Heves Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
I S K K'Ui c O c U4 EK £2 C/> 2 íál °§ E a 0 Ul £</> CM (/) E-UJ ■a a N X </> . ? 3 L -o S c 1 a) in *5 » «-- -(U E Ji r-\ O 2 < N oc >'<- Ö _ < N z D (j) JJ >0 r <- * ~g j- < s CO 3 < 50 N 3 C/5 » O S </> 0 . CO I CO I >< : co • i CM oo i *r : co s • CM ! co !5 ! « 09 S) 'IB '0 N I £ « w I 0) ,d *5 (8 ■o n x c ■O s c •2. 2 >o a <». *• o ■w 3 n 0 t :0 4M 0 N U) </> O HÍRLAP, 1993. március 1., hétfő FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Testületi ülés A napokban ülést tartottak Felsőtárkány község önkormányzatának képviselői. A testület elfogadta a település— Trojan Marian Jozefa Ital készített — új címerét, majd egy, Felsőtár- kányban letelepdni szándékozó vállalkozó ingatlankérelmét teljesítette, aki panziót szeretne építeni a községben. Ezek után a képviselő-testület dr. Molnár Éva és dr. Pataki István körzeti orvosok vállalkozóvá minősítését fogadta el. Sakksiker A f üzesabonyi körzet sakk- döntojében dobogós helyezéseket értek el a poroszlói sakkozók. A község önkormányzatának csapatából ugyanis az első helyezést érte el G acsal József, ugyanebből a csapatból pedig Papp József a harmadik helyet vívta ki magának. Lili bárónő Füzesabonyban Huszka Jenőismert és népszerű műve, a „Lili bárónő” című operett kerül bemutatásra a füzesabonyi művelődési központban március 8-án délután 5 órakor. A „Lili bárónőt” a miskolci székhelyű Premier Színház művészei adják elő, a rendező Kulcsár Imre. Mezőtárkányi gázprogram Ezekben a hetekben Mezőtár- kányban is a gázprogram megvalósítása foglalkoztatja az illetékeseket. Amint azt a település polgármesterétől megtudtuk, az ónkormányzati hivatal jelenleg a tervkészítésekre vonatkozó ajánlatokat bírálja el. Poroszlói Challenge Day A közelmúltban Poroszló is benevezett a Challenge Day (Kihívás Napjai elnevezésű mozgalomba, Gaal Antal alpolgármester vezetésével a napokban már megalakult a szervezőbizottság is. Tervük, hogy a „kihívás” napján, május 26-án minél több poroszlói lakost mozgathassanak meg, értékes pontokat szerezve ezzel a versenyben. ' import KILÓSR UHA-VÁSÁR EGRESEN az ESZTERHÁZY TÉR 1. sz. alatt és a TECHNIKA HÁZÁBAN Klapka u. 1 sz. alatt Március 2-3-án, KEDDEN ÉS SZERDÁN 8.00 — 18.00 óráig SZERETETTEL VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! Honosítási eskütétel Ostoroson „Fogadom, hogy a magyar államhoz hű leszek, törvényeit betartom..." — e szavak az Erdély- M/áttelepült .S'zíí Ad család tagjainak szájából az ostorosi polgár- mesteri hivatalban megrendezett ünnepélyes honosítási eskütételén hangzottak el. Szabó Lajos középiskolai matematikatanár feleségével és két lányával 1989 augusztusában költözött Magyarországra az erdélyi Marghi- táról. A családfő akkor született Éradonyban, amikor Erdély még magyar terület volt. Később román állampolgárként is megőrizték magyarságukat. — Mi inspirálta a családot arra, hogy a szülőföldet elhagyva, új otthont teremtsenek egy másik országban? — A magyarságtudat. Az, hogy nemzeti kisebbségben éltünk, elszakadva Magyarországtól. Aki nem próbálta ezt, nem igazán tudhatja, hogy mit jelent magyarnak lenni. Már rég érlelődött bennünk az áttelepülés gondolata... — Hogyan került Ostorosra? — Először 1987-ben jártunk itt, s nagyon megtetszett ez a vidék, az emberek is nagyon barátságosak. Ugyanabban az évben beadtuk kérelmünket a legális áttelepülésre a kolozsvári magyar konzulátuson. Kétévi várakozás következett, majd 1990- ben átköltöztünk. Ostoroson kedves barátokra leltünk, akik nagyban elősegítették a letelepedésünket. Bemutatkozásunkkor a polgármesteri hivatalban is igazán kedvesen és segítőkészen fogadtak. — Úgy tudjuk, a szülők visszahonosítási, a lányaik pedig honosítási okiratot kaptak. — Igen. Mi ugyanis még magyar területen születtünk. A lányok, Enikőéi Kinga születésekor már Románia része volt Erdély. — Hogyan élik meg az átkölA Szabó család az eskütételen tözéssel járó változásokat? Sikerült-e beilleszkedniük? — Az itt élőktől minden segítséget megkaptunk ahhoz, hogy jól beilleszkedhessünk. Hamar találtunk magunknak új otthont, egy családi házat, munkahelyeket, kisebb lányunknak, Kingának iskolát. Ö alkalmazkodott a legkönnyebben az új körülményekhez. — Milyen érzés volt az eskütétellel újra igazán magyarrá válni? — A lányainknak saját bevallásuk szerint teljesen természetes, nekünk pedig nagyon felemelő és megható... Ez az esemény a falu és polgármestere, Kisari Zoltán életében is az első ilyen alkalom volt. Az 1957-es V. törvény értelmében, Göncz Árpád köztársasági elnök jóváhagyásával történt az eskütétel a polgármester előtt, aki személyes csodálatának adott hangot, amiért Szabóék a konkrét gyakorlati korlátok ellenére is megtalálták a módot az új környezetbe való minél jobb beilleszkedésre. A letelepedésük óta eltelt mintegy három évben számos nehézséggel kellett szembenézniük, például a családfő állampolgárság híján nem matematika, hanem kollégiumi nevelőtanárként tudott elhelyezkedni. A hivatalos okmányok kitöltésekor nem volt mit írniuk állampolgárságukról. Mégis szerencsések, mert itt már van otthonuk, megélhetésük. Ez bizonyos fokig annak köszönhető, hogy lakhelyül Heves megyét, a megyeszékhely peremterületét választották, és nem a fővárost, ahol belesüllyedhettek volna a bevándorlók hajléktalan, állástalan szürke tömegébe. Nyilas Annamária Káli betörőcsapat A bűnjelként lefoglalt holmik (Fotó: Perl Márton) ról egy lajtkocsit tulajdonítottak el. Egy kápolnai dinnyés tanyájáról még a konyhaszekrényt is magukkal vitték. Akadt a gazdag zsákmányban akkumulátor, láncfűrész, víziszivattyú, gáztűzhely, termosz, rádiósmagnó, centrifuga, kontakt villanykapcsoló, sarokköszörű, rotációs kapa is. Egyáltalán nem vetették meg a különféle italokat, főképp a pálinkát, a kerti és háztartási szerszámokat, a horgászbotokat, a ködlámpákat, a kerékpárokat sem. Valóban mindent elloptak, ami csak mozdítható, s persze, ami csak a kezük ügyébe került. Minden betörésükből származó holmi felsorolására természetesen nem elég ez a szűkös terjedelem. Mindenesetre Pusoma Joachim mellett a 22 éves Szabó Zoltán, a 19 esztendős Tiszai László, valamint két fiatalkorú, H. Attila és B. Róbert káli lakosok ellen folytatják a büntetőeljárást többrendbeli lopásbűntet- hogy Pusoma és társai legalább tének, illetve vétségének alapos 32 rendbeli betöréses lopással gyanúja miatt. Az elkövetők kö- gyanúsíthatók. Igen kedvelte a zül egyébként Pusoma és nevelt bűnbanda a gázcseretelepeket, fia, Szabó Zoltán előzetes letar- de egészen különleges „akcióik” tóztatásban vannak, is voltak. így például a Tarnamente Ipari Szövetkezet udvará- (-lay) Ami nincs lebetonozva, azt azonnal magukkal vitték—jellemezte Nagy Lajos r. százados, a kápolnai rendőrőrs vezetője annak az öttagú társaságnak a tevékenységét, amelyet február elején fogtak el. Február 6-án délelőtt Andrek László r. főtörzsőrmester Nagy- úton arra lett figyelmes, hogy a Petőfi út 17. számú ház előtt egy Trabant áll meg. Nem odavalósi- ak szálltak ki belőle, s egy gázpalackot cipeltek be a lakásba. A rendőr igazoltatta a kocsi gazdáját, Pusoma Joachim 30 esztendős káli lakost, akinél később házkutatást is tartottak. A gyanúsított lakásában kész tolvajparadicsomra bukkantak! Két teherautónyi tárgyat, árucikket, holmit foglaltak le, s azokról kiderült, hogy az elmúlt két évben a környező falvakban elkövetett betörésekből származnak. A rendőrségi vizsgálat során feltárt adatok arra vallanak. Csütörtöki tüzek Kevesebben és új formában H a csütörtök éjszaka, akkor kazaltűz. Pénteken délelőtt meg közgyűlés a ki- és szétválásról, a vagyonnevesítésről, meg egyebekről. Ebben a ritmusban teltek az elmúlt év utolsó hónapjai, hetei Füzesabonyban az átalakulást szorgalmazó Petőfi Termelőszövetkezetben. Hogy véletlen és szerencsétlen egybeesésekről volt-e szó, vagy szándékos gyújtogatásokról — nem lehet tudni. A rendőrség is nyomozott az ügyben, de aztán abbahagyták, mert nem találtak értékelhető nyomokat. A tüzek martalékává viszont ezekben a hetekben 200 tonna takarmány lett. — Ilyen körülmények között is etettük az állatállományt — mondja Antal László, a füzesabonyi mezőgazdasági szövetkezet igazgatósági elnöke, aki azzal is dicsekedhet fiatalember létére, hogy egy jó év alatt kétszer is a tagság elé kellett állnia. Megvá- lasztjak-e elnöknek, vagy sem? Nos, megválasztották, hiszen idevalósi. Már egyetemi évei alatt a nyári szüneteket is a gazdaságban töltötte el, ismeri annak minden zugát. — Most a 315 tehén meg a szaporulat mellé vásároltunk kilencven „hízóalapot”, meg takarmányt is, hogy az idei évünket megalapozhassuk — folytatja tovább, majd rátérünk beszélgetésünk céljára, a szétválásra, meg arra, mi lesz ezek után. — Roppant nehéz év van mögöttünk. A száraz idő, a 40-43 százalékos aszálykár a búzában, a kukoricában az aprómagvakban. Az állattenyésztésben is problémák voltak, meg a lucematelepítés sem jött be. Áprilisban tartottuk meg a vagyonnevesítő közgyűlést: 867 ember lett üzletrész-tulajdonos. Akkor a vagyonunk 132 millió forintra rúgott... Témát váltunk: — Mindig időben eleget tettünk az előírásoknak az egyeztető fórumon belül. Tudomásul vettük a kiválni akaró 43 tag szándékát is: ők a dormándiak. A felértékelt vagyon 7,8 százalékát vitték ki a szövetkezetből. A földtulajdonlás kérdése megnehezítette az egyezkedést, s végül 1050 aranykorona jutott nekik, és majd a kárpótlásból visszamaradt földből is kapnak a végén. A tisztesség ezt kívánja... Ha nehezen is, de azért mozdul az élet Füzesabonyban is. Az már világos, hogy a gazdaság további létét a haszonbérbe adott földterületek nagysága határozza majd meg. Jelenleg 35 ezer aranykorona az ilyen területük, azaz 1500 hektár, a kárpótlási folyamatok nyomán ez a szám bővülhet. Az ősszel már tartottak licitálást 1200 aranykorona földterület fölött, de szeretnék, ha a tavaszi munkák megindulása előtt újabb földtulajdont kapnának az érintettek, mert csak ez segítheti elő a termelés biztonságát. — A szövetkezet az átalakulás előtt és után is nagy figyelmet fordít az alaptevékenységen belül a növénytermesztésre. A vetésterveket az egész szántóterületre összeállítottuk, s a jelenlegi pénzügyi helyzetünket figyelembe véve, mintegy 1500 hektár őszi búzát vetettünk el. Tavasszal 500 hektáron napraforgót, 540- en öntözött kukoricát, 200 hektáron lucernaszénát, 70 hektáron pedig háztáji növényeket: dinnyét, mákot, tököt stb. termelünk. Aprómagokra 100-120 hektárt szánunk. Erre rendeljük a vetőmagvakat, a műtrágyát, és erre kötjük a szerződéseket is. Amint megtudtuk, az átalakult szövetkezet létszáma 180 aktív dolgozóról 105-re csökkent. A földtulajdonlás várható alakulásának függvényében ez a létszám tovább csökkent. A vezetői állomány is megfiatalodott: 28-30 év körüli az életkoruk. Ez biztató a jövőt illetően. Vannak persze gátló tényezők is. — A szövetkezet sajátságos berendezkedése, az öntözőtelep magas beruházási költsége, az eszközállomány elhasználódása és a szántó-tároló üzem központosítása nem teszi lehetővé az önállóbb egységek létrehozását, de a 2 főágazaton — a növény- és állattenyésztésen — belül vannak elképzeléseink a kisebb egységek kialakítására. A szövetkezet vagyonában az eszközök, utak, műtrágyák nagy százalékot képviselnek. Ezek nem forinto- sítnatóak, s így a termelést szolgáló új eszközók vásárlására sem nyűik lehetőség. A fentieket, mint objektív tényeket közli. Ezek meghatározzák mozgási lehetőségeiket. Elképzeléseik között szerepel, hogy bővítik a szolgáltató tevékenységüket. A magántulajdonú földeken nagyobb reszt válíalnak a termeltetésben és értékesítésben. Felszántják a magángazdák kivitt földjeit, ha szükséges, műtrágyázzák, illetve bevetik, fejtrágyázzák stb. Ha minden jól megy, üzletet nyitnak a szövetkezeti iroda alagsorában is. Azt szeretnék elérni, hogy a jövőben összehangolódjon a kivált tagok és az ottmaradottak kölcsönös haszonra tartó munkája. (fazekas) Májusban már átadják A lakosság jobb ellátását figyelembe véve, tavaly úgy döntött Poroszló önkormányzata, hogy szolgáltató- és kereskedőházat épít a községben, a főút mentén, a művelődési ház mellett. Az építkezés tavaly októberben Lehó Antal besenyőtelki vállalkozó irányítása mellett kezdődött el, s — remélhetőleg — májusban be is fejeződik, bár minden remény megvan arra, hogy az átadásra még korábbi időpontban sor kerül... Á szolgáltatóházban lesz cukrászda, férfi és nőifodrászat, drogéria, zöldségbolt, papír- és írószer, divatáru és férfiszabó, ajándék- és sportüzlet, valamint vegyeskereskedés. Az építési költség 6,8 millió forintot tesz ki. Ezt az önkormányzat és a leendő bérlők adták össze, akik ennek fejében tíz évig használhatják a helyiségeket. Az elektromos munkálatokra, bekötésekre 600 ezer forintot fordítanak majd. Az üzletek belső munkálatait, a burkolatot a bérlők saját ízlésük szerint alakítják ki. Elek István segítségét kérték Földfónim tJjlörincfalván Márciusi zsongás Tavaszi készülődés Besenyőtelken A földkiadó és földrendező bizottságokról hozott törvényt a múlt év utolsó napjaiban az Országgyűlés. Ennek célja, hogy az úgynevezett „átmeneti törvényt” teljessé tegye. Mert míg az utóbbi megteremtette a tulajdonossá válás lehetőségét, nem fejtette ki azonban, hogy miként juthatnak a tulajdonosok tulajdonukhoz, a vele való rendelkezés jogához, lehetőségéhez. De, mint minden törvény általában, az egyszerű ember számára bizony magyarázatot igényel. S kitől is kaphatnák meg ezt, mint attól, aki részt vett elfogadásában. Meghívták hát Újlőrincfalvá- ra Elek Istvánt, Heves megye 6. sz. választókerületének országy- gyűlési képviselőjét., Jelen volt még a földfórumon dr. Bárdos Dezső, a megyei földművelésügyi hivatal munkatársa. Csaknem félszázan voltak kíváncsiak a jelen idő teendőire, s arra, hogy mi is a földkiadó bizottságok feladata, hogyan és hol kaphatják meg a tulajdonukat képező földdarabokat. Mindezekre és más, a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekre kimentő választ kaphattak az érdeklődők a képviselőtől és a szakembertől. Bár földfórum volt a rendezvény neve, mégsem engedhették el az országgyűlési képviselőt anélkül, hogy a mindennapi élettel, a szociális problémákkal kapcsolatos kérdéseiket fel ne tegyék. Soltész A ndrás polgármester például az iránt érdeklődött: a Parlamentben milyen kritériumok alapján dől el, melyik település hátrányos helyzetű?! Ujlő- rincfalva lakosságának 65 százaléka nyugdíjas. Ez egy alig 300 lakosú községben bizony nem kis szám. A munkaképes lakosság 80-90 százaléka pedig munka- nélküli. Vannak olyan családok, ahol csak a családi pótlékból élnek, mert senki nem jogosult munkanélküli-támogatásra. Ezek az emberek nem is jelentkeznek nyilvántartásba vétel miatt. Kell ennél rosszabb helyzet? Elek István csak arra tudta biztatni a polgármestert, hogy valami módon búja rá az embereket, menjenek el a Füzesabonyi Munkaügyi Központba, majd a község a megfelelő okmányokkal ismét nyújtsa be kérelmét. Hát igen, talán sikerül. Remélik azonban, hogy Elek István az Országgyűlésben felteszi a választói által megfogalmazott kérdést: Füzesabony körzetében egyetlen hátrányos helyzetű község sincs? — rada — ( Tudósítónktól) A pedagógusok egy csoportja, dr. Balogh Ernőné, Perge Edit, Nagy Lajos és Úri József, gyakran írnak sikeres pályázatokat a fiatalok hatékonyabb nevelésére, kulturális igényeinek kielégítésére. Ezzel anyagiakban is jelentős mértékben gyarapítják az iskola amúgy is szűkös anyagi keretét: 350 ezer forintot nyertek el. Úri József ez alkalommal a „tinik” szabadidejének hasznos és tartalmas eltöltéséről írt tervezetet. E program megvalósítása ma kezdődik táncházzal, farsangi diszkóval, farsang szépe választással és tombolával. Ezt követően minden hétre jut a rendezvényekből. Szabó Attila rendhagyó énekórát tart a népzenéről, néptáncról, Gyuricza Liliann táncpedagógus aerobic- ra invitál. Fellép az AMK-ban a recski cigányegyüttes, valamint a március 15-i ünnepségen a makiári népi együttes. A költészet napjának méltó megünneplése is a program része. Március 21-én színházlátogatásra kerül sor. A Fővárosi Operettben nézik meg a „Muzsika hangjai” című rockmusicalt. 24-én a természetgyógyászat avatott tollú írójával, Bi- egelbauer Pállal találkozhat Besenyőtelek közönsége. Az emberi kapcsolatokról tart előadást. Rendszeresen táncolhatnak a fiatalok a Jónás Péter lemezlovas szolgáltatta diszkózenére. Az iskolában folyó „Ki mit tud?” vetélkedő a záróakkordjához érkezett. A felső tagozatosok döntőjére március 3-án kerül sor, míg az alsó tagozatosoké március 10- én következik. Mintegy 30 évi hallgatás után újraéled a falusi színjátszás hagyománya a felnőttek körében. Hamarosan a közönség elé lépnek a produkciójukkal: egyelőre titok övezi a bemutatandó darabot. Az ÁMK vendége lesz március 1-jén a Sárvári Tudor Bt., amely a természetes anyagok — jelen esetben az élő gyapjú — elterjesztését tűzte célul. Már most készülnek dr. Berze Nagy János emlékének méltó megünneplésére, melyben az iskola és az ÁMK közösen vesz részt. Pólyák Pál
