Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

1993-04-01 / 76. szám

12. A TUDOMÁNY VILÁGA - HIRDETÉS HÍRLAP, 1993. április 1., csütörtök Nem mindennapi eseménynek számít egy tudományos, szakmai folyóirat életében, amikor a századik évfolyamát indítja útjára. így történt ez nemrég a Magyar Tudománnyal, amikor fennál­lása óta az említett jubileumi számát vehette kezébe az érdeklődő olvasó. A történészek szerint egy évszázad nem nagy idő — ez az évforduló —, mégis méltán megérdemli, hogy röviden fel­idézzük ennek a folyóiratnak a történetét. Egy lap múltja és jelene Nyomtatott krónika a „Magyar Tudomány”-ról Elődje a Magyar Akadémiai Értesítő volt, amelynek első szá­ma 1840 november-decemberé­ben jelent meg. Ennek bevezető­jében a szerkesztők a követke­zőkkel bocsátották útjára a fo­lyóiratot: „E lapok időről időre az aca- demiai gyűlésekben előforduló, s közzétételre alkalmas tárgyakat, valamint az intézetet illető fonto­sabb hivatalos jelentéseket köz- lik...” A Magyar Tudós Társas ág így akarta szolgálni a tájékoztatást annak érdekében, hogy megis­mertesse a nyilvánosságot mun­kájával, a hazai tudományos eredményekkel. Az értesítő régi számait fella­pozva kitűnik, hogy 1890-ig jegyzőkönyvi kivonatokat is kö­zölt az Akadémia üléseiről, ame­lyek röviden összefoglalták a tár­gyalt tudományos témákat is. Ezt követően csaknem fél évszá­zadon át — egészen 1951-ig — a folyóirat a fontosabb előadáso­kat vagy teljes terjedelmükben, vagy rövidítve közölte. A jegyző- könyvi kivonatok az egyes szá­mok végére kerültek. Ezt a vál­toztatást azzal indokolták, hogy szükség van a részletesebb tájé­koztatásra azokról a kérdések­ről, amelyeket a tudományos üléseken felvetettek. 1951 a változások éveként ke­rült be a lap történetébe. A ko­rábbi értesítőből tudományos fo­lyóirat lett, amely vállalta, hogy az akadémiai tevékenységről kü­lön híranyagban tájékoztat. Fő célja a tanulmányok, cikkek, is­mertetők közlése, a kutatásokról szóló információk továbbítása lett. Fél évtizeddel később — 1956-ban — a folyóirat felvette a Magyar Tudomány nevet, és első számában a szerkesztők azt ígér­ték, hogy részletesen beszámol­nak az akadémiai intézetekben és a kutatócsoportokban folytatott munkákról, a hazai tudomány nemzetközi kapcsolatairól. Mindezzel segíteni kívánják a különböző tudományokat műve­lő kutatókat. Azt is vállalták, hogy „szem­lét” adnak a magyar és az egyete­mes tudomány eredményeiről. El kívánták érni, hogy a tudomá­nyok „közös” módszertani és fi­lozófiai problémáit előtérbe ál­lítsák, illetve az addig hiányzott kritikai szellemet erősítsék. Sőt ennél még többet is, az „országos közvéleményt” formálni a tudo­mányosság szükségessége mel­lett. Bizonyítva ezzel, hogy „gya­korlati szükségleteket” is képe­sek kielégíteni. Ez a rövid — vázlatos — törté­neti áttekintés is bizonyítja, hogy a folyóirat kiadói és szerzői igye­keztek alkalmazkodni azokhoz a társadalmi, gazdasági változá­sokhoz, amelyek nagy hatással voltak az elmúlt több mint másfél száz év tudományos eredményei­re. Bár — mint az egyes kötetek­ből kitűnik — minden kor rajta hagyta eszmei, politikai jegyeit a lapon, mégis sok mindent teljesí­tett azok közül a célkitűzések kö­zül, amelyeket vállalt a konkrét és tényleges informálásban. Az 1990-es esztendő újabb fontos dátumot jelentett a folyó­irat életében. Mint a jelenlegi fő- szerkesztő Köpeczi Béla akadé­mikus írta a századik számban: „A Magyar Tudomány még inkább tudományos folyóirattá kívánt válni. Ennek érdekében különválasztottuk az Akadémia tevékenységéről szóló hivatalos tájékoztatást, amelyet az Akadé­miai Értesítő végez el, és a széle­sebb tudományos közvéleményt is érdeklő akadémiai állásfogla­lásokat, vitákat, híreket... Ez utóbbiak bemutatását ugyanis továbbra is feladatunknak tartot­tuk. Nem pusztán azért, mert a Magyar Tudomány a Magyar Tudományos Akadémia folyó­irata, hanem azért is, mert az Akadémián belül olyan kérdések merülnek fel, amelyek foglalkoz­tatják az egész magyar tudomá­nyosságot. Ugyanakkor arra tö­rekedtünk, hogy a hazai tudo­mány nem akadémiai műhelyei­nek munkáját is bemutassuk, így mindenekelőtt az egyetemekét... A változtatás fő célja azonban az volt, hogy a kutatási eredménye­ket és problémákat állítsuk elő­térbe. A magyar kutatás mellett igyekeztünk beszámolni a kül­földi irányzatokról és vitákról, tudománypolitikai szempontból is. A társadalom és a tudomány új problémái indítottak arra, hogy előtérbe állítsuk a fogalmak, esz­mék, értékek különböző megha­tározásait a természet- és a társa­dalomtudományokban. .. ” Az új szerkesztési elveknek megfelelően új rovatokat indí­tottak a folyóiratban, és összeál­lításokat jelentetnek meg a társa­dalmilag és tudományosan fon­tosnak tartott témákról. Ezzel is igyekeznek felhívni a különböző szakterületeket művelők figyel­mét az egymást érdeklő és érintő, közös megoldást váró problé­mákra. Arra is törekednek, hogy a személyes tapasztalatot előtér­be helyezzék, így mindenekelőtt interjúk formájában tájékoztat­nak arról, hogy mi történik a ha­zai tudományban itthon, továb­bá a szomszédos országok és ál­talában a külföldi magyarság kö­rében. Természetesen beszámol­nak arról is, hogy mi történik az egyetemes tudományban. így méltó az a megállapítás, hogy az elmúlt három év tapasztalatai alapján a Magyar Tudomány ma sokkal frissebb tájékoztatást és szélesebb körű kitekintést nyújt, vitatkozóbb szellemű, mint bár­melyik elője volt. Köpeczi Béla arra is felhívja a figyelmet: „Folyóiratunk és előd­jeinek története arra kötelez, hogy ne elsősorban a múltba, ha­nem a jelenbe és főleg a jövőbe nézzünk. A múltból kötelez ben­nünket a tudomány szolgálata, amely minden korban értékeket hozott, és az újabb feladatok megoldására ösztönzött. így ér­demes általában is évfordulóra emlékezni...” Ezek után lássunk néhány pél­dát az elmúlt száz évfolyam köte­teit fellapozva, mi mindent őriz­tek meg a lapok. Tudománytör­ténetileg is különlegességnek számít a Magyar Akadémiai Ér­tesítő első száma, amely 1840 november-decemberében jelent meg. Első oldalán beszámolt ar­ról, hogy Gróf Teleki József el­nökletével ülésezett az Akadé­mia. Alatta néhány sorral lejjebb az olvasható, hogy Horváth Mi­hály rendes tag székfoglalóját is­mertette Az 1514-iki magyar pórhad című tanulmányában, amelyben a Dózsa-féle paraszt­A folyóirat idei első jubileumi — századik — számában Marx György fizikus megemlékezett a január elején Amerikában el­hunyt akadémikusról, Bay Zol­tánról. Többek között felidézte azt a nagy pillanatot, amikor 1946 elején Újpestről radarjelet küldött a Holdra, és felfogta a Hold-visszhangot. Ezt — a né­háború körülményeire vonatko­zó kutatási eredményeit vázolta. Beszámolt arról is, hogy 1854. december 11-én Hunfalvy Pál nyelvész felolvasást tartott az Akadémián A török, magyar és Í inn szavak egybehasonlításáról. Lrdekes székfoglalót tartott 1862. január 27-én Xantus János levelező tag — a már akkor neves természettudós —, Adatok a ten­ger természettani földiratához címmel. Ebben az évfolyamban tették közzé Rosti Pál levelező tag — utazó, geográfus — érteke­zését Amerika őslakosairól. Megtudhatjuk, hogy Kubinyi Ferenc 1856. január 7-én olvasta fel az Akadémián Őslénytani adatok Magyarországról című dolgozatát. Ugyanebben az év­ben teijesztette elő Kiss Károly Hunyadi János utolsó hadjáratát elemző munkáját, amely a nán­dorfehérvári diadal négyszáza­dik évfordulójának napján hang­zott el. 1863. április 20-án ter­jesztette elő az Akadémián Preys Mór kémikus, levelező tag a Ba­laton vizének vegyelemzését. Egy évvel később tartotta szék­foglaló értekezését Hollósy Jusztinian, aki a távcsövek törté­nelmének vázlatát adta, Hazs- linszky Frigyes levelező tag pe­dig a zuzmók új rendszerét mu­tatta be. Egy új szerkezetű mik­roszkópot publikált 1891-ben Lendl Adolf zoológus. hány héttel korábbi amerikai kí­sérlettel együtt — az űrkutatás el­ső lépéseként tartja számon a nemzetközi tudomány. Bay Zol­tán az angolszászoktól és a né­metektől függetlenül kifejlesztet­te a radart, és megszervezte a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen az első atomfizikai tanszéket. 1899. május 29-én számolt be König Gyula matematikus, ren­des tag Bolyai Farkas és Gauss Frigyes Károly levelezéséről, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából szer­kesztett és jegyzetekkel látott el Schmidt Ferenc és Steckel Pál. 1898-ban Jónás Károly, az MTA gondnoka — mint az értesítő be­számol róla — jegyzékbe szedte Arany János levelezését. Petőfi Sándortól Arany Jánosnak 34, Aranyhoz, illetve Aranytól 1223, továbbá az Aranyhoz inté­zett német, angol, francia és olasz leveleket, illetve vegyes fel­jegyzéseket közölt. Ami pedig a folyóirat újabb- kori számait illeti, erre is álljon itt két példa. A folyóirat 1989. ok­tóber-novemberi számában Ve- kerdi László tudománytörténész írt tanulmányt a természettudo­mány és a modernség kapcsola­táról. Ugyanazon év decemberé­ben érdekes megemlékezést kö­zölt Birtalan Győző a két kiváló orvosprofesszorról, Korányi Fri­gyesről és Sándorról. Ez a felsorolás természetesen csak ízelítő az egészből. Akinek ideje és energiája engedi, annak érdemes a könyvtárakban fellel­hető többi számokat is átlapozni, mert érdekes olvasmányok, és nemzeti nagyjainkra emlékeztet­nek. (mentusz) Küldöttség Munkácsy temetésén Az Akadémiai Értesítő 1900- ban megjelent 14. kötetében töb­bek között olvashatjuk, hogy május 7-én ülésezett a testület. Erről annak idején a következő­ket rögzítették: „Az osztályelnök fájdalmas szívvel jelentette a magyar művé­szet veszteségét, Munkácsy Mi­hály halálát, akinek temetése fo­lyó hó 9-én fog megtörténni. A szépműtan és a műtörténet az I. osztály körébe tartozván, ez leg­inkább van hivatva arra, hogy indítványozza az Akadémiának a temetésen való megjelenését... Az indítványt elfogadván, Joan- novics György tiszteletbeli tag, Gyulai Pál rendes és Hegedűs István levelező tagok kéretnek fel az Akadémiának Munkácsy Mi­hály temetésén való képviseleté­re...” Galileo és a pisai torony A Magyar Tudomány 1991. januári számában közölte Michael Segrénnek, a müncheni Deutsches Museum munkatársának cikkét, amelyben a tudománytörténet egyik leghíresebb anekdotáját idézte fel, a pisai ferde toronnyal kapcsolatos históriát. Ebből megtudhat­juk: „ valamikor 1590 körül Galileo Galilei felmászott a torony tetejé­re, és onnan két különböző súlyú tárgyat dobott le, azzal a céllal, hogy megcáfolja Arisztotelész törvényét, amely szerint a lehulló testek se­bessége arányos a súlyukkal. Galileo a tárgyakat egyszerre ejtette le azáltal, hogy megmutatta: egyszerre érnek földet, így a történet bebi­zonyította a torony körül összegyűlt professzoroknak és hallgatóknak, hogy a görög tudós tévedett..." Az űrkutatás első lépése volt / Ilyen még nem volt! \ NÁLUNK KÁRPÓTLÁSI JEGYÉT 100 levásárolhatja! PHILIPS MŰSZAKI ÜZLET Eger, Malomárok 48. (a Csebokszáriban) Tel.: 320-727 J Megérkezett TAVASZI HASZNÁLTRUHA VÁLASZTÉKUNK! RUTI - BUTIK NAGYKERESKEDÉS RUTITEX Rt. Bp. X., Vasgyár u.10. T127-1032,127-1040 Árusítás: hétfőtől péntekig7-14 óráig HOLUND IMPORT ARUK 25 kg-os átlátszó kiszerelésben NÓI-FÉRFI GYERMEK RUHANEMŰK FAJTÁRA VÁLOGATVA IS! 130,- Ft/kg-390,-Ft/kg+ ÁFA 100 kg vásárlás esetén 10,-Ft/kg szállítási kedvezményt adunk. ÓRIÁSI ÁRENGEDMÉNY! Bútorok már féláron! Konyhai sarokülők, tálalószekrények, kiegészítők, stb. Amíg a készlet tart. Gyöngyös, Iskola u. 3. Tel.: 37/11-430 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett fiam, testvérem, sógorom NAGY FERENC 41 éves korában 1993. március 31-én tragikus hirtelenséggel meghalt. Temetése 1993. április 2-án 15.30 órakor lesz az egerszóláti régi temetőben. A gyászoló család MOST ES KÉSŐBB IS Befektetési ajánlataink: PIT I ÉR befektetési jegy ÉDÁSZ Rt. • DÉMÁSZ Rt. ♦ ZALAKERÁMIA Rt. részvények AKCIÓ A DÁK RAKTÁRÁRUHÁZBAN GYÖNGYÖSÖN Karácsondi u. 2. sz. alatt PERSIL, PERLUX, IDEÁL, WEIßER RIESE, MINNA ES TOMI MOSÓPOROK ENGEDMÉNYES VÁSÁRA április 3-ig Tomi Kristály 3 kg 386,- helyett 347,­Tomi Kristály 600 g 81,-helyett 73,­Tomi Sztár 3 kg 423,- helyett 381,­Tomi Sztár 600 g 87,- helyett 78,­Tomi Brill 3 kg 433,- helyett 390,­Tomi Super 3 kg 395,- helyett 356,­Tomi Mat 3 kg 423,- helyett 381,­Tomi Mat 600 g 87,- helyett 78,­Tomi Gála 3 kg 521,- helyett 470,­Tomi Forrás 700 g 111,- helyett 101,­Perlux 3 kg 548,- helyett 493,­Perlux 600 g 112,- helyett 101,­Ideál 3 kg 471,- helyett 424,­Ideál 600 g 95,- helyett 86,­Persil 3 kg 699,- helyett 629,­Persil foszfátm. 2 kg 493,- helyett 444,­Weiser Riese 3 kg 605,- helyett 544,­Minna 600 g 111,- helyett 100,­Minna 3 kg 540,- helyett 486,­Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 8-17 óráig szombaton: 8-13 óráig Telefon/fax: 37/12-165 V - ­...... ^ / IMPER Kínálatunkból: ZLR 162 hűtőszekrény ZLK 300 kombinált hűtő ZLF 125 fagyasztószekrény ZLCF 300 fagyasztóláda tlHEI Szenzációs hűtővásár! 20:500 helyett 17.100 45.600 helyett 39.800 26.800 helyett 22.700 36.700 helyett 33.C00- ... ahol az árak megrázóan jók. J

Next

/
Thumbnails
Contents