Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-06-07 / 55. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1993. március 6—7., szombat—vasárnap Kertész leszek Egzotikus növénycsodák A virágüzletek növényforgal­ma, áruválasztéka arról tanús­kodik, hogy egyre nagyobb az ér­deklődés a különleges növények iránt. Közöttük vezető szerepet töltenek be a trópusi őserdőkből származó egzotikus növények: orchideák, broméliák. Ezek a növények származási helyükön az őserdők fakoronaszintjében élnek, ápolásuk, gondozásuk el­tér a már jól ismert, hagyomá­nyos növényekétől. A mai és még néhány e témakörhöz tarto­zó cikkel azoknak szeretnék se­gítséget adni, akik már nevel­nek otthon ilyen növényeket, vagy ezután szándékoznak vásá­rolni. A fán élő úgynevezett epifita növények közé tartozó fajok szá­ma több tízezer. A külső környe­zettel szemben támasztott igé­nyeik is különbözőek. Nyugod­tan állíthatom, hogy szinte nin­csen olyan lakástípus, ahova ne találnánk megfelelő broméliát vagy orchideát. Például a tölcsé- res broméliák még a száraz leve­gőjű, központi fűtésű lakások mostoha körülményeit is jól vise­lik. Hihetünk a szakemberek­nek, akik állítják, hogy leandert, muskátlit, sokkal nehezebb éve­ken át „jó karban tartani” mint némelyik orchideát. Legna­gyobb gondot a téli pihenőidő biztosítása jelenti, amikor hűvös, párás helyen kell hónapokon át tartani. Az epifita növények csak a XVIII. századtól ismertek Euró­pában. Kezdetben csak mint pré­selt, szántott növényeket csodál­hatták. Később a híres angol ker­tek jóvoltából — ezeket a kapita­lizmus fejlődése hozta létre cso­dás növényházaival együtt — már „élőben” ismerkedhettek meg vele. A tehetős emberek ha­talmas összegeket fizettek egy- egy új egzotikumért. Vagy ma­guk szerveztek expedíciókat éle­tet, fáradságot sem kímélve gyűj­tésükre. A lelkiismeretlen gyűjtő munka következményeként, no meg a „civilizáció” hatására a legtöbb faj veszélyeztetett, ki­pusztult. Gyűjtésüket a termé­szetvédelem ma már tiltja, de a törvény betartása meglehetősen nehézkes. A leggazdagabb orchi­dea, illetve bromélia gyűjtemény ma is Angliában, aKew Garden- ban található. Ma is népszerű, sőt divatos nö­vények. Sok országban egyesüle­tet is szerveztek (hazánkban is működik) az egzotikus növénye­ket kedvelők számára. Termesz­tésüket nagyüzemi szinten dol­gozták ki, így lehetséges, hogy az orchidea ma már nemcsak keve­sek kiváltsága. Különleges csok­rok, menyasszonyi csokrok növé­nye, virágdobozok természetes tartozéka. Az orchidea, bromélia ter­mesztés nagy szakérteim et kíván. A termesztők a természetet utá­nozva jutottak el a gyors, nagy tö­meget biztosító módszerekhez, illetve a szaporításhoz. Az epifita növények szaporo­dásmódja, életvitele olyan, mint egy fantasztikus regény, teli sok csodával. Házi, amatőr körülmé­nyek között kivitelezni szinte le­hetetlen, de olyan izgalmas, hogy úgy gondolom, megér egy önálló ismertetést. Az orchideákról, broméliák- ról szóló szakirodalom nem túl gazdag. A legrészletesebb, leg­gazdagabb könyv dr. Makara György tollából tíz éve jelent meg, ma már többnyire csak má­sodkézből kapható. V. Pénzes Judit Női boksz Magyar- országon Új „sportág” mutatkozott be Magyarországon: a női profi boksz. A pankrációval és sztriptízzel vegyített mér­kőzéseken 18-23 éves, újság- hirdetés útján toborzott lá­nyok püfölik egymást. A mindössze egy hónapja ala­kult csapatot az a Madarász Zoltán szedte össze, aki Bu­dapesten néhány esztendeje az első peep show-ot is nyitot­ta. A keményöklű amazonok jelenleg Magyarországon tur­néznak, de a közeljövőben Görögországban és Törökor­szágban is bemutatják tudá­sukat. (FEB-fotó: Felvégi Andrea) Döntő fiziológiai változások — akaraterővel Koleszterin ellen önbizalom — tanácsolja a svéd stresszkutató Szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati szerve­zetben megtalálható, és fontos szerepet játszik a sejthártyák fel­építésében. Dióhéjban ez a nap­jainkban sokat emlegetett ko­leszterin meghatározása. Ha a kelleténél több van belőle, érel­meszesedés, szívkoszorúér-ká­rosodás, infarktus, ha kevesebb, más betegségek veszélyeztetik szervezetünket. — Ma már egészségügyi köz­hely, hogy a magas koleszterin­szintért közvetve-közvetlenül a koleszterinben gazdag táplálko­zás, a dohányzás és a kevés moz­gás egyara'nt felelős — nyilatkoz­ta a Ferenczy-Europressnek a nemzetközi hírű stresszkutató, a magyar származású svéd Micha­el Ben-Menachem. Kevésbé is­mert viszont, hogy a háttérben szinte mindig ott van az egész­ségkárosítás szürke eminenciása, a stressz. Testünk motorja roppant stresszérzékeny — mondja a pro­fesszor. A feszültség hatására a szívmotor akkor is felpörög, ha arra a szervezetnek valójában semmi szüksége sincs. Az úgyne­vezett stresz-szorok érzékelése­kor szervezetünk a belső elvá­lasztásé mirigyeket is mozgósít­ja, hogy az adrenalin és a korti- zon segítségével minél több zsír- és koleszterin-muníciót termel­jenek az izmoknak. S addig ott is keringenek a vérben, amíg a szer­vezet föl nem használja. — Ezek a jórészt objektív ké­miai, biológiai folyamatok befo­lyásolhatók pszichikai eszközök­kel? — A test és a lélek elválaszt­hatatlan egységének felfogása, a holisztikus pszichoszomatikus szemlélet alapján befolyásolha­tók, nem is csekély mértékben. Hiszen az alapprobléma — a stresszhatás, a szorongás — lelki eredetű. — Az egyik kezelési cél a fáj­dalom és egyéb tünetek enyhíté­se. Ez azért is lehetséges, mert a fájdalomélmény szoros kapcso­latban van az ember ismeretei­vel, motivációjával és a stressz­hatásokra való reagálásával. A különféle relaxációs technikák­kal végzett kezelések ezen a té­ren is igen hatásosnak bizonyul­tak. — A másik cél: a stressztűrő képesség erősítése, a feszültség oldása. A pszichológiai terápia ötvözheti a relaxációs és önszug- gesztiós módszereket, hogy a be­tegek önbizalma, akaratereje nö­vekedjék. Konkrét tapasztalatok igazolják: akik a kezelés nyomán tudatosan, akarati tényezők be­vezetésével védik önmagukat a stressztől, önszuggesztióval is szembeszállnak a pszichésen ár­tó környezeti hatásokkal — dön­tő fiziológiai változásokat érhet­nek el szervezetükben. Lelki edzettség, egészséges önbizalom birtokában megvédhetik önma­gukat például a koleszterin és más anyagok káros felhalmozó­dásától: akaratuk révén egészsé­gük sikeres őreivé válhatnak. Dr. Takács Ilona (FEB) Régió: regionális...?! Az asszony válasza A közleményünk címében megidézett két idegen eredetű szóval kapcsolatban egy levél­írónk a maga módján szelleme­sen így fogalmazta meg kérdését: „Mi a magyarázó oka annak, hogy napjainkban egyre gyak­rabban régiózunk szóban és írás­ban egyaránt, olykor egészen meghökkentő beszédhelyzetek­ben és szövegösszefüggésekben, ahogyan