Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)
1993-04-29 / 99. szám
HÍRLAP, 1993. április 29., csütörtök PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 13. Nem akadt vevő a strandra Az elmúlt évben a helyi ön- kormányzat üzemeltette Mátra- derecskén a népszerű strandot. Nem kis veszteséget kellett a hivatalnak elkönyvelnie a fürdő után, így azt meghirdették értékesítésre. A pályázat azonban nem hozott sikert, volt ugyan néhány érdeklődő, akik bérbe vehették volna a strandot, ám végül nem született megegyezés. Tehát az idén is az önkormányzatra hárul a működtetés feladata: a derecskéi strand előreláthatólag május közepén nyit majd ki, s közhasznú munka keretében foglalkoztatnak ott pár embert. Épül a gázvezeték Jelenleg is folyik Recsken a vezetékes gáz kiépítése. Éppen a belterületi vezetékeket fektetik a szakemberek, méghozzá a nagyközség központi részén, ahol a munkálatok miatt a forgalom korlátozása is szükségessé vált. Az arra autózók számítsanak rá: a jelzőlámpás irányítás okán néhány percet várakozniuk kell. A Föld — plakátokon A tarnaleleszi általános iskolások plakátkiállítással ünnepelték meg a Föld napját. Az M. Va- laczkai £>zséüef művésztanár által vezetett rajz szakkör tagjainak munkái voltak láthatók ez alkalommal az oktatási intézményben. A plakátok többsége arra hívta fel a figyelmet: a Föld mindenkié, állítsuk meg hát a környezetrombolást. Belgiumi vendégszereplés Ma indulnak Belgiumba a tarnaleleszi Szűk Mátyás Ifjúsági Fúvószenekar tagjai, Rákóczi Péter karnagy vezetésével. A már eddig is szép sikereket elért együttes Neerpeltben, az európai ifjúsági zenei fesztiválon lép fel május 2-án. A fentiekben már említett M. Valaczkai Erzsébet leleszi művésztanár, festő egyik munkáját viszik magukkal a vendéglátók számára ajándékként. A fúvószenekarral tart az utat támogató megyei önkormányzat képviseletében Farkas Piroska is, s ő sem megy üres kézzel: egy, a megyét színvonalasan bemutató könyvet ad majd a belga házigazdáknak. Tavaszi szavalóverseny Ugyancsak tarnaleleszi hír, hogy a helyi művelődési házban holnap rendezik meg a tavaszi szavalóversenyt. A Megyei Művelődési Központtal közös rendezvény délután 3-kor kezdődik. A versenyen a helyiek mellett a Mátraderecskéről, Bélapátfalváról, Egercsehiből, Bükkszékről, Egerbaktáról, Bátorból, Párádról, Pétervásáráról és Sírokból érkező résztvevők mutatkoznak be. Közreműködik az egri Varázs Gyermekszínpad, ennek tagjai Marton Lili „Fordított világ” című zenés játékával lépnek fel. Jegyzőklub — ezúttal Verpeléten Május 7-én a verpeléti polgár- mesteri hivatal ad otthont a Pé- tervására és környéke jegyzőklub soron következő rendezvényének. Szó esik majd az önkormányzati társulások jelenéről és jövőjéről dr. Fürcht Pál belügyminisztériumi főosztályvezetőhelyettes előadásában, ugyanakkor egy korábban elmaradt téma is terítékre kerül: dr. Rubóczky Béla megyei főorvos a háziorvosok, vállalkozói orvosok és az önkormányzatok kapcsolatáról beszél. Tölgyessy Péter Balatonban Gyengébb államot kíván a képviselő — A jelenlegi helyzetben az a legnagyobb baj, hogy egyre kevesebb jövedelem születik az országban, s azt egyre rosszabbul osztják el — hangsúlyozta Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője, országgyűlési képviselő nemrégiben egy lakossági fórumon Balatonban. Nem hiszi azonban, hogy a helyzet állami parancsszóval megoldható lenne, sok magángazdaságnak kell létrejönnie, amelyeket az államnak békén kell hagynia. Annak véget kell vetni— említette —, hogy ma Magyarországon adóval beszedik a pénzek nagy részét, és a saját szempontjaik szerint elköltik azt. Három forintból kettő ma az állam markát üti, s Tölgyessy szerint ez túlzás. Az első teendő tehát a kevesebb költekezés lenne, s az, hogy maradjon több pénz helyben, a polgároknál. Sok forint megy el például az államapparátusra, a honvédségre, a rendőrségre. Ez utóbbiról elmondta, hogy valóban magas hazánkban a bűnözés, ám mégsem a valódi rendőrségre költik a pénz egy jelentős részét, hanem az igazgatási szervekre. A privatizációval kapcsolatban nem tartotta megfelelőnek, hogy belföldi privatizáció alig- alig volt, a külföldi pedig átláthatatlan, s így az emberek úgy élik meg, mint egy vadnyugati akciót, ahol a legnagyobb csirkefogók győznek. — Félő, hogy növekszik a munkanélküliség — mondta. — Ám lehetne ez ellen tenni. De nem úgy — vélte —, hogy a rosszul működő helyeket is megtartják, mert akkor pocsékolják a pénzt. Át kellene alakítani — véleménye szerint — a szakmai képzést is, hogy ne olyan munkakörökre képezzék ki az állásnélkülieket, amelyeket betöltötték. Tölgyessy végül nagy sikert aratva kijelentette: a kormány csak annyit tesz a munkanélküliekkel, hogy nyilvántartja őket, és segélyt ad nekik. Mivel az előadás címe az volt: „A változtatás esélyei” — így mindenki elsősorban ezekre az esélyekre volt kíváncsi. Tölgyessy elmondta, hogy véleménye szerint a választásokig már nem történik semmi, mert a népszerűtlen intézkedéseket a kormány nem meri meglépni. Remélte, hogy a jövőben olyan kormánytöbbség jön létre, amelyik ezekbe belekezd. Nem tartotta meggyőződésének, hogy ha az MSZP kormányozna, akkor az jó lenne, hiszen ez a párt hajlamos az ígérgetésre. Ellenben, ha a liberális közép győzne, akkor annak a következménye egy gyenge állam lenne, ahol a siker a polgároké, akiknek olyan önkormányzatai lennének, amelyek kellő vagyonnal irányítják a helyi életet. Előadása után Tölgyessy Péter kérdésekre válaszolt, többek között megvédte a Fideszt az egyik hozzászólótól, aki nehezményezte, hogy a párt tagjai miképpen szavaztak a nyugdíjemeléskor. Tölgyessy elmondta: nem tehettek mást, mert tudták, hogy nagyobb mérvű emelésre nincsen forrás. A politikus szerint pedig felelőtlenül nem szabad ígérni semmit, mert előbb-utóbb úgyis kiderül minden, s akkorra esetleg már az ország gazdaságilag össze is omolhat. Kovács Attila Bélapátfalvi diákok sikere Nagy a passzivitás A szajlai környezetvédők nem adják fel Az elmúlt héten gyűlést tartott a Szajlai Környezetvédők Köre. Az öttagú, egy éve működő csoport ezúttal Bárdos Ferencet, a Heves Megyei Környezetvédők Szövetsége képviselőjét látta vendégül. Az előadó beszélt többek között arról, hogy a megyei szövetség milyen projekteket kíván indítani, amelyekhez a szaj- laiak is csatlakozhatnak. Szó esett arról is, hogy a kisközségekben, vidéken nagy a passzivitás a környezetvédelmet illetően, mert egyszerűen nem foglalkoznak ezzel a problémával. Amint azt Csáki Csabától, a szajlai csoport alapító vezetőjétől megtudtuk, ezt a passzivitást ők is érzékelik. Az érintett ön- kormányzatoknak — a szajlainak és a terpesinek — rendszeresen elmondják a gondokat, s hogy mit kellene tenni, támogatást kérnek, ám semmi nem történik. Céljuk volt például, hogy elérjék: kevesebb fát vágjanak ki a környéken „erdőrendezés” címén, illetve, hogy megszüntessék a település mellett található illegális szemétlerakó helyeket. A sikertelenség mindazonáltal eleddig nem szegte kedvüket, továbbra is „bombázzák” az ön- kormányzatokat ötleteikkel, javaslataikkal, hiszen teendő lenne bőven. Elég, ha csak arra utalunk — az említett fakivágás és a szemetelés mellett —, hogy a Szajlát és Terpest átszelő Tar- wa-patakban védett állatok élnek... „Miénk a tér” címmel rendeztek a minap Eger és Eger környéki kisiskolások számára művészeti bemutatót a megyeszékhely Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban. Az eseményen szép sikert értek a bélapátfalvi általános iskolások, akik „Cirokországban” címmel mutattak be dramatikus játékot. A gyerekek Ferenczné Dorkó Margit tanár irányításával készültek a produkcióra, s hogy megérte nekik, azt mi sem bizonyítja ékesebben, mint a kategóriájukban elért harmadik helyezés. Felvételünkön egy jelenetet látunk az előadásból. Családi vállalkozás Vacsora a futballcsapatnak ( Tudósítónktól) Néhány hete új tábla hirdeti a főutcán, hogy baromfibolt nyílt Tarnaleleszen. E tábla szerint friss csirkét kínálnak ott minden nap, s a hír nem kacsa, ugyanis családi vállalkozás áll az üzlet mögött. Amint a boltvezető elmondta, Bélapátfalván egy mi- nivágóhídjuk üzemel, a csibéket saját maguk nevelik. A vágás és a tisztítás hagyományos módon történik, így a hús teljesen olyan ízű lesz, mintha egy falusi portáról származna. Amit este megtisztítanak, az kerül reggel a boltba. A jövőben az érdeklődésnek, az igényeknek megfelelően több baromfifajtával — kacsa, liba, pulyka — bővül a kínálat. A családi vállalkozás a lehetőségekhez mérten igyekszik támogatni a helyi egyesületeket, csoportokat is: elsőként a leleszi focicsapatot invitálták meg egy csirkevacsorára. Kovács Mária Akik becsukták a szemüket Kelendő a „csehi csibe 55 Amint azt lapunkban már hírül adtuk, két hete ünnepélyes keretek között nyitották meg a Broiler Baromfifeldolgozó és Kereskedelmi Bt. üzemét Egercse- hiben. Az eseményen rövid interjút kértünk Kárpáti Györgytől, a cég vezetőjétől, aki elsőként azt árulta el, hogy hiába csak most zajlott le a megnyitó, az üzem voltaképpen már két hónapja működik. — A műszaki átadás ugyan hivatalosan csak nemrég történt meg— mondta —, ám februártól üzemelünk, köszönet ezért mindazoknak, akik eddig becsukták a szemüket. — Tavaly áprilisban jegyezték be a céget, júniusban megvolt az alapkőletétel, s mára szerte a környéken bárki vásárolhat a „csehi csibéből”. Úgy tűnik, ez egy igazi sikersztori, ahol minden úgy alakul, ahogyan azt eltervezték... — Azért azt nem mondhatnám, hogy nincsenek problémák: pillanatnyilag például az jelent gondot, hogy jóval mesz- szebbről tudjuk csak ideszállítani feldolgozásra a csirkét, mint elképzeltük. Mindazonáltal én azt hiszem, mindenkor csak elszántan lehet cselekedni, mindig mosolyogva, hogy az a harminchat ember, aki itt dolgozik, ne vegye észre, milyen feszültség van bennem, milyen gondok nyomasztanak. — Az eltelt hónapok alatt szerezhettek már tapasztalatokat arról, hogy mekkora a kereslet a termékeik iránt. Mit hozhat a jövő? — Február közepén még egy hét alatt dolgoztunk fel ezerötszáz csirkét, ma viszont egy napon ezernyolcszázat, ami el is kel szépen. A nyárra remélhetőleg elérjük a napi ötezer darabos szintet. Erre már megvan a kiszállító kapacitás, az üzlethálózat megfelelő, megkötöttük a szerződéseket az élelmiszer-kereskedelmi cégekkel. (rénes) Nyárra már napi ötezer darabot szeretnének feldolgozni A jussukat kérik Siroktól (Folytatás az 1. oldalról) Hanem, mint említettük, Orcskay Imre, aki úgy gondolta: meg kell próbálni. Legelébb is kérdezősködtek, nem Sírokban — ezt egyébként ott nehezményezték is —, hanem Tarnaszent- márián és Verpeléten. — Ez a két község a közelmúltban lett önálló — meséli Orcskay. — S mi azt szerettük volna megtudni, hogyan érzi magát az, aki már „elvalt”. — Arról nem ejtettünk még szót, hogy voltaképpen miért szeretnék ezt a részönkormányzatot? — Azt szükséges tisztázni, hogy Kőkút „üzemeltetése” mibe Kerül. Siroktól nem akarunk olyat követelni, ami nem a jussunk, azonban az az évi 3-3,5 millió forint, amit szerintünk kaphatnánk, nem lett mind Kő- kútra költve. — Ha megvalósul az elképzelés, több pénzük lesz? — Végül is csupán az anyagiak vonatkozásában nincs sok értelme a részönkormányzatnak. Úgy számoltuk, az után, hogy amit közösen kell fizetnünk, kifizetjük, az idén 200-300 ezer forint m-dmán-d meg tisztán Kőkút- nak: ennek a sorsáról dönthet- nénk. Először egy orvosi rendelő felépítésébe szeretnénk belevágni, erre a legnagyobb az igény. Persze csak évek alatt épülhet fel, de ha meglesz, nagyon sokat jelent majd már csak az is, ha hetente kétszer kijön Kőkútra az orvos, s nem kell beutazni a kőkúti polgárnak minden bajával Sírokba. S az szintén fontos, hogy számos ember aláírását adta a kezdeményezéshez, úgy érzik, jobb, ha önállóan intézhetik a saját dolgaikat. Jobb, ha két szuverén partner van, nincs gyanakvás, hogy az egyik elviszi a másik elől a pénzt. Az emberek így vélik, s nem én kapacitáltam erre őket. — Semmiben nem kedveztem Síroknak — állítja a fentiekkel szemben Lakatos István. — Amit Sírokban fejlesztettünk, azt Kőkúton is. Minden út aszfaltos, járda épült, megtörtént a közvilágítás rekonstrukciója, felújíttattuk a klubkönyvtárat, Kőkútra is elért a crossbar-telefon, kiépült az ivóvízhálózat. Mindehhez arányaiban igen jelentős összeggel járult hozzá a siroki önkormányzat. A sirokiak még azt is a szememre vetették, hogy Kőkút többet kapott. Részemről ugyanakkor semmi akadálya a részönkormányzat létrehozásának, sőt, kevesebb lesz ezáltal a dolgom, presztízsveszteséget sem érzek, nincsen szégyenkeznivalóm. Á kőkútiaknak kell eldönteniük, megéri-e. Van-e értelme, ha a jqgok mellé nem kapmeg háromszázezret számoltunk, hanem egészen pontosan 169 ezer forintot. Mire elég ez ma? A végén még néhány tény és adat. Kőkút soha nem volt önálló, mindig is Sírokhoz tartozott, közöttük korábbi ellentétekről nem hallani. A településrészen a februári lakossági fórum után aláírásgyűjtés indult, a körülbelül 190 kőkúti választópolgárból 120-an adták kézjegyüket a kezdeményezéshez. Az aláírásokat bevitték a siroki polgármesteri hivatalba, ahol viszont kiderült, ezek nem felelnek meg a népi kezdeményezésről szóló helyi rendeletben megszabott alaki követelményeknek. Április elsején aztán érkezett harmincvala- hány, már „szabályos” aláírás — a rendelet szerint a választásra jogosultak tíz százalékának aláírása is elég a népi kezdeményezéshez —, s ezeket Lakatos István — ahogy kell — átadta a választási bizottságnak, hogy az vizsgálja meg a hitelességüket. Ha minden rendben találtatik, az önkormányzat soros ülésén — június 7-én — tárgyal az ügyről. Pontosabban: napirendre kell azt tűznie, de hogy a végső döntés mikor születik meg, még nem tudni. Mindazonáltal nincs mód arra, hogy a testület megakadályozza a részönkormányzat létrehozását; annak jogosítványairól határozhat csupán. Rénes Marcell TENGELYKÖZMŰ KFT. 3300 Eger, Nagy László u. 7. Telefon: 36 (36) 324-036, 324-021 Telefon, fax: 36 (36) 324-021 Tevékenység: — alap-, pinceásás — épület- és betonbontás, törmelék-elszállítással — nagy tömegű gépi földmunkavégzés — általános mélyépítés — útátfúrás 0-600 mm-ig — túlsúlyos és méretes gépek, eszközök szállítása 40 t-ig
