Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-08 / 56. szám
DR. RINGELHANN GYÖRGY A MAGYAR ÚSZÓK SZÖVETSÉGE UJ ELNÖKE HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI jER^ GYO^GYOS, IjATVft 1993. MÁRCIUS 8. HÉTFŐ HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 56. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT X PRESENT TRADE V RT y V Nőnapi ajándékunk! Ma minden árucikket 10 % engedménnyel kínálunk. DEPÓ ÁRUHÁZ Eger, Nagyváradi u. 17. Tel.: (36) 324-600 VAS-MŰSZAKI BOLT Eger, Hadnagy úti Szolgáltatóház Tel.: (36) 312-636 PRESENT MŰSZAKI BOLT Eger, Kallómalom u. 88. Kamatmentes hitelre is. Kárpótlási jegyet elfogadunk. ^ Az Alkotmánybíróság vizsgálja És a nyugdíjas ügyvédek? Az Alkotmánybíróság várhatóan március 9-én, kedden délután hirdet határozatot a kárpótlási törvénnyel, valamint az 1944-ben beszolgáltatott letéti ékszerekkel kapcsolatos indítványok ügyében. Ma, március 8-án az Alkotmánybíróság arról az indítványról tárgyal, amely azt sérelmezi, hogy az ügyvédi munkaközösségek felosztása során a korábban hozzájárulást fizető, ma már nyugdíjas ügyvédek nem részesülhetnek a vagyonból. Az alkotmánybírák a keddi ülésen azt vizsgálják: a kormány meghatározhatja-e rendeletben a fogyasztási adó mértékét, illetve ellentétes-e a népirtás büntető törvénykönyvbeli tényállása az erről szóló nemzetközi egyezménnyel. Leszámolás bajonettel Elismerte a bűncselekmény elkövetését Poyraz Ekrem török állampolgár, aki március 6-án 13 óra körül négy késszűrással megölte a szintén török állampolS ű, tartózkodási éllyel Magyarországon lévő Karabaca- koglu Recep Hakan üzletembert. Hakan három társával beszélgetett a XX. kerület, Nagykőrösi úti kamion- terminál irodájában, amikor Ekrem belépett. Nem lepődtek meg, hiszen ismerték, mert korábban dolgozott az áldozatnak. A gyilkosság olyan gyorsan történt, hogy nem tudták megakadályozni, sőt az elkövető el is tudott menekülni, de 7-én éjjel elfogták. Megtaláltak azt a 20-25 cm pengehosz- szúságúbajonettet, amivel a gyilkosságot végrehajtotta. Az eddigi nyomozás megállapította, hogy Hakan és Ekrem között anyagi vita folyt. Ez a piac még nem az igazi A vásárlót most is becsapják Ügy képzeltük, hogy a piacgazdasági viszonyok kialakulásával egyre kevésbé lesz szükségünk fogyasztóvédelemre, hiszen a piac automatikusan megoldja a helyzetet. Hogy ez mennyire nincs így, az manapság már igen jól látszik. A viszonyok kuszák és rendezetlenek, és persze ez a mostani piac sem az igazi. Bisztriczki Lászlót, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Heves megyei főfelügyelőségének vezetőjét — mint érdekeink hivatásos védőjét — arról kérdeztük először, mit is csinálnak, mi is a feladatuk valójában? Tököli börtön: humánusabb rendszer Humánusabb szemléletű, az elítélteknek a társadalmi beilleszkedéshez nagyobb esélyt adó rendszert vezetnek be a tököli fiatalkorúak börtönében. Ennek keretében a többnyire iskolázatlanul ide kerülő 14 és 21 év közötti fiatalok 25 féle szakmát tanulhatnak ki, egyebek között üveges, kazánfűtő, bőrdíszműves ismereteket szerezhetnek. A börtön nevelőiből közművelődési csoport alakult, akik az elítéltek rácsok mögötti szabadidejének eltöltésére állítanak ösz- sze programokat: a jelentkezők sport, zenei, színjátszó és nyelv- tanulási stúdiók között válogathatnak. Emlékünnepség Szentpéterfán A magyar kormány azt vallja, amit az 1975-ben minden európai állam aláírt helsinki dokumentum deklarál, vagyis elvetik a határok erőszakos megváltoztatásának mindenféle formáját, elveti a különböző nyelvű népcsoportok kiirtásának, tisztogatásának módszerét — mondotta vasárnap a magyar-osztrák határ mentén lévő Vas megyei Szent- péterfán rendezett emlékünnepségen Für Lajos honvédelmi miniszter. A horvát ajkú településen az 1921-ben Magyarországtól elszakított tíz környékbeli község 1923-ban történt visszacsatolásának 70. évfordulójáról emlékeztek meg. SZDSZ-látogatás Pozsonyban Kétnapos látogatást tesz Pozsonyban a szabaddemokraták küldöttsége. A liberálisok ma és holnap találkoznak a négy szlovákiai magyar politikai part tisztségviselőivel es más ottani szervezetek, s a kormány képviselőivel. A megbeszélések legfontosabb témája a kisebbségi kérdés. — Három fő feladatunk van — kezdi a beszélgetést, — az ellenőrzési teendők közé tartozik a jogszabályok betartatása a kereskedelem, a vendéglátás és a szolgáltatások területén, s az is, hogy megnézzük, mindenki rendelke- zik-e a kellő feltételekkel és engedélyekkel. Egyik fő célkitűzésünk, hogy a fogyasztók érdekében állandóan szemmel tartsuk az áruk minőségét, továbbá, hogy ellenőrizzük — például a benzinkutaknál — a mérőeszközök hitelességét. Külön terület a panaszok kezelése, és kivizsgálása. Jellemző adat, hogy tavaly 786 ellenőrzést hajtottunk végre — sokszor más szervekkel közösen —, s 328 alkalommal kellett felelősségre vonnunk a szabályok megszegőit. — Mire van a legtöbb panasz? — Viszonylag gyakoriak a jótállással kapcsolatos bonyodalmak. Sokszor merül fel vita a termékek javításával kapcsolatban, amikoris azt kell eldönteni, hogy például egy készüléket azért nem tudnak-e megjavítani a szervizben mert rossz a konstrukció, avagy azért, mert a vevő a szakszerűtlen használat következtében egyszerűen tönkre tette azt. Ilyenkor aztán a KERMI-hez kerül az ügy, s az ottani vizsgálat tisztázza, kinek van igaza. Ugyancsak sűrű a cipőkkel kapcsolatos panasz. Talán nem felesleges elmondanom azt az adatot, hogy a tavalyi évben — az említett KERMI-ben — több mint 60 ezer olyan vizsgálat történt, amelynek „célpontja” a lábbeli minősége volt. Nagyon sokszor jogos a vevők reklamációja. — Milyen eszközeik vannak arra, hogy az előírásoknak érvényt szerezzenek? — Vannak úgymond államigazgatási jogkörből adódó lehetőségeink, ez azt jelenti, hogy kötelezzük az érintetteket a szabályok betartására. Szabálysértési jogkörünkben is eljárhatunk, s 10 ezer forint erejéig meg is bírságoljuk az arra rászolgáló illetőket. (Folytatás a 3. oldalon) (Fotó: Gál Gábor) Mit is ér a szégyenlősen átadott virág, a félmosoly, a szerény ajándék? Lehet-e kárpótolni bárkit is ezzel a hétköznapok szürkeségéért, a szeretetet, kedvességet elkoptató egész évi figyelmetlenségért? Bizonyára nem. Mégis, a sokszor már elnyűttnek tűnő emberi kapcsolatainkat az ünnepek újíthatják meg. Köztük ez is, amely lehet, hogy némileg mesterkéltnek hat, valamit mégis enyhít aliból az ellentétből, amit Karinthy úgy fogalmazott meg: nem érthetjük meg soha egymást, mert mindnyájan mást akarunk. A férfi a nőt, á nő a férfit. De ilyenkor legalább egy gesztus erejéig találkozhatunk. Hátha könnyebben mosolygunk olyankor is, amikor nem ünnep „kötelez rá”. N O N A P ’93 EK-korlátozás Magyar tiltakozás Brüsszelben Vissza a Dunát! A zöldek állásfoglalása A Duna kerüljön vissza eredeti medrébe, ez az egyetlen elfogadható álláspont — így összegezték véleményüket a környezet- és természetvédő, illetve zöldmozgalmak országos találkozójának résztvevői Mosonmagyaróváron. A Duna ügyével kapcsolatos állásfoglalást hét tartózkodás mellett elfogadta a lénum. A vasárnap veget ért áromnapos találkozón egyébként 250-en vettek részt. Nyilatkozatukban a magyar kormány határozott fellépését követelték a fenti cél elérése érdekében, s javasolták: szükség esetén a kormány forduljon az ENSZ Biztonsági Tanácsához, illetve más nemzetközi szervezetekhez. Az állásfoglalás szorgalmazza: a kormány maradéktalanul hajtsa végre a Parlament Dunára vonatkozó döntését és dolgozza ki a Duna rehabilitációs programját. E program adjon javaslatot a környezetvédelmi, a folyamszabályozási és a hajózási problémák megoldására, mégpedig úgy, hogy ne számoljon se a folyó duzzasztásával, se vízlépcsőkkel. Az olasz állategészségügyi hatóságok nyomásának engedve az EK bizottsága behozatali tilalmat rendelt el az egykori Jugoszláviából származó, vagy az ezen területeken áthaladó egyes élőállatok és a feldolgozott állati termékek közösségi importjára. A döntést az Európai Közösségek illetékes testületé azt követően hozta, hogy Olaszországban száj- és körömfájást észleltek, amit feltételezések szerint Boszniából származó, Horvátországon át érkezett állatokkal hurcoltak be az országba. A tilalom élőmarhára, sertésre, bárányra, juhra, kecskére és más, hasított körmű, patás állatokra, illetve a belőlük feldolgozott hústermékekre vonatkozik. Az Európai Közösségek mellé rendelt brüsszeli magyar misszió jelezte, hogy hétfőn hivatalos formában tiltakozni fog a bizottságnál a döntés — az ez ügyben vétlen — magyar szállítókat sújtó hatálya ellen és kivételes bánásmódért folyamodik majd. A jelentős tételt kitevő, Olaszországba és Görögországba irányuló magyar élőállat- és húsexportnak értelemszerűen éppen az említett jugoszláv térség a természetes szállítási útvonala. (MTI) Nagy Imre lejáratásához Segédszerepben: a KGB „iratgyára” „Vajon mekkora hitel adható Nagy Imrére vonatkozóan annak a Vlagyimir Kijucskovnak, aki 1956-ban fiatal diplomataként Budapesten segített Andropovnak a magyar forradalom elfojtásában, s aki a KGB-ben éppen ennek révén csinált karriert?” — teszi fel a kérdést Federico Argentieri, a magyar 56-ról sokat publikáló olasz baloldali történész a Nagy Imrét terhelő iratokról elsőnek hírt adó torinói La Stampa hasábjain. Orbán Viktor szerint: „Átrajzolódik a politikai térkép” Antall bírálta Csurkát, akit leszavaztak Üj MDF-frakció Amint arról lapunk is beszámolt, két héttel ezelőtt regionális küldöttgyűlést tartott Egerben a Fiatal Demokraták Szövetsége. Március 6-án, szombaton folytatódott a rendezvény: a gyűlés második fordulójának ismét Eger, a megyeháza adott otthont. Az esemény természetesen a Fidesz áprilisi, Debrecenben rendezendő kongresszusának jef yében zajlott, arról pedig, hogy onkrétan miről is esett szó, Orbán Viktor frakcióvezető tájékoztatta a sajtót. Mint elmondta, elsőként áttekintették, hogy milyen módosító indítványok érkeztek az észak-magyarországi régióból a párt új alapszabályihoz. Ezen belül az egyetlen igazán vitatott kérdés a jelöltállítás rendje volt, melynél az alapelvet, hogy a központnak és a helyi csoportnak egyaránt szerepet kell kapnia a parlamenti képviselő-jelölt kiválasztásánál, mindenki elfogadta, csakhogy felvetődtek a kérdések: hol legyen a több, hol a kevesebb jog, hogyan lehet egyensúly. A második téma Magyarország most átrajzolódni látszó politikai térképe volt: ennek eleme például az, hogy az MDF-ből egyre inkább kiszorulnak a radikálisok, tisztulási folyamat megy végbe, de idetartozik a Fidesz és az SZDSZ közötti megállapodás is, melyből a szocialista párt számára kiderülhetett, nem számíthat a liberális pártokkal választási koalícióra. Harmadik napirendi pontként pedig a nyugdijak ügyével foglalkoztak a regionális gyűlés resztvevői, annak okán, hogy a Fidesz a parlamentben egyrészt a 16 helyett csupán a 14 százalékos nyugdíjemelést szavazta meg, másrészt a nyugdij-korhatar emelésére is igent mondott. Emiatt a párt több helyen támadások kereszttüzébe került, s szükséges volt tisztázni a küldöttekkel a helyzetet, azt, hogy miért szavazott így a frakció, (r) Antall József miniszterelnök pártelnök a hétvégén Balatonkenesén megtartott frakció-tanácskozáson az MDF belső viszonyainak értékelése során bírálta azokat, akik nem az Országos Gyűlés határozatainak megfelelően politizálnak, köztük Csurka Istvánt. Ezt Kónya Imre frakció- vezető közölte vasárnap a háromnapos eszmecserét összegező sajtótájékoztatón. Elmondta továbbá, hogy a a vitában a liberálisok közül is többen hangsúlyozták: nem értenek egyet Deb- reczeni József publicisztikai megnyilvánulásaival sem. Kónya cáfolta azt a feltevést, miszerint a tisztújítás során a frakció ki akarta volna szorítani az elnökségből a népiszámy képviselőt, ez azért sem igaz, mert közülük került be az elnökségbe Tóth Imre László és Kozma Huba. A választás technikai lebonyolításáról szólva, Kónya elmondta, hogy a jelölés előkészítése már egy héttel ezelőtt megkezdődött, mindenki nyilatkozott, hogy vállal-e tisztséget, illetve jelöltséget. A jelenlévő 101 képviselő szavazatának 25 százaléka kellett ahhoz, hogy felkerüljön ajelölt a szavazólistára. A végleges választás 12 személy közül történt. Az elnökség korábbi tagjai közül nem vállalt újabb tagságot Perjés Gábor és Markó István. A titkos szavazáson a 12 jelölt közül választották ki a 8 elnökségi tagot; a jelöltek között volt Csurka István is, aki nem kapta meg a szükséges számú voksol. Rajta kívül nem kapott kellő számú szavaztat a frakcióülésen Elek István és Grezsa Ferenc. A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési frakcióelnökségének tagja: Andrásfalvy Bertalan, Bakó Lajos, Kis Gyula, Kozma Huba, Kulin Ferenc, Salamon László, Takácsy Gyula és Tóth Imre László. (MTI) Argentieri azzal érvel, hogy a KGB „iratgyárából” könnyen kikerülhet minden célra fabrikált irat. Nagy Imre 1930-ból származó, a politikai rendőrséggel együttműködést vállaló nyilatkozatát Argentieri hitelesnek tartja ugyan, de hozzáfűzi: ilyen nyilatkozatot minden külföldi politikai emigránssal aláírattak Moszkvában, s ez önmagában még nem bizonyítja, hogy Nagy Imre valóban feljelentőként működött. Másik érve az iratok megkérdőjelezésére az, hogy 1957-ben, a Nagy Imre-per idején a KGB- nak érdekében állt befeketíteni a magyar forradalom vezetőjét, s ezzel is megkönnyíteni Kádár dolgát, de ezt nem tette. „Akkor nem találták meg ezeket az iratokat? Vagy talán még meg sem voltak akkor?” — kérdi. A Nagy Imre-iratokról beszámoló moszkvai tudósító válaszol Argentierinek ugyanabban a lapszámban, s rámutat: „Lehet kételkedni Kijucskov célzatos állításaiban, s lehet hamisítványnak tekinteni az iratokat vagy azok egy részét. Egyvalaki azonban bizonyos hitelességük felől. S ez az illető nem akárki, tudja, mit beszél, mert döntéshozó helyzetben volt: Mihail Gorbacsov, az SZKP teljhatalmú főtitkára 1989-ben.” A tudósító beszélt Gorba- csowal, aki elmondta: mivel tisztában volt azok horderejével, alaposan megvizsgáltatta az iratok hitelességét, mielőtt engedélyezte elküldésüket Budapestre. Egyébként Nagy Imre nem egy, hanem két nyilatkozatot is aláírt, 1930-ban és 1933-ban. Azzal kapcsolatban pedig, hogy Nagy Imre lejáratására a KGB elővehette volna 1957-ben is ezeket az iratokat, a válasz az, hogy a szovjet titkosszolgálat sohasem fedte fel munkatársait és ügynökeit. „Nagy Imre lejáratását 1957-ben az akkori kommunista logika szerint nem az szolgálta, hogy együttműködött valamikor, hanem az, hogy az ellenséggel működött együtt, annak tett szolgálatot. A harmincas évek iratai e célra alkalmatlanok. Elővételük rossz fényt vetett volna nemcsak Nagy Imrére, hanem sok-sok emigránsra, a KGB módszereire.” (MTI)
