Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-27 / 97. szám

AMIKOR A DOHÁNYOSOKAT MEGADÓZTATTÁK — „ÓH IDŐK, ÓH ERKÖLCSÖK. s HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, megyei 1993. ÁPRILIS 27., KEDD HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA TV. ÉVFOLYAM 97. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Húsexport Megoldás a keleti piac Az EK által elrendelt élőállat- és húsbeviteli tilalom komoly ta­nulságokkal szolgált a magyar termelőknek — mondotta az MTI munkatársának hétfőn Ko­sa Ferenc, a Vágóállat- és Hús­terméktanács elnöke. Ezzel kap­csolatban rámutatott többek kö­zött arra, hogy jelenleg az EK húspiacai rendkívüli módon telí­tettek. Emiatt a magyar áruk többszörösen esélytelenül indul­nak a piaci versenyben: nemcsak a túltermelés miatt nehezebb el­adni őket, hanem a támogatási verseny miatt is. Mint ugyanis közismert, a Közös Piacban rendkívüli módon szubvencio­nálják az agrártermékeket. Ha­zánk viszont azt nem engedheti meg magának, hogy jelenleg a belső fogyasztás mintegy kétsze­resét kitevő hústermelő-képes­sége tovább csökkenjen. A meg­oldást — az áru értékesítésének lehetőségét — ebben a helyzet­ben elsősorban keleti piacon kell keresnünk. Parlamenti küldöttség Brüsszelben Hétfőn kétnapos látogatásra parlamenti küldöttség utazott Brüsszelbe. A delegáció részt vesz az Európai Parlament Ma­gyar Kapcsolatok Delegációja vezetőségének együttes ülésén, amelynek célja Magyarország és az EK közötti társulási szerződés ratifikálásának megvitatása, va­lamint a 8. Európai Parlament — Magyar Országgyűlés Interpar­lamentáris Találkozó előkészíté­Szabad György hazaérkezett Egyiptomból Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke háromnapos hiva­talos látogatását befejezve hét­főn, a kora reggeli órákban par­lamenti küldöttség élén hazaér­kezett Egyiptomból. A delegá­ció tagjai voltak: Kuncze Gábor, az SZDSZ parlamenti frakciójá­nak vezetője, és Salamon László (MDF), az Országgyűlés alkot­mányügyi bizottságának elnöke. Mellbe szúrta vendégét A XXII. kerületben a rendőr­ség őrizetbe vette Sz. Zoltán 54 éves budapesti lakost, mert a Ci­nege utcai lakásában a vasárnap­ra virradó éjszaka — előzetes szóváltás közben — kétszer is mellbe szúrta vendégét, B. Jenő 52 éves budapesti lakost, aki a helyszínen meghalt. Határhelyzet • Nagylaknál 15, Gyulánál pe­dig 20 órát kellett várniok kilé­pésre a kamionosoknak — mondta el hétfőn az MTI-nek a Határőrség szóvivője. Krisán Attila tájékoztatása szerint a hét végén 126 határsér­tőt fogtak el, közülük 107-en (90 román, 12 jugoszláv, 3 török, 2 magyar állampolgár) kifelé pró­bálták illegálisan átlépni az ál­lamhatárt. Befelé 19-en próbál­koztak (12 jugoszláv, 5 román, 1-1 bolgár és török) a zöldhatár átlépésével. Hatvanegy külföldi, köztük 48 jugoszláv hamisított útlevéllel próbált magyar földre lépni. A beutazási feltételek hiánya miatt pedig majdnem 7 ezer külföl­di állampolgártól tagadták meg a beléptetést a magyar határ­őrök. Honthy Hanna- dij Kemler Andrásnak, a Tolna Megyei Önkormányzat Gyer­mek- és Ifjúságvédelmi Intézete igazgatóhelyettesének ítélte eb­ben az esztendőben a Honthy Hanna-dijat a művésznőről el­nevezett emlékbizottság. Az em­léklapot és a velejáró pénzjutal­mat hétfőn Surján László népjó­léti miniszter adta át a kitünte­tettnek. A színművésznő által alapított dijat — végrendelete alapján — 1980 óta évenként váltakozva a művelődés-, illetve az egészség­ügy egy-egy kiemelkedő szemé­lyiségének adományozzák. Az idei jutalmazott, Kemler András azért részesült az elismerésben, mert hivatásszeretetével igyeke­zett pótolni a szülői gondosko­dást, a család és az otthon mele­gét, és tevékenységével elősegí­tette a rábízott gyerekek sikeres pályakezdését. Vádolják a meddő- hányát Kínkatlanban Abasár? A napokban az abasári önkormányzat képviselőinek rendkívüli ülésén kondítottak vészharangot a község fölött. Ami ugyanis a te­lepülésen történt a közeli ipartelepítés, a külszíni bányászkodás óta, azt már nem nézhetik tovább közömbösen, tétlenül. Hiszen a helyi „Fagyzugban” — a Partalja-díflőben — hovatovább elviselhe­tetlen az élet, s a falu más részein sem túl nagy élvezet már lakni. Pethes Lászlóné azt kesergi, hogy 1972-ben telepített szőle­jük mindmáig csak egyszer ho­zott termést, akkor is keveset. Négy esztendeje — idézik többen is — Takácsék házának négy dió­fája pusztult el. Másutt ha a fa még áll is, furcsán megváltozott a termése, vagy teljesen eltűnt. Több helyütt nyoma sincs a föl­diepernek, babnak, borsónak, paprikának. Tavaly már nem díszlett a tulipán, sót sok gyom­növény sem bújt elő a földből. Ugyanekkor tönkremennek az utak, repedeznek a házfalak, a tetőcserepek, de még a temetői sírkövek is. Már-már azt hitték, hogy vala­miféle gonosz szellem telepedett a helységre, átkos varázslat ül a falun — mígnem úgyszólván a vak is felismerte, hogy az Abasár szélén mintegy 60 méter magas­ságig feltornyozott meddőhányó borította föl a kialakult, megszo­kott rendet. Évekig nem mertek szólni róla, csak pusmogtak a do­logról — mert kinek lett volna bátorsága vádolni a szocialista nagyüzemet?! Csupán néhány embernek volt mersze követelni is a kárát, a többieket sem ők, sem mások nem biztatták hason­lóra. így aztán annak a kevésnek kisebb-nagyobb kárpótlással könnyen be is fogták a száját, s hosszú ideig minden maradt a ré­giben. Immár két év óta hiába a második fellépés, Tóth Ferenc és 19 társának pőre is — szó sincs határozottabb orvoslásról a mind aggasztóbb bajban. — Igazán érzékenyen 120 hektárnyi mezőgazdasági terüle­tet érint a kellemetlenség — mondja Juhász Béla polgármes­ter —, ekkora rész az, amelyen a földművelés szinte már minimá­lisan lehetséges, vagy lassan így sem. Szinte hihetetlen, amit ta­pasztalunk. Amikor például itt a községházán plusz ötfokos a hő­mérséklet, az említett helyen, nem messze innen, mínusz ket- tőt-hármat mérnek, meg alacso­nyabbakat. Miközben akár csu­pán a határ egyéb pontján, a kör­nyéken s az ország más tájain hí- re-hamva sincs a fagynak, a pa- naszkodóknál már keményen pusztít. Nem elég, hogy ez a falu súlyos történelmi örökségként amúgy is kevés földön gazdál­kodhat — Visonta harmadennyi lakosságának a miénk ötszöröse jut —, még a meglévő kis birtok­rész sem boldogíthatja igazán Abasárt... Úgy adódott, hogy a meddőhányó elzárta a szélcsa­tornát, s így most megreked a le­vegő. Ez minden gondunk oko­zója, ami ellen most már közösen szeretnénk tenni. Több szakvé- leménytis kértünk a hozzáértőb­bektől, hogy hivatalosan alátá­maszthassuk tiltakozásunkat, kérésünket. (Folytatás a 3. oldalon) X Gratulálunk nyerteseink­nek! Lapozzon a 2. oldalra! X___Z Múltidéző Hatvanból A Hatvány Lajos Múzeum kiadványainak sorá­ban elsőként egy nosztalgia-képeslapot jelente­tett meg, amely a korabeli Horváth Mihály utcát ábrázolja. Lapunk 5. oldalán — területi összeállí­tásunkban — többek között a Zagyva-parti város múltját is felidézzük: 1945 áprilisának eseménye­it. Emellett olvashatnak még a petőfibányai gyógycentrumról, s a Hatvan és Lőrinci között épülő BIOECO-faluról is. Ezúttal emlékezünk meg az elhunyt Páll Antal köröndi fazekasról. Kiskereskedelem Kevesebb árut adtak el Februárban 3,8 százalékka, növekedett az előző hónaphoz képest a kiskereskedelmi forga­lom mennyisége, közli a KSH. Az év első két hónapjában egyéb­ként a kiskereskedelem bevétele 241.7 milliárd forintot tett ki, ez 17.7 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. A többlet az áremelkedések ered­ménye, az eladott áruk mennyi­sége ugyanis két hónap alatt 5,7 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az általános áruházakban,' az élelmiszer-kis­kereskedelemben és agyógyszer- forgalmazásban az előző ev azo­nos időszakához képest az átla­f osnál nagyobb mértékben csők­ént az eladott árumennyiség, ugyanakkor az iparcikk-, vala­mint a tüzelő- és epítőanyag-kis- kereskedelem mennyiségében is növelni tudta eladásait. Az 5,7 százalékos forgalomcsökkenés meglehetősen szélsőséges érté­keket takar, hiszen míg például Somogy megyében 18 százalék­kal alacsonyabb volt a kiskeres­kedelem értékesítése, Bács-Kis- kunban 20,2 százalékkal több. A forgalom volumene egyébként Budapesten, Borsodban, Csong- rádban, Fejér megyében, Gyor- Moson-Sopron megyében, Haj- dű-Biharban, Jasz-Nagykun- Szolnok megyében, Hevesben, Komárom-Esztergom megyé­ben, Nógrádban, Somogybán, Szabolcsban, Tolnában és Veszp­rém megyében csökkent, Bara­nyában, Bács-Kiskunban, Bé­késben, Pest megyében, továbbá Vas megyében és Zalában nőve­Mit ígér az oktatásügy jövője? Dr. Kálmán Attila államtitkár hatvani pedagógusoknál hatott, miszerint bárki és bárhol alapíthat iskolát, ezekben bármi­lyen jellegű oktató-nevelő mun­ka folyhat, amennyiben mind a tárgyi, mind a személyi feltételek financiálisán is biztosítottak. Sokszor, sok helyütt téma az oktatási intézmények irányultsá­ga, tananyaga. Ezzel kapcsolat­ban elmondotta az államtitkár: abba a tervezők igyekeztek min­dent belezsúfolni, emiatt a peda­gógusoknak heti 42-45 órában kellene tanítaniuk. Véleménye szerint a fő szempont viszont, hogy a majdani, törvényessé váló alaptantervekben a nemzeti és egyetemes értékeknek együtt kell megjelenniük. (moídvay) Tegnap délelőtt a szakmun­kásképző intézet zsúfolásig meg­telt aulájában találkoztak a város pedagógusai dr. Kálmán Attila művelődési és oktatásügyi ál­lamtitkárral. Mit vártak, mit re­méltek a vendéglátók? Hogy a nevelésügy mai problémáira próbáljon választ adni a tárca il­letékese. Az államtitkár érdeklő­déssel fogadott előadásából el­sőként tisztázódott: készen van az új oktatásügyi törvény, amely a szükséges indokolásokkal na­pokon belül a kormány, illetve a Parlament elé kerülhet, hogy a benne foglaltakról az új tanév előtt informálódhasson mind a pedagógusok hada, mind az is­kolaügyben érintett önkormány­zati vezetés. Mint kiderült, az utóbb eltelt időszakban 16 eset­ben, s a legkülönbözőbb fóru­mokon vitatták a törvény kon­cepcióját, s bár számos vélemény a téma liberalizálása felé tendált, az anarchisztikus elemeket sike­rült kiszűrni a tervezetből. A to­vábbiakban kifejtette, hogy a tárca biztosítani kívánja az okta­tási intézményhálózat bérkeretét, a fenntartással összefüggő költ­ségek azonban az eddiginél je­lentősebb mértékben a helyi ön- kormányzatokra hárulnának. A hallgatóság arról is informálód­Demonstráció — májusban Ifjú kisgazdák szerveződése Párttá alakulnak A kisgazdapárt ifjúsági szer­vezete, a Független Magyar Ifjú­ság megalakította megyei szer­vezetét. Az alakuló ülésre Gyöngyös­ről, Bélapátfalváról, Ostorosról, Füzesabonyból, Noszvajról ér­keztek küldöttek, akik megvá­lasztották a vezetőséget. A szavazatok alapján a megyei elnök Sneider Tamás, az alelnök Vida Attila, a titkár pedig Csor­dás István lett. Ezután két fő feladat áll előt­tük — amint azt az ifjú elnök el­mondta —, ugyanis meg kívánják szervezni a hatvani, a hevesi, a füzesabonyi és a pétervásárai vá­rosi csoportokat is. Ezen túl készülnek a május vé­gén Budapesten megtartandó országos választmányi gyűlésre, ahová politikai programot dol­goznak majd ki. S itt válnak az ifjú kisgazdák igazi „párttá”, amit tagkönyvvel is igazolni tudnak majd. Terveikben szerepelnek túrák, erdélyi és felvidéki kirándulá­sok, valamint előadások, ame­lyeket politikusok, egyházi sze­mélyiségek tartanak majd. A legközelebbi megmozdulá­suk egy májusi demonstráció lesz, ahol a munkanélküliség, az erdők irtása és a privatizáció las­súsága miatt akarnak tiltakozni.-sj­Szigorodó ENSZ-szankciók Magyar intézkedések Előreláthatólag egy-két hétig is eltarthat, amíg Magyarország teljes egészében életbe tudja lép­tetni annak a BT-határozatnak a rendelkezéseit, amely a Kis-Ju­goszlávia elleni szankciók továb­bi szigorítását írja elő. Az MTI értesülése szerint az elmúlt héten pénteken már ülést tartott az a tárcaközi operatív bizottság, amely a Biztonsági Tanács hatá­rozatának honi végrehajtásából adódó kormányzati feladatokat hangolja össze. Mint ismeretes, hétfőn a reg­geli óráktól automatikusan ha­tályba lépett az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsának április 17-én elfo­gadott 820. számú határozata, amely további jelentős szigorítá­sokat rendel el a szerb-monte- negrói államszövetséggel szem­ben a folytatódó boszniai agresz- szió miatt. A 820-as határozat egyebek mellett előzetes engedélyeztetést ír elő valamennyi árucikk eseté­ben a vasúti, a közúti és a folyami teherszállításokra vonatkozóan, Jugoszlávia területén keresztül. A korlátozások közé tartozik a jugoszláv hatóságok és vállala­tok kintlevőségeinek befagyasz­tása, a jugoszláv illetőségű teher­szállító járművek lefoglalása. A szankciós rendszert kiterjesztik a szolgáltatásokra is, a távközlési, a postai és a jogi szolgáltatások kivételével. Budapesti diplomáciai körök­ben emlékeztetnek arra, hogy a hétfőn hatályba lépett, átfogó jel­legű B T-szankciók gyakorlati ér­vényesítése komplex előkészítő munkát igényel. Egyes intézke­dések — mint például a tranzit- szállítások szigorúbb engedé­lyeztetése — viszonylag gyorsan életbe léptethetőek, más szank­ciós rendelkezések megvalósítá­sa azonban várhatóan hosszabb időt vesz majd igénybe. Előrelát­hatólag a „keményebb diók” kö­zé tartoznak majd a szolgáltatási jellegű korlátozások. Várható, hogy a szankciók honi bevezeté­séhez jogszabály-módosításokra is szükség lesz. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents