Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-23 / 94. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. április 23., péntek A Közös Piac kérése A Közös Piac többek között a mezőgazdasági importtermé­nyek vizsgálatára szolgáló ka­rantén felszámolását is kérte Ja­pántól a Tokióban befejeződött kétnapos japán-EK konzultáci­ón. Az EK Bizottságának kül- kapcsolatokért felelős vezérigaz­gatója emellett azonos elbánást kért a közös piaci cégek számára a japán félvezetők, műholdas technikák piacán, és több más konkrét területen is. Horst- Günther Krenzler aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Japán esetleg olyan kétoldalú kereske­delmi megállapodásokat köt az Egyesült Államokkal, amelyek a Közös Piac számára hátrányo­sak. A japán fél viszont a Közös Piac mennyiségi korlátozásaira panaszkodott — ezek mintegy 40 féle japán exportterméket sújta­nak. Kifogásolta azt is a japán külügyminiszter-helyettes, hogy az EK gyakorta kezdeményez dömpingellenes eljárást japán cégek ellen. A keletiek levegőszennyezése A volt keleti tömb levegőszeny- nyezése sokszorosa annak, amit a földrész nyugati felén az ipar kibocsát, és a gyárak, erőművek felújítása, környezetbarát átala­kítása gyakorlatilag megoldha­tatlan, nem kifizetődő — állapít­ja meg az a tanulmány, amit a Nemzetközi Összehasonlító Ta­nulmányok Laxenburgi Intézete (HASA) közzétett. A tanul­mány, melyet a Der Standard mi­napi száma részletesen ismertet, a Közép-európai Kezdeménye­zés országait öleli fel, s ezek kö­réből a légkört a leginkább szeny- nyező országok listáján az első helyre Lengyelországot teszi, utána Csehország és Szlovákia következik, és a megjegyzés, hogy Magyarországon is hatal­mas mennyiségű szennyező anyag kerül a levegőbe. Növekvő reklámárak a lengyel tévében Jelentősen megdrágul a rek­lám a lengyel televízióban. A jú­nius 1-jével életbe lépő új árlista szerint a legdrágább az esti hír­adó és az időjárás-jelentés közötti idő, amikor 30 másodperc 160 millió zlotyba, azaz 10 ezer dol­lárba kerül. Ez csupán 30 száza­lékos áremelkedést jelent, míg a népszerű Szerencsekerék tévés játék közben a reklámidő ára 100 százalékkal emelkedett, 140 mil­lióra. A lengyel televízió költsé­gének 30 százalékát fedezik a reklámbevételek, amelyek 1991- ben 310, a múlt év első felében már 373 milliárd zlotyt tettek ki. Románia: Megkezdődött az „autóbusz-per” A bukaresti területi katonai bíróságon szerdán megkezdő­dött a nagy érdeklődéssel várt „autóbusz-per”, amelyen Ceau- sescu hírhedt biztonsági szolgá­latának, a Securitate-nak több tagja került bíróság elé azzal a váddal, hogy a diktátor utasítá­sára ítélet nélkül végeztek há­rom, már fogságba került terro­ristával. Három áldozatuk egy autóbusz utasait ejtette túszul Hunyad megyében 1981. au­gusztus 22-ről 23-ra virradó éj­szaka, s 30 ezer dollárt, illetve egy helikoptert követelt, hogy azzal Nyugatra távozhasson. A biztonsági egységek tüzet nyitottak a buszra, lövöldözés kezdődött, amelyben a terroris­ták is lőttek a túszokra. Ez hat ember halálát követelte. A há­rom terrorista fogságba került. Augusztus 23-án este Ceausescu a vád szerint utasítást adott Tu­dor Postelnicunak, a Securitate főparancsnokának, hogy a busz­rablókkal bírósági ítélet nélkül végezzenek. Az utasítást végre­hajtották, s azt közölték, hogy a három férfit akkor lőtték le, ami­kor a buszrablás rekonstruálása során szökni próbáltak. A vádlottak padján a Securi­tate főparancsnokától a kivégzé­si parancsot a gyakorlatban vég­rehajtó tizedesig a biztonsági szolgálat kilenc tagja foglal he­lyett. Királyi palotában nem jó lakni Nagy-Britannia rendőrfőnöke szerdán általános vizsgálatot és átalakításokat rendelt el a királyi paloták őrzésében, miután öt nap alatt háromszor törtek be két palotába Londonban. Kedden egy autós félrelökte Károly walesi herceg trónörökös rezidenciája, a St. James Palace sorompóját, majd dudálva az épülethez vezetett, és bement. Amikor a rendőrség megérke­zett, épp szivarozott és whiskyt ivott egy irodában. A rendőrök­nek csak némi verekedés után si­került őrizetbe venniük — kide­rült, hogy egy 32 éves, ötgyerme­kes családapa volt az illető. A trónörökös nem tartózkodott a palotában. Előzőleg egy 33 éves férfi be­hatolt a Kensington palotába, és dörömbölt Margit hercegnő, a királynő húga rezidenciájának ajtaján. A Kensington palota Diana walesi hercegnő hivatalos lakhelye is. Egyikük sem volt otthon. Margit hercegnő rezi­denciáján nem működött a rend­őrséget riasztó vészjelző, és már a kapunál sem volt ott a szolgála­tos portás. A rendőrök kihallga­tás után szabadon engedték a be­hatolót, és az illető később ismét megpróbált betömi a Kensing­ton palotába. A BBC rádió közben interjút sugárzott Michael Fagannal — ő volt az, aki 1982-ben egy este be­hatolt a királynő hálószobájába a Buckingham palotában, és fel­ébresztette az uralkodót. A ne­vezetes eset tanulságairól Fagan elmondta, hogy csak azt akarta: a királynő tudja meg, milyen ne­héz egy hat gyereket egyedül ne­velő kőműves sorsa. De nem is­mételné meg tettét, mert tulaj­don apja belebetegedett, hogy őt letartóztatták — mondta Fagan, aki azóta kiadott egy lemezt, és sokáig haknizott egy kabaréjele­nettel is, amelyet a királynővel lezajlott kalandjáról írt. Irán Halál a német „kémre” Az iráni legfelsőbb bíróság helybenhagyta a Teherán által kémkedéssel vádolt német ál­lampolgár, Helmut Szimkus ha­lálos ítéletét. Az 58 éves férfit 1989-ben tartóztatták le Iránban azzal a váddal, hogy Irak megbí­zásából kémtevékenységet foly­tat az országban. Az iráni bíróság döntéséről Szimkus ügyvédje számolt be a német VOX-hírtelevízió műso­rában. A német kormány — amely több alkalommal is kérte Szim­kus szabadon bocsátását — feb­ruárban ígéretet kapott Irán­tól arra, hogy a férfit nem vég­zik ki. Hányatott sorsú okmányok Litván „szellemdokumentumok” Hányatottan alakul a litván függetlenségről szóló, s az ország számára ezért kiemelkedő törté­nelmi, közjogi jelentőséggel bíró dokumentumok sorsa. Az ok­mányok, amelyek egy egész or­szág örökségét kellene, hogy je­lentsék, az utóbbi időben sajátos kisajátítás áldozataivá, politikai játékok eszközeivé váltak. A legújabb áldozat a hosszabb ideje elveszettnek hitt régebbi függetlenségi nyilatkozat. Az 1918-ban keletkezett eredeti példány a II. világháború előes­téjén tűnt el, máig sem tisztázott körülmények között. Történé­szek, levéltárosok már fel is ad­ták a reményt, hogy valaha elő­kerül, ám az Apzvalga című lap egyik legújabb számában most, több mint ötven év elteltével megszólaltatott valakit, aki tud­ja, hol lelhető fel az okmány. A magát megnevezni nem akaró, foglalkozására nézve etnográfus férfi szerint az okmányt fél év­százada egy palackba rejtve a földbe ásták, mert elrejtői nem akarták, hogy a Litvániát beke­belező Szovjetunió hatóságainak kezére jusson. A történelmi re­likvia — rejtekhelyének ismerője szerint — meglehetősen rossz ál­lapotban van, a nedvesség, a baktériumok megrongálták, s félő, hogy ha nem kerül gyorsan szakemberek kezébe, már nem lehet megmenteni. És ezután jön a politika: a kereszténydemokra­ta szövetség lapja által megszó­laltatott férfi még nem döntötte el, hogy felfedje-e a rejtekhelyét, mert nem bízik az ország jelenle­gi, a litván demokratikus Mun­kapárt soraiból kikerült vezetői­ben. Nem sokkal ízlésesebben, bár végül szerencsésebben alakult a litván függetlenség két évvel ez­előtti visszaállításáról tanúskodó dokumentum sorsa. Landsbergis parlamenti elnök, a Sajudis veze­tője az ellenségnek tekintett el­lenfél őszi választási győzelme után egyszerűen elvitte a vilniusi parlamentből az okmányt, és hollétéről sem volt hajlandó nyi­latkozni. Lépését azzal indokol­ta, hogy megítélése szerint a de­mokratikus választásokon győz­tes erők nem tekinthetők a litván függetlenség megbízható védel­mezőinek, s náluk rossz kezek­ben lesz a történelmi ereklye. A kaunasi érsek azonban, akinek könyvtárába a nyilatkozat ke­rült, politikailag tisztánlátóbb- nak bizonyult, s a Munkapárt egykori vezetője, Algirdas Bra- zauskas év eleji elnökválasztási győzelme után visszaszolgáltatta az okmányt jogos őrzőjének, az államnak. 30 év börtön a diktátornak A bolíviai legfelsőbb bíróság szerdán 30 éves börtönbüntetés­re ítélte az ország egykori diktá­torát, Luis Garcia Mezát, aki 1980-ban véres puccsal döntötte meg az ország demokratikus kormányát. Az ismeretlen he­lyen rejtőzködő politikust gyil­kossággal, rablással és súlyos al­kotmánysértéssel vádolták. A perben a Meza-kormány több tagját is elítélték: a kabinet tagjainak többsége páréves bör­tönbüntetést kapott, míg néhá- nyan, akiket gyilkosságok elkö­vetésében is bűnösnek találták, 30 éves büntetést kaptak. Az AP jelentése szerint ez az első alkalom, hogy a dél-ameri­kai országban a hivatali idejük alatt elkövetett bűncselekmé­nyekért ítéltek el politikuso­kat. (MTI) Titkos bordélyház Kizárólag magyar és cseh lá­nyokat, lehetőleg tizenhét éves­nél nem idősebbeket alkalma­zott az a két török fiatalember, akiknek titkos bordélyházát az osztrák rendőrség ezekben a na­pokban leplezte le. A bécsi Kuri­er minapi száma fényképet is kö­zöl a két törökről, akik fegyverrel védték a rendőrökkel szemben Club Andy névre keresztelt in­tézményüket. A rendőrség még csak most kezdte az ügy felgön­gyölítését: nem tudnak például részleteket azokról a magyaror­szági és csehországi férfiakról, akiktől a lányokat a két török „beszerezte”. Hivatalosan pin­céd állást kínáltak nekik. A lá­nyok közül összesen kettőről de­rült ki, hogy korábban is volt már közük a titkos prostitúcióhoz. A többség csak Ausztriában tudta meg, mi a teendője. Ekkor azon­ban már nem volt más választá­suk, mint teljesíteni a parancso­kat, amire a legbrutálisabb esz­közökkel kényszerítették őket. A vendégkör nagyrészt törökök­ből állt, akiktől félórás együttlé- tért 1000 schillinget kért a két tu­lajdonos: az összegből a lányok egyetlen groschent sem kaptak. A bécsi lap szerint a lányokat naphosszat bezárva tartották, fegyveres őrizet alatt. Darabolós gyilkosság Frodl visszavonta vallomását Csaknem egy évvel a hírhedt budapesti darabolós gyilkosság után fordulat állt be az ügyben: a vizsgálati fogságban lévő vád­lott, Helmut Frodl 34 éves oszt­rák filmrendező visszavonta ko­rábbi vallomását. Frodl előzőleg bevallotta, hogy gondos előké­szítés után Budapestre csalt rivá­lisát, a 46 éves Fritz Köberl film- producert segítőtársa, Pesti Gá­bor bécsi adószakértő közremű­ködésével elkábította, majd le­lőtte, és segédkezett a holttest feldarabolásában. Frodl most azt állítja, hogy ott volt ugyan a bé­relt pesti lakásban, amikor a gyil­kosság történt, de a másik szobá­ban, és a lövéseket csak hallotta. A mostani változat szerint Frodl Budapesten már nem látta Kö- berlt élve. A vizsgálat során egy másik ellentmondás is feltárult: Frodl eredeti vallomásában négy pisztolylövésről beszélt, a szak­értő azonban csak egy golyó nyomát találta az áldozat nya­kán. Az államügyész a tisztázat­lanságok ellenére három hét múlva kíván vádat emelni. Az ügy tárgyalása legjobb esetben ősszel kezdődhet. Frodl ügyvéd­je megbízója elmeállapotának zavartságára alapozza a védel­mét. A tűzvonalban Art Zamut francia fotóriporter felvétele, amely a szerb-bosnyák front első vonalában, Srebrenica határában készült... Az ENSZ BT elítélte... Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán este — orosz javaslatra — elnöki nyilatkozatban ítélte el a bosnyák kormánycsapatok és a boszniai horvát katonai erők ösz- szecsapásait Szarajevó környé­kén, és felhívta a feleket a harcok azonnali beszüntetésére. A nyilatkozat egyúttal ismét sürgette a szerbeket: haladékta­lanul vonuljanak ki Srebrenica környékéről, és biztosítsák, hogy az ENSZ békefenntartói aka­dálytalanul megközelíthessék a várost. Tegnap indult a térségbe a BT tényfeltáró küldöttsége, amely­nek tagja Erdős André magyar ENSZ-nagykövet is. A delegá­ció szarajevói és srebrenicai láto­gatása tapasztalatairól a jövő hét elején terjeszt elő jelentést a Biz­tonsági Tanácsban. (MTI) Clinton és Walesa találkozója Az Oroszországnak a közép­európai országok bekapcsolásá­val nyújtandó támogatás is szóba került Bili Clinton amerikai el­nök és Lech Walesa lengyel ál­lamfő szerdai washingtoni talál­kozóján. Walesa, aki más európai ál­lamfőkhöz hasonlóan a Holoca­ust Múzeum megnyitására érke­zett az amerikai fővárosba, len­gyel tudósítóknak elmondotta: a kérést már Albert Gore alelnök- nek felvetette, aki a napokban Varsóban járt, a gettófelkelés év­fordulójának ünnepségein. Gore ígéretet tett, hogy a lengyel ja­vaslatról tájékoztatja az elnököt — Clinton azonban úgy nyilatko­zott Walesának, hogy csak most, a lengyel elnöktől hall először a kérdésről, amely az elmúlt évek­ben ismételten felmerült. Walesa nem tudott arról beszámolni, hogy az amerikai elnök állást foglalt volna a javaslatról. (MTI) Az orosz tévénézők láthatták Jelcin családi körben Az orosz tévénézők a minap első ízben nyertek bepillantást elnökük magánéletébe. Pár nap­pal a Borisz Jelcin számára sors­döntő bizalmi népszavazás előtt a központi orosz televízió egy­órás filmet sugárzott „Egy nap az elnök családjának életében” címmel. Az orosz viszonyok között tel­jességgel szokatlan műsor narrá­tora a híres filmrendező, Élj dar Rjazanov volt. A film elsősorban Jelcin feleségét, Najnát és két lá­nyukat állította előtérbe. A há­rom nőt ez idáig csaknem észre­vétlenül hagyták a médiumok. A riport célja nyilvánvalóan az volt — mint erre a Reuter rámutat —, hogy a Jelcin melletti kiállásra ösztönözzék azokat, akik még nem döntöttek, hogyan voksol­nak a népszavazáson. Najna, akit kétszer is könnyekkel küszködve mutatott a kamera, azt állította férjéről, hogy lágyszívű ember, komolyan soha nem veszekszik, szitokszó nem hagyja el az ajkát, és képtelen azokhoz a praktikák­hoz folyamodni, amelyeket el­lenfelei alkalmaznak vele szem­ben. Az asszony elpanaszolta, mi­lyen nehezére esett a családdal együtt 1985-ben Moszkvába költöznie az uráli Szverdlovszk- ból, ahol félje a kommunista párt helyi vezetőségének első titkára volt kilenc éven át. Közös életük több részletébe is beavatta a né­zőket: elmondta például, hogy Jelcin, aki mindennél többre tartja a munkát, már Szverd- lovszkban is annyit dolgozott és annyit volt távol otthonról, hogy a szomszédok azt gondolták, Najna egyedül neveli gyermeke­it. A film második felében Najna a Moszkva központjában talál­ható háromszobás lakásba invi­tálta a televíziósokat, ahol el­mondása szerint férjével és egyik lányával él. Otthonukként mu­tatta be a lakást, nem téve emlí­tést arról, hogy férjével néhány éve egy Moszkva környéki nya­ralóba költöztek. Jelcin maga csak a film vége felé érkezett haza, ahol három unokája közül kettőt — Mását és Kátyát — a térdére ültetve, a konyhában kedélyesen elbeszél­getett a televíziósokkal. Felpa­naszolta, hogy családja mostaná­ban túl sokat politizál, pedig ha az ember napi 20 órát tölt politi­kával, otthon szívesebben be­szélne másról. De szerencsésnek mondta magát, hogy olyan asz- szonnyal élhet, mint amilyen a felesége. Mély fájdalommal tudatjuk, [ Köszönetét mondunk | Megtört szívvel hogy szeretett férjem, mindazoknak tudatjuk mindazokkal, édesapám, a rokonoknak. akik ismerték apósom, nagyapánk BÓDI BÉLA ismerősöknek, barátoknak, munkatársaknak és szerették, hogy CZEGLÉDI LÁSZLÓNÉ szül. Pásztor Erzsébet nyugalmazott rendőrtiszt életének 67. évében, 1993. április 21-én váratlanul elhunyt. Temetése 1993. április és az egyházi képviselő-testületnek, akik felejthetetlen halottunk SÜTŐ KÁROLY 23-án 13.30 órakor lesz temetésén részt vettek. 1993. április 18-án az egri Kisasszony és mély gyászunkban lelkét visszaadta temetőben. osztoztak. az Úrnak. A gyászoló család, Hm-i Rendőr-főkapitányság A gyászoló család A gyászoló család A BAJBAN 40 ÉVE ÖNÉRT DOLGOZUNK Teljes körű ügyintézés 0-24-ig TEMETKEZÉSI VÁLLALAT Hatvan, Ady E. u. 12. Telefon: 38/42-915 Köszönetét mondunk mindazoknak, akik drága halottunk FEJES JÓZSEF temetésén megjelentek, fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents