Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-03-04 / 78. szám

Ünnepi ajánlatunk: húsvéti csokifigurák, selyemvirágok, sokféle kölni és parfüm nagy választékban. Kötöttosztályunkon egyes áruk 40 % engedménnyel. H ÍRLAP, 1993. április 3—4., szombat—vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN 9. ll I Természetfeletti megnyilvánulások Feltárhatjuk-e saját előző életeinket? R. A. Moody új könyvéről Sokan emlékeznek R. A. Mo­ody nevére. Ez érthető, hiszen több mint tíz esztendeje jelent meg — igen szerény példányszámban, egy­házi kiadásban — méltán híres, rendkívül gondolatébresztő könyve, az Élet az élet után. Ismerőstől szereztem meg, méghozzá rövid időre. Jóleső volt belemerülni az akkor majd- hogy tiltott gyümölcsnek minő­sített munkába. Persze nemcsak emiatt kavart fel ez a kötet, hanem azért is, mert megerősítette több évtize­des vélekedésemet, éspedig azt, hogy a Keletről származó rein- karnációs eszmekor végre másutt is hívekre lelt. Ez akkor is vigasz­ként hatott, ha idehaza nem illett — és most nagyon finoman fo­galmaztam — nagydobra verni ezt a cseppet sem marxista ízű „ügyet”. 1. A neves pszichiáter tősgyöke­res tamáskodónak indult. Olyannyira, hogy nevetséges­nek tartotta az effajta nézeteket. Aztán sorsa ügy hozta, hogy szembesülnie kellett a töpren­gésre késztető adalékokkal. Rádöbbent, hogy a klinikai halál állapotából visszajutottak azonos emlékképeket idéznek. Valójában odaátról, hiszen ki­lépnek testükből, s felülről nézik azokat, akik voltak. 2. Talán az sem véletlen, hogy ilyesféle, mellesleg igen expresz- szív erejű traumán magam is át­estem, s akkor szédületes gyorsa­sággal, vakítóan fényes képek­ben pergett vissza múltam min­den mozzanata. Ekkortól már nem lehettem a tegnapi, bármeny­nyire is kívántam. Valami új kezdődött, s ez any- nyira megrázott, hogy egy kisre­gényben örökítettem meg a sajá­tos lélektani, illetve emocionális állapotot. 3. Csoda-e, ha megjelenése után rögvest megvásároltam az alkotó legfrissebb vállalkozását, a Visz- szatérést, amelynek alcíme az alábbi izgalmat borzoló mondat: „Feltárhatjuk saját előző életein­ket.” Nos, az író maradt a régi. To­vábbra is munkál benne az egészséges kétkedés, az a tudósi alapállás, hogy csak akkor vok­sol valamire, ha bebizonyosodott annak igazsága. Leírja, hogy az egészséges kí­váncsiság is sarkallta. így aztán nem véletlen, hogy kolléganőjét felkeresve, először önnön múlt­ját, hajdanvolt egyéniségeit fag­gatta. Megvallja, a kilenc utazás megdöbbentette. Rá kellett jön­nie: nem egykori tudatalatti rez­dülései, esetleg elfojtott impresz- sziók, elfeledettnek tűnő ismere­tek bukkannak fel sajátos kön­tösben, hanem egyre azokkal a férfiakkal, nőkkel, gyerekekkel találkozik, akikbe lelke vándo­rolt. 4. Persze, nem elégedett meg eny- nyivel. Kutatott, vizsgálódott, kereste az egészben a rációt, a megfog­hatók Ezért aztán még frissebb meg­lepetések érték. Most már má­sokkal foglalkozott, s érzékelnie kellett, hogy kezeltjei megszaba­dulnak jelenkori problémáik zö­métől. Mindehhez csak az szük­séges, hogy átterelje őket azokba a korokba, amelyekben örven­deztek, keseregtek, világra jöt­tek, s távoztak. Gyógyíthatatlan betegségek­től mentesülhettek ekként. Ez az az orvosi plusz, amelyet nem pro­dukálhatott semmiféle medicina. Másképpen fogalmazva: olyan lehetőség, amelyet vétek kihasz­nálatlanul hagyni. 5. Külön érdem az, hogy szó sincs semmiféle elméleti fecse­gésről. Szellempezsdítően sora­koznak egymás után a hipnoti­kus regressziók, az esettanulmá­nyok, s ezek olyan „lapok”, ame­lyeket nem lehet félresöpörni, hiszen ez a magatartás vakságra, továbbhaladást gátló konzerva­tivizmusra vallana. 6. Ha valaki nyitott, akkor felvil- lanyzó portyákra indulhat, s ta­núja lehet egy ízig-vérig mérle­gelő, egyszer sem elvakult ember vívódásainak, s végül megnyug­vásának. Kirajzolódik előtte az a ma­gasrendű erkölcsi rendszer, amely valamennyiünket megsza­badít a gyötrő halálfélelemtől, az elmúlás rémétől. Emellett arra serkent, hogy legyünk veretesen humánusak, hiszen ha nem telje­sítjük mostanra szánt feladatun­kat, akkor újabb testesüléseink mindegyikében birkózhatunk velük. Az sem közömbös, hogy osztályrészünk lehet a megnyug­vás, a zsongító béke, s nem mér- geződünk folyvást gyűlölködés­től, haragtól. Nem akármilyen ajánlat. 7. Praktikus művet forgatha­tunk, ha nem fukarkodunk az idővel. Igen jól kamatoztatható például az utolsó fejezet, ame­lyet azoknak szán, akik ódzkod­nak attól, hogy közvetítőt, kala­uzt igényeljenek. Számukra — némi technikai segédlettel — az önhipnózist ja­vasolja. Annál is inkább, mert ilyenkor nem kell megküzdeni az egyébként természetesen jelent­kező gátlásokkal. A forgatókönyv egyszerű, vi­lágos, áttekinthető, bárki alkal­mazhatja. 8. Meggyőződésem, hogy tárgyi­lagos megközelítés esetén bevá­lik ez a recept. A nyereség mindenképpen számottevő, hiszen rendkívüli él­ményben lehet részünk: azono­sulhatunk mindazokkal, akik­nek „köntösében” jártunk már. Nemcsak e földgolyóbison, ha­nem esetleg másutt is. Hogy hol, az majd kiderül, ám az aligha vitatható, hogy a töké­letesebbé válás felfelé ívelő út­ján... Pécsi István Védőoltás rák ellen Méhnyakrák elleni védőoltást emberen először az idén Ausztrá­liában próbálnak ki. Az ausztrá­liai Queensland Egyetem tudó­sai által nyolc év alatt kifejlesz­tett oltóanyagot már sikerrel al­kalmazták állatkísérletekben. Valószínűleg ez az első ilyen szer a világon — jelentette a Reuter. A méhnyakrákot a Human Pa­pilloma nevű vírus okozza. A be­tegség tüneteinek felismerése igen nehéz, csak rendszeres méhvizsgálattal lehet kimutatni a korai jeleket. A vírus azért rendkívül veszélyes, mert képes kikerülni a szervezet immun- rendszerét és a fertőzés elleni vé­dekező mechanizmusait. Jean Paul Belmondo, mint Maigret A francia mozik szenzáci­ója Belmondo, Maigret sze­repében. Hosszú tepelődés után vállalta el Simenon Is­meretlen a házban című re­gényének filmváltozatát. Véleménye szerint a világon minden színész gondolko­dás nélkül játssza el Maig- ret-et. Ö nem tudott dönte­ni. Francia vagyok — mond­ja —, és Maigret is francia. Csak mi tudjuk, milyen ösz- szetett feladat ennek a fel­ügyelőnek az ábrázolása. A nézők, főleg a fiatalok, egy új Belmondot ismernek meg. Komoly, Közel 60 éves. megváltozni. patetikus. Volt ereje (FEB-fotó) Koleszterinszint- csökkentés, dióval Eddig „ kemény diónak ” tűnt a koleszterinszint (vérzsírszint) csökkentése, de ha ezentúl elég diót eszünk, mindez könnyebb lehet majd. A legfrissebb amerikai kutatá­sok szerint jó hatással lehet egészségi állapotunkra, ha min­dennapi étkezésünkbe bevonjuk a dióbél fogyasztását. Az erre utaló eredményeket a tekintélyes amerikai orvosi szaklap, a New England Journal of Medicine tette közzé. A vizsgálatokat 31.208 hívő adventistán végezték — ők ugyanis nem isznak és nem do­hányoznak. A megkérdezettek 65 különböző ételre vonatkozó kérdésre válaszoltak. A Loma Linda Egyetem kuta­tóinak meglepetésére egy másik vizsgálat is bebizonyította: azok számára, akik hetente legalább öt alkalommal ettek diót, felére csökkent a szívinfarktus veszélye azokhoz képest, akik csak egy­szer ettek hét nap alatt dióbelet. Egy korábbi vizsgálatnál egyes orvosok kételyeiket hangoztat­ták. Ma már ők is a „megtértek, a dióbélben hívők táborába” tar­toznak. Egy még frissebb tanulmány­ban két csoport vizsgálati anya­gát összegezték: az egyik hagyo­mányos, koleszterinszegény dié­tát folytatott, de nem evett diót. A másik csoport hasonló étele­ket fogyasztott, de napi kalória­bevitelük 20 százalékát dióbél­ből fedezték. A diót nem fogyasztók cso­portjánál — a diétának köszön­hetően — 6 százalékos koleszte- rinszint-csökkenést tapasztal­tak. Amint dióval is kiegészítet­ték étrendjüket, azonnal további 12 százalékos koleszterinszint- csökkenést mértek náluk. Hogy miért? — ez még mindig tisztázatlan. A zsiradékok mennyisége mindkét étrendi csoportban azo­nos volt, csak a milyensége kü­lönbözött. A dióbél igen jó for­rása a telítetlen zsírsavaknak. Ha diót eszünk, akkor a telítetlen zsírsavak szintje 90 százalékkal nő, mindeközben a telítetteké 40 százalékkal csökken. Tehát a tények: — A dióbéldiétán lévőknél a vérzsírszint 182-ről 160-ra csök­kent. A „jó” HDL (High Density Cholesterol) százalékban 47-ről 45-re esett vissza, miközben a* „rossz” LDL (Low Density Cho­lesterol) már 112-ről 94-re. — A szívinfarktus veszélyé­nek leginkább használatos kimu­tatása, a koleszterol aránya a HDL-hez is javult: 4-ről 3,7-re. — Az orvosi szaklapokban megjelenő cikket azonban nem a laikusoknak szánják. Egy orvos sokkal többet tud például a dió étrendi hatásáról — nyilatkozta az MTI munkatársának dr. Mes- terházy József, a SOTE III. sz. Belklinikáján működő anyag­csere-kutató csoport tagja. — A koleszterinproblémát ngp oldhatjuk meg egyszerűen aizal, hogy diót eszünk. Akkor is diétázni kell — tette hozzá a ta­nársegéd belgyógyász. Mivel egyszeresen telítetlen zsírsava­kat tartalmaz, a dió jó hatással van a koleszterinszintre. Ám nagyon magas a dióbél kalóriaértéke. A magyar kutató szerint az igazán jelentősen emelkedett ko­leszterinszintnél annyira sok diót kellene enni, hogy az tartósan magas kalóriabevitelt eredmé­nyezne. Ez pedig elhízáshoz ve­zethet, ami ugyanolyan rizikó- faktora a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, mint maga a magas koleszterinszint. A diót gyógyszerként nem le­het alkalmazni. A vérzsírszint csökkentésének alapja a szigorú diéta. De ha olyan magas a ko­leszterinszint, hogy az már egy­szerű diétával sem befolyásolha­tó, akkor lehet, hogy már a dió sem segít — fejtette ki dr. Mes- terházy, aki szerint a dió nem ál­talános gyógy- vagy csodaszer. A diéta kiegészítőjeként azonban hatásos lehet a mérsékelten emelkedett koleszterinszint ese­tében. De ezt mindenképpen meg kell beszélni kezelőorvo­sunkkal. Spanyol matador A 23 éves Manuál Diaz El Cordobés a spanyol bikaviadalok új sztárja? Mindenesetre ő az szeretne lenni. A szőke fiatalembernek már most igen sok tisztelője van. Színes világ Számítógép intézi az esküvőt Nehéz hideg fejjel dönteni a házasulandóknak, összekössék- e tartósan kettőjük életét, ám ha rászánják magukat az esküvő­re, számtalan problémával talál­koznak. Ezt a gondot igyekszik levenni a párok válláról. az az amerikai számítógépes program, amely segít megszervezni a cere­móniát és a nászutat. Először is kérdéseket tesz fel: hol, mikép­pen akarják fogadni a vendége­ket (szállodában, különterem­ben, otthon, a szabadban stb.), állófogadást terveznek-e vagy zenekaros lagzit, lesz-e gyűrű, s persze legfőképpen, hogy milyen legyen a ceremónia jellege (ha­gyományos, falusias, családias, stb.) A komputer figyelmét semmi sem kerüli el. A speciális prog­ram megírja a meghívót, meg­szövegezi a tervezett újságközle­ményt, tanácsot ad a nászút idő­tartamát és helyszínét illetően. Arra is választ ad, mennyibe ke­rül majd mindez. Csak a boldogító igent nem képes a gép elrebegni. 