forrást igazoló számlavezető bank nyilatkozatát.

— A pályázatok elbírálásáról a Területfejlesztési Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: bizottság) javaslata alapján a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter-a belügyminiszter egyetértésével - dönt. Az ÁFI az általa felülvizsgált pályázatokat folyamatosan juttatja el a Regionális Fejlesztési Tanácsokhoz (a továbbiakban: tanácsok) rangsorolás céljából. A tanácsok 1993. június 15-ig készítik el javaslataikat, melyek figyelembevételével a bizottság 1993. június 30-ig hozza meg javaslatait. A támogatás mértékére a bizottság tesz javaslatot.

— ATerületfejlesztési Alapból adható támogatás felső határa a munkahelyteremtő beruházások esetén a fejlesztési költség 30 százaléka, az infrastrukturális fejlesztéseknél 50 százaléka. A Területfejlesztési Alapból a jelentős, 5 mFt támogatási igényt meghaladó munkahelyteremtő beruházások támogathatók. Az állami támogatások azonban összességükben nem haladhatjákmeg az infrastrukturális beruházásoknál a beruházási költség 70 százalékát, illetve a munkahelyteremtő beruházásnál pedig az 50 százalékát.

— A támogatás odaítélésénél elsőbbséget élveznek a térségi jelentőségű infrastrukturális és munkahelyteremtő beruházások.

— Az ÁFI a támogatást elnyert pályázóval szerződést köt. A beruházások, valamint a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését, szükség esetén a támogatási szerződések felbontásával kapcsolatos feladatokat az ÁFI látja el.

— Atámogatásról szóló döntés érvényétveszti, haa támogatás megítélésétől számított három hónapon belül nem jön létre a támogatási szerződés.

— Szerződésszegésnek minősül és a támogatás arányos késedelmi kamattal növelt összegének visszavonásával jár, ha a beruházás során

a) a foglalkoztatási kötelezettség vagy

b) a jóváhagyott célkitűzés csak részben valósul meg.

— Súlyos szerződésszegésnek minősül és a támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszavonásával jár, ha

a) a beruházást nem helyezték üzembe, vagy elkészülte után úgy értékesítik vagy adják bérbe, hogy az új tulajdonos (bérlő) nem vállalja át a foglalkoztatási kötelezettségeket;

b) az elfogadott céltól eltérő rendeltetésű beruházást valósítanak meg;

c) a szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettség nem teljesül a megállapodott határidőig.

— A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.

— A támogatás szempontjából elismerhető költségek:

a) a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerint a beruházás körébe tartozó tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésének, előállításának kiadásai, kiegészítve a tárgyi eszközök üzembe helyezéséhez szükséges tartós készletek költségeivel, a tárgyi eszközök költségeinek 20 százalékát meg nem haladó mértékig;

b) a fejlesztések beindításával kapcsolatos egyszeri képzési költségek.

— A támogatás igénybevétele a saját forrás (és más források) felhasználásával arányosan történhet.

— A munkahelyteremtő beruházások esetén a támogatás további feltételei:

a) a beruházásnak a támogatás elnyerésétől számított két éven beiül meg kell valósulnia;

b) a foglalkoztatás tervezett bővítését a beruházás befejezésétől számított hat hónapon belül el kell érni;

c) a támogatással létrehozott, illetve megtartani vállalt foglalkoztatott létszámot az üzembe helyezéstől számított öt évig foglalkoztatni kell;

d) a támogatandó vállalkozás életképességét üzleti tervben kell alátámasztani, a beruházásnak tízéves időszakra reálértéken legalább 12 százalékos pénzügyi és gazdasági megtérülési rátát kell biztosítania.

e) a támogatás 150 százalékára a támogatott

— a felajánlott ingatlanon az ÁFI javára jelzálogot jegyeztet be, és/vagy

— a felajánlott gép(ek)re biztosítást köt, melynek az ÁFI a kedvezményezettje.

— Az infrastrukturális beruházások esetén a támogatott a megvalósult ingatlanon az ÁFI javára jelzálogot jegyeztet be.

— A pályázati felhívásban nem említett kérdésekre „az egyes elkülönített állami pénzalapokról” szóló 1992. évi LXXXIII. törvény VI. fejezetében foglaltak az irányadók.

— Az érintett megyékből a Területfejlesztési Alaphoz benyújtott 1993. évi támogatási igényű pályázatok jogfolytonosak.

Kérdőjelek

Mit őröl az ENSZ-malom?

Az ENSZ malmai — ha lassan is — a jelek szerint mégiscsak őrölnek. Hosszú hetek, sőt, immár hónapok elhúzódó vitái, szavazásai és figyelmeztetései után döntés született a Biztonsági Tanácsban a boszniai légtér zárlatának betartásáról. A határozat értelmében a világszervezet fegyveresen is érvényt szerezhet a korábbi tilalomnak: magyarán szólva, az olasz bázisokról induló amerikai gépek vagy az Adriáról startoló brit, francia repülők lelőhetik a boszniai légteret megsértő jugoszláv (értsd: szerb) légierő gépeit.

Hozhat-e fordulatot egy ilyen szigorítás? — kérdezik a pesszimistább megfigyelők, arra célozva, hogy a hadműveletek jobbára a földön folynak, s a szerb légi akcióknak eddig sem volt perdöntő jelentősége. Valóban, úgy tűnik, hogy a BT-döntés katonai értelemben nem jelent áttörést, ám lélektani szempontból talán hatásos lehet. Hiszen jelzi: a világszervezet továbbra is nyomást próbál gyakorolni Belgrádra a polgárháború beszüntetéséért, ám a légi járőrözés megkezdéséig szabott kéthetes haladékkal a kompromisszumkeresés, a diplomáciai előrelépés esélyét sem akaija elzárni a szerb vezetés elől.

Nem kell-e tartani bumeránghatástól? Attól, hogy — bár az ejtőernyős konténereket dobáló segélyszállítókra nem lőttek — a járőröző vadászgépeket már támadás érheti? Attól, hogy a szerb közvélemény szemében az ENSZ-döntés újabb bizonyíték lesz a „Belgrád-ellenes nemzetközi konspirációra”? Vagy attól, hogy még heveebb hadműveletekre kerül sor a földi frontokon, ahol a jórészt tétlen megfigyelői szerepre kárhoztatott kéksisakosok képtelenek hasonlóan hatékony fellépésre? Dehogynem. Ám fordítsuk meg a kérdést: nem kell-e az ENSZ-nek minden erővel a krízis lezárárására törekedni? Ha lehet, földön, vízen, levegőben egyaránt? A válasz erre a kérdésre sem lehet kétséges. Az eredmény azonban — sajnos — igen...

(FEB)

Ahogyan Vitalij Tretyakov látja

„Ma még Jelcin nyerné a választásokat”

Bosznia

Tűzszünet és kiújuló harcok