Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-02 / 77. szám

HÍRLAP, 1993. április 2., péntek FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 13 Környezetszépítés Füzesabony önkormányzata zöldövezeti tervének megvalósí­tása keretében mintegy 900 köz­téri fa kiültetését kezdte meg a napokban. A legkülönfélébb dísz- és sorfák hozzájárulnak egy szebb városkép kialakításához, s ez a szándék egybeesik a város polgárainak környezetszépítő törekvéseivel is. Az önkormány­zat ezúton is kéri a város lakossá­gát, hogy óvja és ápolja a kiülte­tettfacsemetéket, ez mintegy zá­loga a város szebbé tétele érde­kében közösen végzett munka eredményességének. Sarudi Híradó A Sarudi Híradó első száma a napokban jelent meg. Az ünne­peket köszöntő sorok mellett ír­nak a 15 éve alakult nyugdíjas- klubról, a gyermekekről való gondoskodásról, de közölnek rendőrségi híreket, keresztrejt­vényt, s leadják azok névsorát és telefonszámát, akiket már be­kapcsoltak a nemzetközi távhí­vószolgálatba. A 36-os körzet­számon elérhető 25 előfizető új számai már érvényesek. Füzesabonyi mozaik A füzesabonyi városi könyv­tárban időszakos helytörténeti kiállítás nyílt. A rendezők célja az volt, hogy bemutassák azokat az írásokat, fotókat, térképeket, forrásanyagokat, amelyeket a helyi lokálpatrióták összegyűj­töttek. Bemutatják azoknak a te­hetséges embereknek a munkáit, akik az alkotókörben értékes képző- és díszítőművészeti alko­tásokat hoztak létre. Ezzel a kiál­lítással szeretnék megismertetni a város és környékének lakóit műltjukkal, és azokkal az érté­kekkel, amelyeket különféle, a városban működő csoportok hoztak létre. Építőközösség Feldebrőn Héttagú intézőbizottsággal Gázközmű Építőközösség ala­kult Feldebrőn, hogy a 165 hely­beli által vállalt gázelosztó háló­zat építésének ügyeit intézzék. A kivitelező az Innoterv Ipari Fő- vállalkozó Részvénytársaság, amely egységesen 50 ezer forin­tért elégíti ki a gázigénylők igé­nyeit. Az összeget március 31-ig kellett befizetni. A később je­lentkezőknek pedig már 70 ezer forintért kötik be a vezetékeket. A telepítést október 31-ig elvég­zik. Mitől fogy az ostorosi bor? Az Egyetértés Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szövetkezetben azt mondják: jó az ostorosi bor, csak egy a baj vele, hogy kevés van belőle. Ez kissé meglepő ki­jelentés a mai világban, amikor híres, nagy borcégek mennek tönkre azért, mert nem tudják értékesíteni a hegy levét. Mitől kelendő hát az ostorosi olaszriz- ling? Nem csupán azért akad gaz­dája az Eger környéki fehérbor­nak, mert zamatos, könnyű, és étkezéshez igen kellemes itóka, hanem azért is, mert a szövetke­zet „kitalálta” saját értékesítési hálózatát. Hat helyen — főleg a környéken, de Budapesten is — értékesítő helyeket hoztak létre, ahol kimérik vagy palackban árulják az olaszrizlinget, a bika­vért és a medocot. Tavaly 37 ezer hektoliter ostorosi bor folyt le a honi és a német borivók torkán. Igaz, nem mindig azon az áron kelt el, amin érdemes lenne érté­kesíteni, s így nem lehet nagy nyereségre szert tenni, de a mai viszonyok között már az is nagy szó, hogy nem maradtak a hor­dókban a finom nedűk. Felbuzdulva a helyi bor kelen­dőségén, a szövetkezet tavaly egy értékesítő helyet hozott létre az ostorosi főpincében, különbö­ző méretű műanyag kannákat, fertőtlenítő berendezéseket sze­reztek be, és várják a szállítókat, akik rendszeresen érkeznek, és viszik szerte az országba a fehér- és vörösborokat. A sikert látva, nem kíván ezen a ponton lera­gadni a szövetkezet: a hajdani novaji istállót palackozóvá építik át még az idén, s üvegekben, tet­szetős címkével árulják majd a helyi italokat. Másik sikeres tevékenységük szintén a kereskedelemmel és az itallal van összefüggésben. Hat éve partnere az Egyetértés a Hungarovinnek. Jelenleg ez a szövetkezet a nagy kereskedő cég márkakereskedője, ami azt jelenti, hogy Heves, Borsod és Hajdú-Bihar megyében kizáró­lagosjoga van a Hungarovin áru­it forgalmazni, beleértve termé­szetesen a saját borukat is. Mára úgy felfejlesztették az italkeres­kedelmet, hogy szintén a hajdani novaji istálló épületében disz- kont-lerakatot hoztak létre, ahol a nagy- és kiskereskedőket szol­gálják ki többféle borral, pezsgő­vel, vermuttal és szörpökkel. Az utóbbi hetekben — épen a közel­gő húsveti ünnepekre való tekin­tettel — töltötték fel a raktárát több tízezer palack különféle mi­nőségű és márkájú pezsgővel. Az üzlet ezen a területen is igen jól megy, a forgalom úgy megnöve­kedett, hogy „kézi vezérléssel” már nem is tudják követni a for­galmat, ezért a közeljövőben számítógépes hálózatot építenek ki. (sárközi) Veszélyes költségvetési hiány Soós Károly Attila Füzesabonyban (Tudósítónktól) Nemrég Soós Károly Attila, az SZDSZ országgyűlési képvise­lője, a költségvetési bizottság el­nöke látogatott Füzesabonyba, a párt helyi szervezetének meghí­vására. Előadása első részében szólt az SZDSZ nemrégiben ki­adott 15 pontjáról, amelyben ki­fejtik elképzeléseiket. A többi között szigorítani kívánja a párt az ÁVÜ felügyeletét, s független szakértők alkalmazását tartják reálisnak. Tudniillik, jelenleg több értékesített vállalat eladási árát nem hozzák nyilvánosságra, s ez ilyen privatizációs folyamat­ban nem helyes cselekedet: ezt a tevékenységet „átláthatóvá” kell tenni. Az országban számottevő probléma a munkanélküliség ütemének növekedése — húzta alá nagy hangsúllyal a képviselő. S ezért pártjuk a lehetséges meg­oldásokat keresi. Célszerűnek tartanák a Németországban ho­nos rendszert, miszerint a friss- diplomásoknál az állam viselhet­né egy bizonyos ideig a bérezést. Ez nyilvánvalóan a képzési köte­lezettség meghosszabbítását je­lentené. Ugyanakkor „ipari par­kok” létesítése által — ami eset­legesen önkormányzati teendő is lehetne —, valamint a megma­radt infrastruktúrák felhasználá­sával is csökkenthető az állásnél­küliek száma. A továbbiakban Soós Károly Attila rámutatott az ország tény­leges gazdasági helyzetének fel­mérésére, amit pártja május tájé­kán szorgalmaz majd az Ország- gyűlésben. Hozzátette, ennek több oka is van: például a nagy jelentőségű kiadások korlátozá­sa, aminek hasznossági mutatója bizony erősen kétséges. Noha egy intézmény felszámolása nem olyan nagy tétel az állami költ­ségvetésben, de legalább a pa­zarlásokat felszínre lehet hozni. Az ismert költségvetési hiány nagyságrendjével kapcsolatban pedig hangsúlyozta, hogy ilyen tendenciák mellett az ország egy­hamar működésképtelenné vá­lik. A képviselő jóslata szerint az idén megáll a gazdasági vissza­esés, ez sajnos a mezőgazdaságra nem értendő, mert ezen a terüle­ten számtalan további gond vár­ható. Ugyancsak fontos tényező az adott ország életében az ex­portpiacok állapotának alakulá­sa. S itt vannak a negatív elője­lek, mivel a legfontosabb külke­reskedelmi partner, Németor­szág, érthető nehézségeivel pró­bál megbirkózni. Soós Károly Attila végezetül szólt a régi rendszerből örökölt terhek hatásáról, ám — mint mondta — a mostani kormány­nak is voltak rossz lépései... Szajlai Csaba Bérmunkában dobozragasztást végez Jéri Vilma és Suha Róbert Csipkés László a varrógépnél (Fotó: Gál Gábor) Közeledni az élethez Csaknem 40 éve már, hogy különböző elnevezé­sekkel, s fejlesztések közepette működik Andor- naktályán a klasszicista stílusban épült, volt Mo- csáry-kastély épületében a Szociális Foglalkoztató Intézet. Itt olyan, 16. életévüket betöltött, irányí­tásra, segítségre szoruló, ám foglalkoztatásra alkal­mas értelmi fogyatékos személyek gondozását lát­ják el, akik általában ápolást nem igényelnek, de egyelőre csak intézeti keretek között élhetnek. Arra törekednek, hogy a gondozottak életformája egyre jobban hasonlítson a valódi társadalmi, külső kö­rülményekhez. Ennek egyik formája a munkavégzés, olyan hasznos tevékenység folytatása, amelynek anyagi hasznát is vehetik. A különböző alapszintű mun­kákban — így darálás, csomagolás, tollfosztás, kézi- munkázás, szövés stb. — a bejáró felnőtt értelmi fo­gyatékosok is részt vesznek. Szabó Katalin ballagótáskát hímez Megkérdeztük A polgármester válaszolt Kopogtató ízléses, takaros kis újságot szerkesztettek az általános mű­velődési központ — Aldebrő- Tófalu — tantestületének peda­gógusai. A lelkes tanítók egya­ránt szólnak a lapban mind a diá­kokhoz, mind azok szüleihez, nagyszüleihez. Az egyetemes történelmi eseményekhez illesz­tik a két község múltjának feje­zeteit. Részletes írások olvashatók az 1992-93-as tanév II. félévi rend­jéről, a tankötelezettségről, vala­mint az iskola terveiről. Hangrád István igazgató részletesen is­merteti az év végén kipróbálásra kerülő vizsgarendszert, valamint a nyári „erdei iskola” programot. Az ÁMK hírei között szerepel a helyi kábeltelevízió és a Kígyós tv részletes műsorismertetése. A Szakköri Híradó rovatban „Egy élet a tánc, melyben lélek a dal” című, valamint a honismereti szakkörnek a helyi hagyomá­nyokat csokorba kötött gyűjte­ményével ismerkedhet meg az olvasó. Somi Olga az első osztá­lyos tanulók munkájáról ad ízelí­tőt, míg id. Bori Árpád a gyer­mekkori emlékeit idézi fel a mai fiatalok számára tanulságként. A minap a 77 éves Hegedűs Imre (Füzesabony, Kerecsend út 71.) személyesen kereste fel szer­kesztőségünket. Panaszkodott, hogy nehezen tud kapcsolatba kerülni a város önkormányzatá­val, ahonnan kevés információt szolgáltatnak, azaz kevésszer tartanak gyűléseket, s ha véletle­nül ilyenekre sor kerül, akkor sem értesítik az érintetteket. Ne­ki kevés a nyugdija, nem járat új­ságokat, így kevés az informáci­ója is. Arra kért bennünket, hogy kérdezzük meg dr. Pásztor Jó­zsef polgármestert, miért nem le­het visszaállítani a úgynevezett utcabizalmiakat? — Tudok Imre bácsi panaszá­ról, hiszen ezt már a „fejemhez vágta” a legutóbbi előadáson. Tehát sántít a reklamáció, mert erről az összejövetelről mégis­csak kapott értesítést. Ezt el­mondtam neki is. Az utcabizal­mi státust azért szüntettük meg, mert rendszerváltozás történt vá­rosunkban is; nem volt jó az a forma. Rendszeresen tartunk la­kossági fórumokat, meghallga­tásokat. Az idén is volt már két esetben is. Ezt közzétettük a me­gyei Hírlapban, valamint a váro­si újságban. Falragaszokon is hir­dettük, sőt 1200 röplapot is nyomtattunk, amelyeket eljut­tattunk a lakókhoz. Egyszerűen csak figyelmesebbnek kell lennie az embernek... A pályázó nagyútiak Hamar népszerű lett Pezsgő sportélet Kompolton Immár harmadik éve, hogy elkészült Kompolton az új sport- és szabadidő-komplexum. El­ső lépésként az edzőtermet vették birtokukba a helybeliek és az iskolások. Majd követke­zett a 42x24 m-es tornaterem átadása, ahol már többféle sportágat kulturált körülmények között lehet űzni télen-nyáron. A tornateremben folyó munka szervezője kezdettől fogva Galambos László, az iskola testnevelő tanára. Őt kértük meg, mutassa be a helyi sportéle­tet. — Mivel a szabadtéri lehető­ségeink igen korlátozottak, nagy örömmel fogadtuk a tornater­met. Az építés minden fázisánál jelen voltam, tehát ismerem az egészet, a pincétől a padlásig. Kézi-, kosár-, röp-, tollaslabda- és teniszpályákat festettünk fel. A berendezés, az eszközök, sze­rek minden igényt kielégítenek... A gyermekek hamar megszeret­ték a létesítményt, és nemcsak a tanítási órákon látogatják szíve­sen, hanem a szabadidős sportte­vékenységek alkalmával is. Tö­megsport-lehetőségek és külön­böző szakkörök — kézilabda-, foci- és tornakor — állnak a fia­talok rendelkezésére, hogy kiél­hessék a mozgás iránti vágyukat. Sok körzeti versenyt rendezünk — asztalitenisz, kézilabda, foci —, s ezeken általában jó ered­ményt is érünk el. Mint megtudtuk, a másik fő funkciója a teremnek, hogy ki­elégítse a község lakóinak moz­gásigényét. Erre szolgál a heti három esti nyitva tartás. Ekkor a nők és a gyermekek aerobic-fog- lalkozáson, a férfiak asztalitenisz szakkörön vehetnek részt. A harmadik este pedig a labdarú­gás szerelmeseié a terem. Egy délután a laktanya katonatisztje­inek a rendelkezésére áll a csar­nok. Igen népszerűek és látoga­tottak ezek a foglalkozások. Ál­talában itt készül az idényre a ha­zai és a tenki labdarúgó-, vala­mint a füzesabonyi NB Il-es női kézilabdacsapat. — Az iskola és a község sport­ján kívül a versenysport is otthon­ra lelt a teremben — folytatja to­vább Galambos tanár ur. — Or­szágos, megyei és körzeti verse­nyek váltogatják egymást. Tol­laslabda országos és megyei baj­nokság, öt megye játékvezetői­nek labdarúgótornája, öt megye rendőreinek lábtenisztornája. A két legnépszerűbb sportág a foci és a kézilabda. Ezek többféle ku­paversenyének — Unitas, Füzes, Delta, Farsangi, Dobó, Bornem­issza —, illetve a kézilabda me­gyei ifibajnokságnak adunk ott­hont. Vannak visszatérő verse­nyek, amelyek már másodszor- harmadszor kerülnek sorra, így a Füzes-, Farsangi-, Unitas-ku- pák, vagy a vasutas sportnap. Az elkövetkezőkben szeretnék még több ilyen sorozatot szervezni. — A füzesabonyi körzet lakó­inak kézilabda-, kispályás foci-, sakk- és asztalitenisz-bajnoksá­gát is itt rendezzük évről évre. Ügy érzem, az elmondottak is il­lusztrálják, hogy a tornaterem jól kihasznált, sok szállal kötődik a megye, az ország sportéletéhez. Kis község: még kevesebb pénz. így vannak ezzel a nagy úti­ak is. Mint ahogy Joó István jegyző elmondta, csak a költség- vetéshez 3,5 millió forint kellene, hogy a működésük zavartalan le­gyen. Ha ezt nem tudják megsze­rezni, nagy gondban lesznek. De nem adják fel, mint azt a három nagy dolgot sem, amelynek meg­valósításával sikerülne az életet kényelmesebbé tenni a faluban, és megszüntetnék azt az elzártsá­got is, amely jelenleg jellemzi a települést a többiekhez viszo­nyítva. Ezért pályázatokat készí­tettek és nyújtottak be. így pél­dául mindenképpen szeretnének kijutni az M3-as főútra. Most csak földúton tudnak a szára­zabb időszakokban kivergődni oda. A tervezési munkák elkez­dődtek, április közepére el is ké­szülnek vele. Ha az igényelt ösz- szeget elnyerik, a munkálatokat még az ősszel megkezdik. Az el­képzelések szerint két lépésben valósulna meg a csaknem négy kilométeres hagyományos bur­kolatú út, 40 millióból. A másik ilyen dédelgetett terv a gáz bevezetése: a tanulmány- terv kész, elfogadása a napokban várható. A vezeték Kál felől ér­kezik majd. Az erre szükséges összeget az önkormányzati pénz mellett pályázat útján szeretnék előteremteni, de a lakosságnak is be kell „szállniuk” 50-60 ezerrel lakásonként az 55 millió forintos költségekbe, miután egy 16 kilo­méteres csővezeték lefektetésé­ről van szó. A harmadik „tétel” az általá­nos iskola felújítása. Javítani kell az elhasználódott tetőteret, az aj­tókat, ablakokat. Gond van az energiával és a szemléltetőesz­közök állapotával, mennyiségé­vel is. A Regionális Oktatási Központ ilyen célra kiírt egy pá­lyázatot: a helyi iskola „belefér” ebbe, mert a százon aluli diákkal rendelkezőkre vonatkozik, s ide mindössze 64 gyermek jár. A csaknem hárommillió forintos tanulmányi tervet az illetékesek­nek pályázat útján elküldték. (f i-) ’

Next

/
Thumbnails
Contents