70 év után, de rájöttek: testvérek Örökletes betegségének kö­szönheti két francia testvér, hogy egymásra talált. A 76 éves Ale­xandre Metanier és a 73 éves Lou­is Metanier nem tudott egymás létezéséről. A fivérek ún. hemi- plegiás migrénben szenvednek, amelyre a hajlam genetikailag öröklődik. A két idős ember egy-egy fia egymástól függetle­nül felkereste azt a párizsi kórhá­zat, amely az ilyen ritka betegsé­gekkel foglalkozik. A speciális vizsgálatok kiderítették: a két fiatalember, Pierre és Daniel unokatestvér. Apai nagyanyjuk és nagyapjuk közös, ám a két apának nem volt tudomása egy­másról. Most rekonstruálták csa­ládjuk történetét. Anyjuk — An­gele Metanier — éveken át foly­tatott szerelmi viszonyt egy nős férfival, aki azonban nem volt hajlandó elismerni 1917-ben és 1920-ban született fiait. Az idő­sebbik (Alexandre) a nagyszü­lőknél nőtt fel, a másodszülött Louist pedig nevelőszülőkhöz adta a gyámhatóság. A nagyob­bik fiú Közép-Franciaországban élt, a kisebbik a főváros, Párizs közelében. Mindketten megnő­sültek, mindkettőjüknek 8-8 gyereke van. Most kiderült, hogy a két feleségnek azonos a ke­resztneve, Marcelle. Michael Jackson magánállatkertje Még mindig sok szó esik Mi­chael Jackson öt földrészt besu­gárzó televíziós beszélgetéséről a talk-show királynővel, Oprah Winfreyvel. „Jacko” elképesztő őszinteséggel válaszolt a leginti­mebb kérdésekre is, de rögtön bezárult, amikor közismert ma­gánállatkertiéről esett szó. Vajon miért? A New York Magazine Magányos A legutóbbi felmérésekből ki­tűnik, hogy az Egyesült Álla­mokban gyorsan nő az egyedül­állók, a magányosan élők szá­ma. Az egyedül élő nők átlag- életkora 66, a férfiaké viszont csak 42 esztendő. Az említett nők 23 százaléka sosem volt még férjnél, a férfiak kerek ötven százaléka pedig konok aggle­gény. A szexuális magány viszont értesülése szerint a rejtélynek prózai oka van: a szupersztár nem egy állathoz illegálisan ju­tott, és számos olyan fajtát tart, amit az amerikai törvények tilta­nak. A popbálvány egy vagyont fizetett azért, hogy engedély nél­kül zsiráfbébit hozhasson haza — írja a magazin. amerikaiak kevésbé jellemző. Sámuel Janus professzor most megjelent tanul­mánya szerint az AIDS-trauma múlóban van, az amerikaiak is­mét lezserebbek. A megkérde­zettek 80 százaléka(l) vélte úgy, hogy az AIDS „szegények és ho­mokosok” betegsége. A férfiak 62, a nők 66 százaléka jelentette ki, hogy ma több nemi kapcsola­ta van, mint a nagy ijedelem ide­jén, három esztendeje. Gyorshajtás, választási ajándékként A francia közlekedési minisz­ter meglepő javaslattal állt elő: lakott területen, ahol ezt a „köz­lekedési körülmények lehetővé teszik”, növeljék ötvenről hetven kilométerre a megengedett sebes­séget. A francia autósok jó része lel­kesen fogadja az indítványt, hi­szen a városi forgalom sok he­lyütt indokolatlanul lelassult, az viszont élénk vita tárgya, hogy a döntést az önkormányzatokra akarják bízni. E testületek mér­legelésétől függene, hogy a lakó­terület mely útszakaszán halad­hatnának gyorsabban vagy las­sabban a járművek. A kétkedők attól tartanak, hogy Franciaor­szág 30 ezer polgármestere nem azonosan mérlegeli a „közleke­dési körülményeket”. (FEB)

Next

/
Thumbnails
Contents