Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-22 / 93. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. április 22., csütörtök Az EK semmit sem ígért Az egykori Szovjetunió füg­getlenné vált balti köztársaságai szabadkereskedelmet akarnak az Európai Közösséggel, és az EK közbenjárását sürgetik ahhoz, hogy kivonják az orosz csapato­kat területüktől — jelentette az AP-DJ Koppenhágából. Észtor­szág, Lettország és Litvánia kül­ügyminisztere a dán és a belga külügyminiszterrel tartott tanács­kozást a minap. Willy Claes belga külügyminiszter a koppenhágai megbeszélésről elmondta, hogy megvitatták ugyan a kereskedel­mi kapcsolatok szorosabbra fűzé­sének lehetőségét, de az EK „semmiféle ígéretet sem tett”. „Azt mondtuk nekik, hogy in­kább egymással és a Balti-tenger menti többi állammal fokozzák kereskedelmüket” — közölte. Szójaliszt Ukrajnának Az Archer Daniels Midland Inc. amerikai agráróriás bejelen­tette, hogy százmillió dollár ér­tékben szójalisztet és másfajta proteineket szállít Ukrajnának. Mint a Reuter a vállalat székhe­lyéről, az Illinois állambeli Daca- turból jelentette, az erről szóló szerződést a napokban írta alá Dwayne Andreas, a cég elnöke és Igor Markulov, az ukrán mi­niszterelnök gazdasági tanács­adója. A szerződés értelmében az amerikai cég egy év alatt telje­síti a megrendelést. Üj londoni metróvonal Az Európai Befektetési Bank (EIB), az Európai Közösség pénzintézete 98 millió fontos Kölcsönt hagyott jóvá az új lon­doni metróvonal finanszírozásá­ra. A szigetországnak 15 év alatt kell visszafizetnie az összeget, amely az edinburghi EK-csucs- találkozón a közösség infra­strukturális fejlesztésére elhatá­rozott keretből származik. A metróépítéshez 400 millió font­tal a brit magánszektor is hozzá­járul. Az új vonal a London nyu­gati részén fekvő Green Parkot köti majd össze a kikötői dok­kokkal. Közösen az AIDS ellen Amerika és Európa tizenöt legnagyobb gyógyszergyárának képviselői New Yorkban beje­lentették, hogy cégeik összefog­nak az AIDS ellenszerének felle­lésére irányuló kutatásban, hogy csökkentsek az új gyógyszer ki- fejlesztésének időtartamát — je­lentette az AP-DJ hírügynökség az Egyesült Államokból. A ti­zenötök anti-AIDS megállapo­dása értelmében egymás rendel­kezésére bocsátják klinikai ada­taikat, a betegseg kifejlődésének lassításában és a vírus elleni gyógyszerek kutatásában szer­zett tapasztalataikat, hogy birto­kukban előreléphessenek. A megállapodást eddig vállalkozói megfontolások késleltették, hi­szen valamennyien féltékenyen őrizték kutatási eredményeiket. Áremelések Romániában Romániában napok óta hatal­mas sorok kígyóznak a benzin­töltő állomások előtt, ugyanis azt híresztelik, hogy a májusi általá­nos áremelések komolyan érin­tik majd a benzint is. Bukaresti sajtójelentések szerint a jelenlegi literenkénti 140 lejről 240-re változik az üzemanyag ára. Ille­tékesek közölték: a végleges árat még nem alakították ki; úgy vé­lik, hogy 200 lej körüli lesz. A benzin es a legtöbb alapvető ter­mék árának május elsejei drágu­lása egyrészt azzal függ össze, hogy a nemzeti valuta rohamo­san veszít értékéből a dollárhoz képest. A másik ok pedig az, hogy a kormány május elsejével megszünteti mindazon termékek állami támogatását, amelyek esetében ezt egy korábbi sza­kaszban nem hajtotta végre. Dunai tranzitdíjak Szerbia nagy összegű tranzit- dijat vezetett be a Dunán közle­kedő román hajókra, válaszul a Jugoszlávia elleni ENSZ-embar- gó szigorítását kereső román erőfeszítésekre — jelentették be Bukarestben. Mihaela Cutus, a román közlekedési minisztérium szóvivője nem tudta megmonda­ni, hogy mekkora illetéket kell fi­zetniük a Duna szerbiai területén áthaladó román hajóknak, a Re­uter azonban a giurgiui kikötői hatóságoktól megtudta, hogy a díj elérheti a 7500 dollárt is. Az Egyesült Államok Kuba- politikájának felülvizsgálatát ja­vasolja Bili Clintonhoz írt levelé­ben a kubai belső ellenzék öt ki­emelkedő személyisége. Az amerikai elnöknek küldött üze­net tartalmáról kedden értesült az MTI havannai tudósítója. A szigetországban illegalitás­ban működő szervezetek vezetői szerint a Castro-rendszer elleni több évtizedes gazdasági embar­gó fenntartása, további szigorítá­sa, s a rezsimre gyakorolt külső nyomás egyéb formái egy immár túlhaladott korszakban gyöke­reznek, ellentétesek a nemzetkö­zi jog szellemevei, emellett a ku­bai belpolitikában a kívánttal ép­pen ellentétes hatást eredmé­nyeznek, ürügyet szolgáltatva a belső elnyomás fokozására. Az aláírók — Elizardo Sán- chez, Rolando Pratts és Vladimi­re Roca, a szociáldemokrata irányzatú szerveződések vezér­alakjai, valamint Francisco Cha- viano és Láza re Perea polgári jo­gi aktivisták — a levélben ugyan­akkor bírálják a kubai kormány­zat politikai mozdulatlanságát és ideológiai türelmetlenségét, megállapítva, hogy a vezetés „nem vonta le a kovetkeztetése­Hruscsov fia letelepedett az USA-ban Szergej Hruscsov, a néhai szovjet Kommunista pártfőtitkár, Nyikita Hruscsov fia hivatalosan letelepedett az Egyesült Álla­mokban. Az 57 esztendős volt szovjet rakétatudós 1991 szeptembere óta tartózkodik 45 éves feleségé­vel, Valentyinával Amerikában, és a minap a Rhode Island ál­lambeli Providence-ben, a szo­kásos rutinbeszélgetést köve­tően megkapta az amerikai be­vándorlási hivataltól a tartós amerikai tartózkodásra jogosító engedélyt. Hruscsov fia eredetileg egy tu­dományos csereprogram kereté­ben érkezett Amerikába — írta az AP. Ügyvédiének közlése sze­rint kérelmét olyan neves szemé­lyiségek támogatták, mint Ri­chard Nixon és George Bush volt amerikai elnökök, valamint Ro­bert McNamara, aki amerikai védelmi miniszter és a Világbank elnöke volt. Szergej Hruscsov saját közlése szerint az Egyesült Államokban is hű akar maradni hazájához: tudósként arra a kérdésre keresi majd a megoldást, hogyan lehet­ne „a legkevésbé fájdalmasan” átállítani az egykori szovjet köz­társaságokat a demokrácia és a piacgazdaság útjára. Cranstoni otthonából adott telefoninterjújában a jelenleg az amerikai Brown Egyetemen po­litikai tudományokkal foglalko­zó Hruscsov azt mondta, hogy azért marad az Egyesült Álla­mokban, mert ott jobbak a mun­kafeltételek, és utazási szabadsá­gában nem korlátozhatják kor­mánydöntések. „Fekete munkaerő99 Ausztriában Rossz idők járnak azokra, akik munkavállalási engedély nélkül próbálnak elhelyezkedni manap­ság Ausztriában. Kereslet éppen lenne irántuk, hiszen már-már közhely, hogy egyes feladatokra „bennszülött’’ nem vállalkozik. A munkaadó számára emellett csá­bítóan olcsó a bér és a mindenféle járulék — csakhogy a kockázat ma már ugyanilyen nagy. Amióta Ausztriában hivatalos statisztikák tömege is igazolja a f azdasági recessziót, a bűnbak- eresés is egyre kedveltebb fog­lalatosság. A nyitott határ, az azon át beáramló, és az osztrák gazdaságot tönkretevő keleti áru az első számú célpont. S ezen be­lül is az olcsó, a hazai munkás bé­rének töredékéért dolgozó ven­dégmunkás. A munkavállalási engedély ma már valóságos kincs. A kvótákat folyamatosan kurtítják, abban az illúzióban, hogy ezzel több munkahely jut a hazaiaknak — s vannak pillana­tok, amikor munkaadó és bármi­lyen feltételekkel munkát kereső erdeke egybeesik. Ilyenkor létre­jön a csupa rettegéssel járó alku: a feketemunka. Az ellenőrzések váratlanok, és a következmények súlyosak. Az engedély nélkül munkát vállalóra kitoloncolás, a munkaadóra bír­ság vár, ez utóbbi büntetése sú­lyos esetben akár a működési en­gedély hosszabb szüneteltetése, avagy megvonása is lehet. A leginkább érintett tarto­mányban, Burgenlandban — amely három potenciális lelőhely- lyel, Magyarországgal, Szlováki­ával és Szlovéniával is határos — az idén különösen jól szervezett harcot indítottak a jelenség ellen, s mégis, a politikusok ritka őszin­te pillanataikban kénytelenek el­ismerni: az eredmény nem kielé­gítő. Éppen az olcsóbb munka­erőre alapozva prosperálnak új vállalatok — nem egy közülük a keleti szomszédnál már piacgaz­dasági feltételekkel dolgozó üze­mek beszállítóiként ér el jó ered­ményeket. A legjobb lenne engedéllyel hozzájutni például az itt igen kedvelt magyar szakmunkások­hoz — mondják az osztrák vállal­kozók. Az év első negyedében Burgenlandban az összesen 4560 külföldi munkás közül 2215 volt a magyar, ami 13,2 szá­zalékkal több az előző év decem­beréhez képest, s ellentétes az ál­talános, 4,6 százalékos csökke­néssel. Ök azok a szerencsések, akik engedéllyel dolgoznak. A tendenciából úgy tűnik, ahogyan csökken a vendégmun­kások összlétszáma, úgy nő ezen belül a magyarok aránya. A fe­ketén dolgozókról persze, nincs statisztika... Tudományos társaság Ungváron megalakult a Kár­pátaljai Magyar Tudományos Társaság. Elnökévé Lizanec Pé­ter professzort, a Hungarológiai Központ vezetőjét választották. A társaság a tudományos te­vékenység szervezésével, a hu­mán és természettudományi programok kidolgozásával és realizálásával, tudományos munkák, tankönyvek, módszer­tani tájékoztatók kiadásával kí­ván foglalkozni, s információ- csere érdekében a Hungarológiai Központ bázisán klubéletet is ki­alakít. Magyar politikusok Washingtonban Kedden este Washingtonba érkezett Mártonja János. A kül- ügyminisztériumi államtitkár előadást tart a Smithsonian, az ország nemzeti múzeumának Magyarországról tájékoztató so­rozatában, majd részt vesz a Ho­locaust Múzeum felavatásán. Martonyi látogatása idején meg­beszéléseket folytat a külügy- és a védelmi minisztérium illetékes vezető munkatársaival a két or­szág kapcsolatainak időszerű kérdéseiről. Az államtitkár kedden a wa­shingtoni magyarság képviselői­vel találkozott a Kossuth-ház- ban. Tájékoztatta őket a magyar kül- és gazdaságpolitika idősze­rű kérdéseiről, a nemzetiségi problémákról, és válaszolt kér­déseikre. A találkozón jelen volt, a kér­dések megválaszolásába bekap­csolódott Wachsler Tamás, a Éi- desz képviselője, az Országgyű­lés honvédelmi bizottságának tagja is. Wachsler és Csóti György (MDF), a Parlament külügyi bizottságának alelnöke, valamint Jamniczky Zsolt, az Országgyűlés munkatársa az Észak-atlanti Közgyűlés szemi­náriumán vesznek részt, ame­lyen a civil társadalom és a had­sereg viszonyának kérdéseit elemzik. A háromnapos tanács­kozás után a magyar küldöttség módot kap arra, hogy két napig az amerikai törvényhozás mun­káját tanulmányozza. Az ENSZ BT vitája Boszniáról Sok ország határozottabb lépéseket sürget Negyvennél több ország kép­viselője szólalt fel az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának kedden este véget ért, másfél napos Bosznia- vitájában. A szónokok élesen bí­rálták a tényt, hogy a világszer­vezetnek eddig nem sikerült úrrá lennie a helyzeten, és sürgették: tegyen a BT további, határozat- tabb lépéseket, hogy megállít­hassák a szerb agressziót, s véget vethessenek a lakosság szenve­déseinek. A rendkívüli ülést, amelyen a BT-hez nem tartozó államok képviselői kaptak szót, az el nem kötelezett országok javaslatára rendezték: azok már korábban síkra szálltak a keményebb rend­szabályok mellett, és most hatá­rozati javaslaton dolgoznak, amely — az Irak elleni koalíció­hoz hasonlóan — lehetővé tenné az ENSZ tagállamainak a Szer­bia elleni fegyveres fellépést, s egyúttal feloldaná Bosznia vo­I s {ijtfosuáísliil A A'jvjt natkozásában a fegyverszállítási tilalmat. n A A BT állandó tagjai, a nagyha­talmak támogatása nélkül nincs lehetőség a javaslat elfogadásá­ra, de felmerülése jelzi a nemzet­közi közvélemény hangulatát. Az el nem kötelezettek szónokai szóltak arról, hogy amennyiben nem sikerülne a válság megféke­zése, javasolhatják az ENSZ rendkívüli közgyűlésének össze­hívását is. Szóba került, hogy igényeljék Jugoszláviától — a nemzetközi jog alapján — a Bosznia elleni agresszióval, a há­borúval a külföldi kormányok­nak, vállalatoknak, személyek­nek okozott károk megtérítését. Kelet-Európából több állam képviselői tették szóvá, milyen súlyos károkat okoznak gazdasá­f uknak a Szerbia ellem, a jövő éttől tovább szigorodó rendsza­bályok. Á BT-ben folytatódnak a tár­gyalások a további lépések­Kérdőjelek Merre tart Itália? A kábítószer-fogyasztás büntethetőségének eltörlésétől több mi­nisztérium megszüntetéséig, a takarékpénztári vezetők kinevezésétől a környezetvédelmi hatósági jogkörökig összesen nyolc kérdésben kellett állást foglalniuk a minap urnákhoz járult olasz választópolgá­roknak. A legnagyobb figyelem azonban a választási reformra irá­nyult, s ez nem is csoda, hisz a mostani népszavazás módosítja a vá­lasztási törvényt, a parlament összetételét, s így közvetve Itália egész politikai intézményrendszerét. Elsöprő többség? Magabiztos győzelem ?A hírelemzők sok hason­latot alkalmaztak, egy azonban biztos az eredmények ismertté válása után: a politikai botrányoktól, pénzügyi és megvesztegetési skanda­lumoktól megcsömörlött olaszok csakugyan az egész voksolási szisz­téma megváltoztatását akarják. Méghozzá — mint a 80 százalék felet­ti „igen” aránya sejteti — minél gyorsabban és (az eddigi megszokott szólamokkal szemben) érdemi módon. Mi következik akkor most? Sajátos rendszerváltás? Merre tovább, Itália ?— olvasható az aggodalmaskodó kérdés az olasz sajtóban. Ug­rás a sötétbe, rendkívüli választások ? Szakértői kabinet, amely új sza­bályoknak megfelelő voksolást készít elő? Vagy Amato kormányfőt saját maga követi a bársonyszékben ? Rövidesen kiderül. A népszava­zás „igerí’-je mindenesetre egyértelmű volt. De vajon a most lezajlott népszavazás az európai integráció irányába viszi-e tovább Itáliát, vagy éppen ellenkezőleg? S ennek mi lesz a nemzetközi kihatása? Az első válaszok akár gyorsan is megszülethetnek. (FEB) Amennyiben a több mint két­milliós magyarságot Románia kormánya csak eltűri és nem fo­gadja be, ha az etnikai viszályok fennmaradnak, nem lehet sike­res a polgári társadalom Romá­niában — mondotta Tamás Gás­pár Miklós keddi washingtoni előadásában, a Wilson Center­ben. Az SZDSZ-képviselő, pártja országos tanácsának elnö­ke egyúttal rámutatott: a kelet- európai népek, nacionalista kor­mányoktól függetlenül, öntevé­kenyen és sikeresen építik a civil társadalmat, és az RMDSZ pél­dája mutatja, mire képesek bölcs, állhatatos és meggondolt emberek. Tamás szakértő közönség, egyetemi tanárok, kutatók előtt az erdélyi magyar-román kap­csolatokról tartott nagy sikerű előadásában szólt arról, hogy a román társadalomban, amint a marosvásárhelyi pogrom, a bá­Tamás Gáspár Miklós az USA-ban — Erdélyről .Él az erőszak szelleme” HOEGER Élelmiszer Nagyker Intézmények, kiskereskedők, vendéglátósak, üzemi és diákkonyhák megrendelését, termelők árajánlatát várja. Nagyker áron kaphatók: étolaj, kristálycukor, rizs, liszt, száraztészták, konzervek, gyümölcs­levek, citromlé, gombakonzervek, Cerbona- és Mozart-termékek stb. Nagyobb megrendelés esetén 30 km-es körzetben a kiszállítás díjtalan. Eger, Talizmán u. 4. (Almagyar-domb) Tel/fax: 318-326. Nyitva: 8—17-ig, szombat 8—12-ig. Vasárnap szünnap. 9V nyászmegmozdulások is mutat­tak, él az erőszak szelleme, és e gondolkodást táplálják a sok­százezres példányszamban meg­jelenő, uszító sajtótermékek. Ennek is betudható, hogy a ro­mánok túlnyomó része rendkí­vül tájékozatlan a valóságról, ar­ról, milyen alaptalanok a „ma­gyar veszélyről’’ terjesztett rém­mesék. a politikus véleménye szerint hasonlóan tudatlan a ro­mániai, az erdélyi valóságot ille­tően a magyar közönség, amely rendszeresen olvas ugyan Funar kolozsvári polgármesterről — de nem tudja, hogy ugyanakkor a város egyetemen egyre több a magyar hallgató, akik egyes sza­kokon részben már anyanyelvü­kön is tanulhatnak — na ez nem Értesítjük az elhunytak hozzátartozóit, hogy aki lapunkban a gyászjelentést és a köszönetnyilvánítást egyszerre adja fel, annak kiadónk 25 % kedvezményt ad! AS-M Heves Megyei Irodája is pótolhatja a magyar egyetem újramegnyitását. A valósághoz tartozik, hogy újra működik sok magyar középiskola, és — Fu- narral ellentétben — sok, az el­lenzéki Polgári Szövetséghez tartozó polgármester demokra­tikusan vezet. Az erdélyi helyzet tanulsága, hogy az emberek, magyarok és románok túlnyomó többsége bé­kében, józanul akar együtt élni. Egyre több jele van annak, ho­gyan bontakozik ki öntevéke­nyen, a kormánytól függetlenül a civil társadalom a politikában, a gazdaságban, a kultúrában — mondotta a képviselő, felemlít­ve, hogy miközben az RMDSZ vívja politikai harcát a páriá­Fájdalommal tudatjuk, hogy ÓNODI ANDRÁS 1993. április 19-én, életének 65. évében elhunyt. Temetése 1993. április 23-án 15 órakor az egri Rozália temetőben lesz. A gyászoló család Mély fájdalommal, de Isten akaratában megbékélve tudatjuk mindazokkal, akik szerették és tisztelték, hogy POPOVICS ALAJOS cipészmester 1993. április 20-án, életének 82. évében elhunyt. Drága halottunk földi maradványait 1993. április 23-án 13.30 órakor az egri Hatvani temetőben helyezzük örök nyugalomra. Előtte 13 órától szentmise. Gyászolják felesége, fiai, menyei, unokái ki a keretszervezetben tömörülő magyar intézmények tevékeny­sége. A kérdésre, akar-e Magyaror­szág határrevíziót, Tamas kije­lentette: egyetlen komoly politi­kai erőnek sincs ilyen szándéka, viszont ezt egyetlen komoly ro­mán politikai erő sem hiszi el — tette hozzá félig tréfásan. Tamás Gáspár Miklós két hó­napig az amenkai nemzeti múze­um keretében működő Wilson külpolitikai intézet kutató-ven­dége. A kelet-európai program igazgatója, John Lampe ismert, Nyugaton is sokat publikált tu­dósként mutatta be a magyar vendéget. Lampe egyébként né­mi derültség közepette jelentette be a Wilson Center következő Talpes, a rzés veze­tője „A román hírszerzés civili- zalása” címmel tart majd elő­adást. vendégelőadóját: Ion Talp román külföldi hírszerzés két azokból a globális változá­sokból, amelyek a hidegháború korszakának befejeztét követő­en történtek a világban”. Az el­lenzéki személyiségek szerint csak a társadalom valamennyi szereplőjének együttes, józan es jó szándékú cselekvése révén ér­hető el, hogy békés kiutat talál­janak az ország mély válságá­ból. Rolando Pratts, aki e hónap elején az Egyesült Államokba utazott, ottani előadókörútja so­rán ismerteti a levél tartalmát — közölték havannai ellenzéki for­rások. Kubai ellenzékiek levele Clintonhoz

Next

/
Thumbnails
Contents