Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)
1993-04-20 / 91. szám
4 HORIZONT HÍRLAP, 1993. április 20., kedd Látószög A legkisebb érték az ember? Kedves városkánk jeles orvosa — akinek már szintén gyógyító, kórházigazgató édesapját is tisztelte munkásságáért, emberségéért a település és kornyéke — néhány hónapja ismerősei, barátai, betegei teljes megdöbbenésére felfüggesztette, vagy talán teljesen megszüntette magánpraxisát. Működésének befejezését — roppant kifejezően — szakmai éhségsztrájknak nevezi. Sajátos tiltakozásnak az egészségügyben kialakult állapotok ellen. Egyféle válasznak a társadalombiztosítás tűrhetetlen ténykedéseire is, ami mind elviselhetetlenebb már a betegek, az idős nyugdíjasok, a szegények részéről. S a magáéról is persze. Egyszóval mindazok oldaláról, akik ma, a hazai lakosság nagyobb hányadát alkotják. Nem tudom, a legkevésbé sem sejtem, hogy mire jut elszánt lépésével, s egyáltalán észreveszik-e reagálását a sokakat ért sokkos hatásra. Ha csupán elmaradó anyagi hasznát — kétségkívüli veszteségét — tekintem, minden bizonnyal maga alatt vágja a fát. Amennyiben pedig másra is gondolok, csak szimpatizálhatok döntésével, s akár ajánlhatom kollégáinak. Legalábbis a jobb érzésűeknek. Ha követnék a példát, összefognának, együttesen tiltakoznának — sorsunk formálói nagyobb figyelemre is méltatnák az eseményt. Hiszen aligha nézheti bárki is például a gyógyszerárak már tűlon-tűli liberalizálását közömbösen. Hovatovább még a módosabb ember sem mer belépni a patikába, mert az orvosságért annyi pénzt hagy ott, hogy utána nem győzi magán ösz- szebb húzni a derékszíját. Az elesettebb meg lassan gondolni sem mer a medicinákra, mert attól tart, hogy talán már a sóvárgásáért is pénzt kémek. Szívszorító, könnyfacsaró, amikor a rászoruló a reményét is feladja egészségének visszaszerzésére, magába roskadva nem száll szembe a kórral, mert egyszerűen képtelen fizetni a tablettákért, tégelyekért, fiolákért. Pedig mi sem lenne természetesebb, mint hogy ezt is, azt is megvegye, ha felírják neki. Teljességgel érthetetlen, hogy még sem sikerül, mert a gyógyszerárak — megmagyarázatlanul és megmagyarázhatatlanul — állandóan nőnek, szinte már az égbe szoknék! Hiába fizeti a magyar, alighanem a világon is a legmagasabb összegű„ tb ”-t, a hazai társadalombiztosítás egyszerűen fogja magát, s kivonul a támogatásból. A parlamentnek, kormánynak nem éppen szívügye az épkézláb ember, a keretből, ami mégis rendelkezésre áll az egészséghez, alig jut valamire. Csak rá kell nézni hazai kórházainkra, hogy gyakran külső látványuktól is megborzadjunk. S látogatóként, betegként még kellemetlenebb a tapasztalat. Szembetűnő, hogy inkább csak ígérték a támogatást, mint sem meg is adták. Nincs látszata annak, hogy a gyógyító munkát teljesítmény szerint béreznék. Félő, hogy lepusztultan is olyan klinikákká válnak az intézmények, ahol ma-holnap mindent az ápolt fedez. Ha pedig nincs erre módja, de vitathatatlanul indokolt benti fekvése, kezelése — s mégis elsősorban azt vizsgálják körülötte a legnagyobb buzgalommal, hogy egyáltalán fizet-e helyette valaki más, nem pedig a betegséget keresik: hát megnézheti magát az ember! Nem szabadna sem az állami költségvetésnek, sem a társadalombiztosítás intézményének a betegen spórolni, bármilyen vékony is a pénztárca itt és ott. Üdvösébe lenne, ha például a nemrég biztosított külföldi kölcsönt is közvetlenül a gyógyításra, netán a nyugdijak erőteljesebb emelésére — igazságosabb elosztására — fordítanák, mintsem éppenséggel a számítógépes fejlesztésre, amire, mint halljuk: szánják. Hiszen a járadékos elsősorban azt nézi, hogy mennyit írtak a szelvényére, mit hoz a postás — nem pedig a papírka kulturáltabb megjelenését. Amire — sajnos — úgy tűnik: egyelőre többet adnak még a TB-nél. Bármennyire is súlyosak, szorí- tóak a gondok — az egész „vonalon”. Gyóni Gyula Honosítási kedvezmények Magyarországon a múlt század vegén, 1880 januárjában foglalták először törvénybe az állampolgársági jogot. Másodízben 1948-ban került sor hasonló jogszabály megalkotására. A magyar állampolgárság újraszabályozásáról szoló jogszabály- tervezet pedig nemrég került a parlament elé. A törvényalkotók az állampolgárság jogát továbbra is a születéshez kötik. A hontalan szülők csemetéje magyar állampolgárrá válik, ha országunk területen születik. Várhatóan módosul a honosítás rendje is: az eljárást a jövőben egyéni kezdményezésre lehet megindítani, de a nem magyar állapolgámak a honosítási kérelmet megelőzősen igazolnia kell, hogy legalább nyolc éve Magyar- országon él; büntetlen előeletű; biztosított a megélhetése és a lakhelye; munkában áll, vagy adóköteles tevékenységéből származó jövdelemmel, nyugdíjjal rendelkezik. Minden aspiránsnak magyar nyelven kell al- kotmányismeretbol vizsgát tennie. Jobb helyzetben lesznek azok, akik magyar állampolgárral érvényes házasságban élnek; akiknek kiskorú gyermekük magyar állampolgár. Náluk elég, ha három éve életvitelszerűen hazánkban élnek. A törvényjavaslat a menekülteknek is ad kedvezményes honosítási lehetőséget, ha három éves magyarországi tartózkodás után kérik az állampolgárságot. E feltételek vonatkoznak azokra a kiskorúakra is, akiknek honosítását a szülőkkel együtt kérik. Ók akkor is megkaphatják az állampolgárságot, ha koruk miatt nem felelnek meg a nyolc, illetve a három éves magyarországi tartózkodás feltételeinek. Az I. és a II. világháború idején, illetve a békeszerződések értelmében megváltoztatott államhatárok miatt az elcsatolt területeken élő magyar nemzetiségű lakosok, illetve az emingránsok elvesztették magyar állampolgárságukat. Az előterjesztés szerint visszahonosításukat kérhetik az egykori magyar állampolgárok közül mindazok, akiknek felmenőjük magyar állampolgár volt. Új elem a jogszabálytervezetben, hogy a visszahonosítási kedvezményeket — ha az Országgyűlés elfogadja — az egykori magyar állampolgárok le- származottaira is kiterjeszti. A honosítás, illetve a visszahonosí- tás nem alanyi joga a kérelmezőnek, teljesítése vagy elutasítása az államfő jogkörébe tartozik. Jelentősen átalakították az állampolgárság megszűnésének szabályait is. Az érvényben lévő törvény szerint elbocsátás és megfosztás helyett a lemondás és az állampolgárság visszavonásának jogrntezményét javasolják bevezetni az előterjesztők. Eszerint a külföldön élő magyar állampolgár lemondhat állampolgárságáról, de igazolnia kell, hogy rendelkezik egy másik állam állampolgárságával. Feltétele még a lemondásnak, hogy a kérelmezőnek ne legyen a magyar állammal szemben adó-, vagy más köztartozása, ne folyjon ellene büntetőeljárás. Az állampolgárság megszűnésének másik módja az állampolgárság visszavonása lenne. Az ilyen irányú eljárás a belügyminiszter kezdmenyezésére hivatalból indul meg. A kettős államplgárságot illetően a javaslat — követve a jelenlegi elvet — a magyar állampolgársággal rendelkezőket a magyar joghatóság alá rendeli. így egyetlen magyar honpolgár sem vonhatja ki magát törvényeink alól azzal, hogy ő egy másik államnak is a polgára. A Macskatörténelem A macskát Óegyiptomban szentté magasztosították. Védőjük a hold, a termékenység és a bőség istennője volt A mai macskafélék őse, jóval az ember megjelenése előtti időkben, 50-60 millió évvel ezelőtt élt, bár még igen kevéssé hasonlított az általunk ismert mai macskafélékhez. Tízmillió évig tartott, hogy a prémesek családjába jusson ez az ősállat, melyet a tudósok diniktisznek neveztek el. Újabb tízmillió év telt el, amire a ma ismert macskafélék családja, a különféle ragadozó nagymacskák, mint például a tigris és az oroszlán, valamint az ezeknél kisebb testű fajok, közöttük a vadmacskák kialakuljanak. A vadmacskának három fő típusa él ma is a Földön: az afrikai fakómacska, amelyet a házimacska ősének tartanak, továbbá az ázsiai sztyeppe macska és a kaukázusi erdei macska. Téves az az általánosan elterjedt hiedelem, hogy az első vadmacskákat időszámításunk előtti kétezerben Egyiptomban háziasítottak volna, niszen Anatoliában találtak olyan időszámításunk előtti 6000 körül készült kisplasztikákat, melyek játszadozó macskákat ábrázolnak. Ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy e korban már Jerikóban, Jordániában, valamint az időszámításunk előtti háromezer évvel Irakban is léteztek házimacskák. A házimacskák elterjedségét a kis-ázsiai területeken igazolja, hogy i.e. 1500-ban Babilon fővárosában, Uran például olyan színi előadásokat tartottak, melyeknek macskafélék voltak a szereplői. Krisztus születése körüli evekben Rómában és Görögországban, a római birodalom területen jelentek meg az első, valódi háziasított macskák, ezt követően körülbelül nyolcszáz később pedig Angliában. Az első macskavédő törvényt a kilencedik században Wales tartományban alkották, ahol egy macska elpusztításáért annyi gabonát kellett kárpótlásul fizetni, amennyi a macskatetemet befedte, ha farkánál feltartva a földig lógatták. A különböző országokban és kultúrákban az emberek a termékenység és a szzabadság szimbólumát látták a macskában. Időszámításunk előtti 1600-as években az ókori Egyiptomban istenként tisztelték, ezért egy macska megöléséért halálbüntetés járt. Körülbelül ez idő tájt már a kínaiak és a japánok is tartottak macskát, hiszen nagy hasznukat vették a selyemgubo- kat pusztító patkányok és más kártervők irtásában. A macska volt a kedvenc állata Mohammednek és a germán istennőnek, Freianak is. Az antik Rómában, Burgundiában és Skóciában a macskát démon és ördögűzésre használták, míg címerállatként a függetlenség és szabadságszeretet jelképre volt. Emlékezés Bugát Pálra Fasiszta tömeggyilkosság Kerecsenden Mi is történt 1944. november 9-én? Az Egri Televízió egy múlt évi november adásában röviden em- lítetést tettem arról, hogy a fasiszták uralmának röviddel Egerben való megsemmítése előtt, a megyei törvényszék börtönéből a kerecsendi erdőbe szállított zsidók egy népes csoportját tarkólövéssel legyilkolták. A borzalmas tragédiát elkerült Székely György nyugalmazott művelődésügyi minisztériumi főelőadó leveléből hitelesen megismerhetővé válik e gaztett története. Székely úrnak úgy a szülei, mint a húga is az áldozatok közé tartozott. A Székely-család az Uszoda utca 9. sz. házban lakott. A családfő, dr. Székely Béla ügyvéd feleségével, és 17 éves gimnazista kisleányával élt együtt. Dr. Székely, mint 100 százalékos tiszti hadirokkant mentesítve volt az 1944. évi júniusi deportálás alól. Az eseményekről számot adó Székely György október 4-én Diósgyőrbe vonult be a 107/301. számú munkaszolgálati alakulathoz, — s így sikerült életét megmentenie. Az egri rendőrség az 1944 októberi nyilas hatalomátvétel után Székely Bélát, feleségét és 17 éves Anna Máriát letartóztatta. Anna Mária 1944 szeptemberében még az angolkisasszonyok gimnáziumba iratkozott be. A letartóztatottakat először Füzesabonyban csendőrségi őrizet alatt tartották, majd pedig az e^ri törvényszék fogházába szállították, ahol már több olyan zsidót tartottak fogva, akiknek valaminő úton- módon innen-onnan sikerült megszökniük. De az elfogottak sorába tartozott Furmanovics Márton egri polgár is, aki nem volt zsidó, de azért került fasiszta kézre, mivel orosz volt, ugyanis az első világháború után, mint hadifogoly magyar földön maradt. Az egri törvényszéki fogházban összegyűjtöttek között volt Furmanovicson kívül dr. Sándor Jenő hatvani fogorvos, és felesége, valamint dr. Kun András egri szülész-nőgyógyász is. Őrizetüket a Gestapo biztosította. 1944. november 8-án néhányukat kivitték a kerecsendi erdőbe, s amikor hazajöttek elmondották, hogy ott egy tömegsír gödrét kellett megásniok. Másnap Furmanovics Mártont szabadon engedték, a többi elfogott zsidó polgárt pedig teherautón a Gestapo a kerecsendi erdőbeó már megásott sírjukhoz szállította, ahol azután valamennyit tarkólövéssel kivégezték. 1945 március második felében Furmanovics útmutatása alapján megjelölt helyen rábukkantak a tömegsírra, dr. Németh Ferenc főorvos vezetésével azután a halottakat exhumálták és a holttesteket koporsóba helyezték. A korabeli sajtó egy híradásából derül ki, hogy a sírban rátaláltak egy női holttestre, mely kaijai között a mellén tartotta kivégzett 17 éves kisleányát. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a 26 zsidó személyt tarkólövései ölték meg. Az ártatlanul kivégzett áldozatokat azután a város polgárságának nagy részvételével az egri zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra. Mindenképpen bizonyosnak mondható, hogy a tömegsírban kisleányát kaijai között a mellén szorongatva talált holttest Székely Béla ügyvéd feleségéé és 17 éves egri gimnazista kisleányáé volt. A leírt tömeggyilkosság kapcsán fel kell vázolnom egy egri zsidó orvos pusztulásának történetét annál is inkább, mivel nevét ma utca örökíti meg. Ugyancsak Székely György úr leveléből tudható, hogy dr. Sándor Imre mellett még másik két egri zsidó polgár: dr. Grosz György fogorvos és Pánczél György gyógyszerész is miként vált a fasiszta önkény ártatlan áldozatává. A Fejér megyei Pusztavám faluban tartózkodott az akkori VII. hadtest területéről összeállított külön orvos-gyógyszerész munkásszázad. A Pusztavámon tartózkodott zsidó munkaszolgálatosok örömujjongással fogadták október 15-én Horthy Miklós kormányzó proklamációját. A faluban lakó néhány sváb azonban az esetet jelentette Székesfehérváron, ahonnan nyomban a helyszínre érkezett egy Gestapo- csoport, s 1944. október 16-án kivégezte az ott talált valameny- nyi zsidó munkaszolgálatos magyar állampolgárt. Az bizonyos, hogy a fasizmus közel sem csupán antiszemita gaztettekben nyilvánult meg, de a hitleri ideológiának szerves részét képezte, s ezért nem képzelhető el a fasizmus a fent leírt borzalmas események nélkül. A fasizmus és az antiszemitizmus közös tőről fakadnak, ezért utasítja el napjaink minden demokrata és keresztény embere is a hitleri ideológiát, bárminő álszent köntösben mutatkozik is. Sugár István Különös érzés egy olyan ember születésének {«centenáriumáról megemlékezni, akinek emlékeivel Gyöngyös város lakói, és az ide látogatók közvetve, vagy közvetlenül naponta találkoznak. Keresztül sétálnak a Bugát Pál téren, kényszerű okok miatt bemennek a Bugát Pál kórházba, naponta elmennek a Zeneiskola előtt, ahol a város nagy szülötte tanult. Sokan megfordulnak az Országút úti szerviz (volt Gorkij utca) környékén, de nem is sejtik, hogy Bugát Pál szülőháza közelében járnak. Valószínűleg a Barátok terén járva sem gondolják, hogy a ferencesrendi zárdában bujdosott 1849-ben, mint a levert szabadságharc országos főorvosa. Bugát Pál 1793. április 12-én született Gyöngyösön. Apja a jobbágysorból alig kiemelkedett szabómester, édesanyja Pásztói Balogh Terézia. A jó fejű kisfiú a gimnáziumot a gyöngyösi ferenceseknél végezte, majd az egri líceum bölcsészhallgatója lett. 1811-ben már a pesti orvoskar diákjai között találjuk, ittjfejezte be 1816-ban orvosi tanulmányait. Kissé tanácstalan módon először a belgyógyászati tanszéken lett segéd, majd szemészeti képesítést is szerzett. Bizonyára kitűnő szemész vált volna belőle, de sorsa másképp alakul, és a Felvidéken lett tisztiorvos. Életének újabb eseménye, hogy 1824-ben meghívták az orvoskarra a sebészeti tanszékre. Bár a kinevezésnek örült, a tanszéket a kor szellemének megfelelően csak félértékűnek tekintette, hiszen a hallgatókból nem lesz „igazi” orvos. Hivatástudatára jellemző azonban, hogy a tanszéken 24 évig oktatott. Nagy kérdés, ha Bugát mint szemészorvos folytatta volna pályáját, hogyan alakult volna a magyar orvosi nyelv sorsa. Az egyetemen a tanítás ugyanis német és latin nyelven folyt. A reformkor szele azonban elérte az orvostudományt, és Bugátot is. Oktatómunkáját magyar nyelven kezdte az egyetemen végezni. A fő gond azonban az volt, hogy magyar orvosi nyelv ez idő tájt még nem létezett. Bugát ekkor lefordított egy német nyelvű bonctani könyvet, bizonyítva ezzel a magyar nyelv használhatóságát az orvosi szakirodalomban is. Számos tudományos művet írt, de munkásságának koronája az 1843-ban kiadott „Természettudományi Szóhalmaz”, amely több mint 40.000 orvosi és egyéb tudományos szót tartalmaz. Kevesen tudják, hogy az olyan — a mindennapi életben rendszeresen használt — kifejezés, mint agy, vér, ideg, bonckés izom, visszér Bugát Páltól származik. Ez az a mű, amit Bugát maga is úgy minősített „mit sokféle fáradozásaim közt leginkább kitűnőnek gondolok.” Bugát mint gyakorló orvos is működött és háziorvosa lett Széchenyi Istvánnak, és Kossuth Lajosnak. Szervezőkészsége is töretlen maradt, és 1841-ben megalapította a Természettudomá- nyiTársulatot, a mai ITT elődjét. 1848-ban csatlakozott a szabadságharchoz, és számos hivatalt töltött be. 1849-ben országos főorvossá nevezték ki, ezt a hivatalt Világosig viselte. A szabadságharc leverése után hazajött Gyöngyösre, a ferencesrendi zárda első emeletén kért és kapott menedéket. Közben katedrájától megfosztották, nyugdiját megvonták. Megkeseredett, visszahúzódott emberré vált. Pestre, majd Budára költözött, ahol kertészkedett, írogatott, de orvosi tevékenységet is folytatott. Nős volt, de házasságából nem születettek gyerekek. Nyolc csángó fiút fogadott örökbe, és neveltette őket. Bár formálisan vállalt még közéleti szerepet a Természettudományi Társulat elnöki tisztének betöltésével, azt 1864-ben átadta Thán Károlynak. Magányosan, csendesen távozott az élők sorából 1865-ben. Mit jelenthet a mai kor emberének Bugát emléke? Elsősorban a hazaszeretetét, a jobbítási szándékot, és az ehhez kapcsolódó tetteket, a küzdeni akarást és tudást, a lüvatástudatot. Varga Sándor ÉPÍTKEZŐK, BERUHÁZÓK FIGYELMÉBE! Jó minőségű, olcsó faárut kínálunk az alábbi árakon: Bramac-léc: mérete: 30x50 mm, hossza 1-6 fm 28,- Ft/fm Tetőléc: mérete: 24x50 mm, hossza 1-6 fm 22,40 Ft/fm Zsaluanyag: mérete: 22 mm, szélessége: 6-16 cm-ig hossza: 3-6 fm-ig 12.100,- Ft/m3 Fűrészáru: 1” szélessége: 8-30 cm-ig, hossza: 3-6 fm-ig 14.300,- Ft/m3 Fűrészáru: 2” szélessége: 16 cm-től, hossza: 3-6 fm-ig 15.400,- Ft/m3 Fűrészáru: 22 mm, szélessége: 8-30 cm-ig, hossza: 3-6 fm-ig 14.300,- Ft/m3 Gerendák, szarufák méretei: 75x150, 100x100, 120x120, 150x150, 120x150, 100x120 hossza: 4-6 fm-ig 17.050,- Ft/m3 6 fm feletti gerendáknál + 20 % Ezektől a méretektől eltérőeket is vállalunk fűrészelésre. Széldeszka: 7.150,- Ft/m3 Áraink telephelyi árak, szállítást és ÁFA-t nem tartalmaznak. I ülfácfolc7nrolóc óc X/acániKnlt Eger, Rákóczi u. 92. Tel: 36/325-959 Nyitva: H-P 8-16 óráig, Szó 8-12 óráig.
