Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-08 / 56. szám

Tel.: 313-220, 313-782 Fax: 36/311-711 KERESSE IRODÁNKAT! KÉRJE UTAZÁSI AJÁNLATAINKAT! H ÍRLAP, 1993. március 8., hétfő EGER ÉS KÖRZETE 5. Képviselők fogadónapja Ma délután öt és hat óra kö­zött dr. Dékány László és Weil Zoltán önkormányzati képvise­lők fogadóórát tartanak a Tele- kessy u. 2. szám alatti épületben, az első emelet 115-ös helyiségé­ben. Kérdések a földkiadó bizottsághoz A polgármesteri hivatal föld­kiadó bizottságának megválto­zott az ügyfélfogadási rendje. Ennek értelmében hétfőn, ked­den, csütörtökön és pénteken reggel nyolctól délután négyig, szerdánként pedig reggel nyolc­tól este hatig várják az érdeklő­dőket a következő címen: Eger, Dobó tér 2. Bérlakások kijelölése A közgyűlés holnap délelőtt 11 órától több, közérdeklődésre számot tartó napirendet tárgyal. Beszámoló hangzik el az alapít­ványok működési tapasztalatai­ról, a szemétszállítás dijainak változásairól, az idegenforgalmi információs iroda tevékenységé­ről. Az előterjesztések között szerepel a garzonlakásra jogo­sultak névjegyzéktervezete, va­lamint az önkormányzati bérla­kások elidegenítésre való kijelö­lése. Egri táncdalfesztivál Noha a tavalyi rendezvény nem gazdasági problémáktól mentesen zajlott, a szervezők mégis úgy döntöttek: másod­szorra is megrendezik a táncdal­fesztivált Egerben. Ezt a napok­ban sajtótájékoztatón jelentették be, ahol Sashalmi László, a ren­dezvényt finanszírozó SEM Hol­ding igazgatója megerősítette: huszonnégymilliós veszteséggel zárták a múlt évi rendezvényt, s nézete szerint a felelősségen osz­tozni kellene cégének és a feszti­válirodának. A szervezők, legfőképpen Ste- fán István fesztiváligazgató még­is bízik a sikerben, s már meghir­dették az új pályázatot, amely je­ligés. Csak olyan szerzeménnyel lehet jelentkezni, amely eddig sehol sem hangzott el. A pálya- műveket április 30-án éjfélig le­het eljuttatni a következő címre: 3301 Eger, Pf. 367. ■o io N 0) Ifl -c sj 0) z *■ CJ 0 3) N g w S S o. 0 ‘g, L ? A z utóbbi években gomba módra szaporodtak ná­lunk az egyesületek, tár­sadalmi szervezetek, hivatalok alakultak át, új tartalmat és új szervezeti formát keresnek. Az Eger Vára Barátainak Köre azon kevesek közé tartozik, amelyik már megalakulásakor, 35 évvel ezelőtt is egyesület volt, s ma is az maradt. Dr. Petercsák Tivadar, az egyesület sorrendben harma­dik elnöke úgy tartja: az elmúlt rendszerben is értékeket hozott létre ez a közösség. — Azzal a céllal alakult 1957- ben a baráti kör, hogy a várral kapcsolatos hagyományokat ápolja. Erről a „hőskorszakról” azt is tudni kell, hogy egyáltalán nem volt még természetes, hogy az egri vár egyben múzeum is le­gyen, hiszen nem sokkal azelőtt vonult ki a történelmi helyről a katonaság. Az egyesület tehát egy merőben új műemlékvédel­mi szemlélet támogatására ala­kult. Az első elnöke dr. Bakó Fe­renc, a Dobó István Vármúzeum akkori igazgatója volt. A későb­biekben ezt a tisztet nem feltétle­nül a múzeumigazgató töltötte be, hiszen éveken át a 212-es szakmunkásképző igazgatója, Kameniczky Antal elnökölt. Megjegyzendő, hogy ebben az időszakban a szakmunkástanu­lók nagy számban csatlakoztak a baráti Körhöz. — Kik az egyesület tagjai, és mivel foglalkoznak ? — Ma már főként az idősebb korosztály, nyugdíjasok a vár igazi és megszállott barátai, és nagyon sokan fiatal, középisko­lások. Többnyire a Dobó-, Gár­donyi-gimnázium, és az említett 212-es szakmunkásképző, és újabban a Lenkey János Katonai Középiskola diákjai. Kétszázan vállalták a rendes tagságot, és kétezren úgynevezett pártolók. Az egyesület klubfoglalkozásain előadásokat, beszélgetéseket tartunk a várral, s Eger történe­tével kapcsolatos témákról. Az utóbbi időben az egri vár régé­szeti leleteiről, Kálnoky László egri származású költő munkás­ságáról, az egyiptomi ásatások­ról, az egri hostyákról, a fertály­mesterekről, a történeti kertek­ről esett szó a baráti kör találko­zóin. Városnéző sétákat is szer­veztünk a Ferences-altemplom­ba, a Rác-templomba és az egri hóstyákra. Az Eger Vára Baráti Köre rendszeresen meghívja tag­jait országjáró kirándulásukra. Az utóbbi időben Székesfehér­váron, a Dunakanyarban és Bur- genlandban jártunk. A jövőben a fiataloknak szeretnénk olyan múzeumlátogatásokat szervezni, amikor a múzeum belső munká­jába pillanthatnak be. Megte­kinthetik a restaurátorok mun­káját, benézhetnek a raktárakba, s az éremverdében saját kezűleg készíthetnek emlékérmet. — Széles körben ismertek ré­gészeti táboraik... — Az egyesület ifjúsági tago­zata minden évben rendez régé­szeti táborokat. Az utóbbi idő­ben a főiskolások és középisko­lások Tiszanánán, Nagyfügeden, s legutóbb Boldogon az avar te­mető feltárásában vettek részt dr. Kozári József főiskolái tanár, a kör elnökhelyettese vezetésé­vel. Nemcsak ismeretet adnak ezek a táborok, hanem élmény- szerűek, és nem egy későbbi szakember itt találja meg a hi­vatását. — A várbarátok kapcsolatai Egernek is hasznára váltak. — Igen, ez így van. A német- országi Siegennel kialakult kul­turális kapcsolatok a két várba­ráti kör együttműködése révén jöttek létre. A Siegen mellett rendezett Európa-táborban 1986-ban részt vett az egri Gaj­dos együttes is. A zenekar vár­hoz fűződő kapcsolatai közis­mertek (történelmi dalokat éne­keltek), majd ez a jó viszony ba­rátsággá fejlődött. Rendszeresek lettek a kölcsönös látogatások, kiállítások cseréi. 1989-ben pél­dául Siegenből Rubens-grafíkák érkeztek Egerbe. Ugyanez év őszén magyar népviseleteket ál­lítottunk ki Siegenben. Az el­múlt évben Egert bemutató fotó- kiállítást rendeztünk a német vá­rosban. — Bizonyára már tervezték a jövőt is. — Eger város kötelezettséget vállalt arra, hogy 1995-ben itt lesz az Európa-tábor. Ha meg­valósul, ez még több lehetőséget jelent történeti hagyományaink, műemlékeink megismertetésére. Ősszel Siegerlandot bemutató kiállítás lesz itt a várban, újabban a szlovákiai Dobóruszkával vet­tük föl a kapcsolatot, és segítjük az ottani kezdeményezést. Ter­vük az, hogy Dobó István sírja fölé elhelyezhessék az egri var­ban lévő síremlékének a hiteles másolatát. Tavaly részt vettünk az egri várkapitány halálának 420. évfordulóján rendezett em­lékünnepségen is. Dr. Petercsák Tivadar az új feladatok között a hagyomány- ápolást, értékmentést jelölte meg, s igen fontosnak tartja, hogy a baráti kör mostani és leendő tag­jai segítsék a múzeumot a törté­neti emlékek gyűjtésével, s fel­hívják a figyelmet a kallódó érté­kekre. Szeretnék, ha a régészet tárgyai mellett a várbaratok a rendszerváltással kapcsolatos re­likviákat is összegyűjtenék. Le­het, hogy ma még ez nem tűnik fontosnak, de pár évtized múltán ezek az emlékek, jelvények, egyenruhák rögzíthetik a nyolc­vanas, kilencvenes évek törté­nelmi jelentőségű eseményeit. Jámbor Ildikó Csemege a dzsesszrajongóknak Holnap este hét órakor az egri Ifjúsági Házban koncertezik a BOP-ART Orchestra. A dzsesszkedvelők körében köz­kedvelt zenekar idén ünnepli fennállásának tizedik évforduló­ját. Ma egyébként a gyöngyösiek is találkozhatnak velük. A zenekar vezetője, Malecz Attila billentyűs hangszereken, Kormos János gitáron, Faludi Tamás basszusgitáron, Rudnai Péter pedig ütőhangszereken ját­szik. Sztárvendégek is színesítik műsorukat: Zbigniew Namys- lovski, a világhírű szaxofonos, és Krzysztof Scieranski, aki a basz- szusgitár virtuóza. Rekviem egy pusztuló műemlék felett Csupán néhány méternyire a szorosan vett belvárostól, a Szar­vas tér közvetlen szomszédságá­ban a Kertész utca 3. számú ház, mely már nem csupán évek óta lakatlan, egyre pusztuló és mesz- sze a környék szégyenfoltja. Alig fogja elhinni a kedves olvasó, s az arra járó-kelő jámbor polgár — műemlékké van nyilvánítva, benne lévén a hivatalos műem­lékjegyzékben. A Rákosi-rendszer kollektivi- záló őrületében ez a kis épület is államosításra került, s így kez­detben az Ingatlankezelő Válla­lat volt „hivatalos” kezelője, majd pedig annak jogutódjaként az E vAT Rt. A lakóház előtt hú­zott kerítés kapu- és gyalogbejá­róját már elvitte a múlt vihara, úgyhogy itt szabad mindenkinek a Bejárat. A feldúlt, szennyes ud­varon át bejárva a házat, Borzal­mas kép fogadja a jámbor, bár minden lehető rosszra felkészült kíváncsiskodókat. Az ajtók és az ablakok nemcsak hiányoznak, de úgy az ajtó-, mint az ablakke­reteket is kitépték helyükről. A lakóház helyiségei feldúltan, szinte romosán arról árulkod­nak, hogy nincs valójában gaz­dája az épületnek! Az első eme­let szobái fölött egykor különle­gesen kialakított, magas oldalfa­lú padlás padozata olyannyira hiányos, hogy áttűnik rajta a vi­lágosság. Istenkísértés lenne fel­menni a padlásra. A ház utcai oromzata magasán egykor még ott díszlett egy kicsiny fülkében Nepomuki Szent János szobra, de láthatóan valaki műgyűjtő kedvében privatizálta azt. Egykor, jócskán régebben, ar­ra jártamban felfigyeltem, hogy a tető dél felé tekintő részéről nagy részben le volt szedve a cserepe- zet. A szomszédos piciny, való­ban szánalomra méltó lakás bér­lője elmondta, hogy jött néhány ember, és leszedte a tető cserepe­it. Hogy, hogy nem, ma már ezt talán valakik állagmegóvásnak is tekintik!? Még az ántivilágban, azaz az Ingatlankezelő Vállalat fennál­lása idején nekem azt a felvilágo­sítást adták, hogy sajnos nem tudnak alapjában mit kezdeni ezzel a házzal, mely a szó szoros értelmében púp a hátukon. Szó ami szó: ebfien a véleményben nem megvetendő igazság rejlett és rejlik ma is! Ahogy úgy becsü­letes, laikus szemmel nézi az em­ber az egykori kötélvető mester házát, bizony-bizony milliós ösz- szegbe kerülhet a helyreállítása, és talán még az is fel-felmerül- het, hogy azt követően a ráköl- tött súlyos, és másutt sokkalta szükségesebb forintokat meg­éri-e az épület, melyen láthatóan falszövetvizsgálat árulkodik ar­ról, hogy súlyos repedések gyen­gítik a lakóházat. Isten látja lelkemet, senkit sem kívánok bántani, de az elvitatha­tatlan hanyagság és nem kis gon­datlanság mellett a műemlékek­kel való bánásmód körüli tehe­tetlenség is mutatkozik. Ilyen esetben legcélszerűbb és legcél­ravezetőbb, ha az OMF helyébe lépett Országos Műemléki Hiva­tal illetékeseinek a bevonásával lebonyolított helyszíni vizsgálat­tal szükséges tisztázni, hogy en­nek a műemlék épületnek a fenntartása szükséges-e, célsze- rű-e, illetne megéri-e a helyreál­lítására fordítandó hatalmas ösz- szeg. Igazán nem vagyok azzal vádolható, hogy nem értékelem kellően a múlt emlékeit, de nem ez lenne kis hazánkban az első eset, hogy engedélyezték műem­lékké nyilvánított épület lebon­tását. Ha pedig az OMH szigorú­an kötné magát a milliós költség árán való helyreállításhoz, úgy tisztelettel kérje meg képviselő­testületünk e főhatóságot megfe­lelő anyagiak biztosításához. A képviselő-testület urbanizációs bizottsága szíves figyelmébe ajánlom e témát! Sugár István Elment a Tanár Űr... Alig telt el egy hónapja, hogy Eger ónkormányzata a magyar kultúra napján Eger Kiváló Pe­dagógusa címmel tüntette ki Pa­lotás József matematikatanárt. A tervezett jportré már úgy, olyan formában, ahogy illenék, soha­sem íródik meg. Csupán emléke­ink vannak róla, március 2-án meghalt hetvenévesen. Személyisége tisztességet, egyenességet sugárzott. Tanítvá­nyai — akik közül ma már sokan elismert szakemberek, mérnö­kök, matematikusok — úgy tar­tották, hogy vele nem lehet tré­fálni, egyénisége mindenkor tiszteletet parancsolt. Ezerki- lencszázötvenhét óta tanított Egerben. Először a Dobó-gim­náziumban, aztán — mert akkor a legjobb „tanerőket” oda ren­delte a megye — a dolgozók kö­zépiskolájában. Ezerkilencszáz- hatvannyolctól a Gárdonyi Géza Gimnázium matematika-fizika tagozatos osztályait okította, s hetvenkettőtől nyolcvanháromig pedig a tanárképző főiskola ma­tematika tanszékén volt adjunk­tus, majd docens. Nyugdíjazása után is aktív tanár maradt, a GMSZ-ben fiatalokat megszé­gyenítő lendülettel és szigorral oktatott. Hosszú éveken át köz- tiszteletben álló szakfelügyelő­ként dolgozott. Akik hallgathat­ták az óráit, állítják: egy percre se engedte lankadni a tanítványok figyelmét, kísérletekkel, kris­tálytiszta logikával érvelt, a csa­lást nem tűrte. Négy gyereket ne­velt, egyikük követte a pályán is. Szerte az országban számos kö­vetője akad, példáját, tanári tar­tását megőrzik itt, Egerben is. Palotás József temetése ma fél tizenkettőkor lesz Egerben, a Kisasszony temetőben. Trojan monotípiái, űj „galériában” Immár a harmadik kiállítás ez az egri, Érsek utcai Kaiser sörö­zőben. Most Trojan Marian Jó­zef grafikusművész 12 monotípi- áját láthatja a közönség március 17-ig. Az alkotó kevésbé ismert ebben a „műfajban”, de hasonló szereplése az utóbbi időkben sem első már. Valójában pedig még a ’60-as években kezdődött a „szerelem” a tőle megszokot­tabb ex libris, a kisgrafika mel­lett. A jelenlegi szereplés, mond­hatni, véletlen. Az üzletben nemrégiben felvetődött, hogy jó lenne folytatni az elkezdett tárla­tokat, s legközelebb akár Trojant is szívesen látnák munkáival. A falakon adva volt hat üveglap, aztán a meghívott „osztott és szorzott”: elhelyezhetne rajtuk éppen egy tucat alkotást. Kettőt mindegyiken. Ha viszont 12 kép kell, hát kapcsolódjanak ezek például az esztendő hónapjai­hoz. A hamar készült sorozaton nem látszik a gyorsaság. Külön- külön és együttesen is megraga­dok a sajátos, érdekes rajzok, amelyek lendületes vagy aprólé­kos vonalakkal a madarak, lep­kék, virágok — egyszóval a ter­mészet— nyelvén idézik a szüle­tést, az ébredést, a kivirulást, az elmúlást. Tizenkét fejezetben az érzéseinket, az életünket. — Örülök, hogy „felfedez­tem” ezt a helyet, s szeretettel fo­gadtak — mondta a művész. — Talán egy új, belvárosi minigalé­ria alakulhat itt, ha sikerül való­ban rendszeressé tenni a kiállítá­sokat. Jómagam is szeretnék kapni a kínálkozó lehetőségen, s ha elképzeléseim találkoznak az üzlet és közönsége szimpátiájá­val, nagy kedvvel segítek akár ál­landó otthont is teremteni, mondjuk a kisgrafikáknak. Amint látom, inkább fiatalok járnak ide, s az említett alkotá­sokkal talán a legrövidebb úton juthatok el ízlésvilágukhoz, a legkönnyebben alakíthatom mű­vészi érdeklődésüket. Persze, a legkevésbé sem akarok az egye­düli „apostol” lenni ebbéli igye­kezetemben. Szívesen osztozom más társaimmal is a törekvésen, hogy ifjúságunkat egyéb is érde­kelje, mint az ital, a diszkó, a bili­árd, meg efféle. Csak a szerelem segít Szerétéiről, szexről — középiskolásoknak „Szerelem, szeretet... és ami még kimarad” címmel előadás- sorozatot rendez a Heves Megyei Tisztiorvosi Szolgálat középis­kolásoknak és pedagógusoknak. Az egri Neumann János Közgaz­dasági Szakközépiskolában és Gimnáziumban az első előadó, Frits Zsuzsanna budapesti kö­zépiskolai igazgató szerint a har­madik évezred küszöbén csak a szerelem segít átvezetni az em­bereket a nehéz és konfliktusok­kal terhes időszakon. A program következő témája a serdülőkor és a felnőtté válás lesz, de szó esik majd a bibliai keresztény há­zasságeszményről, a szexualitás­ról, annak veszélyeiről. Az elő­adók között találunk orvost, pe­dagógust és egyházi személyeket is. Ez a rendezvénysorozat része annak a pályázatnak, melyet a tisztiorvosi szolgálat nyert el a közelmúltban. A rózsafai Késmárki Zoltán nemcsak bioenergetikus, nem­csak az inga mestere, nemcsak a radiesztéziában jártas, hanem valószínűleg egyetlen művelője hazánkban a piramis-energia hasznosításának. Kombinált módszerével precí­zen diagnosztizál, s ezután követ­kezik a komplex kezelés. Minderről beszél majd márci­us 10-én, szerdán délután 4 óra­kor az Egri Dohánygyár kultúr­termében, ahol Pécsi István, la­punk olvasószerkesztője — az Egri Egészség- és Környezetvé­dő Egyesület szervezésében — készít vele gyakorlati bemutató­val egybekötött nyilvános inter­jút. Az erre szóló ingyenes belé­pők a rendezvény kezdetéig na­ponta reggel 6-tól este 6-ig vehe­tők át a dr. Nagy János utca felőli portán. Humorfesztivál a Forrásban A napokban rendezte meg a Forrás Gyermek-Szabadidőköz­pont az első humorfesztivált és karikatúra-pályázatot, 80 gyer­mek részvételével. Akik eljöttek, kellemes, vidám másfél órát tölt­hettek el. Minden évben szeret­nék megrendezni, hiszen ezen a napon kiderült, hogy a gyere­keknek szükségük van a humor­ra, a vidámságra, a jókedvre. A karikatúra-pályázat első diját Prokisch Péter mikófalvi általá­nos iskolai tanuló nyerte. A má­sodik és harmadik díj tulajdono­sa, Báthory Attila és Harangozó Balázs lett, mindketten a Balassi Bálint Általános Iskola tanu­lói. A „Humorfesztivál” győztes száma a Felsőtárkányi Általános Iskola „Tv-Híradó” című paró­diája lett. A második dijat a 12. Sz. Általános Iskola „Fél(nó- tás) tv” című produkciója kapta meg. Felvetődött egy gyermek hu­mor- és karikatúra-újság gon­dolata, melyhez várják a gyer­mekek írásos és rajzos munká­it. Komplex kezelés Gyógyítás, piramissal Egy emlékezetes régészeti tábor... (Fotó: a várbarátok archívumából) Az egri várbarátok harmincöt éve... Az avar síroktól Siegenig

Next

/
Thumbnails
Contents