erről ez a szövegrészlet is tanúskodik: „A gyermekorvo­sok és pszichológusok regionális értekezletén hallhattuk, hogy a gyermekpopuláció (?) egy része tanulási zavarokkal küszködik.” Hogy levélírónk jó megfigye­lőnek bizonyult, tanúsítják azok a szövegrészietek, melyekben a regionális nyelvi forma kulcssze­repet vállalt: „A tehetősek is kér­nek regionális támogatási’ (Ma­gyar Hírlap, 1993. jan. 30.). „A külügyi szóvivő a regionális in­tegrációkról is beszélt”. (Magyar Nemzet, 1993. febr. 3.) „Készek vagyunk tárgyalni, legyen szó re­gionális problémákról is.” (M. Nemzet, 1993. febr. 3.) „Regio­nális igazgatót (?) keres értékpa­pír-forgalmazási társaság Eger­ben” (Heves M. Hírlap 1993. febr. 1.). Nap mint nap kerül szemünk elé a televízió Regionális Hír­adója, s szólalnak meg a kere- kasztal-beszélgetések szakértői a regionális értekezleteken meg­tárgyalt problémákról. A rádió­ban szerkesztő riporterek és riportalanyok szövegformálásai­ban hallhattuk a regionális köz­nyelv, a regionális egyezmény jel­zős szerkezeteket. A latin erede­tű régió szócsaládjának legújabb tagja szerephez jutott a korláto­zott regionalizmus nyelvi alaku­latban is. Sajátosan a szakszerűsködés számlájára írhatjuk, hogy a latin régió divatszavainak számát is gyarapítja, és több magyar meg­felelőt szorít ki szóhasználatunk­ból. Teheti, mert az eredeti latin szóalak köré a latin nyelvi hasz­nálatban szintén változatos fo­galmi tartalmak és használati ér­tékek társultak: vonal, határ, ha­tárvonal, irány, égtáj, tájék, vi­dék, kerület, városnegyed, térség stb. Az egyes nemzeti nyelvek­ben tovább bővült a szócsaládja: táji övezet, területi, körzeti egy­ség stb. A sajtó hasábjain megjelent cikkek címeiben megszaporo­dott a régió szóalak felhasználá­sa: „Hogyan alakítható régi­ónk?” (M. Nemzet, 1993. febr. 2.), „Prága régiót vált? (Heves M. Hírlap, 1992. jan. 30.). „Ré­gió, nemzet, Európcí’ címmel megtartott konferenciáról szá­molt be a közlemény szerzője (M. Nemzet, 1993. febr. 3.). A televízió képernyőjén meg­szólaló szakértők, bemondók nagy gyakorisággal emlegetik ezeket a szövegrészieteket: „A régióban jelentkező feszültsé­gek” (1993. febr. 1.), „Az ország négy nagy régiójában történt eseményekről számolt be az Esti egyenleg kommentátora (1993. febr. 1.). A régió és a regionális nyelvi formák kiejtésével kapcsolatban az elbizonytalanodás is jelentke­zik. A regió, tehát a rövidebb hangzós változattal találkozha­tunk szóban és írásban egyaránt, különösen az idősebbek nyelv- használatában. Valóban volt idő, amikor a rövid e-s ejtés- és írás­használat vált általánossá. A ré­gió alapszóból képzett regionális ejtésében és írásában jelentkező hibázás mintha gyakoribb lenne, s a rövid ehelyett a hosszú e'ejté- sével találkozhatunk. Ez a gya­korlat megsérti azt a helyesírási szabályt, amely szerint a közke­letű idegen eredetű jövevénysza­vakban egyes idegen származású képzők előtt a szótő elején lévő hosszú magánhangzók megrövi­dülnek, így például: irónia, iro­nikus, kolléga, kollegiális, kolle­gialitás, szociális, szocialista. Ebbe a sorba illeszkedik bele a régió, regionális alakpár is. Bár nyelvünk sokkal kevésbé internacionális (nemzetközi) jel­legű és típusú nyelv, a latin nyelv­ből átvett szavak feltehetően nagy száma nem erről tanúsko­dik. Erről bizonykodik e közle­ményünk mondanivalója is. A latin nyelvből nyelvhasznála­tunkba került jövevények, mű­veltségszók ugyanis könnyebben idomulnak nyelvünkhöz, s ugyanakkor műveltségünk át van itatva a klasszikus latinság és az ugyancsak latin nyelvű huma­nizmus nyelvhasználati öröksé­gével. Szótári készletünk nap mint nap egyre bővül erre az örökségre utaló szóhasználati je­lenségről árulkodó szavakkal, kifejezésekkel. Furcsa fintora mai nyelvi műveltségünk, szak­mai nyelvhasználatunk gyakor­latának, hogy iskolai oktatá­sunkban kisebb szerepet kap a latin nyelvvel való foglalkozás, mint nagyapáink és apáink korá­ban — hogy Ady Endre nagyon érzékletes kifejezésével éljünk. Dr. Bakos József Kovács úr roppant sűrűn emelgette szájához a pálinkás­üveget. Orvosi tanácsra jógázni kezdett, hogy megszabaduljon káros szenvedélyétől. Néhány héttel később az orvos találko­zott Kovács feleségével, és meg­kérdezte, történt-e már valami­lyen változás. Az asszony válaszát lásd a rejt­vényábra vízsz. 1., 61., valamint függ. 22. sz. soraiban. VÍZSZINTES: 1. Az asszony válaszának első része (zárt betűk: N, J, G, G) 14. Női név 15. Mici néni két ... (filmcím) 16. Helység Győr- Sopron megyében 17. Időszámí­tás előtti indoeurópai népcsalád tagja 19. A vágyakozásba szinte belepusztul 21. Színésznő (Éva) 22. Csak névbetűiről ismert fes­tőnk 23. Időmérő szerkezet 25. Zseblámpatartozék 26. Angol folyó 27. Voznyeszenszkij műve 29. Vajon a távolabbi? 31. Törté­nés 33. Alpesi legelő 34. Kes­keny kapával végzett mezőgaz­dasági munka 37. Kis házikó 39. Latin kettős magánhangzó 40. Fosztóképző 41. Tyúkanyó mondja 42. Magán hord 44. A sav teszi 45. Harci fejfedő 47. Ukrajna fővárosa 49. Férfinév 51. Lekaszált gabona földben maradt csonkja 52. Visszaáll! 53. Ötvösművész volt (Margit) 55. Ádám párja 57. Angol fiúnév 58. A vas vegyjele 60. Gyakori családnév 61. Az asszony szavai­nak harmadik, befejező része 63. Princípium 65. A személyünkre 67. Pózna 68. Győri sportegylet 69. Marais személyneve 70. Testrész 72. Ráskai ... (kódex­másoló volt) 74. A csodák cso­dája 75. Tréningezik 76. A győ­zelem megszerzése 78. Kávé­márka 80. Szóösszetételek elő­tagjaként jelentése: ideg 82. Va­lakire kézzel nagyot csap 84. Sta­tisztika kelléke 85. Tekintett. FÜGGŐLEGES: 1. Labdarúgó-trófea 2. Erre a helyre fut 3. Örosz tehergépko­csi-márka 4. Férfinév 5. Nyél ré­sze! 6. Angol világos sör 7. Az ötven százaléka 8. Ételhordó edény 9. Az örömtől teszi az em­ber 10. Könyörög 11. Motorke­rékpár-márka a volt NDK-ban 12. Tapasztalatlan lány szerepét alakító színésznő 13. Köztársa­ság Afrikában 18. Egyiptom né­pe 20. Magasabbra tartják 22. A feleség szavainak második része (zárt betűk: R, A, I) 24. A távo­labbi személyek 28. Bibliai hegy Törökország területén 30. Hal­kan, titokban távozik 32. A hét vezér egyike 35. A fordítottjával: női név 36. Leírt szöveget módo­sít 38. Kupagyőztesek Európa- kupája, röv. 42. Vas megyei tele­pülés 43. Becézett női név 46. Tetszetős külsejű 48. Valakihez levizitál 50. Összeadásnál hasz­nált szó 51. Rejtély 54. Erődít­mény 56. Lent a mélyben 57. Bőr és nitrogén 59. Táplálék 61. Szándékozás 62. Eszme, elkép­zelés 64. Férfinév 66. Politikus (Rezső) 71. Be van fejezve 73. Az a távolabbi 76. Direkt termő szőlőfajta 77. Szózat páratlan hangzói 79. Erre a helyre 81. Re­vü egynemű hangzói 83. A cink vegyjele. Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents