Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-16 / 88. szám

4. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. április 16., péntek Hazánkban ma is hatvanhét, nevével fémjelzett szőlőfajtát tartanak számon. Ezek közül tizen­kettő — Kaliforniától a Krím félszigetig — világszerte elterjedt. A jelzett fajták a 155 évvel ezelőtt született Mathiász Jánoshoz fűződnek. Életművéhéz tartozik, hogy az általa előállított új szőlő­ket keresztezési partnerként használták korábban és használják ma is, itthon, illetve külföldön egyaránt. Mathiász János neve — több mint hetven évvel halála után — is megtalálható vala­mennyi számottevő szőlőnemesítésről szóló tudományos munkában. Az alföldi homok „hőse” volt Fajtáival meghódította a jövő szőlészeit Különös életút Mathiász Já­nosé, aki a hazai szőlőnemesítés alapjait vetette meg. A mai Szlo­vák Köztársaság területén levő Ádámföldén született százötven­öt esztendővel ezelőtt, 1838. február 22-én. Édesapja uradal­mi tiszt volt. A fiatalember kö­zépiskolai tanulmányait Eperje­sen, valamint Kassán végezte, majd érettségi után a felvidéki város papneveldéjében töltött egy esztendőt, de hamarosan át­iratkozott a jogakadémiára. Ám befejeznie nem sikerült, így alig huszonkét esztendős korában Abaúj vármegyénél írnok lett, majd röviddel azután főispáni titkár. A hivatali munka azonban nem kötötte le, így nagy figye­lemmel kísérte a műkedvelő ker­tész, Munkátsy József műépítész szőlőnemesítő tevékenységét. 1866-ban kétholdnyi szőlőt vásárolt a kassai Rozália-he- gyen, és néhány év alatt 1600 szőlőfajtából álló gyűjteményt hozott létre. Ezek között több francia és olasz is akadt. Az első sikert az 1873-ban megrendezett bécsi világkiállításon érte el, ahol válogatott cserepekbe ültetett csemegeszőlő-fajtáival első díjat nyert. Ä váratlan eredmény Mat- hiászt a szőlészet élvonalába emelte. Bár úgy jutott ki Bécsbe, hogy Kassán a Kereskedelmi és Iparkamara nagy hirtelen felvet­te szőlővessző- és oltványkeres­kedőnek. Az Abaúj-Torna Vár­megyei Gazdasági Egyesület ugyanis nem támogatta, mert nem volt öt hold szőlője. A gyűj­teményét azonban megvásárol­ták, és többfelől rangos meghívá­sokat kapott. így például az orosz cár felkínálta neki krími szőlő­birtokának vezetését, de Mathi­ász János ezt nem fogadta el. Ha­marosan kiadta magyarul és né­metül első szőlővessző-árjegyzé- két, amelyben 163 csemege- és 68 borszőlőfajtát ismertetett. 1880-ban — negyvenkét éves korában — végleg megvált Kas­sától, valamint a hivatali pályá­tól, és további életét teljes egészé­ben a szőlészetnek kívánta szen­telni. A sokkal kedvezőbb adott­ságú tokaj-hegyaljai Mádon — a hazai borkereskedelem egyik hajdani híres mezővárosában — ötholdas szőlőt vásárolt, és oda is költözött. Egy évvel később — többek rábeszélésére, és And- rássy Gyula, a monarchia volt külügyminiszterének felkérésére — elvállalta a gróf százholdas szöllőskei szőlészetének vezeté­sét. Ám új munkakörében min­den idejét—amely az akkori filo- xéravész idején volt — az ellene folytatott küzdelemre szánta. A szénkénegezéssel küzdött a kár­tevőellen, és tapasztalatait 1896- ban a Borászati Lapokban tette közzé. Eközben a kassai rózsa-hegyi telepét is ellepte a filoxéra, és Mathiász kénytelen volt a szőlő­gyűjteményét a vesszőszállítási tilalom kijátszásával Szöllőskére áttelepíteni. Noha a szakminisz­térium utasítást adott Mathiász szőlőiskolájának felszámolására, amit csakhamar rendőrségi zak­latások követtek. A vesszők egy részét meg is semmisítették, a nemesítő azonban nagyrészt bo­roshordókban kicsempészte azokat Kassáról. Szöllőskén szü­letett meg az első keresztezési munka eredménye. 1887-ben nyilvánosságra került az első új fajtája, amely az Ezeréves Ma­gyarország emléke nevet kapta. Ez hamarosan az Egyesült Álla­mokba is eljutott, és később az egész világon kedvelt lett. A filoxéravész azonban Szöl­lőskén is veszélyeztette gyűjte­ményé^ a vesszőit nem árusít­hatta. így csakhamar — 1890- ben — fajtagyűjteményét át­mentve, áttelepült a Kecskemét melletti homokra, Katona Zsig- mond gyógyszerész, szőlőtulaj­donos felkérésére. A róla elne­vezett telepen előbb 17, majd to­vábbi 33 hold immunis homok­területet vásárolt, amelynek sző­lővel való betelepítéséhez Kato­na hathatós segítséget nyújtott. Részben a helyi Miklós-telepről beszerzett, valamint francia ere­detű vesszőket használt, és ter­mészetesen az általa nemesített fajtákat is elültette. Mathiász hatvanéves volt, amikor család­jával Kecskemétre költözött, és életének hátralevő 23 éve — amelyet a Katona-telepen töltött — munkásságának legterméke­nyebb időszaka volt. Akkoriban zajlott le az a törté­nelmi folyamat, amely a hazai szőlőtermő területeken nagy vál­tozást hozott. A korábbi „nomád időkre emlékeztető” legelőkön rohamos gyorsasággal megho­nosították a szőlőkultúrát, és a homokon a kisparasztok ezrei, valamint a Katona Zsigmondhoz és Mathiász Jánoshoz hasonló szenvedélyű és találékony szőlé­szeknek, „a homok hőseinek” irányításával végezték. A máig legnagyobb eredményeket elért szőlőnemesítőnk szenvedélyes fajtagyűjtőként kezdte pályafu­tását. A szakszerű megfigyelések és tapasztalatok formálták kivá­ló szakemberré Mathiász Jánost. A múlt század végén mind na­gyobb kereslet mutatkozott a csemegeszőlők iránt. Ezt figye­lembe véve Mathiász Franciaor­szágba utazott, ahol megismer­kedett a termékenyebb fajták ne­mesítésével. Hamar felismerte, hogy nem elég a Nyugat- és Dél- Európában terjedőben levő faj­ták átvétele, hanem sokkal in­kább a hazai viszonyokhoz iga­zodó és az előnyös tulajdonságo­kat hordozók keresztezésével történő új fajtákat kell létrehoz­ni. így látott hozzá a kísérletezés­hez, amelyhez nagy segítséget Csemegeszőlő az „ Mathiász János — mint már említettük — 1890-ben az Alföl­dön homokterületet vásárolt. A kecskeméti sivár területről — a feljegyzések szerint — lehordatta a buckákat, betöltette a horpa­dásokat, és 1891 tavaszán meg­kezdte a szőlőtelepítést. Még ab­ban az évben Mathiász János kecskeméti immunis telepe című árjegyzékét 1500 példányban szétküldte az országba, és három évvel később — az után, hogy az első 17 hold homokterületet megvásárolta — hozzálátott a kapott öccsétől, Mathiász Jó­zseftől— aki szenvedélyes fajta­gyűjtő volt —, és távoli országok­ból szerzett csemegeszőlőkkel kísérletezett. Mathiász János te­vékenysége során elsősorban olyan új fajták előállítására töre­kedett, amelyeknek az érési ide­jét széthúzta, ezáltal friss gyü­mölcsöt kínált a nyár közepétől késő őszig. Azt vallotta, hogy a folyamatos kínálat mellett nagy gondot kell fordítani arra is, hogy a szőlőfürtje és bogyója különle­ges, a feltűnő és tartós kellemes íz, zamat mellett zúzódásmente- sen szállítható is legyen. Nem fe­ledkezett meg a bő termőképes­ségről, és arról sem, hogy az új fajták minél jobban ellenállja­nak a betegségeknek és a rotha­dásnak. Csemegeszőlőivel nemzetközi hírnevet szerzett. A Kecskemét­re költözését követően egymás után kerültek ki kezei alól a jobb­nál jobb és világszerte elterjedt fajták. Munkás élete során mint­immunis” telepről gyökeres vesszők értékesítésé­hez is. 1895-ben megszületett az újabb szőlőfajta-névjegyzék a Mathiász János kecskeméti im­munis szőlőtelepén található leg­kiválóbb európai csemege- és borszőlőfajok név- és árjegyzéke címen. Az első nagyobb mennyi­ségű szaporítóvessző-szállítmá­nyát 1893 őszén indította útnak, amikor feljegyzése szerint Sáto­raljaújhelyre egy vagon „cseme­geszőlő-vesszőt” szállított az immunis telepről. egy 3500 hibridet állított elő, közülük Mathiász 180 fajtának készítette el a leírását. A jelentő­sebbek: az Erzsébet királyné em­léke, Kecskemét gyöngye, Kecs­kemét kincse, Kecskemét virága, Cegléd szépe, Thallóczy Lajos, Mathiász Jánosné muskotály, Mathiász János diadala, Mun­kátsy József Vörös maty Mihály, Zrínyi Ilona, Bem tábornok, Da­rányi Ignác, valamint az 1916- ban nemesített legsikeresebb, a Szőlőskertek királynője. Nemesített fajtái közül hat ma is telepítésre engedélyezett. Mat­hiász életművének jelentőségét az is növeli, hogy szőlőfajtáit ma is használják keresztezési part­nerként. Nem kis részben neki köszönhető, hogy a hazai cseme­geszőlő-termelés — különösen a homokon — magas színvonalat ért el. Nagyban bővítette a fajta- választékot, és a külföldi, illetve hazai szőlők keresztezésével — ezen keresztül a legelőnyösebb tulajdonságok kiválasztásával és örökítésével — sajátságos jellegű magyar csemegeszőlő-fajtákat állított elő. Katona Zsigmond „úri” tanyájára csak nyaranta költözött ki a családjával, de Mathiász — szinte jelképesnek vehető — télen-nyáron kint la­kott a Katona-telepi házában. Vállalta megannyi parasztgazda sorsát és életformáját. Műve nemcsak nemesített fajtáiban élt és hatott a maga korában, hanem ma is él és hat. Közvetlenül is részt vállalt a homoki szőlőter­melés fellendítésében, hiszen ta­nyájáról évente nyolcszázezer — egymillió fajtatiszta vessző vitte szét a mind jobban termő szőlő­kultúrát a Duna-Tisza közén. Nyolcvanhárom éves korában — 1921. december 3-án — halt meg Kecskeméten. Vagyont nem gyűjtött, két házasságából kilenc gyermeke született, akikre a hír­nevét hagyta. Az ugyancsak a Katona-telepen dolgozott szőlő­nemesítő kortársa, Kocsis Pál ír­ta róla 1926-ban: „Őmeghalt, de fajtái val... meghódítja a jövő sző­lészeit, akik majd csak ezután fogják munkásságát méltányol­ni... Utat mutatott, amelyen ha­ladni, a szőlőkultúrát előbbre vinni, fejleszteni kell...” (mentusz) „Hamburg szabad és Hanza város díja” A hazai és a külföldi kiállítások hosszú során Mathiász János sző­lőgyűjteménye, később borai szereztek élete végéig jelentős sikere­ket. Itthon először 1874-ben Nagyváradon szerepelt, majd 1885-ben Budapest, 1888-ban Miskolc, 1895-ben Kassa, majd 1896-ban Bu­dapesten a millenniumi kiállítás következett, ahol mint homoki sző­lőtulajdonos vett részt. Pozsonyban 1902-ben háromszáz csemege­szőlő-fajtát állított ki, és aranyérmet nyert díszoklevéllel, valamint megkapta Sopron város által a szőlőtermelés céljaira adományozott tiszteletdijat is. A külföldiek közül nevezetes volt az 1890-es bécsi Mezőgazdasági Kiállítás, az 1894-es szentpétervári nemzetközi, valamint az 1896-os bordeaux-i seregszemle. Égy évvel később a Hamburgi Nemzetközi Kertészeti Kiállításon Mathiász csemegeszőlője első díjas lett, és el­nyerte Hamburg szabad és Hanza város díját is. 1900-ban Párizs és Brüsszel hozott neki újabb sikert, aranyérmekkel, díszoklevelek­kel. A mint az már lenni szokott, a varrógép kialakulása hosszú kísérletezés ered­ménye volt. Hogy mennyire? Nos, ehhez vissza kell mennünk az elképesztően sokoldalú, mo­dem szemléletű, zseniális Le­onardo da Vincihez, aki tisztá­ban volt vele, hogy lassan-lassan szükség lesz a varrógép tökélete­sítésére. Bizony, sokáig törte a fejét, hogy milyen módon tudná ezt megoldani... Ebben a kérdésben 1790-ig nem sok jóról tudunk beszámol­ni, de aztán az angol Thomas Sa­int Londonban megindított egy technikai forradalmat, s szaba­dalmat kért tervére. 1814-ben Madersperger is kapott szabadal­mi jogot. Ezenkívül más siker nem kísérte az ügyét, ismeretle­nül, nagy szegénységben halt meg Bécsen kívül. Térjünk azonban vissza Saint modelljéhez: ennél a gépnél ta­lálhatunk egy különös rudacs­kát, ami függőleges, vertikális irányban működtette a tűt. Ez a gép „egycérnás” típus volt, dupla tűkkel, amelyeket kézzel fogtak a forgatás közben. Az emberek nem hitték, hogy a tű át tudja fúr­ni a szövetet. Á munkások he­gyes tárgyat használtak, ami ha­sonlított az árhoz. Nyilván azért, hogy a tű megfelelően át tudjon hatolni az anyagon. Ám egy őrültnek tartott fran­cia sikert aratott. B. Thimonnier francia polgár kétes értékű hírre tett szert, mert furcsa és különös szabó volt. Megszállta egy gon­dolat: varrás helyett — ellentét­ben a többi szabóval — hosszú évek alatt vázlatokat készített a gépről, méghozzá papírból. Végzetesen hosszú harc után, 1830-ban megkapta a jogot, és szabadalmazták a tűs láncöltésű gépet. Thimonnier talált egy fér­fit — vagy az találta meg őt —, a sorstól kiválasztott technikust, Brauniert, akinek rögtön meg­tetszett a szerkentyű. Párizsban alapított részvénytársaságot, s nemsokára elkészült nyolcvan gép. Ezeken a gépeken hamaro­san hozzákezdtek a varráshoz, ugyanis uniformist készítettek a francia hadsereg részére. Idő­közben a szabók és a varrónők fellázadtak a gépek ellen. Az tör­tént ugyanis, hogy a gép „elvet­te” tőlük a kenyerüket. Tömege­sen megrohanták a gyárat, szét­zúzták a gépeket, Thimonnier- nek pedig el kellett menekülnie. Néhány évi remeteségben gon­dolkodott gépének javításán. Amikor visszatért Párizsba, csak egy gépet hozott, azt is a vállán Érdekességek a varrógép történetéből Már Leonardo is gondolt rá íme, a Text ima: egy a megszámlál­hatatlan típus közül... cipelte vidékről, hogy bemutassa a „csodát”. Thimonnier kitartó jellem volt: semmi és senki sem tudta őt megfélemlíteni. Nemso­kára talált egy tőkeerős társasá­got, amelynek a segítségével a gyártás újból megindult. Kitűnő technikai és gazdasági sikert ért el. Jött azonban 1848. A forrada­lom lerombolta a gyárakat, s is­mét csak szétverték a gépeket, tehát csődbejutottak. Ekkor jöt­tek az angolok, az amerikaiak, és legyőzték őket. Thimonnier megöregedett, tönkrement, s 62 éves korában a legnagyobb sze­génységben halt meg. Ámerikában pedig — mint a gombák — szaporodtak a gépek: új és új megoldások születtek. Nagy magabiztossággal jelent meg például A. B. Wilson, aki eredetileg egyszerű asztalos volt, s milliomos lett a világhírű vállal­kozással, a Wheleer Wilson gé­pekkel. S az is Amerikában esett meg, hogy 1851-ben egy gépész — Isaac M. Singer — javításra kapott egy gépet, eközben egy nagy ötlet jutott az eszébe. Javí­tása és a munkája közben fontos gazdasági ötletre jött rá. Ez az volt, hogy ne csak kézzel, hanem lábbal is működtessék a gépet. Ebből jött aztán a siker: 1860­ban a taposógépek meghódítot­ták az amerikai piacot. Ezalatt az európai fejlődés is követte az amerikait. A modern kornak köszönhető, hogy né­hány év múlva hasonló újdonsá­gok jelentek meg az óceán mind­két partján. A varrógép valóság­gá vált, mi több: a varrónők „megjelentek” már az irodalom­ban és a muzsikában is. Gondol­junk csak Puccini operájára, a „Bohémélet”-re, vagy Morris Rosenfeld proletárnőjére, aki csak varr, varr szünet nélkül a gé­pen. De nem a gép a bűnös. A társadalmi fejlődés megtalálta a maga útját, a világ átformálódik. A magas kultúrájú gyárak a mű­velt munkásokat becsülik meg... De az élet nem áll meg: Svéd­országban 1872-ben több, ke­vésbé sikeres próbálkozás után megjelenik az első, korszerű kül­sejű gép, az „Észak Csillaga”. Abban az időben főleg puska­gyár volt Husquarnában (ez egy festői városka az óriási Vattern- tó mellett) —, ahol végérvénye­sen „kitört” a béke, s az üzemben a varrógép lett a fő termék.... Az igazi forradalom azonban itt is évszázadunk közepén történt: a villamos gépek immár elvégzik a legkomplikáltabb feladatokat is. Sokoldalúságuk új és új megle­petéseket tartogat: ma már meg­számlálhatatlan programot ké­pesek elvégezni. 120 éve kezdő­dött Husquarnában a varrógép­gyártás, s mára megalkották a „Husquama 2000” típust. Ez a gép méltó képviselője a modem időknek... Eszperantóból fordította: id. Zakar János FAKIVÁGÁS ÉS VISSZAIFJÍTÁS A BARTAKOVICS UTCÁBAN! A Bartakovics utcában lévő fasor kiöregedett, törésre hajlamos, balesetveszélyes. 1993. április 19-től május 3-ig időszakos félpályás útlezárással a faállomány fele kivágásra kerül, a másik felének visszaifjítását végezteti el a Polgármesteri Hivatal Főmérnöki Irodája. A kivágott fák helyett előnevelt koronás fák lesznek telepítve. Kérjük a lakosság és az arra közlekedők megértését. Vr E3® TÉLEFONSZAKÜZLET — Telefonközpontok, — Telefaxok, — Minolta fénymásolók, — Fénymásoló kazetta töltés, — Faxok és fénymásolók javítása, — Szerelési és kellékanyagok. TELEPÍTÉS­KARBANTARTÁS-SZERVIZ Eger, Bródy S. u. 5. Tel/Fax: 36/321-836 BÜRO CENTER Irodatechnikai és Nyomtatvány Kereskedés TONER RICOH 4418 4200,- Ft CANON 1010 3600,- Ft 1215 6900,- Ft MINOLTA EP 300 3900,- Ft REX ROTARY 8012C 900,- Ft Finn fénymásoló papír A4 300 Ft Japán telefax papír 280 Ft A fenti árak ÁFA-t nem tartalmaznak! Fénymásolás: 4 Ft/lap Bródy Sándor utca 5. sz. Tel/fax: (36) 321-715 INFRA VAGYONVÉDELMI SZAKÜZLET ÉS VÁLLALKOZÓ IRODA RIASZTÓBERENDEZÉSEK forgalmazása, tervezése, telepítése. Lakások, üzletek, objektumok védelme. A VISONIC termékek teljes választéka. Vezeték nélküli rendszerek. FIGYELŐKÖZPONTOKRA VALÓ RÁKÖTÉS. Villanyszerelés, villamos­biztonságtechnikai mérések, vizsgálatok. Eger, Bródy S. u. 5. Tel: 36/321-836. SZINKRON KFT. — Amerikai kül- és beltéri falburkolatok, szegőlécek — Portugál parafa hő-, hang-, padló- és speciális burkolóanyagok — Dekoratív gerendaburkolatok — Belső bútorzat tervezés, kivitelezés, eladás. NATURALLY UPPER CANADA Természetes alapanyagú illatszerek, gyógynövény-drogériái termékek, ajándékcsomagok, könyvek, folyóiratok. Nyitva: H-P 9-17. Eger, Bródy S. u. 5. Tel: 36/321-836, 321-715. Á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents