Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)
1993-04-19 / 90. szám
2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1993. április 19., hétfő Gyarapszik a munkanélküliek tömege? Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ECE) szakértői szerint az idén a munkanélküliek tömegének további gyarapodása várható Kelet-Európa országaiban, s emiatt is fontos lenne, hogy a Nyugat segítsen megőrizni a térségben zajló fájdalmas reformok társadalmi támogatottságát. A minap kiadott éves jelentésében az ECE a Marshall- tervhez hasonlatos, összehangolt újjáépítési program elindítását sürgette a kelet-európai államok javara, ugyanakkor megállapította, hogy a Nyugat legutóbbi protekcionista intézkedései csak tovább rontották a térség kilábalásának esélyeit. Az EBRD költekezéséről Az EBRD igen óvatosan bánik részvényesei pénzével, könyvelését folyamatosan ellenőrzik, és ügyelnek kiadásaira is, így nem vádolható túlköltekezéssel — állítja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közleménye, amelyet azután adtak ki, hogy két brit lap is úgy vélekedett: a bank túlságosán sok pénzt fordít saját kiadásaira, különösen az alaptevékenységére költött összegekhez képest. A Financial Times és a The Evening Standard című lap részletesen kimutatta: az EBRD eddig több mint 200 millió fontot fordított saját céljaira (berendezésre, bankettekre, repülőgépbérlésre), miközben a kelet-európai országoknak és a volt szovjet tagállamoknak ténylegesen folyósított kiadásai ennek alig több mint a felét tették ki. Nincs politikai ok Bolgár és szerb illetékesek is cáfoltak, hogy Szerbia politikai okok miatt állította volna le a vasúti forgalmat a két ország határán. A 24 Csasza című szófiai napilapban J ugoszlávia bulgáriai diplomáciai képviseletének első titkára arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a vasúti forgalom leállását a nisi vasutasok sztrájkja idézte elő, nem pedig politikai okok. A vitaminok pótlásáért A töknek ne csak a húsát és a magját egyék meg, hanem a leveleit és a virágját is — ezt ajánlja a vitaminok es nyomelemek hiánya miatt megvakulás fenyegette kubaiaknak az ország egészség- ügyi minisztériuma. Mint hírügynökségek beszámoltak róla, a minisztérium Táplálkozási és Higiéniai Intézete a vitaminok és más létfontosságú tápanyagok pótlására azt javasolja a lakosságnak, hogy az általában csak gyökere miatt fogyasztott zöldségnövényeknek, így az édesburgonyának, a maniókának, a céklának és töknek a tápanyagokban gazdag szárát, levélzetét es virágját is egyék meg. A szocialista tábor összeomlása és a szovjet segély elapadása súlyos ellátási válságot idézett elő Kubában — mutatnak rá a hírügynökségek. OPEC: vége a vitának A Kőolajexportáló Országok Szervezetének sikerült elsimítania a kitermelési kvóták megszegésével kapcsolatos vitát, és a szervezet egységesen megfogadta, hogy továbbra is tartja magát az önként vállalt termeléskorlátozáshoz — jelentette a Reuter. Korábban Kuvait azzal fenyegetőzött, hogy figyelmen kívül hagyja a szamára megállapított mennyiségi korlátozást, ameny- nyiben Iran és más tagállamok továbbra is túllépik sajat kvótáikat. Az arab ország végülis a többi OPEC-taggal együtt nyilvánította ki „erős eltökéltségét” a kvóták betartására — jelentette a Reuter. Drágább benzinnel Kissé emelkedett a benzin és a dízelolaj ára Franciaországban. A literenként általában csak 3-5 centimot kitevő emelés a kőolaj- termékekre kivetett adó emeléséből származik. Az adóemelést még az előző kormány tervezte, de várható, hogy az új jobbközép koalíció is újabb emelést hajt végre rövid időn belül, hogy növelje a költségvetés ebből származó bevételeit. Ugyancsak emelkedik a cigaretta és más dohányáruk adója is áprilisban. A varsói gettólázadás évfordulója Ma 50 éve, hogy a varsói gettó fellázadt náci gyilkosai ellen, akik megkezdték a varsói zsidók tömeges elszállítását a haláltáborokba. Egy lengyel elemző szerint a zsidók „leglengyelebb” tette volt ez. Mintha meg akarták volna mutatni választott hazájuknak, hogy képesek olyan kilátástalan, s ezért romantikus harcra, mint lengyel honfitársaik. A tét ugyanis még csak nem is a szabadság vagy halál volt; a felkelőknek esélyük sem volt, nemhogy győzelemre, de az életben- maradásra sem. Csupán méltó halált akartak, minél több gyilkost magukkal vive a túlvilágra. A lázadás katonai vezetője „Angyal” volt: Mordechaj Anie- lewicz, a baloldali ellenállást egyesítő Zsidó Harci Szervezet létrehozója. Szövetségesük a Honi Hadsereggel kapcsolatban álló Zsidó Katonai Szövetség volt. A mindkettő fölött álló Zsidó Nemzeti Bizottság, amely politikai és vallási különbségekre való tekintet nélkül egyesítette valamennyi csoportot, 1943. április 19-én, amikor már tömegével szállították el a táborokba a gettó lakóit, harcba szólította a zsidókat. A német katonai vezetés óriási erőkkel zárta körül a gettó területét, és arra számított, hogy a fegyverekkel alig rendelkező, mindössze 3-500-ra becsült, fegyverforgatásra képes férfit, a lázadást 3 nap alatt leverik. A harc azonban 28 napig tartott, s a náci csapatokat vezető Jürgen Stroop, a gettó hóhéra szerint mintegy 70 ezer zsidó halálával végződött. Kevésbé ismert tény, hogy a varsóival nagyjából egy- időben, ha kisebbre is, de fegyveres felkelésre került sor hat további lengyel város gettóiban is. A gettólázadás 50. évfordulójának ünnepségei rendezőinek szándéka szerint fontos mérföldköve a lengyel-zsidó és a zsidókatolikus közeledésnek, egymás jobb megértésének. A megemlékezéseket Józef Glemp bíboros prímás húsvét hétfői miséje indította el, s a püspöki kar felhívására imával adóznak a gettó hősei emlékének minden katolikus templomban. A megemlékezés védnökei, Lech Walesa lengyel és Hájim Herzog izraeli államfő, s az eseményre 60 tagú küldöttség élén érkezik Jichak Rabin izraeli miniszterelnök, de részt vesz azokon A1 Gore, az Egyesült Államok alelnöke. A mai, központi ünnepségekre több mint 2 ezer vendéget várnak, emellett mintegy 5000 fiatal érkezik Izraelből. A vendégek biztonságára 1800 rendőr, a határőrség zöldsapkás kommandósai és a terroristaellenes különítmény vigyáz — az erre az alkalomra létrehozott közös parancsnokság irányítása alatt. Mélyponton Clinton népszerűsége Kérdőjelek Választási taktika? Igazuk van-e azoknak a szakértőknek, akik szerint a magyar gazdaság élénkítésre vár? Igen, mert vitathatatlan, hogy szükség van a termelés, az export növelésére, a privatizáció meggyorsítására. Szemére vethető-e a kormánynak, ha ezt a szükségletet úgy próbálná kielégíteni, hogy ezáltal — a választásokra is gondolva —javítani szeretné az ország közérzetét? Nem, hiszen fontos közérdek, hogy egy olyan éles kampány, amilyen az előrejelzések szerint a jövő évi választások elaőtt várható, viszonylag nyugodt légkörben folyjék. Az ilyen atmoszféra megteremtésepedig, ha nem is kizárólag, de jórészt a gazdaság állapotán, teljesítményén múlik. Miért intettek mégis óvatosságra a kormány szándékainak megítélésénél a GKI Gazdaságkutató Rt. szakemberei? Feltehetően azért, mert a közérzetjavító gazdasági folyamatok — hosszabb távon — a lakosság érdekeivel ellentétes hatással járhatnak: ha „túlságosan nagy az áruk” (pl. az eladósodás rendkívüli növekedése); ha a választási szempontok szerint tett gazdasági intézkedések terhe a következő — esetleg új koalíciót alkotó — kormányra hárulna; vagy ha a választások közeledtével az állam például mind jobban rátelepedne a pénz- és tőkepiacra. Másrészt viszont nagy veszélyt jelentene, ha bizonyos szükséges, de népszerűtlen gazdasági intézkedéseket politikai meggondolásból nem hoznának meg. Mi lehet akkor a valóban közérdekű választási taktika? A reális alapokon nyugvó gazdaságpolitika, az államháztartás reformja, a privatizációs technikák megújítása, az infláció fékentartása. Mindezek lehetőségét a szakértők sem záiják ki. Megvalósulását pedig egészen pontosan mérni lehet majd: mértékegysége a szavazat lesz. (FEB) Ukrán állampolgárságot kér Demjanjuk Ukrán állampolgárságért folyamodott a minap John Demjanjuk, akit 1988-ban halálra ítélt egy izraeli bíróság, miután bűnösnek találta abban, hogy ő volt a treblinkai náci megsemmisítő tábor egyik hóhéra Lengyel- országban a második világháború idején. Az izraeli rádió szerint kérelmét Demjanjuk Sarbaknak, Ukrajna izraeli nagykövetének nyújtotta át, amikor az másfél órás látogatást tett nála a Tel Aviv melletti Ramleh börtönben. Demjanjuktól, akit az USA 1986-ban adott ki Izraelnek, 1981-ben megvonták amerikai állampolgárságát, amelyet a világháború után, clevelandi bevándorlásakor szerzett. Demjanjuk úgy véli: egyedül hazája, Ukrajna adhat neki mostantól állampolgárságot, és segíthet finanszíroznia a pere során keletkező költségeket. Demjanjuk felett 1988-ban egy külön bíróság ítélkezett, miután bizonyítottnak találta, hogy ő volt „Iván, a rettentő”, aki nácik segédjeként működtette a treblinkai gázkamrákat, melyekben 800 ezer zsidó deportáltat végeztek ki a II. világháború idejen. Az ítélet ellen Demjanjuk fellebbezett az izraeli legfelsőbb bíróságnál, amely még nem döntött az ügyben. Demjanjuk az ügy kezdete óta ártatlannak mondja magát, azt állítva: személycsere történt, azaz tévesen „azonosították őt”, akinek semmi köze sincsen „Iván, a rettentőhöz”. Három hónappal azután, hogy fényes ünnepségek közepette az Egyesült Államok 42. elnökévé iktatták be Bili Clintont, szertefoszlott az eufória, és az első száz nap elteltével rendezett közvélemény-kutatás eredménye azt mutatja, hogy a megkérdezetteknek mindössze 49 százaléka elégedett a demokrata párti elnök hivatali ténykedésével. Ez az eddigi legrosszabb eredmény, amelyet ebben az évszázadban Fehér Ház lakója az első száz nap után elért. Még a balszerencsés Gerald Ford is, aki kizárólag Nixon lemondása miatt került a Fehér Házba, ennél nagyobb népszerűséget tudott felmutatni az első száz nap után — vele a megkéde- zetteknek legalább a fele elégedett volt. Nem is beszélve Jimmy Carterről, aki 63 és Ronald Reaganról, aki 67 százalékos népszerűségi rátával „startolt”. Az adminsztrációváltás körüli zavarokra utal a La Repubblica című olasz lap washingtoni tudósítója, megállapítva, ennek jele többek közt az is, hogy több tucat külföldi diplomata vár arra, hogy átadhassa megbízólevelét Clinton elnöknek. A Fülöp-szi- getek nagykövete pedig meg sem érhette ezt a napot — időközben infarktusban elhunyt. A kormányzati munka eredményességét késleltető kül- és belpolitikai nehézségek mellett állítólag az elnök házasságával is problémák merültek fel... Washingtonban elterjedt pletykák szerint ugyanis állítólag igencsak „gyakoriak a veszekedések Bili és Hillary között”, és egyes botránylapok már nyíltan „a Fehér Házban külön felállított ágyakról” írnak... Brit különlegesség Csak a szíhesbőru „etnikai kisebbség” Brit különlegesség: a szigetországban „etnikai kisebbségen” mindmáig kizárólag a színesbő- rűeket értik. A török, lengyel vagy akár magyar bevándorlók hivatalosan a „fehér többséghez” tartoznak. Ezt vették figyelembe a legutóbbi, 1991-es nép- számláláskor is, amelynek adatai szerint Nagy-Britanniában pontosan hárommillió tizenötezer fekete, barna vagy sárga bőrű polgár él, vágyik ők a kisebbség, annak minden jogi következményével. E népes csoport közel fele már Angliában született, őseik a brit birodalom összeomlása után érkeztek bevándoló- ként a harmadik világból. Az elmúlt évtizedekben fokról fokra szigorították a tartózkodási engedély megadásának feltételeit. Margaret Thatcher a nyolcvanas években olyan rendelkezést hozott, amely gyakorlatilag csak családegyesítés esetén teszi lehetővé új bevándolók érkezését. 1981-ben az etnikai kisebbség száma még csak 2,1 millióra rúgott, az erőteljes növekedés elsősorban a magasabb népszaporulatnak köszönhető. Ma a kisebbségek harminc százaléka 16 éves, illetve fiatalabb. A fehéreknél ez az arány mindössze húsz százalék. A közzétett népszámlálási adatok szerint a legnépesebb kisebbség az indiai: 840.300 főt számlál, őket követi a karibi térség (fél millió), majd Pakisztán (476 ezer). Sokan jöttek Fekete- Afrikából (212.400), de érkeztek négerek a világ más térségeiből is (178.400). A további sorrend: Banglades, Kína, Sri Lanka és Vietnam. Új hazájukban gazdasági szemszögből a kínaiak és az indiaiak futották be a legnagyobb karriert. Az Ugandából áttelepült ázsiaiak között is van milliomos. A legszegényebbek a bangladesiek és a nyugat-indiaiak, noha ők már negyven éve élnek a szigetországban. Áz etnikai kisebbségek „honosítása” körül Angliában aránylag kis feszültség keletkezett az elmúlt közel ötven éven. A közvélemény megértőén kezeli azt a törekvést, hogy a Birminghamben, Londonban, Co- ventryben vagy egyebütt egy tömbben élő muzulmánok vagy hinduk megőrizzék kultúrális és vallási identitásukat. Csupán az a „veszélyesnek” nyilvánított törekvés ütközött tiltásba, hogy a mohamedánok „állami iszlám iskolákat” nyithassanak Angliában. A kisebbség következő hullámát Hongkongból várják, s azt remélik, hogy mielőtt 1997-ben Kínához csatolják a brit korona- gyarmatot, főként a gazdag kínaiak szereznek maguknak angol útlevelet. Szeretnek, ha a kínai nemzetiségű brit állampolgárok létszáma közel maradna a jelenlegi 170 ezerhez. Vállalják a kormányzás felelősségét (Folytatás az 1. oldalról) Az említett előkészítésnek köszönhető az is, hogy közismert volt: milyen változások következnek be a pártstruktúrában. Végül is nagyjaból-egészében az eredeti tervezet fogadtatott el, eltörölték a felső korhatárt, az alsót 16 évben szabták meg, a párt neve — melynek kapcsán amúgy felettéb érdekes elképzelések is napvilágot láttak — maradt a Fiatal Demokraták Szövetsége. Összegezve, a hatékonyság, a sikeres szereplés érdekében a központ szerepe erősödött, többek között a parlamenti képviselő-jelöltek kiválasztásánál, de ugyanezt jelzi az is, hogy bevezettek az elnöki intézményt. Utóbbival kapcsolatosan — már szombaton — Orbán Viktor egy sajtótájékoztatón elmondta: az, hogy elnököt kap a Fidesz, nem jelenti egyúttal az elnöki rendszer bevezetését. Ilyen ma tulajdonképpen csak a Kisgazdapártban működik, ahol több kérdésben is egyszemélyben dönthet Torgyán József, ám a Fi- deszben kizárólag a választott vezető testületek egyetértésével határozhat az elnök. Szintén szombaton vitatták meg a jelenlévők a párt politikai nyilatkozatát. Itt ugyancsak a korábbi tervezet találkozott a legnagyobb egyetértéssel. Ez kimondja egyebek mellett, hogy a Fidesz vállalja a kormányzás felelősségét, s olyan országot szeretne, amely a jövőjére is büszke lehet. Elutasítják a felelőtlen ígérgetést, de nem látnak okot a pesz- szimista közhangulat szítására sem. Kormányra kerülése esetén a párt nem ígérhet csodákat, de azt igen, hogy józan és kiszámítható politikával megteremtik a felemelkedés feltételeit Magyar- országon. — A minimális célkitűzés 1994-re — elevenítette fel lapunknak az elhangzottakat Molnár Zsolt, regionális sajtófőnök — hogy a Fidesz mai parlamenti helyeinek a háromszorosát szerezze meg. Ezen a napon délután a Kossuth Lajos Tudományegyetemen különböző szekciókban — jogi, f azdaság-, szociál-, ifjúságpoliti- ai, önkormányzati stb. — folyt tovább a munka, melyről este, illetve vasárnap délelőtt újra a sportcsarnokban adtak számot a szekcióvezetők. Vasárnap pedig megválasztották a Fidesz első elnökét is: Orbán Viktort, aki az egyetlen jelölt volt e posztra. A 411 leadott szavazatból 73 érvénytelen volt, 338-an pedig Orbán Viktorra szavaztak. Rénes Marcell Orbán Viktor nyilatkozata lapunknak „Minimális célunk a mandátumok megháromszorozása, a maximális pedig a kormányzás” Röviddel elnökké választása * után dr. Orbán Viktor nyilatkozó «.lapunknak. — Ön a Fidesz első elnöke. Boldog ebben a pillanatban ? — Inkább megkönnyebbült. — Programbeszédében visz- szafogottabb volt több küldöttnél, hiszen nem evidenciaként említette, hogy kormányra kerülnek. — Óvatosan kell ilyenkor egyensúlyozni, hogy az ember szerényen, de határozottan fogalmazzon. Hiszen könnyen megkaphatnám a tutyimutyi vagy a nagyképű jelzőt. Kiemeltem: minimális célunk a jelenlegi mandátumunk háromszorosának megszerzése, a maximális pedig természetesen az, hogy kormányozzunk. — A Fidesznek mindez ideig nem volt elnöke. Mást jelent-e ez a funkció, mint a többi parlamenti pártban? — Sajnos, kevesebb jogom van, mint a vetélytárs pártok elnökeinek. Arra törekedtünk, hogy az első ember és az elnökség között korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolat legyen. — A jelöléskor volt Fodor Gábornak egy nyelvbotlása, ezt mondta: vállalja a versenyt. Mi játszódott le akkor önben? — Semmi különös. Tudtam, hogy csak félreértésről lehet szó, hiszen a szóba kerültek, így Áder János és Fodor Gábor is, korábban biztosítottak támogatásukról. Méltánytalan lenne, ha valamiféle piti- ánerséget tételeznék fel egy olyan emberről, akivel három- négy éve együtt dolgozom. — Ön eddig frakcióvezető volt. Ki lesz az utódja? — Több név is szóba került, de minderről csak a hét elején tájékoztatjuk a sajtót. Kovács Attila Özal halála Szívelégtelenség következtében szombaton Ankarában elhunyt Turgut Özal török államfő. Hatvanhat éves volt. Özalt rosszulléte miatt szombaton kellett kórházba szállítani, ahol az orvosok már nem tudtak rajta segíteni. Az államfő — aki már évek óta szív- és vérnyomásproblémákkal küszködött, 1987-ben operálták is — csütörtökön tért vissza Azerbajdzsánban és más volt szovjet köztársaságokban tett látogatásáról. Ózal 1983-tól Törökország miniszterelnöke, majd 1989-tol államfője volt. J „ v f Mátraballa Községi Önkormányzat ) Képviselö-testülete pályázatot hirdet JEGYZŐI ÁLLÁS \ Alkalmazási feltételek: büntetlen előélet, állam- és jogtudományi doktori vagy igazgatás- szervezői képesítés, legalább kétéves szakmai gyakorlat. Bérezés: az 1992. évi XXIII. tv. alapján megegyezés szerint. Az állás betölthető: 1993. július 1. A pályázatot részletes önéletrajzzal, a legmagasabb iskolai bizonyítvány (oklevél) másolatával, valamint 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal együtt kell — a pályázati felhívásnak a Belügyi Közlönyben történő megjelenésétől számított — 15 napon belül Mátraballa község alpolgármesteréhez eljuttatni. Cím: 3247 Mátraballa, Április 4. u. 5. /
