Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-05 / 54. szám
HÍRLAP, 1993. március 5., péntek HATVAN ÉS KÖRZETE 13. Önkormányzati ülés Szűcsiben Szűcsiben a hét elején, kedden délután tartotta ülését a helyi ön- kormányzat képviselő-testülete. Elsőként a megyei közgyűlés elmúlt évi tevékenységéről hallhattak beszámolót a jelenlevők, majd a falu művelődési házának tavalyi tevékenységéről, illetve gazdálkodásáról kaphattak képet a település képviselői. Nőnapi ünnepségek A Hatvani Cukorgyárban az idén is március 8-án ünnepük a nőket. Eltérően az előző évektől, most nem központi ünnepségen köszöntik a szebbik nem képviselőit, hanem a munkahelyeken a közvetlen csoportvezetők, főnökök, szakszervezeti vezetők figyelmességük jeléül egy-egy szál virágot és ajándékot adnak át nekik. Vándorkiállítás Hatvanban Március 8-án, hétfőn reggel 8 órakor Hatvanban, a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium aulájában a polgári védelmi világnap alkalmából vándorkiállítás megnyitására kerül sor. A programban többek között szerepel videofilmek vetítése, számítógépes játékok, egyéni védőeszközök, mérőműszerek bemutatója, valamint polgári védelmi totó. Ezt a programot ugyancsak hétfőn délelőtt 11 órakor a 213. Számú Ipari Szakmunkásképzőben is megrendezik. Gépjárművezetők vizsgája Mint ismeretes, ebben az évben a vöröskeresztes szervezetet megbízták gépjárművezetők elsősegélynyújtó tanfolyamainak megszervezésével. Ehhez jelentkezési lapot, tankönyveket és egyéb eszközöket is biztosít a szervezet. Hatvanban első esetben került sor három csoport — összesen 78 résztvevő — vizsgáztatására, akik a gyakorlati elsősegélynyújtás területén valamennyien megfelelő eredményt értek el. Ily módon a kapott igazolás alapján tovább is biztosított részvételük a jogosítvány szerző tanfolyamokon. Gáz vagy szennyvíz? Szűcsiben az önkormányzat az év elején körlevelet küldött valamennyi helyi lakosnak, amelyben arra a kérdésre szerettek volna választ kapni, hogy idén a gázprogram, illetve a szennyvízhálózat kiépítését támogatja-e a lakosság. Az eddigi visszajelzések alapján már biztos, hogy a gáz előnyt élvez, de az is elképzelhető, hogy a két beruházást egyszerre kezdik el. A mozgássérültekért Jótékonysági estet rendeznek Hatvan és a környező falvak mozgássérültjeiért március 6-án szombaton, délután fél ötkor a hatvani Damjanich Szakmunkásképző Intézet aulájában. A rendezvényen közreműködnek a Hatvani Kvartett tagjai: Hargitai Géza, Nagy Sándor Endre, Nyári László és Mokány Gábor. Fellép Tóth István versmondó, valamint vendégül látják Kárpátalja jeles irodalmi személyiségeit: Balia D. Károlyt, Horváth Sándort és Nagy Zoltán Mihályt. Szociális célokra csaknem 7 millió forint Csányban is lesz gáz Csányban nehéz esztendő elé néz az önkormányzat. A településen egyre több az idős, beteg ember, s az utóbbi időszakban rohamosan nő a munkanélküliek száma. Sokan ez évtől már a munkanélküli-járadékra sem jogosultak, így a szociális törvény adta lehetőséggel élve, az önkormányzathoz fordulnak az újonnan bevezetett úgynevezett jövedelempótló támogatásért. A községben lévő két munkahely, a helyi Búzakalász Szövetkezet tagjai az átalakulást követő bizonytalan időszakot élik, s az állami gazdaság ugyancsak válsá- os hónapok ele néz. A közal- almazotti törvényből adódó kiadások, valamint a meglévő intézmények fenntartása jelentős tételt emészt fel a szűkös költség- vetésből. A fenti nehézségek ellenére a település vezetői mégis szeretnének néhány dologban előrelépni és eredményeket felmutatni. Ezekről a célokról is beszélgettünk a napokban a település polgármesterével, Bánki Edével és a jegyzővel, Morvái Istvánnal. — Tavaly határoztunk arról, hogy Horttal és Ecséddel együtt belevágunk a közös gázprogram megvalósításába — mondják. — Őszintén szólva, az anyagi lehetőségeinket ismerve, lúttük is, meg nem is, hogy ebből az álomból valóság lehet. Aztán a nyáron elkészültek a tervek, megindult a részletek kidolgozása, és úgy tűnt, minden akadály elhárult. Á gond jelenleg is „csupán” a pénzhiány. A teljes beruházás 69 millió forintba kerül, az áfát nem számítva. Az igénylők 55 ezer forinttal járultak hozzá a költségekhez, ám ez nagyon szerény összeg a teljes bekerülési költséghez viszonyítva. Ismerve a csanyi lakosság összetételét, már ez is nagy áldozat, hiszen nagyon sok az idős ember és a munka- nélküli. Mivel a kivitelező, a Budapest Olaj terv Rt. alvállalkozója szeptember 15-re ígérte az átadást, úgy tűnik, nincs más megoldás: hitelt kell felvennünk a munkálatok finanszírozására. Erről március végén dönt a képviselő-testület. — Úgy hallottuk, idén elkészül a tornaterem is... — Ez a másik nagy beruházás, hiszen 17 millió 400 ezer forintba kerül az új létesítmény. Az eredeti tervek szerint idén augusztusban kerülne sor az ünnepélyes átadásra. Az viszont már most bizonyos, hogy az igényelt állami céltamogatast csak 1994- ben kanjuk meg, így nagy valószínűseggel ez a beruházás áthúzódik a jövő évre. — A költségvetési tételek közül talán a legjelentősebb idén a szociális feladatokra fordítandó összeg... — Valóban. Erre a célra idén 6 millió 700 ezer forint jut. Ez soknak tűnik, ám a szociális törvényből adódó feladatokat is ebből kell fedeznünk. Ezzel kapcsolatban már van némi tapasztalatunk, de mondhatom, ez nem valami rózsás. A közlönyben való megjelenést követően valósággal megrohamozták a hivatalt a kérvényezők. A jövedelempótló támogatásért ez idáig több mint százan jelentkeztek. Sajnos, az adminisztráció nagyon bonyolult, s nálunk az ezzel járó ösz- szes feladat egy előadóra hárul. Ehhez csatlakozik majd az ápolási díj, a közgyógyellátási támogatás, a gyermeknevelési díj, és még egy sor — a törvényben foglalt juttatás — megítélése. Mindent számba véve azt kell mondanunk, hogy ennek a törvénynek a végrehajtása hasonló nehézségekbe ütközik, mint a közalkalmazotti törvény esetében. A célok szépek, csupán a fedezet és a lebonyolításhoz szükséges feltételek hiányoznak. — Tudvalévő, hogy Csány a dinnyekertészetéről híres az egész országban. Ez még ma is érvényes? — Igen. Ha kicsit körülnéznek a faluban, szinte minden második-harmadik portán teherautókat látnak. A családok ilyenkor már javában készülődnek a nagy útra. Egy-két héten belül megürül a falu, hiszen kora tavasztól késő őszig az ország legkülönbözőbb pontjain vernek tanyát a csányi kertészek. (bárta) A késztermék piacra vár A Zsófiamalomban Selypen a nagy múltú Zsófía-malom gondokkal küzd. A legnagyobb probléma — sok más gabonafeldolgozó céghez hasonlóan — az értékesítés. A korszerű gépsorok idén az év elején is túlnyomórészt kihasználatlanul álltak, a dolgozók pedig kényszer- pihenőre ítélve várják a „jobb” idők eljövetelét. Mert egyszer vége lesz talán a pangó időszaknak. Hiszen mióta világ a világ, a jó lisztnek mindig volt keletje. A szebb időket látott impozáns főépület Az automata berendezések segítségével jóval több búzát tudnának feldolgozni Milyen volt a hatvani vár? Múltidéző Kobány Mihály, a „kisdedóvó” A hazai, emberbaráti téren kiemelkedő személyek, a kisdedóvás úttörői: BezerédjA mália és férje Bezerédj István, valamint Brunszvik Teréz, Kossuth Lajos és Szentkirályi Móric. Méltó követőjük volt az ország egyik első férfi „óvó bácsija”, Kobány Mihály, aki munkássága nagy részét Hatvanban végezte az 1900-as évek elején. (A másik kortárs „óvó bácsi”, Fodor Lajos Hajdú- böszörményben gyakorolta a hivatását.) Kobány Mihályt és feleségét, Brunner Linda óvónőt nemcsak azok a hatvaniak ismerték, szerették és tisztelték, akik a gyermekeik nevelését, gondozását, egészségét e két derék emberre bízták. Kobány Mihályról számos cikk jelent meg a korabeli Hatvan és Vidéke, valamint a Hatvani Hírlap című lapok hasábjain, melyekben maga is publikált, ő vezette az utóbbi lap „Szent Péter levelei” című rovatát. A Hatvan és Vidéke hasábjairól tudjuk, hogy Kobány Mihály a Kisdedóvók Lapja címmel szaklapot indított községünkben 1904. szeptember elején. (Ekkor nyűt meg a vasúttelepi óvoda is, egyébként a községben 1891 óta van óvoda.) E lapból tudjuk, hogy 1916. július 5-én súlyos csapás érte Kobány Mihályt: a felesége 48 évi házasság után, 78 évesen hunyta le a szemét. (A kiegyezést követő évben kötöttek házasságot. Brunner Lindát az előző esztendőben létesített új- hatvani temetőben helyezték örök nyugalomra 1916. július 7-én.) A Hatvan és Vidéke 1918. május 12-i száma tudósít Kobány Mihálynak az erdélyi Magyardé- csére való áthelyezéséről. A „Kincses Erdélyből” 1920 májusában tért vissza Hatvanba, miután megtagadta a hűségesküt, és menekülnie kellett... Ekkor vonult nyugalomba több mint fél évszázados munkásság után. Cikkeivel még később is találkozhatunk, ő írta például a Hatvani Hírlap 1920. június 13-i számának vezércikkét „A tisztviselők sorsa” címmel. Á városi kisdedóvás ügyének fellendülését a Kobány házaspárnak köszönhetjük. Kobány Mihály megérdemelné, hogy valamelyik hatvani óvodát vagy utcát róla nevezze el a tisztelgő utókor... Demény-Dittel Lajos Gazdag kulturális program Újra expót rendeznek Hatvanban Extraszensz Hatvanban Energiay a i * i Hatvan város önkormányzata az Expo-Dekor Kft.-vel közösen, idén június 25-30. között második alkalommal rendezi meg a Hatvan Expót. A rendezők 60-65 kiállítóra számítanak, és váiják a testvérvárosaik, külföldi barátaik részvételét is Franciaországból, illetve Hollandiából. A kiállításon — a tavalyihoz hasonlóan — fogyasztási cikkek, illetve beruházási javak cserélhetnek gazdát. A tervek szerint a hatnapos rendezvény gazdag kulturális programmal, fesztivállal válik teljessé, úgy, hogy a különböző rendezvények minden korosztályhoz szólnak. Előreláthatólag lesz kórustalálkozó, kamarazenekari est, sport-, divat-, illetve táncbemutató. A fenti programok mellett az expo ideje alatt kiállításon mutatják be a helyi kézimunka szakkör, a bélyeggyűjtők, a képző- művészeti alkotókörök, valamint a hatvani művészek válogatott anyagait. Külön érdekességnek ígérkezik egy vasúttörténeti kiállítás, amelynek anyaga a hatvani és a környékbeli vasutas-dinasztiák gyűjteményéből származik. Ezt a tárlatot a későbbiekben szeretnék a Budapesti Világkiállításon is szerepeltetni, külföldi résztvevőket is bevonva. Ismét nagy hangsúlyt fektetnek a szakmai bemutatókra, a gazdasági kapcsolatok ápolására, az üzleti fórumok megszervezésére. A rendezvény iránt érdeklődők a városi önkormányzatnál kaphatnak bővebb felvilágosítást, melynek címe Hatvan, Kossuth tér. 2. 3000. Extraszensz Hatvanban Energiaátadással gyógy»* Hatvanban a Városi Művelődési Központban dr. Ruszlán Magamedov extraszensz várja a gyógyulni vágyókat március 12- én, délután 5 órától. A speciális módon — energiaátadással — gyógyító orvos meghívójában úgy fogalmaz, hogy érdemes a kétkedőknek is meggyőződni módszere hatásosságáról, hiszen másfél óra alatt csodálatos átalakuláson mehetnek keresztül a szeánszon résztvevők. Külön ajánlja a kezelést a ge- rincbántalmakban szenvedőknek. Hatvan régi ábrázolásairól látható kiállítás a Hatvány Lajos Múzeum két termében. A város történetének két korszakáról láthatnak képeket a tárlatlátogatók: a XVI-XVII. századi török világról és a XIX-XX. század fordulóján lezajlott tőkés fejlődés eredményeképp létrejött kisvárosi utcákról, terekről, épületekről. A hatvani várat ábrázoló városképek (veduták) egy részét már láthatták más összefüggésben a múzeum látogatói. A mostani bemutatónak az az újdonsága, hogy a nyolc eredeti metszeten kívül látható több mint húsz másolat, amely még mindig csak töredéke annak a közel százötven vedutából álló sorozatnak, amely a hatvani várról készült, és amelyet Európa, Magyarország különböző múzeumaiban őriznek. Újdonság az is, hogy a metszeteken kívül egy terepasztalon látható a hatvani mocsárvár modellje is, amelyet nemrégen készített el gondos előtanulmányok után egy lelkes múzeumbarát: Balázs Lajos. A látogatók körében még mindig felvetődik két nagy kérdés: mennyire hitelesek az egykori várábrázolások, s milyen volt és hol terült el a hatvani vár? Az erődítésnek ma már nincsenek látható maradványai. Másrészt, ha megnézzük a XVII. században keletkezett várképeket, azokon néha teljesen elütő alakú várakat láthatunk. Valójában a korabeli művészek között voltak olyanok, akik teljesen elrugaszkodtak a valóság talajáról, és kizárólag képzeletükre támaszkodva alkották meg látképüket. Mások viszont vették a fáradságot, megjelentek a helyszínen, a korabeli technikai lehetőségeket felhasználva, saját tapasztalataik alapján készítették műveiket, amelyeket joggal mondhatunk hiteleseknek, a rendelkezésünkre álló bizonyítékokra alapozva. Századunk első éveiben egy Soós Elemér nevű helytörténész igen alapos levéltári kutatások alapján írta le a hatvani várat, de sajnálatos módon teljesen tévesen határozta meg annak a helyét. Ő ugyanis azt állította, hogy a mai város területén kívül, a Strázsa-hegy és a Zagyva közötti síkságon épült. Ez a téves elképzelés az iskolai oktatás segítségével széles körben elterjedt, és a mai napig is tartja magát. Pedig Szepes (Schütz) Béla a Hatvan története című munkájában, amely 1940- ben jelent meg, egyértelműen bebizonyította, hogy a vár a mai belváros területén volt. Ez leolvasható az 1783-ban készült várostérképekről, de ezt igazolja a Bástya utca, Vár utca elnevezés, amely az egykori vár helyének emlékét őrzi, továbbá a második világháború utáni építkezések során előkerült leletek: kőfalalap a szülőotthonnál, cölöpsor a kastély kertjében, nyolcvan ágyúgolyó a Balassi utca torkolatánál, és mások. A kiállításon bemutatott maketten j ól tanulmányozható a vár szerkezete. A palánkvár építőanyaga elsősorban cölöpsor, vesz- szőfonatú falak közé döngölt föld, de voltak kőből épült részek is. Elsőként a vártorony épült, azt követte a vizesárokkal körülvett belső vár, és 1580 után alakították ki a külső várat, amely már a polgári lakosság védelme érdekében is épült. Nem érdektelen a második teremben lévő kiállítás sem, amely a XX. század első két évtizedében kiadott képes levelezőlapokon szemlélteti a város akkori állapotát. Látható a régi Horváth Mihály utca torkolata, az 1944- ben lebombázott állomásépület, a régebbi városháza, a fazsindelytetős kastély, a posztógyár eredeti homlokzata. (n. g.)
