Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)
1993-04-19 / 90. szám
HÍRLAP, 1993. április 19., hétfő HEVES ÉS KÖRZETE 5 Műhelyt teremtettek... A hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ műhelyt kíván teremteni a városban és a környező településeken élő alkotóknak. Ennek első eseményeként nyitották meg az intézmény aulájában azt a tárlatot, amelyen tizenöt alkotó mutatja be festményeit, kerámiáit, népi fafaragásait, kisplasztikáit, tűzzománcait és fotóit. A kiállítást május 10-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Az űrkutatás — közelről A „Vendégváró sorozat” első előadását rendezték meg Hevesen, a művelődési központban. „Az űrkutatás múltjáról és jelenéről” tartott tájékoztatót Farkas Bertalan kutató-űrhajós. Ebben érintette a hazai űrkutatás helyzetét, feladatait is. Állatvásár Hevesen Tegnap állatvásárt tartottak Hevesen. Legközelebb pedig a hét végén — április utolsó vasárnapján — várják elsősorban az érdeklődő gazdákat állat- és kirakodóvásárra az alföldi városban. Újra táncház Az elmúlt hét végén ismét táncházat rendeztek Hevesen. Ezúttal is a már korábban sikerrel bemutatkozott jászapáti néptáncegyüttes tagjai tartottak bemutatót. A jelenlevő fiatalok azt követően össztáncot tartottak. Éneklő ifjúság Csütörtökön délután a hevesi művelődési központ színháztermében tartják „Éneklő ifjúság” címmel a kórusok minősítő vizsgáját. Elsősorban a város, illetve a környező községek általános iskoláiból várja a daloló együtteseket a szakértő zsűri. Eger és Vidéke Ipartestülete német exporta készült román tömörfa bútorokat árusít rendkívül kedvező áron. Helye: Eger, Csiky S. u. 32. II. emelet Tel.: 325-627 Nyitva tartás: szerda és péntek kivételével mindenap 9 órától —17 óráig . Környezetismeretből vetélkedtek Nemcsak a tudást, a szép beszédet is díjazták Dr. Szikora Sándor, a Hevesi 3. Számú Általános Iskola igazgatója adta át a dijat az első helyezett kiskörei Kovács Katalinnak Az idei tavaszi szünet emlékezetes marad a Hevesi 3. Számú Általános Iskolában. Ott rendezték meg a város, valamint a környező községek ötödik osztályos kisdiákjainak a környezetismereti szaktárgyi vetélkedő döntőjét. A szervezők célja az volt, hogy a gyerekek ne csupán tudásukról, hanem gyakorlati ismereteikről, a természet- és környezetvédelem lehetőségeiről is számot adjanak. Huszonkét hevesi, illetve városkörnyéki ötödikes tanuló jutott a döntőbe, akik két fordulóban versenyeztek. A témák az általános iskola első négy osztályának ismereteire épültek, míg a gyakorlati feladatsor — többek között — az időjárás megfigyelését, a madáreledel készítését tartalmazta. A végeredmény a két forduló után alakult ki. Környezetvédelemből a legtöbbet a kiskörei Kovács Katalin tudta, akit a vetélkedőre Iván Béláné készített fel. A második helyezett Keresztesi Csaba lett Tarnaméráról, míg a harmadik legjobb Szabad Viktória, aki Atányból érkezett. A városi polgármesteri hivatal által felajánlott értékes dijat a legjobban szerepelt helybeli kisdiák, Agócs István kapta, aki az 1. számú általános iskolát képviselte. A verseny külön érdekességének számított, hogy a zsűri nemcsak a gyerekek tudását, fel- készültséget bírálta, hanem, a szabatos, magyar beszédet is. így az Árvái Istvánná által felajánlott különdijat a tarnamérai Cseplye Tímea érdemelte ki helyes kiejtésével, pontos mondatalkotásával. A nemes megmérettetésben mind a résztvevő gyerekek, mind a felkészítő tanárok eredményes munkáról tettek tanúbizonysá- ot. Remélik, hogy évek múlva a evesi 3-as iskola körül sok-sok — a versenyzők által elültetett — fa ad maid árnyékot az Alföld nyári melegében az arra járóknak. Pillanatkép — vetélkedő közben... Hevesen Bűnmegelőzési bizottság alakult Nemrégiben a Hevesi Rendőr- kapitányságon találkoztak a térség polgármesterei, iskolaigazgatói, a nagyobb intézmények és szervezetek képviselői. A találkozón dr. Kajtár István, a Magyar Életmentő Egyesülete lnöke adott tájékoztatót arról, hogy a nemzetközi normáknak is megfelelő megelőző és mentőrendszer kiépítését már megkezdte egyesületük, ám ehhez társadalmi összefogásra van szükség, s e régió együttműködésére is. Az előadás után a vendégek jelezték, hogy készek segíteni ezt a munkát, s a Heves és Vidéke Bűnmegelőzési Alapítvány már csatlakozott is az egész országot felölelő Magyar Életmentő Egyesülethez. Ezt követően a résztvevők megalakították a városi balesetmegelőzési bizottságot, amelynek főbb célkitűzéseit és feladatait a szervezet új titkára, Szabó Károly rendőr törzszászlós fogalmazta meg. Ezek a következők: a helyes közlekedésre való felkészítés, a személyi sérüléses balesetek számának csökkentése, valamint a gyermekbalesetek megelőzése. A bizottság mellett megalakult a gyermek- és ifjúságvédelmi szakcsoport is, ennek vezetője a bűnmegelőzési főelőadó lett, akinek munkáját szakemberekből álló tízfős csapat segíti majd. A baleset-megelőzési bizottság egyébként szívesen fogad adományokat is, a letéti számlát a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet kezeli, száma: 359-98- 323. Befizetésnél célszerű jelezni a címzett nevét, s jó tudni azt is, hogy a befizetett összegek — az érvényes szabályok szerint — az adóalapból levonhatók, és a bűnmegelőzési alapítvány ki is állítja az ezzel kapcsolatos igazolást. Rendkívüli testületi ülés Költségvetés, céltámogatások, tb-választások Az elmúlt héten — programon kívül — rendkívüli ülést tartott a hevesi képviselő-testület azért, hogy a legsürgetőbb kérdésekben döntést hozzon. Az ülésen — amelyet dr. Hegedűs György polgármester vezetett — véglegesítették a költségvetés előirányzatait és számait, majd a céltámogatások benyújtásához kérték a testület felhatalmazását. Két esetben is szükség lesz pénzügyi segítségre, így a csatornahálózat bővítéséhez, valamint a helyi zeneiskola egy másik épületbe történő áthelyezéséhez, költöztetéséhez. Ézt követően Szabó Sándor irodavezető adott tájékoztatást a közelgő társadalombiztosítási változásokkal kapcsolatos tudnivalókról. A testületi ülésen egyébként részt vettek azok a Hollandiából érkezett diákok is, akik a hevesi közigazgatást tanulmányozzák. í Mátragyöngye Mezőgazdasági Szövetkezet | értékesíti a következő vagyontárgyait: Domoszló, Úttörő úti pince (40 m2) 200 eFt Domoszló, Rákóczi úti iskola (volt varroda) (440 m2) 1300 eFt Vécs, Dózsa út 23. sz. lakás (60 m2) 250 eFt Vécs kastély, kétszintes pincével 5000 eFt Kisnána-Vécs Majka tanya 5000 eFt (vezetékes ivóvíz, villany közművel) A meghirdetett induló árak az ÁFA-t is tartalmazzák. Részletes felvilágosítás: Domoszló, Deák tér 12. Telefon: 37/65-220 Munkanapokon 8-16 óráig. ___________Szövetkezet Igazgatósága___________^ / •"............... S| M ARKER KFT KÜLKERESKEDELMI Anp# OKTATÁSI ÉS W SI BIL TOVÁBBKÉPZŐKET. HA ÉRDEKŰ a kötetlen, változatos, jó keresetet biztosító ÜGYNÖKI MUNKA, iratkozzon be májusban induló 30 órás ÜGYNÖKKÉPZŐ TANFOLYAMUNKRA! Hívjon bennünket a (36) 311-847-es számon vagy keressen fel személyesen az alábbi címen: Eger, Kossuth L. u. 9. Érdeklődésére részletes tájékoztató anyagot . és jelentkezési lapot küldünk! A térség jövője: az ipar újrateremtése Elkészült az Alföld-program Kereken egy esztendőn át mintegy száz kutató, tervező és szakember dolgozott, hogy feltárja, melyek az Alföld sajátosságai, a jól körülhatárolható természeti-gazdasági régió fejlődési lehetőségei a jövő érdekében. A kormány megbízásából ugyanis elkészült az Alföld rövid és hosszú távú területfejlesztési és tájhasznosítási elképzeléseinek tervezete, amely Heves megye déli részét is magában foglalja. Ez az anyag természetesen a következő időszakban sokak vitaanyagául szolgál majd, míg a végleges elképzelést kialakítják. Az érintett szakemberek kilenc kötetben, több mint száz résztanulmányban foglalták ösz- sze a program főbb megállapításait. Ebből kitűnik, hogy hazánknak ez a fontos területe a fővároshoz, illetve a Dunántúlhoz képest elmaradott, amely az idők során nem csökkent, hanem esetenként növekedett is. Ez napjainkra is igaz. Az elmúlt négy évtized kedvező eredményei után az utóbbi néhány évben — a mező- gazdaság válságos helyzete miatt — az Alföld társadalmi helyzete viszonylagosan romlott. A munkanélküliség aránya ott lényegesen meghaladja az országos átlagot, miközben a családok jövedelme nagyon megcsappant. A gond azonban — éppen az előjelek szerint — nem átmeneti lesz, hanem az Alföldön élőknek várhatóan a következő években is súlyos foglalkoztatási akadályokkal kell szembenézniük. A mezőgazdaság üzemi és birtok- viszonyaiban óriási változások következnek be. A terület 75-80 százaléka magántulajdonba kerül ezen a tájegységen is, ez viszont nem eredményez önálló gazdálkodást. A szakemberek mindössze 12-13 ezer kisgazdaság kialakulását jelzik előre, és a mezőgazdasági területnek mindössze tizenöt százalékát művelik majd. így várható, hogy a föld legalább 75 százaléka nagyüzemi művelésben marad, de emellett növekszik a vidéki polgárosodást segítő, második gazdaságként működő háztáji szerepe is. A program készítői arra hívják fel a figyelmet, hogy a következő időszakban csökkenteni kell a mezőgazdasági területet, és elsősorban az igényes kultúráknak adjanak teret, miután azoknak lesz piacuk. Mindemellett nagyon fontos, hogy az Alföldön a jelenleginél sokkal komolyabban vegyék a szigorú táj- és környezetvédelmi követelmények betartását. Talán az egész elképzelésben az a legmeglepőbb, hogy a szakértők szerint a térség jövőformálásában legfontosabbnak látszik az alföldi ipar újrateremtése, kis- és középüzemek létrehozása, illetve a bedolgozóhálózatok megteremtése. Úgy vélekednek, hogy ebben a helyzetben „előny” az elavult ipari szerkezetek hiánya az AT földön, hiszen a semmiből köny- nyebb fejleszteni, mint a korszerűtlenből. Ezt mérlegelve nem mindegy, milyen ipar kap teret ezen a vidéken. A programkészítők szerint a biotechnikára, az úgynevezett biológiai iparokra, a magasabb minőségi, higiéniai, esztétikai, csomagolási és piaci igényeket kielégítő élelmiszer- iparra, illetve fa- és fafeldolgozó iparra van szükség. Á fejlődéshez természetesen elengedhetetlen a környezeti feltételek javítása. így többek között az itt áthaladó vasútvonalak — lehetőség szerinti — villamosítása, az M5-ÖS autópálya befejezése, hídépítés a Dunán, illetve kompjáratok létesítése a Tiszán. Az infrastruktúra fontos része a telefonhálózat gyorsabb ütemű fejlesztése is. Ezeket a főbb megállapításokat felvázolva — a jelenlegi helyzetet figyelembe véve —, maguk a kutatók sem teljesen optimisták. Sőt abban a kérdésben, hogy belátható időn belül mi valósítható meg a hosszú távú elképzelésekből, egyenesen pesszimisták. Ennek oka, hogy tovább növekszik a munkanélküliség, egyelőre szinte átláthatatlanok az agrárviszonyok, és rendkívül kedvezőtlen az alföldi régió jelenlegi piaci helyzete. A szakemberek mégis úgy gondolják, hogy ezeken csak úgy lehet változtatni, ha látjuk: merre akarunk elindulni annak érdekében, hogy hazánknak ez a fontos tájegysége mielőbb felzárkózhasson a más előbbretartókhoz. Mentusz Károly Gazdakör Kömlón? Cél: a tagok érdekvédelme Kömloi szakemberek meghívására a községben járt dr. Nagy József a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója. A szövetséget — mint mondta — a hazánkban működő gazdakörök hozták létre 1991. július 1-jén, mégpedig abból a megfontolásból, hogy az átalakuló hazai mezőgazdaság új egységeit: a kis- és középparaszti birtokon, az új típusú szövetkezetben dolgozókat támogassa. A szövetség elődje a gróf Károly Sándor áltál — az 1880-as években — életre hívott mozgalom. A mostani szervezet is politikai pártoktól függetlenül próbálja meg kifejteni tevékenységét, egyedüli célja a taggazdakörök, illetve a gazdakön tagok érdekeinek védelme, tevékenységük összehangolása, a termelés, a termeltetés es a felvásárlás koordinációja, illetve segítése. Kiemelkedő feladatuknak tekintik, hogy a tagokat ellássák a termeléshez, a feldolgozáshoz, valamint a termékek értékesítéséhez szükséges tudnivalókkal, információkkal, s tájékoztatást adjanak az igénybe vehető hitelek lehetőségeiről is. Céljaik közé tartozik az is, hogy a tagok szakmai ismereteinek megalapozását és bővítését segítsék, mégpedig főként az iskolán kívüli oktatás formájában, tanfolyamok, szakmai és tudományos előadások, népfőiskolái oktatás szervezésével. Az előadást követően kötetlen beszélgetés alakult ki. A téma természetesen a mezőgazdaság jelene, gondja és jövője volt. Információink szerint Komlón is tervezik, hogy megalakítják a helyi gazdakört, ám addig az érintetteknek több szervezési feladatot meg kell még oldaniuk. Hevesvezekény, Pély, Tarnaörs is pályázatot nyert Támogatás — útfejlesztésre A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi, a Belügy-, valamint a Környezetvédelmi és Településfejlesztési Minisztérium — az útalapról szóló törvény szellemében — első ízben hirdetett pályázatot az idei első fél évre. Mindez az önkormányzati vagyonhoz tartozó közúthálózat, továbbá kerékpárutak fejlesztésének támogatását hivatott elősegíteni. A beérkezett anyagokat tárcaközi bizottság értékelte, és a közúthálózat-fejlesztési támogatási keretről a közelmúltban döntött. Értesülésünk szerint az utak, hidak, csomópontok, járdák fejlesztésére 689 értékelhető pályázat érkezett. A bizottság a döntésnél kiemelt figyelmet fordított a közlekedés biztonságát elősegítő törekvésekre, és a hátrányos helyzetű, fokozottan támogatást igénylő kistelepülések segítésére. Ennek megfelelően 163 város és falu részesül különböző támogatásban, 353 millió forint értékben. Heves megyéből hat község pályázatát fogadta el a tárcaközi bizottság. így Boldog, Bükkszék, Gyöngyöspata, Hevesvezekény, Noszvaj, Pély-Jászkísér és Tarnaörs jutott a támogatottak közé.
